Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Egy kísértetjárta rom - Torna vára

Torna vára (szlovákul Turniansky hrad) Kassa közelében, a magyar határtól mindössze 4 km-re található egy 366 méter magas szabályos mészkőkúp tetején.

Torna vára

Kassa felől érkezve már nagyon messziről uralja a látképet a rom, mivel a várhegy a főúttal párhuzamosan húzódó mészkőfennsíkból úgy nyúlik ki az út felé, mint egy félsziget. Ennélfogva a hely szinte kínálta magát várépítésre, hiszen a Kassa és Rozsnyó közötti útszakasz megfigyelésére alkalmasabb hely nem is lehetett a középkorban.

A Várhegy a régi képek tanúsága szerint egykor teljesen kopár volt, mára azonban jelentős részét bokrok és cserjék fedik. A hegy tetején lévő egykori főúri rezidencia igencsak romos állapotban van, azonban megéri stílusosan megtornáztatni magunkat egy látogatás kedvéért, hiszen lepusztult állapota ellenére azonnal megérint benne a történelem.

A várat két irányból lehet megközelíteni. Vagy a 16-os út melletti étterem parkolójából egy gyalogösvényen, vagy közvetlenül a főúttól induló murvás úton át. Járművel ide sem lehet behajtani, mivel a földutat csak azok használhatják, akiknek telke van a hegy szoknyáján. Ezen túl felesleges is autóval próbálkozni, hiszen innen sem lehet a várig kocsikázni és csak gondot jelentene a parkolás a szűk, árokszerű zsákutcában. Én ez utóbbi megközelítést választottam.

Torna vára

A várhoz vezető út a telefon GPS adatai szerint pontosan 1500 méter hosszú, de ajánlott hozzá a túracipő, mert erősen köves, sziklás. A murvás út kb. 500 méter után véget ér, és onnan csak az egyenetlen talajú, sziklás gyalogösvényen lehet továbbmenni. Az alig egy méter széles gyalogút nem túlságosan meredek, mivel a hegy aljából előbb a Várhegyet a környező hegylánccal összekötő nyeregre vezet, majd onnan egy éles jobbkanyart véve lehet a romhoz jutni.

Az út valódi élményt jelent annak, aki szereti a természetet, mivel a kopár sziklák között lévő gyepen számtalan mezei virágot látni mindenfelé, a színpompás gyíkok sokaságáról nem is beszélve.

Torna vára

A szomszédos Szádvárhoz vezető úthoz hasonlóan itt is látható annak a sok ezer szekérnek a nyoma, amelyek évszázadokon keresztül egyértelmű nyomvályút mélyítettek a mészkőbe. Szádvárról bővebben itt olvashat.

Torna vára
Az út két szélén szekerek kerekének nyoma látható 

A hegy nevezetessége a Tornai vértő nevű virág, amely elméletileg sehol máshol a világon nem fordul elő, csak ezen a sziklás hegyoldalon. Természetesen a virág fokozott környezetvédelmi oltalom alatt áll.

Torna vára
Tornai vértő

A hegytetőre felérve a szlovákiai várak látogatása során már megszokott, megnyugtató kép fogad: 6 ember szorgoskodott munkásruhában az állagmegóváson és azon, hogy a várat megőrizzék az utókornak és a turisták számára jobban élvezhetővé váljon a kirándulás.

Mivel a várhoz semmilyen járművel nem lehet feljutni, ezért a karbantartáshoz szükséges építőanyagot helikopterrel repítik fel. A vizet nagy tartályokban, a homokot és meszet pedig óriási zsákokban, bag-okban.

Azért van az építőanyagok feljuttatásának egy olcsóbb, és nagyon leleményes módja is. A várhoz vezető ösvény mellé a gondnokság minden nap lepakol néhány zsákot egyenként kb. 10 kg. homokkal, valamint vizeskannákat, és egy felirat segítségével megkérik a várba látogató kirándulókat, hogy ha segíteni szeretnének, akkor hozzanak fel valamit magukkal.

Torna vára
A hegytetőn a nyugati nagy rondella masszív tömbje fogad

Természetesen én is fogtam egy zsákot és felérve megnyugodva tapasztaltam, hogy már legalább 10 db-ot vittek fel előttem.

A vár napjainkban

Torna sajnos meglehetősen romos állapotban van, hiszen 1683-as császári lerontását követően csak az idő vasfoga munkálkodott rajta.

Néhány évvel ezelőtt még megközelíteni is nehézkes volt, mert a romokat embermagas gaz uralta. Szerencsére néhány környékbeli lelkes várvédő 2015-ben megalapította a Castrum Thorna nevű civil alapítványt abból a célból, hogy a romokat megmentsék az utókor számára.

Torna vára
A távolban Áj falu, az előtérben pedig a nyugati rondella 

Az egyesület előbb kitisztította a gazt a falak közül, majd pedig erőt és energiát nem kímélve igyekeznek az állagmegóvási munkákat is elvégezni. Ebben segítségükre van, hogy az ottani közfoglalkoztatási programnak megfelelő rendszer keretében az állam minden évben szezonálisan, a nyári időszakban felvesz a környékről olyan embereket, akik éppen állás nélkül vannak, de a szakmájuk alapján tudnak segíteni a várnál. Így találkoztunk a várban Lacival, Pistával, és a többiekkel….

Amikor ott jártam, akkor a Pistát éppen viccesen ugratták a többiek, mert állítólag „szokása szerint” felcsapott „idegenvezetőnek” egy kérdezősködő család mellé, miközben a kollégái kétszer fordultak vízért.

Nekem azonnal eszembe jutott a vinnai vár idős kovácsmestere, Misi bácsi, aki két éve, a várban tett látogatásunk alkalmával magyar szót hallván azonnal kiállt a kovácsfújtató mellől és szakszerűen végigvezetett minket a váron.

Torna vára
A palota megmaradt, keleti fala

A munkásoktól megtudtuk, hogy omlásveszélyt hárítanak el, illetve pl. azokon a helyeken, ahol egyértelműen látszik az ablakok nagysága, íve, ott vissza is falaznak részeket. Ezt azonban csak olyan technikával teszik, ahogyan azt a vár építésének idejében is csinálták, vagyis cementet nem használnak. A habarcsot oltott mészből, durva homokból és kaolinból állítják elő, víz nélkül.

Torna vára
A déli rondella szakszerűen visszafalazott ajtónyílása 

Maga a vár tipikus belsőtornyos középkori erődítmény, amelynek magja a legmagasabb ponton álló öregtorony. Ez a legrégebbi épület, bejárata valamikor az első emelet magasságában volt. Keleti oldala leomlott, a szintekre csak a gerendák fészke emlékeztet.

Torna vára
Az öregtorony

A tornyot később egy téglalap alakú kerítőfallal vették körül, ahol az udvar keleti végébe palotát, északi oldalára az északnyugati kapu mellé pedig gazdasági épületeket emeltek.

Később, az ágyúk megjelenésével ezt a tipikus középkori várat egészítették ki keleti irányban a sarkain két kisebb, dél felé a fal közepén egy nagyobb, és nyugat felé, a bajárat mellett egy hatalmas rondellával.

Torna vára
Forrás: varak.hu

A nyugati ágyútorony egymaga akkora, hogy az a külső vár szerepét is betöltötte. A falak itt legalább 3 méter vastagok és viszonylag épségben állnak most is. Erre nyilvánvalóan azért volt szükség, mivel a vár eredményesen gyakorlatilag csak nyugatról, a nyereg felől volt támadható, minden más irányban meglehetősen meredek és járhatatlan a hegyoldal. Legjobb állapotban az északkeleti és a nyugati rondella maradt meg.

Torna vára
A két kisebb, keleti rondella a palota alatt

A palotának csak a keleti falai állnak két emelet magasan, rajta hatalmas, beomlott ablakokkal.

A várban dolgozó munkások és a Castrum Thorna tagjai a gazt minden évben lekaszálják a várban, körülötte azonban érintetlen a környezet. A várat kívülről csak hosszú szárú nadrágban érdemes megkerülni. Tapasztalatból mondom, mivel én ezt rövidnadrágban tettem meg, és a lábszáramat teljesen összevagdalta a szúrós cserjeszerű növényzet, és azok  levelei.   

A vár látogatása során találkoztunk a Castrum Thorna elnökasszonyával is, aki elmondta, hogy jelenleg a bürokrácia útvesztőiben azért küzdenek, hogy egy mosdót építsenek a várnál a látogatók, és nyilván a munkások számára is. Az egyesületnek csak támogatásokból és emléktárgyak árusításából van pénze, amiből alig futja az építőanyagokra.

A vár története 

A hegycsúcson valószínűleg korábban is állhatott egy földvár, de oklevelek tanúsága szerint Nagy Lajos király 1357-ben adott engedélyt a Tekus nemzetség Tornai ágának egy kővár építésére.

Ezt követően épülhetett meg tehát Torna vára, mely előbb a Tekus család Tornai ágának lakóhelye és birtokközpontja lett, majd később a magyar királyság legkisebb vármegyéjének a központja.

A család tornai ága azonban 1406-ban kihalt, ezért a birtokot Luxemburgi Zsigmond lefoglalta és visszaszármaztatta a királyi kincstárba. A Tekus család többi ága azonban igényt tartott volna a birtokokra, és ezt szóvá is tették. Ekkor a király arra utasította őket, hogy a leszármazást igazoló iratokat vigyék elé és mutassák be neki.

Ezt a család meg is tette, Zsigmond pedig az iratokat átvette, majd azokat erőszakkal magánál tartotta, a követelőző urakat pedig hazazavarta. A pórul járt és átvert urak ezután már nem tudták igazolni a birtokhoz való jogukat, így azzal Zsigmond rendelkezhetett.  Ezt az eljárást ma diplomatikusan úgy mondanánk, hogy a bíróság a bizonyítékokat szabadon értékelte.

A várat Zsigmond a Berencsy családnak juttatta, akik felvették a Tornay nevet, azonban ez a család is kihalt 1440-ben.

Ekkor Bebek Imre szerezte meg az uradalmat, aki 1448-ban, a II. rigómezei csatában elesett. Fia, Pál 1469-ben fiúutód nélkül halt meg, ezért a birtokot egy örökösödési szerződés alapján Orsolya lányának a férje, Szapolyai Imre kapta meg.

Torna vára
Rekonstrukciós rajz. Forrás: várak.hu

1526-ban az ország nemeseinek egy része Szapolyai Jánost választották királlyá. Ekkor Torna Szapolyai birtoka volt 72 másik várral és a hozzájuk tartozó uradalmakkal együtt.

A várat nem sokkal később Szapolyai hű emberének, Verbőczy Istvánnak adományozta, akinek a várnagya 1527-ben átjátssza azt a Ferdinánd párti Bebek Ferencnek. Bebek ekkor elfoglalta a szomszédos várakat is, vagyis Krasznahorkát, Szendrőt és Szádvárt.

Ebben az időben az országban két király uralkodott, a Bebekek pedig folyamatosan annak a pártjára álltak, aki pillanatnyi érdekeiknek jobban mefelelt, vagy aki éppen nyerésre állt a hatalmi játszmában. Így aztán az éppen János Zsigmond oldalán álló várat 1556-ban császári seregek ostromolták meg és foglalták el, de még ebben az évben visszavette Bebek György.

1567-ben Magócsy Gáspár császári serege foglalta el, és mivel ekkor kihalt a Bebek család, Tornát a Magócsyak kapták meg a bécsi udvartól. 

1612-ben Bethlen Gábor hadai foglalták el, de a vár a háborút lezáró békeszerződés értelmében 1624-ben visszakerült II. Ferdinándhoz.

1652-ben és 1675-ben egri török portyázók dúlták fel a települést.

1678-ban erdélyi seregek érkeztek a vár alá, amikor az őrség magyar katonái felkoncolták a német zsoldosokat és átadták a várat az erdélyieknek.

1679-ben a bécsi udvar visszaszerezte Tornát, hogy aztán 1683-ban Thököly Imre török segítséggel ismét elfoglalja. Thököly azonban nem tartotta meg a várat, így azt még ebben az évben megszállta a császári Schultz generális, aki a fontosabb védműveket lőporral felrobbantotta és a várat sorsára hagyta.

Torna vára

A tornai vár legendája

A legenda szerint az egyik Bebek főúrnak két lánya volt, Katalin és Krisztina. A lányok egymás ellentétei voltak. Katalin jólelkű, segítőkész, míg Krisztina gőgös, hisztis, zsarnoki hajlammal. 

Katalin és egy szádvári nemes, bizonyos Dessewffy Kelemen egymásba szerettek, de a férfi tetszett Krisztinának is. Mivel azonban Kelemen visszautasította Krisztina közeledését, az egy tőrrel leszúrta a férfit, majd az egészet fondorlatosan úgy állította be, mintha a gyilkosságot Katalin követte volna el.

A halott fiatalembert ezután a tornai vár lovagtermében ravatalozták fel, ahol a vár népének sorban kézbe kellett venni a gyilkos tőrt. Amikor a gyilkos eszköz Katalinhoz ért, nem történt semmi. Krisztina kezében viszont azonnal vér kezdett csepegni a tőrről.

Amikor a tettes ilyen módon lelepleződött, éktelen haragra gerjedt és előbb elátkozta Tornát, majd a tőrrel öngyilkos lett.

A monda szerint szeles időben hallani Krisztina sírását, és időnként visszajár kísérteni a helyieket és az ide tévedő idegeneket.

Látnivalók a közelben

A vár közvetlen közelében olyan természeti értékeket is meg lehet nézni, mint a Szádelői-völgyben található szurdok, vagy a várból is jól látható, csodálatos völgyben fekvő Áj falu, melynek végében számtalan vízesés van.

Torna vára

A várból is látszik Áj falu temetőjében az a monumentális (10 m magas) angyalt ábrázoló szobor, amelyet 2000-ben hagytak itt amerikai filmesek, akik a délszláv válságról forgattak a völgyben filmet.

A képre kattintva galéria nyílik!

Torna vára

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg mással is!

0 Tovább

Kényelmes királyi fészek - Zólyom

.

Zólyom vára nem csak a történelmet kedvelők számára lehet ismerős, hanem az irodalom iránt elkötelezetteknek is. Egyrészt itt született a magyar reneszánsz irodalom jelentős alakja, Balassi Bálint, akinek az apja, Balassa János zólyomi főispán, és egyben a vár ura volt.

Másrészt szerepelt Jókai Mór, Szeretve mind a vérpadig című regényében is, hiszen Zólyom falai alatt vívott emlékezetes pisztolypárbajt egymással Bottyán János császári és Ocskay László kuruc hadvezér. Az összecsapás során mindketten „bekapták a darazsat”, és életveszélyes sérüléseket szereztek. A legenda szerint Ocskay 3 napig vért hányt, a 60 éves törökverő legenda, Bottyán is éppenhogy túlélte a kalandot. 

Zólyom vártúra Zvolen
(Vak) Bottyán János 

A sors fintora, hogy felépülését követően Bottyán átállt a kurucok oldalára, Ocskay pedig később áruló lett, amiért a kurucok elfogták és 1710. január 3-án Érsekújváron lefejezték.

Zólyom vártúra Zvolen
A zólyomi vár napjainkban 

Építésének története

A várkastélyt I. (Anjou Nagy) Lajos királyunk építtette az 1300-as évek második felében, párhuzamosan a diósgyőri várral. Egyes források szerint helyén korábban egy kisebb kúria, más források alapján templom állt. Eredeti célja szerint a királyi udvar alkalmi székhelyeként szolgált, ezért aztán tervezésénél és építése során nem annyira a védelmi, mint inkább a kényelmi funkciókat részesítették előnyben.

A vár 1364-ben készült el, de a király már 1357-től egyre gyakrabban tartózkodott a falai között teljes udvartartásával együtt. Ennek oka, hogy Lajost 1370-ben lengyel királlyá választották, és haláláig (1382) viselte mindkét királyi címet.

Zólyom vártúra Zvolen
A vár építtetője, I. (Anjou Nagy) Lajos király

A térképre pillantva azonnal érthetővé válik Zólyom és Diósgyőr központi szerepe ezekben az években. Ha ugyanis egy képzeletbeli vonallal összekötjük Budát (Visegrádot) és Krakkót, akkor Zólyom éppen középen, félúton helyezkedik el.

Mivel a két rezidencia ugyanakkor épült és a megrendelő is ugyanaz volt, szembetűnő a hasonlóság a zólyomi és a diósgyőri vár között. Történészek vitatkoznak arról, hogy a két vár építését I. Lajos itáliai hadjáratai ihlették, vagy tipikus korabeli, közép-európai királyi rezidenciák.

A XIV. században még nem léteztek a külső falak. A zárt belső udvart mindkét esetben kétszintes palota veszi teljesen körbe. A két épületben helyet kapott a külső fal síkjából kiálló várkápolna, valamint lovagterem. Az első emelet magasságában körbefutó külső folyosó tartópilonjai megszólalásig egyformák. Alapvető kölönbség csak abban van, hogy amígy a diósgyőri vár alaprajza szabályos négyzet, addig a zólyomi téglalap alakú, illetve a zólyomi várnak csak két sarkán volt a négy diósgyőrihez hasonlatos szögletes torony.    

Zólyom vártúra Zvolen
Bal oldalon Zólyom, jobb oldalon Diósgyőr alaprajza 

Mindenesetre a korabeli váraktól eltérően mindkét palota hatalmas belső tereket, tágas szobákat rejt magában.

Az épület a kasztel típusú várak közé sorolható. A szabályos téglalap alakú zárt udvart mind a négy irányból 2 emelet magas palotaszárny fogja közre. Az alsó szinten vannak a személyzet által használt helyiségek, mint a konyha, raktárak, stb. Az első emeleten volt a lovagterem, illetve a királyi család és az udvar tagjainak szobái.

Zólyom vártúra Zvolen
A vár belső udvara

A vár napjainkban  

A zólyomi vár négy sarkán jelenleg 1-1 kisméretű megfigyelőtorony látható. Az építésének idején ez nem így volt. A nyugati oldal 2 sarkát magas, a diósgyőrihez hasonló tornyok zárták le külső gyilokjárókkal. A keleti oldalon nem voltak tornyok, hanem ott a kápolna csúcsos tetőszerkezete emelkedett a palota felé.

Az udvaron állva teljesen egyértelmű, hogy a vár a diósgyőri ikertestvére. A tornyokat leszámítva kísérteties a hasonlóság.

Zólyom vártúra Zvolen
Diósgyőr belső udvara

A bejárat az északi oldalon nyílik,és egy átjárón keresztül juthatunk a várudvarra.

A vár első jelentős átépítésére az 1500-as évek elején került sor, amikor az oszmán birodalom terjeszkedésével előtérbe kerültek a vár védelmi képességei is. Ekkor építették a külső falakat a tornyos bejárai kapuval, valamint a kerek sarokbástyákkal. A belső vár időközben megrongálódott két tornyát visszabontották, mert a tüzérség fejlődésével már inkább hátráltatták a védekezést, mintsem segítették volna. Attól tartottak ugyanis, hogy ha ágyútűz hatására az amúgy is felújításra szoruló tornyok leomlanak, sok embert temetnének maguk alá. 

Zólyom vártúra Zvolen
Az 1500-as években épített külső vár kaputornya a várőrség lakóépületével

A várat ma a Szalatna és a Garam folyótkól nem messze, egy kisebb domb tetején találjuk. A gyalogos és lovas kapu a vár északkeleti sarkán, a négyzet alaprajzú kaputoronynál nyílik. A kapu előtt egykoron szárazárok, illetve felvonóhíd volt. Maga az épület is magasabb volt egy emelettel, de azt a XIX. században lebontották.

A bejáraton belépve a külső várfalakat a királyi palotától elválasztó falszoros tárul elénk.

Zólyom vártúra Zvolen
A külső és a belső vár közötti falszoros

A külső várban két jelentősebb lakóépület van a bástyákon kívül. Az egyik a kaputoronyhoz a keleti oldalon hozzátoldott emeletes épület, mely a várőrség szállása volt egykoron. A másikban a várkapitány lakott, ez a ház pedig falszoros déli oldalán, a vasút felé található.

Maga a vár ingyenesen megtekinthető. Fizetnünk csak akkor kell, ha be akarunk menni a palota termeibe és szeretnénk megnézni a kiállításokat. Az árak barátságosak, a felnőtt jegy 2,7 Euro, a diákok, nyugdíjasok 1 Euróért, az általános iskolai tanulók pedig 70 Centért mehetnek be.

A recepciós hölgy – bár nem értett magyarul - kedvesen, mosolygósan viselte el értetlenkedésünket és viccelődéseinket. A jegyünk mellé kaptunk magyar nyelvű tájékoztatót.

Zólyom vártúra Zvolen

Az első emelet teljes egészében körbejárható, azonban legnagyobb sajnálatomra abban szinte csak képtárat találtunk. Ami még hagyján, de zömében vallási tárgyú képek vannak kiállítva minden mennyiségben. Krisztus szenvedésének kb. 87. – és még csak néhány termen voltunk túl - ábrázolása után azért én már szívem szerint a világból is kiszaladtam volna.

Nagyon látványos volt ellenben a királyi fogadóterem, melynek mennyezetét királyok arcképei díszítették. Az északi oldal hatalmas termének teljes hosszában rajzlap volt leterítve a padlóra, ahova a több ezer képtől megihletett látogatók alkothattak - ha volt kedvük. 

A vár története

Zólyom legkorábbi vára a ma Pusztavárként ismert rom, melynek két különálló részét a XIII. század második felében építhették.

Ez volt az ispánsági központ. Mivel Zólyom a lengyel és a magyar főváros között félúton helyezkedett el, alkalmas volt Nagy Lajos számára királyi rezidencia létrehozására. Erre azonban a már itt álló erődítmény – szűkösségénél fogva – nem volt alkalmas.

Ekkor építették fel a jelenleg ismert várat sík területen, a Szalatna és a Garam folyók összefolyásától nem messze.

Zólyom vártúra Zvolen
A vár délnyugati sarka

A kényelmes várkastély 1364-ben készült el. Ekkor még csak a királyi palota épült fel két magas, négyzet alaprajzú toronnyal.

A falai között került sor a Nagy Lajos magyar király és IV. Vencel cseh és német uralkodó találkozójára 1379-ben.

1382-ben ide hívta össze Lajos a lengyel rendeket, akik lerótták kegyeletüket a halálán lévő király előtt.  

A várat 1424-ben Luxemburgi Zsigmond a második feleségének, Cillei Borbálának adományozta. Habsburg Albert király szintén a feleségének, Luxemburgi Erzsébetnek adta a várat, aki megözvegyülte után, fia és önmaga védelme érdekében a cseh huszitának, Giskrának juttatta.

Giskra seregei megszállták a felvidéket és sokáig fosztogatták azt. A husziták ellen Hunyadi János is vezetett hadjáratot, sikertelenül.

1451-ben a várral szemközti Strázsa-hegyen Hunyadi egy erődítményt építtetett, amelyből szemmel tarthatták a husztiták által elfoglalt zólyomi várat.

Végül a huszita uralomnak Mátyás vetett véget, aki 1462-ben megegyezett Giskrával és visszaszerezte az elfoglalt területeket.

Zólyom vártúra Zvolen

Mivel Zólyom kényelmes főúri rezidencia volt, a későbbiekben Beatrix királyné is előszeretettel időzött falai között.

A XVI. században a Thurzó családé lett, akik a törökök közeledtével erődítménnyé alakították át, és megépítették a külső falakat. A várat a törökök sohasem támadták meg, ellenben több alkalommal volt a harcok középpontjában a későbbi évszázadokban.

A Habsburgok által irányított magyar királyság és az erdélyi fejedelemség közötti harcok során az erdélyi csapatok több alkalommal elfoglalták, de komoly ostrom egyszer sem bontakozott ki, mivel a vár hadászatilag ekkorra már elavultnak számított és a várvédők nagyobb hadak közeledtével többnyire harc nélkül engedték át a várost.

Így foglalta el 1606-ban Bocskai István, majd 1620-ban Bethlen Gábor. Végül 1644-ben I. Rákóczi György serege vonult be Zólyom falai közé. 

1703. november 15-én a vár falai alatt futamította meg Bercsényi Miklós kuruc serege Forgách Simon császári hadait. Ezen ütközet előtt zajlott le a bevezetőben már említett híres párviadal Bottyán János és Ocskay László között.

A képre kattintva galéria nyílik!

Zólyom vártúra Zvolen

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is! 

A diósgyőri várról részletesebben itt olvashatsz. 

0 Tovább

Láttál már érdekes várat? Ezt nézd meg!

Számomra Selmecbánya legérdekesebb épülete az újvárnak, vagy leányvárnak is nevezett erődítmény, amely a nagybányai kapu közelében fekvő domboldal tetejére épült, és a város déli oldalának védelmére volt hivatott.

Selmecbánya Leányvár Újvár
Az újvár, háttérben a kálváriával 

A nemesfémbányászata révén dúsgazdag Selmecbánya az 1500-as évek elején új kihívással volt kénytelen szembenézni: ez pedig a török előrenyomulás volt, legfőképpen Mohács után. Azok a gazdag selmeci polgárok, akik korábban csak hírből ismerték a törökök fosztogatását és kegyetlenkedéseit, hirtelen arra ébredtek, hogy egy reggelen akár az ő városuk utcáit is török lovak patáinak csattogása verheti fel. 

Így hát a helyi német közösség gőzerővel a város megerősítésébe kezdett. Erődített kapukat emeltek a bevezető utakra, valamint félig lerombolták a település felé emelkedő, Paradicsom-hegy oldalába épült bazilikát, és egy várat építettek belőle, amit fallal is körülvettek.

Az óvárról itt olvashatsz részletesebben. 

Selmecbánya Leányvár Újvár
Selmecbánya óvára, mely ugyanebben az időben épült

Az újvár azonban kilógott a sorból, mivel ezt az épületet nem a város, hanem annak talán leggazdagabb polgára, Rössel Borbála építtette 1564 és 1571 között a saját pénzén, hogy legyen hova menekülnie egy rajtaütés esetén a törökök elől. 

A „leányvári boszorkánynak” is nevezett Borbála alighanem rászolgált a gúnynevére, mivel a korabeli feljegyzések alapján különc, fennhéjázó teremtés volt, amolyan mai "shoppingkirálynő", aki az elődei által felhalmozott irgalmatlan vagyont igazi tehetséggel és szorgalommal megáldva apasztotta.

Maga az épület, mint erődítmény már építésének idejében is elavult volt. Úgy nézett ki, mint az 1200-as években épített lakótornyok. Egyetlen többszintes, nagyon vastag falú toronyból állt, melynek bejárata az első emelet magasságában nyílt. A torony két sarkához előbb két kör alakú, kisebb bástyát ragasztottak, majd az 1600-as évek második felében a maradék két sarok is kapott egy-egy ilyen körbástyát. Ezzel ki is alakult a vár mai formája.

Selmecbánya Leányvár Újvár
Kőnig Frigyes rajza. 

Egyes források úgy említik, hogy az erődítmény valós erejét inkább az a 24 olasz ágyú adta, amelyek a domb tetején, az épület körül voltak elhelyezve. Ezekkel az ágyúkkal pusztító tűz alá vehették a várost, és a magaslatot támadó ellenséget.

A dombra épült torony megfigyelőpontnak is alkalmas volt, ezért zászlókkal és különböző kürtjelekkel informálták a lakosságot arról, hogy éppen ellenség közeleg, vagy tűz lobbant fel valahol. Az épületnek ezt a kedvező helyzetét használta ki a város akkor, amikor majd jóval később tűzoltók vették birtokba, és tüzek észlelésére alkalmazták.

Selmecbánya Leányvár Újvár
Kilátás az újvárból Selmecbányára

Hiába fordított azonban a megépítésére Rössel Borbála hatalmas összegeket, a leányvár egyetlen ostromot sem élt meg. Mivel a magyar királyság a XVI-XVII. században meglehetősen kivéreztetett állapotban volt, állami szinten senki sem tudta garantálni a városi polgárság életét és javainak biztonságát. Így aztán a segíts magadon, és az isten is megsegít elvet követve az emberek városi őrséget szerveztek, illetve hatalmas összegeken zsoldosokat fogadtak.

Maga a városi lakosság is rendszeresen gyakorlatozott és próbálta elsajátítani a fegyverforgatást egy vészhelyzet esetére. Ekkor jött létre a városi lövölde abból a célból, hogy a lőfegyverek megfelelő alkalmazását megtanulják. 

Selmecbánya Leányvár Újvár

A város vezetősége arra is rájött, hogy a saját védelmük érdekében segítséget kell nyújtani a Selmec és a törökök által elfoglalt terület között fekvő településeknek, hogy az ellenséget ezáltal is távolabb tudják tartani maguktól. Ennek okán 1562-ben 150 gyalogost küldtek Szécsény ostromához, azonban harcban gyakorlatlan  katonák a rájuk törő ellenség elől elmenekültek.

Selmecet szerencsére  egyszer sem dúlták fel a törökök. A legjobban akkor közelítették meg, amikor egy portyázó csapat egészen a város határáig, a kálváriáig tört előre. A városi katonaság azonban ez esetben már a helyzet magaslatán volt és kemény csatában megfutamította az ellenséget.

A zsoldosok kivették részüket a selmeci polgárok szállítmányainak, árújának védelméből is. Amennyiben a szállítmányokat fosztogató martalócok közül egyet is elfogtak, azt szörnyű kínok között végezték ki a városban, melynek pallosjoga volt.

Selmecbánya Leányvár Újvár

Érdemes pár szót ejteni a várat építő boszorkányról, Rössel Borbáláról, aki annak a Rössel Erazmusnak az unokája volt, aki szerencsés üzleteknek köszönhetően mérhetetlen vagyonra tett szert.

1520-ban bekövetkezett halála után a vagyont két fia, Lőrinc és János örökölte. Miután János meghalt, a teljes vagyon Borbála apjára, Lőrincre szállt. Rössel Lőrinc azonban elkövetett egy nagy hibát: egyetlen lányát úgy elkényeztette, hogy Borbála igazi fúriaként viselkedett.

Mindenkivel perben állt, a pénzt pedig két kézzel szórta. Összesen háromszor ment férjhez, az első házasságából származó fia pedig inkább katonának állt, mert nehezen viselte anyja természetét.

Pazarlása olyan méreteket öltött, hogy a helyi puritán embereket folyamatosan megbotránkoztatta. Mivel az üzlet is egyre rosszabbul ment, illetve a költekezése minden képzeletet felülmúlt, egy idő után teljesen elszegényedett és mindenét elvesztette,

1571-ben a városi tanács heti 2 forint segélyt szavazott meg neki életjáradék gyanánt, ezzel elismerve azt, hogy saját költségével hozzájárult a városi erődrendszer kiépítéséhez.

Ez méltányos, tisztes megélhetést biztosított volna, ha a pazarláshoz szokott Borbála ezt is el nem tékozolja. Így aztán 1571-ben rongyokba öltözve találták meg holtan, és a város a saját költségén temette el.

Selmecbánya Leányvár Újvár

A várban tűzoltó- és hadtörténeti kiállítás látható. Ez utóbbi a török időket idézi meg. 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg mással is!

2 Tovább

Láttál már igazán kis várat?

A Mecsek egyik keleti magaslatán, Komló és Szászvár között, Magyaregregy település határában található a parányi Máré-vár. A szabálytalan ötszög alakú erődítmény egy cipősdobozra, vagy még inkább egy régi faszenes vasalóra emlékeztet. Ép állapotában, legnagyobb kiterjedésének idején sem volt nagyobb, mint sok vár egyetlen bástyája.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom
Máré vára. Elméleti rekonstrukció. Forrás: Pazirik

Ennek ellenére a környező területek ellenőrzésében fontos szerepe lehetett, hiszen feltárása során számtalan III. századból való római lelet került elő, ami arra utal, hogy abban az időben ugyanitt már őrtorony állhatott. Az sem mellékes, hogy a török időkben 72 fős helyőrség állomásozott falai között, ami akkoriban igencsak jelentősnek volt mondható.

Megközelítése napjainkban

Az erődítményt kényelmes túrával vehetjük be, melynek során a séta hossza rajtunk áll. Komló felől közelítve Magyaregregy falu előtt található a Máré Vára Camping, ahol a várhoz vezető bekötőút kezdődik.

A kemping mögötti parkolótól a vár 2400 méterre van. Mi innen mentünk gyalog. Az út mindössze 34 percig tartott, pedig a fiam – akinek aznap nem volt kedve a túrázáshoz – az elképzelhető összes módszert és trükköt bevetette a kirándulás szabotálása érdekében. Ültünk az út szélén has- és lábfájás, általános végtaggyengeség, valamint heveny gyaloglásundor miatt is, mely tünetek a hegy tetejére felérve egy csapásra maguktól megszűntek, lefelé pedig mintha soha nem is léteztek volna…

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom
Máré-vár napjainkban

A völgy mélyére vezető út azonban különösebb élményeket nem kínál, ezért célszerűbb a kocsit az országúttól 1 km-rel beljebb található Kadarka kulcsosház melletti parkolóban hagyni, ahonnan már tényleg csak gyalog lehet továbbindulni. A várig hátralévő 1400 méterből kb. 1 km-t egy nem túl meredeken emelkedő, kerékpárút szélességű aszfaltozott úton tettük meg az erdőben, majd innen egy balos visszafordító után jól követhető erdei turistaúton jutottunk fel célunkhoz.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom
A "vasaló hegye", ahogy felbukkan előttünk 

A kis erődítménynek helyet adó hegycsúcs nem uralja a környéket, a szomszédos magaslatok szinte mind nagyobbak. A hegy tetején lévő tisztáson egy meglepően jó állapotban lévő középkori vár fogadott, mivel annak fő falait az 1960-as években felújították, illetve konzerválták. A vasaló alakot formázó vár falai jobbára teljes magasságukban állnak, így nagyszerű látványt nyújtanak.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom
Az erődítmény keleti oldala 

Mivel a konzerválás csak a legkorábban épült, fő falakra korlátozódott, a későbbi építkezések nyomait csak alig, vagy egyáltalán nem látni.

Az épületet körüljárva látszik déli irányban az ötszög csúcsához épített masszív, félkör alakú bástya alapja, a keleti oldalon a falhoz ragasztott kis félkör alakú bástya maradványa, illetve az északkeleti sarkon álló őrház alapja.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom
A déli oldalon a várfalhoz ragasztott félör alakú bástya maradványa

A vár bejárata az északi oldalon nyílik tisztes magasságban, melyhez gerendákból ácsolt masszív falépcsőn lehet feljutni. Mivel a várfalak északi oldalára nem lehet felmenni, a lépcső tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a vártól északra fekvő hegyek irányába.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom
A bejárat

Szerencsések voltunk, hiszen a vár sokáig nem volt látogatható, viszont idén nyitva tartottak, a kiírás szerint április 15 és október 15 között.

A vár udvara szépen karbantartott, a talaja kőzúzalékos. A kapun belépve balra található a ciszterna, ahol egykor a vizet fogta fel a várnép. Mögötte, a bal oldali, keleti falsíkhoz egy emeletes téglaépületet építettek a felújítás során. Sajnos elég nyilvánvaló, hogy az épületnek nem sok köze van az eredeti várhoz.

A felújítást végző szakemberek ugyan a felhasznált anyagokkal jelezték, hogy meddig eredeti az épület, mégis idegennek hat az egész. Elvileg ebben kapott helyet annak idején egy kiállítás, illetve egyéb más helyiségek is, mint pl. a mosdó. Látogatásunk során viszont ezek zárva voltak.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom

A várudvar nyugati oldalán az egykori gazdasági épület alapja és falmaradványai vannak. A fal oldalában lévő gerendafészkek tanúskodnak arról, hogy annak idején ehhez a falszakaszhoz is emeletes épület volt illesztve.

A déli, hegyes sarokban nagyon magas, ácsolt lépcsősoron lehet felmászni a felújított, és a déli falak koronáján végigfutó gyilokjáróra, ahonnan csodás panoráma nyílik az udvarra és a vár környezetére is.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom

A várat működtető egyesület tagja a helyszínen arról tájékoztatott, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor a nemzeti várprogram keretén belül ismét megújulhat Máré vára, melynek során vélhetően eltűntetik az udvarról a képbe nem illő emeletes téglaépületet, és úgy végeznek majd rekonstrukciós munkálatokat, hogy a végeredmény nem lesz tájidegen.

A vár legendája

A vár legendáját többféleképpen ismerik, de a történet alapja hasonló.

A monda főszereplője egy Máré, vagy Móré nevű lovag, aki a vár birtokosa volt és itt élt a szépséges feleségével együtt. Egy napon a vár urát háborúba hívta a király. A harcok azonban elhúzódtak, az ifjú feleség pedig a kezdeti időkben sokat bánkódott férje hosszú távolléte miatt.

Mígnem aztán a szomszédos vár empatikus ura, egy Miklós nevű lovag meg nem sajnálta a magányos szépasszonyt. A nagy sajnálkozásnak az lett az eredménye, hogy mind gyakrabban kereste fel, és persze vigasztalta meg egyre nagyobb sikerrel a fiatal nőt, aki végül a lovag önfeláldozó tevékenységének köszönhetően gyönyörű lánygyermeket szült.

A vár ura a hadakozásból hazatérve természetesen zokon vette a dolgok ilyentén alakulását, és éktelen haragjában elpusztította mindkét várat a hűtlen feleséggel és a csábítóval együtt.

A leány életben maradt, de anyja átokkal sújtotta, és azóta is a Mecsek megközelíthetetlen barlangjában raboskodik. A barlangból csak minden 77. év pünkösd hajnalán jöhet ki egy rövid fésülködésre a vár alatt csordogáló patak partjára, megadva a halvány esélyt az átok feloldására.  

Az átkot csak az a vadász törheti meg, aki e 77 évente megnyíló szűk időkapuban arra jár, és sorban megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát.

A monda alapja az lehetett, hogy a vár ura, Várady István valóban hadba vonult a király kérésére, és 1526-ban Mohácsnál életét vesztette. Halálhírét hallva a testvére, Várady Mihály nem volt rest, és a friss özvegytől erőszakkal elvette a várat.

Várady István özvegye azonban nem nyugodhatott bele eme galádságba, és parancsára Bakics Pál ostrommal visszefoglalta az erősséget.

A vár története

Máré várának feltárása során a szakemberek rengeteg római kori, III. századból való leletet, illetve pénzt találtak, ami arra utal, hogy az erődítmény helyén akkor egy fából készült őrtorony állhatott.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom
A vár építésének korszakai. Forrás: Pazirik

Mint Magyarországon a várak nagy többségét, Magyaregregy várát is valamikor a XIII. században, a tatárjárást követően építhették. A vár építtetője nem ismert, valószínűleg magánvár lehetett, amely valahogy a királyhoz került. Az első írásos említése 1316-ból való, amikor Károly Róbert Bogár Istvánnak adományozta.

A vár birtoklásért ezt követően nagyon sokáig a Gunyafi és a Töttös család pereskedett. Az uradalom hol egyik, hol másik család birtoka volt, időnként pedig felosztották egymás között.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom
Elméleti rekonstrukció a legnagyobb kiterjedés idejéből (Szakonyi Balázs munkája)

Végül 1505 körül a Várady család szerezte meg Máré várát és az uradalmat. A vár birtokosai közül Váradi Ferenc – aki itáliai iskolákba járt – reneszánsz módon építtette át a lakóépületeket.

1526-ban a mohácsi csatában elesett a vár akkori tulajdonosa, Váradi István, (néhol Jánosnak említik) akinek halálát a saját testvére, Várady Mihály kihasználta és elfoglalta a családi fészket. Az özvegy azonban nem tétlenkedett és parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette a várat és birtokolta is egészen 1533-ig.

Valószínűleg ebben az időben keletkezett az erődítmény déli masszív rondellája, ahonnan komoly ágyútűz alatt tarthatták az ellenséget.

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom
Elméleti rekonstrukció: Pazirik

A törökök 1543-ban elfoglalták Pécset, ezért a kis lovagvár harc nélkül megadta magát és az ellenség kezére került. Ezt követően a törökök meglehetősen nagy létszámú (72 fő) várőrséget állomásoztattak benne. Az utolsó építkezések is az ő nevükhöz fűződnek, ugyanis a kaput észak felől három tornyos palánkvárral erősítették meg.

Érdekesség még a várral kapcsolatban, hogy arra 1956-ban egy orosz tank tüzet nyitott, mivel ellenséget feltételezett a falai között.

A képre kattintva galéria nyílik!

Márévár Máré vára Magyaregregy vára vártúra várrom

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg mással is!

A legnagyobb magyar várakról az alábbi linkeken olvashatsz!

Szepes

Sáros

Lánzsér - Landsee

0 Tovább

Szegi - a rejtélyes vár

...hogy mitől rejtélyes? Mert gyakorlatilag semmit sem tudunk róla. 

Pedig ha van olyan magaslat, amelyet az égiek is várépítésre teremtettek, akkor az mindenképpen a Bodrogkisfalud mellett található Várhegy, amely a Zempléni-hegység egyik déli nyúlványa Tokajtól nem messze.

A 299 méter magas domb közvetlenül a 37-es főút fölé tornyosul, mely mindig fontos kereskedelmi út volt, így a hegy tetejéről nagyszerűen ellenőrzés alatt tarthatták.

Sokat sejtető neve ellenére kevesen tudják, hogy egykoron valóban vár állt a magaslat tetején. Egyik természetjáró ismerősöm mesélte régebben, hogy odafönt egyértelműen látszanak egy vár sáncai. Hogy milyen vár, biztosra senki sem tudja, hiszen gyakorlatilag egyetlen írásos emlék sem maradt fenn róla.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
A kép közepén, a Zempléni-hegység vonulata előtt látható a Várhegy Bodrogkeresztúrból fényképezve.   

Föld-, vagy kővár?

Találgatásokból persze nincs hiány. Interneten rákeresve nincs két egyforma álláspont. A földvár teóriából találunk bronzkorit, és honfoglalás korabelit is. Van, aki azt állítja, hogy középkori és kőből épült vár állott a domb tetején. És találunk olyan, a valóságtól nyilvánvalóan erősen elrugaszkodott leírást is, amely a várat úgy kezeli, mint amelyik a XIII-XVII századok között folyamatosan létezett és még Bocskait követően is büszkén hirdette tulajdonosainak dicsőségét. A négy teóriából ez utóbbi gyakorlatilag kizárható. 

Az egymásnak ellentmondó információk áradatában megkérdeztem olyan szakember véleményét is, aki számomra hiteles a témakörben. A régész ismerősöm úgy nyilatkozott, hogy az építmény szerinte kőből rakott középkori eredetű, a tatárjárás után épült lakótorony volt. Azt már én teszem hozzá, hogy amelyik létrehozását követően nem sokkal később el is pusztulhatott.

Szegi, vagy Bodrogkisfalud?

Hát igen, a helye sem egyértelmű. A várat Szegi váraként tartják számon, magát a dombot is Szegi-Várhegynek nevezik, azonban ma Bodrogkisfalud külterületén található a két település között. 

Ilyen ismeretek birtokában vágtam neki a Várhegy meghódításának.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
A Várhegy tetejéről Bodrogkisfalud és Bodrogkeresztúr. Háttérben a Tokaji-hegy. 

Megközelítése

A Szegi-Várhegy szigetként emelkedik ki a Zempléni-hegység délkeleti szoknyájából ott, ahol a legjobb tokaji borok teremnek. Nem véletlen, hogy a domb alsó kétharmad részén körös-körül takaros szőlőültetvények és egy nagyobb borászat található. A domb keleti oldala lankásabb, a nyugati meglehetősen meredek.

A felső harmadot szinte áthatolhatatlan bozótos uralja, erősen megnehezítve a feljutást a kisméretű fűvel borított sík platóra.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
A Várhegy ősszel, előtérben a borászat

A 37-es főútról Szeginél kell lekanyarodni a Patricius borház felé. 

Nem tudtam, hogy a domb aljában elhelyezkedő borháztól jelzett – bár meglehetősen elhanyagolt – turistaúton is fel lehet jutni, így a saját fejem után mentem.

Már a domb alól látszik, hogy a szőlők feletti bozótos valódi kihívásokat rejt, ezért a Várhegyet körüljárva a délnyugati oldalon próbálkoztam, mivel ott a legkeskenyebb a szőlők és a hegycsúcs között a bozótos.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
Szőlő van mindenfelé....háttérben a Tokji-hegy.

A kocsit a szőlőben hagyva családommal megközelítettük a cserjést, ahol bizony a dzsungelen kívül egy masszív vadkerítés is az utunkat állta. A kerítés léte egyértelműen arra utalt, hogy a várat manapság bizony népes őz és vaddisznó populáció lakja, akik időnként portyáznak a szomszédos földesúr területén és alaposan megsarcolják azt.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
A hegyen csak gyíkokkal találkoztunk

Mielőtt nekiláttam volna a kerítés megmászásának, észrevettünk egy bedrótozott kiskaput a védelmi vonalon. Örömünk azonban hamar alábbhagyott, amikor a kerítésen való kulturált átkelést követően a másik oldalon olyan cserjést találtunk, amelyhez képest a Somme, vagy a Verdun környéki gyalogsági akadályok gyermekjátékok lehettek. 

A feleségem itt közölte is, hogy ő nem erre vállalkozott, amikor kirándulás címén elindultunk otthonról, ezért visszament a kocsihoz. A 10 éves fiam azonban Rambóvá átlényegülve azonnal meglátta a feladatban rejlő kihívást és közölte, hogy ez alighanem a legizgalmasabb vár, ahol az elmúlt időszakban jártunk.

A csúcsig hátra lévő 50 méter helyett a valóságban – utakat keresve – kb. 500 métert mentünk olyan cikk-cakk vonal mentén, amelyet egyetlen Singer varrógép sem tudna utánozni. Ez azt jelenti, hogy valójában hétrét görnyedve a vadállatok által használt csapásokat követtük, és csak bíztam benne, hogy valamelyik sarkon nem futunk bele egy dagonyázó vaddisznókondába.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
Vélhetően inkább támfal maradványok, mint a vár egykori fala

A hegy tetejéhez közeledve, a tisztás szélén, de még a bozótosban 50-60 cm magas, időnként a talajból előtűnő falakra bukkantunk, amelyek vélhetően nem a várhoz tartoztak, mivel a kövek között nem láttam kötőanyagot. Ezért inkább egykori támfalaknak néztem őket, amikor még a szőlőültetvények magasabbra kúsztak.

A gyereknek is felhívtam a figyelmét, hogy különösen a kövek között óvatosan mozogjon, mivel a környéken őshonos a vipera és nem lenne kellemes megzavarni egynek sem a napozását.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
Régebben az egész hegyet szőlő borította

A vár területe napjainkban

A hegytetőre felérve fűvel borított csúcsot találunk, melyen itt-ott bokrok is vannak. Mivel a csúcson nincs magas növényzet, páratlan kilátás nyílik minden irányba, de legfőképpen a Bodrogzugra, Szegire, Bodrogkisfaludra, Bodrogkeresztúrra és a Tokaji-hegyre.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
Szegi, Szegilong és a Bodrogzug. Előtérben az egyik sánc.

A csúcson található teljesen sík plató ovális alakú, kb. 20x30 méteres. A platót két jól azonosítható árok veszi körbe, azonban nem teljesen, hanem egy-egy rövidebb-hosszabb szakasz mindkét gyűrűből hiányzik.

A felső övből a délkeleti oldalon hiányzik mintegy 40 méter, az alsónak pedig a nyugati oldala nincs meg, ahol a hegyoldal jelentősen meredekebb.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
Az 1989-es felmérés eredménye

A külső gyűrű átmérője mintegy 80 méterre tehető. Az árkok néhol 2 méter mélyek és 3-4 méter szélesek is lehetnek, azonban a magas fű miatt ezek nehezen fényképezhetők.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
A Várhegy tetején lévő ovális plató, ahol a lakótorony állhatott 

Magyarország geográfiai szótárában 1851-ben Fényes Elek arról tájékoztatott, hogy „ várhegy tetején Szeghi vár romjai most is láthatók”. Az 1800-as évek végén Dongó Gyárfás Géza szintén azt írta, hogy csekély romok láthatók a csúcson.

Ebből ma már semmi sincs meg, viszont a hegy tetején több helyen is találunk a növényzet alatt kőrakásokat, amelyek olyan méretű kövekből állnak, amelyek ideálisak várépítéshez.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
Kőhalmok a hegy tetején

A vár története

Amennyiben elfogadjuk a középkori kővár elképzelést, úgy a várat valamikor a tatárjárás utáni időszakban építhette az itt birtokokkal rendelkező Aba család Keresztúri ága. Erről a családról tudjuk, hogy a tatárjárást követően birtokaikon mindenfelé várakat emeltek. Ugyan Szegi várának keletkezéséről nem maradt fenn semmilyen oklevél, de a család névadó településének környékén egyértelműen a Szegi Várhegy a legalkalmasabb erőd építésére.

A vár a kor szokásainak megfelelően egy lakótoronyból és az azt övező kerítőfalból állhatott, melynek részét képezte a két sánc. Az elkövetkező évszázadokban azonban sehol sem említik a várat, pedig a környéken zajlottak olyan események, melyeket jól dokumentáltak. 

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
A légifotón jól látszanak a sáncok

Az 1500-as évek közepén az alig néhány km-re lévő tokaji vár kapitánya, Némethi Ferenc Tokaj megerősítése érdekében az összes környékbeli várat elfoglalta, vagy újakat épített. Ennek során nem esik szó Szegiről, pedig ha még akkor akkor is létezett volna, nyilván említették volna a krónikások.

Szegitől alig néhány km-re van Komlóska vára, melyet szintén a tatárjárást követően építettek, és mindössze kb. 100 évet élt. Valószínű, hogy a Várhegyen épített kisméretű középkori lakótoronynak is ez lehetett a sorsa, és rövid életének egy tűz vagy egy ostrom vetett véget. Esetleg egyszerűen sorsára hagyták, a többit pedig elvégezte az idő.

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
Ehhez hasonlóan nézhetett ki Szegi vára is Persze itt vizesárok nélkül. 

A várral kapcsolatban egyértelműen akkor lehetne állást foglalni, ha valaki feltárást végezne a hegyen és kiásná az egykori falak alapjait, melyek valószínűleg a föld mélyén rejtőznek.

A hegy tetején jelenleg falakat ugyan nem találtunk, de a csodás panoráma kárpótolt mindenért....még a több tucat karcolt és szúrt sérülésért is, amit a bozótos okozott.

Lefelé szerencsénk volt, mert a plató egyik szélső fáján megpillantottuk a turistajelzést és azt követve már kevésbé kalandos volt az út. 

szegi vára Bodrogkisfalud vár Szegi Várhegy Várhegy vártúra
A kép alján a külső sánc

Ha valaki szereti felkeresni a szép helyeket, akkor Tokaj-Hegyalján járva érdemes felmenni a Szegi Várhegyre is. Igaz, várnak csak a hűlt helyét találjuk, de a panoráma mindenért kárpótol. 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

Ha érdekel a közelben lévő Solymos vára (Mogyoróska) is, akkor róla itt olvashatsz!

A közeli Tokaj ostromáról itt, a vár pusztulásáról itt olvashatsz!

Némethi Ferenc várkapitányról itt olvashatsz!

0 Tovább
«
1234

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk.