Szalánc kisméretű vára többnyire nem játszott jelentős szerepet a magyar történelemben, ám annak ellenére, hogy többször elpusztították, romjai ma is messziről hirdetik jelenlétét.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec
forrás: www.UbytujemSa.sk

Az észak-déli irányban húzódó Szalánci-hegység  vonulata Nagyszalánc községnél megszakad, és ennek a természetes átjárónak a közepén emelkedik a meredek várhegy, tetején a várral.  

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

Nagyszalánc (szlovákul Slanec) a kassai járásban található 1400 fő lakosú község, ahol jelenleg már csak 11 fő, azaz a lakosság kevesebb, mint 1 %-a vallja magát magyarnak, holott az 1880-ban és 1910-ben végzett népszámlálás alkalmával ez az arány még 81 % volt.

A falu központjában található katolikus templom melletti parkolóban lehet kocsival megállni és az út másik oldalán kezdődik a várhoz vezető ösvény.

A szabályos kúp alakú várhegy 170 méterrel emelkedik a falu fölé. Mivel nem túl terebélyes, 30-40 perces sétával körülsétálható, a felfelé vezető szerpentin csak gyalog járható.

Különösebb útmutatás hiányában jobbról kezdtem megkerülni a dombot erdészeti utakon. A vártúra időpontja késő őszre esett és a talajt fél lábszárig érő avar borította, melynek egyedül a fiam örült, aki kedvére taposhatott benne. Én nem voltam annyira boldog, mivel az egybefüggő avarréteg eltakarta az ösvényt is, így aztán megunva a keresgélést, toronyirányt nekivágtunk a hegy tetejének.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

Bükkerdő lévén sűrű aljnövényzet nem akadályozott minket és a 170 méteres szintkülönbség sem nagy, azonban a példánk követését csak fiatalabbaknak, vagy sokat túrázóknak ajánlanám, mert a hegy erősen meredek és többször is fákba, vagy cserjékbe kellett kapaszkodni, nehogy egy óvatlan pillanatban gatyaféken a hegy lábánál találjuk magunkat újrakezdésre kárhoztatva.

A feljutás tehát nem volt kényelmes, de legalább cserébe kalandos és kellemesen fárasztó. Esős időben azonban mindenképpen ajánlott a kijelölt túraútvonal, ha nem akarjuk vaddisznó módjára dagonyázva befejezni a kirándulást, vagy el szeretnénk kerülni a helyi egészségüggyel való szorosabb barátság kialakítását.    

Késő ősszel nem volt kifejezett tumultus a hegyen, felfelé senkivel sem találkoztunk és a várnál is csak néhány emberrel. Ami persze nem meglepő, ha mások a járható utat választották velünk ellentétben.

Rövid, megfeszített mászást követően a fákon át felsejlettek a rom körvonalai, mely egy toronyból, az egyik bástya maradványából és a palota egy magas faldarabjából áll.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A hegytetőre feljutva láttuk, hogy a helyiek igyekeznek a szükséges állagmegóvást elvégezni, hiszen a faluból kiépítettek egy teherfelvonót, valamint látszott, hogy a torony tetőszerkezete új, és a bástya falaiból is jó néhány m3-t mostanában építettek újra.

Szintén kisebb munkálatokról árulkodott a vár udvarán található betonkeverő, a malteros láda, illetve a torony tövében deszkákból összetákolt szerszámos- és pihenőházikó.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A vár rövid története:

A szalánci uradalmat először 1270-ben említik történelmi források, de ekkor még erődítésről nincs szó. A vár első említése (sub castro zalanch) 1281-ből való, egy IV. Béla által kiadott adományozó oklevélben.

A vár kezdetben az Aba család birtokában volt, majd egy csere útján 1330-ban kerül Drugeth Vilmos tulajdonába. Ettől kezdve megközelítőleg 100 évig e család, vagy a leszármazottaik használatában maradt.

1440-től kerül a Lossonczy családhoz, és nem sokkal később pusztították el a várat először, amikor Giskra elfoglalta és leromboltatta.

Lossonczy László azonban 1490 környékén újjáépítette, és a vár sokáig a család birtokában maradt. Lossonczy Anna halálát követően Rudolf császár 1601-ben a birtokot férjének, Forgách Zsigmondnak adományozta. 1605-ben ugyan a vár megadta magát Bocskai István csapatainak, de a bécsi békét követően Forgách Zsigmond visszakapta és uralta egészen 1621-ben bekövetkezett haláláig.

A vár következő pusztulását az 1644-es év hozta, amikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megostromolta, elfoglalta, majd felgyújtotta.

1678-ban Thököly Imre vette be Szaláncot, akitől egy évvel később a császári csapatok visszafoglalták, azonban átadása előtt a védők újfent felégették a várat. A leégett maradványokat 1679-ben a császáriak véglegesen lerombolták.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

1815-ben Forgách József a vár tornyát felújíttatta és abban helyezte el a család gyűjteményét, azonban a torony a II. világháborúban ismét megsérült.

2010-ben lett a romok tulajdonosa a szalánci nagyközség. 2012-ben kezdődtek meg a várban a helyreállítási, állagmegóvást célzó munkálatok, illetve kezdődött el a feltárás.

Ennek során tetővel látták el a tornyot, illetve megerősítették egyes helyeken a falakat.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A várból az udvar közepén álló torony maradt meg a legjobb állapotban. Ezen kívül a palota délkeleti falai, a várfal délkeleti része, illetve az északnyugati bástya látható.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A torony mellől fantasztikus panoráma tárul elénk elsősorban délnyugati és keleti irányban. Bízom benne, hogy helyreállítási munkák itt nem rekednek meg és fel lehet majd menni a toronyba, mert akkor körkörös panorámában lehetne része az ide látogatóknak.

Rom lévén a várban ne keressünk mosdót. 

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec
A kilátás kelet felé

A várat jó szívvel ajánlom a kisebb túrák kedvelőinek, hiszen egy 30-40 perces sétával nagyszerű élményt nyújt.

Ha valaki szeretne komolyabb sétát is tenni és több várat is megnézni, akkor túraútvonalon juthat el Szalánc várából Füzérre.

A kirándulás szervezetten is teljesíthető, hiszen minden évben megrendezik a "Kazinczy 50 Szalánc" teljesítménytúrát, amely Füzérből indul Nagyszaláncra, majd vissza – természetesen árkon, bokron át. A túra 54 km., a szintkülönbség 1930 m.

Aki azonban nem edzett túrázó, az másnap könnyen ébredhet sírós-jajgatós hangulatban átkozva a percet, amikor ilyen könnyelműségre adta a fejét.

Ezzel szemben aki nem szeretné a teljesítményének határait feszegetni, és sok ideje van, annak egy irányban is meg lehet tenni a távot kényelmes tempóban, dupla várlátogatással. Csak a transzferről kell gondoskodni.  

És hogy nézhetett ki eredeti állapotában a vár? Az alábbi linken megtekinthető erről egy animációs kisfilm.  

Felhívom azonban a figyelmet, hogy az animáció alatt hallható, a nyugalom megzavarására alkalmas hanghatások miatt ajánlatos a készüléket lenémítani.

//www.youtube.com/watch?v=skL6sfN1Epw

Amennyiben tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.