Túlélte a tatárokat, törököket és Ceausescut is

A történelem során számos seregnek beletört a foga Nagyvárad ostromába, és nem sikerült a várat lerombolnia Nicolae Ceausescunak sem, pedig megpróbálta. Bár a diktátorra a vár semmilyen veszélyt nem jelentett, mégis elrendelte, hogy a közel ezeréves erődítményt a földdel tegyék egyenlővé.

Jobb belátásra csak kényszerűségből tért, amikor tájékoztatták a tekintélyes kiterjedésű vár teljes elbontásának költségeit illetően. Az óriási összeg láttán megijedt, hogy talán nem jutna aranyborítás 60 szobás házának minden helyiségébe, így aztán megelégedett azzal, hogy a várat gótikus panel stílusú sokemeletes tömbházakkal építették körbe, ne láthassa senki.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Nagyvárad vára napjainkban

Nagyvárad a történelem során minden korban és minden államalakulat életében fontos szerepet töltött be.

Szent László városa

Szent István a közeli Biharon hozta létre a 10 püspökség egyikét. Magát Váradot Szent László király alapította, akihez a város ma is ezer szállal kötődik. Az ország három részre szakadását követően Erdély központja volt, ma pedig a Partium fővárosa.

A várost alapító Szent László királyunkat 1095-ben bekövetkezett halálát követően saját kívánsága szerint Váradon temették el a székesegyházban. Mivel július 29-én Zólyomban halt meg, a nagy melegre való tekintettel az a döntés született, hogy a királyt Székesfehérváron temetik el. A holttest szállítása közben, az esti pihenő alatt azonban eltűnt a szekér, amelyre a király földi maradványait tették.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Szent László király holttestének szállítása

Lett is nagy futkosás, keresés! Legnagyobb megdöbbenésükre a váradi úton találták meg a szekeret, melyet azonban nem lovak húztak, hanem angyalok taszigáltak Várad irányába a király és Isten akaratának megfelelően. Az ilyen és ehhez hasonló meséket nem a bor mámorában találták ki a korabeli történetírók, hanem László király szentté avatását támogatták meg vele, aminek ugye egyik kritériuma a csoda.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Szent László szobra Nagyváradon

A valóságban azonban Lászlót halála után Somogyváron temették el, Váradra csak 1134 után szállították a holttestet. Az általa alapított székesegyház kriptájába pedig csak a testét helyezték, melyről a fejet leválasztották, hogy vallási tisztelet tárgyává tegyék. A koponyát előbb egy fából készült ereklyetartóba tették, mely egy 1406-os tűzvész során elpusztult, de a koponya épségben maradt.

Ezeknek a csontoknak igen nagy szerepe volt a továbbiakban a város életében, hiszen Várad a középkori igazságszolgáltatás egyik központja volt, ahol a bírák az erkölcsös, törvényeket alkotó Szent László ereklyéire tettek esküt. A városnak joga volt istenítéletet, pl. tüzesvas-próbát tartani, vagy kínvallatásnak alávetni a perbe fogott személyeket ilyen, és ehhez hasonló eszközökkel: 

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad

A ma is ismert hermát Zsigmond uralkodása alatt készítették. Az ereklyét azonban az 1600-as évek elején a török veszély miatt elmenekítették Váradról, és a mai napig Győrben őrzik. A váradiak nagy keserűsége, hogy a török vész elmúltával visszaigényelték ugyan szent királyuk koponyáját, de azt nem, csak egy kis darabkáját kapták meg, melyet azóta is féltve őriznek.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Szent László hermája 

Lászlót halála után csaknem 100 évvel, 1192-ben avatták szentté. Ennek nagy szerepe volt a város és a vár további fejlődése szempontjából, mivel zarándokok tömegeit vonzotta Szent László földi maradványa.

Szent Lászlóban minden megvolt, amit a középkori emberek elvártak egy nagy uralkodótól. Bár hatalmának  legitimitása kérdőjeles volt, ezt ellensúlyozta azzal, hogy személyisége abszolut alkalmassá tette uralkodásra.  Intelligens, erősen vallásos, könyörületes király volt, aki sorban vívta a győztes csatákat, melyekben megmutatkozott személyes bátorsága is.  A leírások szerint több, mint egy fejjel kimagaslott kortársai közül, ezért Isten atlétájának is nevezték.  A lovagkirály kultuszának hozadéka lett, hogy a későbbi királyok és feleségeik körében divat lett a vár közepén álló székesegyházba temetkezni.

Biztosan itt temették el többek között Károly Róbert feleségét Beatrix királynét, Luxemburgi Zsigmond királyt és lányát, Mária királynőt. Ez utóbbi azért is igen jelentős tény, mivel Luxemburgi Zsigmond az egyetlen német-római császár, aki nem német földön van eltemetve. A történészek azt mondják, hogy valószínűleg itt temették el II. András, II. Endre és IV. László királyokat is.

A vár török kézre kerülését követően azonban a királysírokat kifosztották, a csontokat szétszórták, majd a XVII. században Bethlen Gábor utasítására lebontották a monumentális székesegyházat is úgy, hogy nyoma sem maradt.

Az elmúlt időszakban végzett ásatások és a palotaszárny feltárása során kerültek elő a székesegyház alapjai a sírkamrákkal együtt, melyet láthatóvá is tettek a látogatók számára.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Középkori sírok az egykori székesegyház helyén

Várad központi szerepe miatt várát évszázadok alatt az ország egyik legerősebb erődítményé fejlesztették. Ez a munka olyan eredményes volt, hogy csak igen ritkán cserélt erővel gazdát, pedig kísérletek bőven akadtak.

A vár napjainkban

Nagyvárad vára a település központjában, a Sebes Körös partján fekszik sokemeletes panelházakkal körülvéve. Az elmúlt évszázadokban sokszor átszerkesztett épületre manapság inkább az erőd elnevezés illik, a középkori várat inkább csak nyomokban véljük felfedezni.

Az építmény alakját a külső vár határozza meg, amely ötágú csillagot formázva olyan, mint egy gigantikus teknősbéka. Az ötszög alakú külső vár minden csúcsán egy-egy óriási méretű új-olasz, vagy más néven fülesbástya található.

A várudvar közepét a templomot is magába foglaló teljesen zárt, ötszögletű, kétemeletes palotaszárny uralja, melyet a közelmúltban újítottak fel.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
A palota felújítás után, és előtt

A külső vár udvarán különböző gazdasági épületeket találunk. A vár külső falait a várárok övezi, melyet napjainkra teljesen feltöltöttek és jelentős részén parkot alakítottak ki. Az árok szintén csillag alakú, nagyjából mindenhol 50 méter széles sávban követi a várfal alakját. A várba két kapun lehet bejutni.

A főbejárat a nyugati oldalon, a belváros és a toronyházak irányából nyílik a Bethlen bástya és a Csonka bástya között. Ehhez a bejárathoz a panelházak tövéből a várárkon átnyúló vasszerkezetű, faborítású híd vezet.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
A vár nyugati kapuja

A másik kapu a keleti oldalon a Sebes-Körös felől nyílik az Aranyos és a Veres bástyák között, ahol a kapu két oldalán egy-egy kisméterű tó illusztrálja az egykor mély vízzel borított várárkot.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Keleti kapu a várárok maradványával

A vár udvarán található valamennyi épületet nagyon szépen restaurálták, a külső vár udvarát pedig gránit kockakövekkel burkolták le, ahol a középkori vár egykori falainak helyét más, világosabb színű burkolattal jelölték. A korábbi falak itt-ott testet is öltenek és csekély mértékben kiemelkednek a talajszintből.

A középkori erődítmény nagyobb kiterjedésű volt a jelenlegi palotánál. Bár a várat megnyitották a nagyközönség előtt, még nincs teljesen kész, hiszen az udvaron álló épületek egy része még nem üzemel, kialakítása alapján zöméből vendéglátó hely lesz. A főbejárattól balra viszont már működik egy étterem-kávézó, ahol népviseletbe öltözött kiszolgálók várják a vendégeket. Az egység nagyon modern és igényes kivitelű, ami egyértelműen megmutatkozik az árfekvésen is. Két – egyébként finom - presszókávé áráért a városban 3 kiadós mics menüt adnak, amivel jól lehet lakni.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Palota, és a múzeum bejárata. A felújítás után készült képen a burkolat világosabb sávja mutatja, hol húzódott a középkori vár fala. 

A felújítás sajnos a külső vár falazatára nem terjedt ki. A kőalapra, téglából épített várfal egyes szakaszai nagyon rossz állapotban vannak. Az olaszbástyákra jellemzően azok belső oldala az ágyúkazamaták kivételével földdel vannak feltöltve, mint ahogyan a bástyákat összekötő falak belső oldalán is földtöltés, vagy épületek húzódnak végig. Ide nem lehet felmenni, ezek a részek gazosak, törmelékesek, rendezetlen állapotban vannak.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Az Aranyos bástya omladozó, gazos fala

Az egykor 8-10 méter magas falak ma jelentősen alacsonyabbak, ugyanis a várárkot teljesen feltöltötték, a jelenlegi talajszint jócskán a korábbi vízszint felett van. Az egykor magasban lévő hatalmas ágyúnyílások sokszor alig 1,5-2 méterre vannak a talaj felett.

A várat övező egykori várárok helyén óriási park található, melyen végigsétálva – kell hozzá idő – kettős érzésem támadt. A nyugati bejárattól balra elindulva szépen gondozott park tárul fel, melynek állapota továbbhaladva egyre romlik. A Királyfia bástya környékén még létezik a park, de a fű már kiégett, majd a Bethlen bástya felé haladva elég rendezetlen körülmények uralkodtak.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Háttérban a Királyfia, előrébb a Veres bástya

A külső várba való belépésért nem kell fizetni. A teljesen felújított palotaszárnyban alakították ki a vármúzeumot, amiben ugyan korabeli tárgyakat nemigen találunk, cserébe viszont kapunk egy mai kornak megfelelő, érdekes és nagyon szépre megálmodott múzeumot. Az épületben magyarul is feliratoztak mindent, aminek ugyan természetesnek kellene lenni, de szlovákiai tapasztalataim alapján nagyon örültem neki. 

A belépő nevetségesen kevés, a felnőtt mindössze 5 Lei, ami 350 Ft-nak felel meg. A nyugdíjas jegy 140 Ft. Ettől ma már mindenhol többet kérnek a mosdóhasználatért is.

Ha már mosdó, akkor azt is meg kell említeni, hogy a várban több helyen is kifogástalan és tiszta mosdók állnak rendelkezésre ingyen.  

A palota földszinti részeit nagyon leleményesen úgy oldották meg, mint amikor robbantott képet készítenek pl. egy hajóról, vagyis látjuk a külsejét, de belelátunk a belsejébe is anélkül, hogy belemennénk. Így aztán a folyosó és a szobák egy részének a padlózatát felbontották és láthatóvá tették a középkori sírfülkéket, vagy az egykori székesegyház alapjait.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
A palota "robbantott" padlózata, alatta a székesegyház alapja

Az alagsor boltíves helyiségeiben kapott helyet a lapidárium, ahol szintén a székesegyház és a középkori vár feltárás során előbukkant köveit mutatják be. Természetesen kiállították az felújítás során előkerülő korabeli maradványokat, régészeti leleteket, használati tárgyakat is.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Lapidárium

Az emeleti kiállítóhelyiségekben különböző tematikus, többségében helytörténeti, illetve főleg vallási témájú kiállítások voltak.

Szerencsések voltunk, mert látogatásunk alkalmával a múzeum helyet adott egy Salvador Dali, Marc Chagall és Giorgio de Chirico kiállításnak is. Igaz, ide külön belépőt kellett váltani.

A palotaszárny belső udvara még szintén félkész állapotban volt, burkolásra várva.

A vár története

A keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de a Körös partján emelkedő alacsony dombon már a XI. században állt egy kisméretű templomvár, mely a székesegyház és a hozzá tartozó épületek védelmét szolgálta. Amikor László herceg lett a bihari dukátus ura, fejleszteni kezdte a várat. Már királyként, a kunok 1091-es betörését követően prépostságot alapított, melynek első püspöke a későbbi Könyves Kálmán király lett.

Az akkori vár közepét a Szent László által alapított székesegyház foglalta el, egy 3 hajós, román stílusban épült monumentális bazilika. Ennek mérete 60x25 méter volt. 

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Várad a középkorban

A székesegyház köré épített várat 1241 tavaszán a tatárok elfoglalták és feldúlták, a falak nem tudtak ellenállni a kőhajító gépeknek és az egyik oldalon leomlottak.

A tatárok elvonulását követően a vár és a székesegyház újjáépítését Vince püspök kezdte el 1244-ben. A helyreállítási munkálatok a XIII. század második felében folytatódtak. A székesegyházat 1342 és 1370 között csúcsíves, gótikus csarnoktemplommá alakítottak. Méreteit jól jellemzi, hogy kb. 70 méter hosszú lehetett.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Elméleti rekonstrukció a középkori várról

1360 és 1370 között a székesegyház előtt felállították István, Imre és László királyok szobrait, melyet a kor híres szobrászai, a Kolozsvári testvérek faragtak. A kompozíciót 1390-ben Szent László lovasszobrával egészítették ki.  A lovasszobor aranyozott volt, és a lovagkirályt nyugodtan lépkedő lován, fején koronával, kezében csatabárddal ábrázolta.  A váradiak abban az időben komolyan hittek abban, hogy a 3 szent király szobra minden bajtól megvédi őket. 

1660-ban, a török ostromot megelőzően a helyiek közül többen hallani vélték, hogy Szent László lova felnyerített, mindezt kedvező előjelnek vélték. 

A székesegyházat egy mindössze 580-600 méter kerületű 1 méter vastag szabálytalan fal vette körül úgy, hogy az egyik falát a püspöki palota adta, vagyis annak fala beleilleszkedett a külső védelmi vonalba. A váron belül szintén falakkal elkerített volt a püspöki palota udvara, vagyis ez egy második védelmi vonalat jelentett.

A vár körfalát időnként bástyák szakították meg, melyek a korabeli ábrázolások alapján kezdetben kör alakúak, később négyzet alaprajzúak voltak.

Mivel a vár nem közvetlenül a Körös partján állt, ezért mély árokkal vették körül, amelybe a Sebes- Körös vizét engedték. A víz lecsapolása a déli oldalon a Pece patakba történt.

Várad igazi fénykorát a Hunyadiak alatt élte. Vitéz János püspöksége alatt (1445-1466) folyamatos építkezések folytak a várban és azon kívül is. A jelentős mértékben megerősített középkori erődítményt Mátyás király távollétét kihasználva 1474-ben az országba betörő Ali szendrői bég ostrom alá vette, de nem tudta bevenni.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad

A törökök távozását követően a várat azonnal kijavították és jelentősen megerősítették, új falakat, tornyokat építettek. Nem sokkal később, az 1514-es Dózsa György féle felkelés idején a keresztes hadaknak sem sikerült megvívni a várat és a felmentő sereg közeledésének hírére elálltak a további harctól.

A mohácsi csatavesztés és az ország három részre szakadását követően Várad lett Erdély központja, itt tartotta János király az udvarát és itt köttetett meg Ferdinánddal a váradi béke is.

1557-ben Varkoch Tamásnak az erdélyi hadakkal csak 9 hónapnyi ostrom után sikerült elfoglalni a várat.

Az erdélyi fejedelmek a XVI. század elején rájöttek arra, hogy az elavult, középkori elképzelések mentén, középkori fegyverek ellen épített vár toldozása nem jelent megoldást a tűzfegyverek elleni harcban. Emiatt a kor várépítészetének csúcsát jelentő itáliai mestereket hívtak segítségül, hogy tervezzék meg az erődítmény megerősítését.

A megoldás nem a vár átépítése lett, hanem a középkori várat meghagyva, köré szándékoztak építeni egy modern, ötszögletes, sarokbástyás várat. Az építkezés 1569-70 környékén kezdődött. Előbb felépítették a Királyfia és a Csonka bástya egy részét. Ez utóbbinak valószínűleg azért lett Csonka a neve, mert az építése egy időre félbemaradt.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
A bástyák elnevezése

Az Aranyos bástya építése 1572-ben kezdődött, azonban a törökök tudomást szereztek Várad nagyarányú erősítéséről és nemtetszésüket fejezték ki. Ez abban nyilvánult meg, hogy a szultán konkrétan az Aranyos bástya építésének leállítását követelte, mivel az szerinte félelmet ébreszt a környező kisebb török helyőrségek katonáiban.

A vár modernizálása 1596-ban fejeződött be. Ekkor az erőd kettős képet mutatott. A belső vár középkori eredetű volt, közepén a székesegyházzal és a püspöki palotával, a külső vár pedig modern, öt fülesbástyával ellátott komoly építmény.

Ebben a korszakban a Csonka, az Aranyos, a Veres és a Királyfia bástyák már a mai formájukban álltak, ellenben a későbbi Bethlen bástya még csak földsánc volt. Ez az állapot látható több korabeli képen.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Belül a középkori vár, kívül a korszerű külső vár az 1500-as években történt építkezést követően - a későbbi Bethlen bástya itt még csak földsánc 

A vár kapitánya ebben az időszakban az egykorú írások alapján átlagban 800 gyalogos és 800 lovas katona felett rendelkezett.

Éppen csak elkészült a vár erősítése, amikor 1598-ban alig 2000 várvédő verte vissza a török Omer pasa Várad ellen vonuló 50 000-es tatár seregét Király György és Nyáry Pál vezetésével. Az ostrom rövid volt, de heves: a törökök a Csonka és a Királyfia bástyát felrobbantották, de a várat nem tudták elfoglelni.

1604 és 1606 között Bocskai István hajdúi fogták körbe Váradot és csak úgy sikerült bevenni, hogy kiéheztették a védőket. Az egymást követő két nagy ostrom után viszont a korabeli leírások alapján a székesegyház csupa ágyúgolyó ütötte lyuk volt. Csoda, hogy össze nem borult.  

A középkori belső vár pusztulása azonban nem külső ellenség rovására írható.  1616-ban kezdődött, amikor Bethlen Gábor elrendelte az ideiglenesen megépített földbástya téglából való átépítését. Mivel a munka vontatottan folyt, a fejedelem sürgetésére Rhédey Ferenc várkapitány az egyébként is rossz állapotban lévő székesegyházat lebontatta és a köveit az új, hatalmas méretű bástya falaiba építtette. A székesegyház utolsó maradványai a Bethlen és a Királyfia bástyák közötti kötőfal alapozásába kerültek 1618-ban.

A belső vár szintén Bethlen Gábor uralkodása alatt szűnt meg.  A fejedelem ugyanis elhatározta, hogy a középkori várat lebontva egy olyan palotát épít az udvarra, ami ötszögletű lévén illeszkedik a külső vár formájához. Így aztán az egykori vár kettős falait néhol felhasználva megépült a jelenleg is ismert ötszögletű belső palotaszárny.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
A palota udvara felújítás előtt és után 

Az új épület kisebb lett a helyén korábban állt középkori várnál, mivel a palota külső kerülete mindössze 360 méter, szemben a korábbi vár 600 méteres kerületével.

A palotaszárny építése 1648 körül fejeződött be, viszont várjellege 1782-ig megmaradt.

Az újabb ostrom 1658 őszén következett be, amikor a várat egy török, tatár és moldvai hadakból álló sereg fogta ostrom alá, de egy hónap alatt a harc be is fejeződött anélkül, hogy a várat elfoglalták volna.

Az 1660-as ostrom előtt az egyik török krónikás azt írta Váradról, hogy az Erdélyország legerősebb vára. Elmondása szerint falai vastagak, erős alapokon nyugszanak, a várárok pedig 120 lépés széles és olyan mély a vize, hogy egy gálya is elközlekedhetne benne.

A vár óriási véráldozatok és árulás révén jutott végül Ali pasa 60 000 fős seregének a kezére 1660 augusztus 27-én. A 850 fős helyőrség maradványa végül a kilátástalan küzdelmet feladta és a várból elvonult. Mindössze kb. 300 védő élte túl a harcot. Az ostrom legalább olyan heroikus küzdelmet hozott, mint amit korábban Egernél tapasztalhattak. A vár pusztulását egy helyi nő okozta, akinek férje korábban az erőd kiépítésén dolgozott. A nő – fia elengedésének fejében -elmondta a törököknek, hogy hol van az egyetlen hely, ahol a várárok vizét maradéktalanul le lehet engedni.

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad
Balra a Bethlen bástya sarka, háttérben a Királyfia bástya

1664-ben Rákóczi László, majd 1689-ben Bádeni Lajos próbálta visszafoglalni a megszállóktól, sikertelenül.

Váradot a törököktől 1692-ben, közel kétévnyi ostromzár után Heister tábornok foglalta vissza. Mint utóbb kiderült, a törökök erejük és készleteik alapján még nagyon sokáig kitarthattak volna.

II. Rákóczi Ferenc 1703 és 1706, majd 1708 és 1710 között tartotta blokád alatt Váradot, de bevenni nem sikerült. Igaz, a fejedelem nem is sikeres ostromairól volt híres.

Az 1848-49-es szabadságharc alatt ismét fontos szerepet kapott a vár. Mivel közel volt a Debrecenben működő kormányhoz, a várban fegyver- és lőszergyártás folyt a harcoló csapatok számára.

A fotóra kattintva galéria nyílik

vártúra Várad Nagyvárad vára vár Nagyvárad

Nagyvárad XVI. század végén átépített, modernizált vára olyan mestermű, melyet gyakorlatilag lehetetlen volt bevenni abban az esetben, ha megfelelő élelmiszertartalékokkal és kellő létszámú (2-5.000 fő) katonával volt felszerelve. 

Azt gondolom, hogy az erőd igazi várbarátoknak már most is bakancsilstás kell, hogy legyen. 

Amennyiben tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

Forrás: 

oradea.travel.hu

Akadémiai értesítő 43. kötet. (1933) Gyalókay Jenő: Nagyvárad középkori vára

Bunyitay Vincze: Nagyvárad a török-foglalás korában (1660-1692) Budapest, 1892

wikipedia

varak.hu

0 Tovább

Ezt nézd meg, ha nem láttál még igazán nagy várromot!

Ugyan november eleje számomra már kívül esik a vártúra szezonon, azonban a nyárias idő, a jó levegő utáni vágy, és a lehetőség, hogy az őszi szünetben kiragadjam 10 éves fiamat az internet sötét erőinek karmaiból egy utolsó kirándulásra sarkallt. De mi az, amit még nem láttunk, ami egy napba belefér és amit sokáig fogunk emlegetni? 

Nagysáros - Velky Saris - Castrum Sarus

Sok-sok évvel ezelőtt, rendszeresnek mondható buszos lengyelországi kirándulásaink alkalmával mindig az eperjesi Tesco-nál álltunk meg pihenni egyrészt a mosdó miatt, másrészt pedig mert itt volt az út fele és ki kellett nyújtóztatni elgémberedett tagjainkat.  Már ekkor kiszúrtam magamnak a várostól északra található hegyet, melyet a természet várépítésre teremtett.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Nagysáros - Várhegy (itt már kitakarították a várat elborítő erdőt)

A hegy csúcsát borító erdő körvonala néhol kicsit szögletes volt, ezért útitársaimat folyamatosan arról kérdeztem, hogy ők is látnak-e romot a hegy tetején, vagy csak én látok mindenbe várat.

Évekkel később, - amikor már tervezetten túráztam várakhoz – vált bizonyossá, hogy jól gondoltam, és az Eperjestől északra fekvő Nagysáros melletti hegy tetején valóban építmény bujkál. 

Nem is akármilyen, hanem a maga 4,5 hektáros alapterületével a királyi Magyarország egyik legnagyobb erődítményét tisztelhetjük benne, 570 méter magasan!

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Sáros - óriás méretű vár 4,5 hektáron

A méreteit jól érzékelteti, hogy alapterülete nagyobb a budai várnál és csak alig marad el a közeli Szepes várától. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért kellett egymástól alig 40 km távolságra felépíteni az ország két legnagyobb erődítményét.

De miért ekkora?

1442-ben meghalt Albert király, akinek felesége, Erzsébet a születendő gyermeküket szerette volna a trónra ültetni. Az ország főurai, köztük Hunyadi Jánossal azonban olyan felnőttkorú királyt láttak volna szívesen a trónon, aki megfelelően fel tud lépni a török terjeszkedés ellen.

Habsburg Erzsébet ekkor fia trónigényének védelme érdekében behívta az országba Jan Giskra cseh zsoldosvezért és harcedzett katonáit, akiket a Felvidéken telepített le, elvágva ezzel egy esetleges lengyel trónkövetelő útját az ország felé. A Nyitra és Kassa környékére behívott cseh husziták azonban hamarosan a Felvidék legnagyobb részét az uralmuk alá hajtották. Nem csak várakat foglaltak el, hanem az elhagyott erősségeket felújították, és újakat is emeltek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Egy kiváló hadvezér: Jan Giskra

Giskra zsoldosseregének esett áldozatuk Sáros vára is, melynek ekkor még csak a kisméretű, belső vára létezett.

A várat a csehek 1441 és 1461 között uralták, és ők építették ki a hatalmas méretű külső várat, amely elfoglalta az egész hegytetőt.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Sáros az 1600-as évek elején 

Az építkezés oka a huszita harcmodorban keresendő.

Ennek alapját pedig a harci szekér adta, amely a középkorban nem úgy nézett ki, mint az ókori idők harceszközei. Ezek a szekerek inkább a mai tankok elődjei voltak, vagyis hatalmas, erős deszkapalánkokkal védett szekerek, melyeket rendkívül rövid idő alatt bárhol szekérvárrá láncoltak össze.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
huszita szekér, egy rendkívül eredményes harcmodor alapja  

Egy szekeret 4 vagy 6 ló vontatott és kb. 20 jól felfegyverzett katona foglalt rajta helyet. A harcmodor jelentős újítása a nagy tűzerő és a védelem volt. Egyes szekereken kisebb ágyúk is helyet kaptak, de volt rajtuk több számszeríjász és puskás katona is, akiket fejszés és cséphadarós harcosok egészítettek ki.

Ebből látható, hogy a megerősített szekerekre törő ellenséget már a fedezék mögül, a tényleges harcérintkezés megkezdése előtt megtizedelték. Ez a harcmodor a korabeli Európában annyira sikeres volt, hogy a husziták képesek voltak legyőzni az övékénél sokkalta nagyobb seregeket is. A harceljárás kifejlesztője,  Jan Zizka 1420-ban 12 szekerével és 400 emberével 5000 fős, nehézlovasokból álló királyi sereget vert szét. A huszita harcmodor brutálisan eredményes volt és nagyon sokáig nem találták meg a hatékony ellenszerét. 

A korabeli magyar várak még többnyire egy öregtoronyból és a köréjük húzott kerítőfalból állt, melyeknek udvarán néhány tyúkon kívül semmi sem fért el. A husziták óriási méretű és jelentős számú harci szekere, nem beszélve a szekerenkénti 4-6 lóról nagyon nagy helyet igényelt. Ezért aztán a Sároson töltött 20 év alatt az 50x32 méter alapterületű várat egy külső vár építésével 4,5 hektárosra növelték.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár alaprajza. Sötétebb színnel jelölve a korábban épült részek

A külső vár fala nem volt különösebben magas és vastag sem, azonban a szekereknek és az állatoknak megfelelő védelmet biztosított.

Sáros vára napjainkban

Az egykor szabad királyi városi ranggal rendelkező, ma közel 100.000 lakosú Eperjes városfalai ugyan nem maradtak meg, de a környező hegyekben 6 vár maradványai lelhetők fel, melyek közül egyértelműen Nagysáros a legjelentősebb.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár nyugati oldala az olaszbástyáról fényképezve, háttérben az öregtorony 

Az 5300 fő lakossal rendelkező Nagysárostól északnyugatra terül el az 570 méter magas Várhegy, melynek aljában zúzott kővel borított parkoló van.

Innen jól kiépített, zömében betonnal és aszfalttal burkolt gyalogos szerpentin vezet a tetőre. Mivel a város 281 méteres tengerszint feletti magasságon épült, könnyen kiszámítható, hogy 2,8 km-es szerpentinen 289 méteres magasságkülönbséget kell leküzdeni, ami egyáltalán nem megerőltető. A parkolótól a várig kényelmes sétával 50 perc alatt lehet feljutni.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A várhoz kényelmes út vezet

Maga a vár szabálytalan, kicsit elnyújtott alakú hegytetőn helyezkedik el, és a külső vár fala 4,5 ha-os területet ölel körül. A falakat 11 db  kör és patkó alakú bástya erősíti meg, melyek szabályosságát az eredeti bejárat helyére épített ó-olasz bástya, a vele ellentétes oldalra áthelyezett kapu szögletes védművei, valamint egy szögletes bástya törik meg. Egykoron valamennyi torony zsindellyel fedett volt, mint ahogyan a korabeli rajzok alapján fedett lehetett a falakon körbefutó gyilokjáró is. 

A bejárati kapunál található tájékoztató táblán sajnos már természetes, hogy nem találtam magyar nyelvű feliratot. Mondjuk, annyira nem vettem magamra, mert más nyelven sincs…..

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Szlovák nyelvű tájékoztató tábla 

A várba viszont igazán jelképes, 1 Eurós belépő ellenében jutottunk be.

A kapun belépve azonnal magával ragadott a vár középkori hangulata. Romos állapotában is lenyűgöző volt a rengeteg bástyával és toronnyal megerősített külső várfal, valamint a belső vár zord, erőt sugárzó épülete.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A kapu bástyája belülről

A természet pedig igazán kitett magáért: a november eleji nyári napsütésben elképzelhetetlen színkavalkád fogadott minket.  A fák levelei az erős napsütés hatására rikítóan világítottak a sárga és a vörös minden árnyalatában.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár alatt Nagysáros, a távolban Eperjes látható

Az egykor tetővel ellátott tornyok födémei régen az enyészeté lettek és többnek a falába is beleharapott az idő, vagy az ellenség.

A hegytető  közepén helyezkedik el a belső vár, mely az épületegyüttes legrégebbi tagja. A nagyon masszív öregtornyot téglalap alakban szorosan körülveszi két kerítőfal is, melyek a külső falakkal ellentétben masszív, vastag védművek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A belső vár az öregtoronnyal

A belső várat ezen kívül körbevette egy mély szárazárok is. Olyan lehetett ez a középkorban, mint manapság egy erős védelmi rendszerrel felszerelt házban a pánikszoba. Ha a házba be is jut a nem kívánt személy, a megerősített helyiséggel meggyűlik a baja.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Ezen az oldalon volt a palota az öregtoronyhoz építve 

A belső várba az árkon átvezető, kissé instabil, ideiglenes fahídon - inkább pallón - lehet bejutni, ahol mint a kis csapatunk legnehezebb tagjára, rám hárult a felderítés nem túl hálás feladata. Mivel a tákolmány nem szakadt le, valamennyien megnéztük a belső várat is, ahol a toronyhoz épített palota ma már nem létezik.

Az öregtorony bejárata kívülről, az első emelet magasságából nyílik, ahonnan egy, a falba épített keskeny lépcsősoron lehet a tetőre felmászni. Mondanom sem kell, hogy a tetőről páratlan panoráma nyílik körös-körül.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A külső vár déli része a toronyból
nagysáros sáros vára vártúra várrom
A külső vár északi része a toronyból

Egy 1600-as évek elején készült metszeten még látható, hogy a külső vár területén mindenhol épületek voltak. Ma már ezeknek a nyomát csak egy-egy föld alól előbukkanó boltozatos pince jelzi.

A várat egyébként példásan rendben tartják, a korábban jellemző gaz és cserjetengert kiirtották. Azon meg sem lepődtem, hogy a várban a látogatás alkalmával is 20-25 munkás dolgozott, akiknek a keze nyoma mindenhol látható.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A déli várudvar

A vár története

Mint oly sok magyar várat, Sárost is a tatárjárás utáni években kezdték el építeni IV. Béla parancsára. Az ekkor épült öregtorony 13x13 méter alapterületű, egykoron 28 méter magas volt.

A torony falainak vastagsága 4,5 méter, a bejárata kelet felől, az első emelet magasságában volt. Az öregtoronyhoz dél felől egyemeletes palotát toldottak. A torony és a palota együttesét egy 34x19 m-es kerítőfal vette körül, melynek külső oldalán szárazárok húzódott.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A szépen felújított öregtorony

Nem sokkal a vár megépítését követően a kisméretű vártól délnyugatra, a hegytető peremén építettek egy 9 m átmérőjű kerek tornyot is, amely valószínűleg a várba vezető utat őrizte. Ezt a tornyot is sáncokkal, illetve árokkal védelmezték.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A korai időkben, az öregtoronytól 150 méterre épített őrtorony, amelyet később bekebelezett a vár 

A vár első írásos említése 1262-ből származik. Az 1300-as évek eleje mozgalmas volt Sáros történetében. Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályban folyamatos csatározások folytak a környéken, melynek során a várat az Aba nemzetség birtokolta.

Ebben a zűrzavaros időszakban, vélhetően még az Abák jelentős fejlesztést hajtottak végre a váron. Az addigi épületkomplexumot egy nagyon erős, 50x32 méteres várfallal vették körbe.

Az ország északkeleti részeit kiskirályként uraló Aba Amadé a trónviszály során Károly Róbert mellett állt. 1311-ben azonban a kassai polgárok Amadét megölték, a király pedig a kassaiak mellett foglalt állást. 

1312-ben Sárostól nem messze, a Kassa mellett lévő Rozgonynál Károly Róbert összecsapott Aba Amadé fiainak és Csák Máté egyesített seregével, amelyre döntő csapást mért. 

A következő évszázadban a hatalmas kiterjedésű sárosi uradalom végig a király birtokában maradt egészen 1437-ig, amikor Albert király Perényi János bárónak adományozta.

A vár életében gyökeres változást hozott, amikor 1441-ben a Perényiektől elfoglalta Jan Giskra cseh zsoldosvezér. A következő 20 évben a husziták nagyméretű építkezéseket folytattak, melynek során az eredeti vár keleti oldalához egy tornyot építettek, majd a hegytető peremén tornyokkal teletűzdelt várfalakat emeltek annak érdekében, hogy a hadfelszerelésüket el tudják helyezni. A külső vár bejáratát a nyugati oldalon alakították ki. A várat végül Hunyadi Mátyás ostrommal vette vissza 1461-ben Giskrától, és visszajuttatta azt a Perényieknek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom

A Perényi család azonban elégedetlen volt Mátyás uralkodásával és szívesebben látták volna Kázmér lengyel királyt a trónon, ezért 1471-ben szövetségre léptek vele.

Kázmér seregei Sáros alatt egyesültek a magyar főurak csapataival, és együtt vonultak volna Mátyás ellen, de végül a lengyelek addig tébláboltak, húzták az időt, hogy harc nélkül vonultak ki az országból.

Az ellene szervezkedő főuraknak a király megkegyelmezett egészen 1483-ig, amikor Hunyadi Mátyás a Perényi család hatalmaskodásai miatt büntető hadjáratot vezetett ellenük.  A hadjárat során megszerezte Sárost is,  melyet később törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozott.

Valamikor 1490 után a sárosi váruradalom Szapolyai János kezére került. Ekkor ismét mozgalmasabb időszakot élt át a vár, ugyanis a Szapolyai és Ferdinánd közötti trónviszály során többször is gazdát cserélt.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár egyetlen modernebb bástyája

Mivel az erődítmény messze esett a törökök által veszélyeztetett területektől, nyilvánvalóan nem hányták lapáttal a felújítására szánt pénzeket az 1500-as évek közepétől. Így eshetett meg az, hogy 1557-ben a a vár igen leromlott állapotban volt és a helyőrség teljes létszáma csupán 102 főt tett ki.

A várat sem korszerűsítették, ebben az időszakban mindössze egy fejlesztést hajtottak végre rajta, amikor a külső vár kapuját áttették a másik oldalra, a kapu helyére pedig egy ó-olasz bástyát emeltek.

Az 1600-as években a várat több főnemesi család is bérelte, vagy megszerezte. Ilyenek voltak a Thurzó, Báthory és Rákóczi családok, akik inkább már csak gazdálkodást folytattak az uradalomban.

1660-ban emberi figyelmetlenség miatt felrobbant a belső vár lőporos tornya, és ezzel súlyos károk keletkeztek az épületben. Ezt követően már az épületet nem állították helyre, csak a külső várat használták. Végül a katonaság 1684-ben vonult ki végleg a várból, melynek falait több helyen megrongálták és az épületeket felgyújtották.

A képre kattintva galéria nyílik!

nagysáros sáros vára vártúra várrom

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

Forrás:

várak.hu; wikipedia; slovakia-travel.sk; travelguide.sk; Imre-Horváth Sándor: A huszita harcmodor és haditechnika jellegzetességei; 

1 Tovább

Négy impozáns várrom egymástól kőhajításnyira

Az utóbbi időben ha kirándulni támadt kedvem, egyre gyakrabban vettem az irányt észak felé, mivel a Felvidék történelmi emlékhelyekben meglehetősen gazdag és a hegyek amúgy is jobban megmozgatják a fantáziámat.

Kassától és Eperjestől keletre, Homonna közelében négy olyan középkori vár van, amelyek egymástól mindössze néhány km-re fekszenek, ideális állapotokat teremtve egy vártúrához.

Négy vár egymás hegyén-hátán: Telekháza, Barkó, Jeszenő és Vinna

A romok egymáshoz közel, kis területen találhatók

A várak romos állapotban vannak, azonban mindegyik jelentős műemlék, vagyis a magaslatokat megmászva komoly falmaradványok, bástyák fogadnak. A szlovák állam dicséretére legyen mondva, az utóbbi években komoly állagmegóvó munkálatokat folytattak bennük, melynek nyomán nagymértékben rendeződött a környezet, kijavították a falak egy jelentős részét.

A várak részletes leírásait a nevükre kattintva lehet elérni, most beszéljenek inkább a képek!

Jeszenő vára

Tarna/Vinna vára

Barkó vára

Telekháza/Csicsva

A várak a közelgő hosszú hétvégékre ideális célpontok lehetnek! 

0 Tovább

Itt őrizték a hazugságok könyvét

A Kelet-Szlovákiában található Csicsva /Telekháza vára igencsak nevezetes. Egyrészt a XVI-XVII. században a vár falai között tartották Zemplén vármegye nemesi közgyűléseit, vagyis meglehetősen fontos szerepe volt a korabeli közigazgatásban.

Másrészt ebben az időben itt őrizték a hazugságok gyűjteményét, az ún. "csicsvai könyvet", melybe a kor híres hazugságait iktatták a szerző nevével együtt. Szlovákiában a mai napig mondják az emberek, ha nyilvánvaló hazugságot hallanak, hogy „ez is beleillene a csicsvai könyvbe”.

Telekháza/Csicsva vára napjainkban

Annak ellenére, hogy 1711-ban ezt a várunkat is felrobbantották a császáriak, a mai napig jelentős romok állnak a Telekháza feletti 225 méter magas domb tetején.

Homonna felől messziről látszanak a fák fölé magasodó ódon falak. Kocsival érkezve alig átjutunk az Ondava folyó hídján, máris beleütközünk a várhegybe, melynek aljában tágas, murvával borított parkoló áll rendelkezésre.

A domb alatt található az alig néhány házból álló Csicsvaváralja/Podcicva, amely a közeli Telekháza/Sedliska része. A heggyel szemben állva jobbra kezdődik az a gyalogút, amely a kis település temetője mellett vezet a várhoz. Az út mindössze pár száz méter és nem is túl meredek, 10 perc alatt kényelmesen meg lehet tenni. A gyalogút végén a külső vár északi tornyának magas falaiba ütköztünk.

A vár épen maradt, északi oldala a furcsa formájú öregtoronnyal

Maga a vár a szabálytalan tetejű magaslat alakját követő tipikus középkori felső várból, és az azt északról és nyugatról keretező alsó várból áll. A felső vár északi falai szinte teljes egészében, a keleti oldala részlegesen megmaradtak. Délről azonban rombolás tekintetében a labancok túlságosan is jó munkát végeztek, szinte semmit sem hagytak ránk az épületből.

Pedig a várban nyilvánvalóan sok helyiség lehetett, hiszen a közgyűlések sokszor napokig tartottak és a nemes urakat valahol el kellett szállásolni. Ezen kívül biztosan rendelkezésre állt olyan terem is, ahol eleink elfértek a tanácskozás során.

A vár érdekessége az öregtorony, mely ugyan kör alaprajzú, de az északra néző, kifelé eső részét egy kb. 45°-os szöget bezáró sarkantyúval/nyúlvánnyal erősítették meg. Így a toronynak fentről nézve vízcsepp alakja van. E torony és a tőle nyugatra eső másik, viszonylag épen maradt torony közötti falak szédítő magasságúak.

Jelentős mértékben megmaradt a délnyugati tájolású, patkó alakú ágyútorony, amely az Ondava folyó felé néz. A belső vár nyugati oldalán részben állnak a palota falai is. Mivel a déli oldalon a falak sajnos már nem takarják a kilátást, a vár udvaráról nagyon szép panoráma nyílik a környező vidékre.

Állagmegóvó munkálatok az ágyútoronynál

Látogatásunk alkalmával – a többi szlovákiai várhoz hasonlóan - serény munka folyta a romban, a keleti és a nyugati oldalon is egy-egy csigával húzták fel az építőanyagot a kőművesek számára, akik állagmegóvó munkálatokat végeztek.

A nyugati oldalon a külső vár falmaradványai

A várnak nincs nyitvatartása, illetve a látogatóktól belépőt sem szednek. A vár távolsága Sátoraljaújhelytől 66 km,  Tornyosnémetitől 80 km, Kassától 62 km, Budapesttől (Sátoraljaújhelyen keresztül) 323 km.

Csicsva várának története:

A vár első említése 1316-ból való, de azt valószínűleg az 1200-as évek végén emelhették a Rozgonyi család tagjai, akik az Árpád-ház kihalását követően Károly Róbertet támogatták a trónra kerülésben. Mivel a trónviszályban a megfelelő oldalra álltak, befolyásos családdá váltak a későbbiekben. Természetesen a várat folyamatosan bővítették és az a Rozgonyiak birtokában is maradt a férfiág 1523-as kihalásáig.

Ekkor előbb a Báthory, majd a közeli Homonnai Drugeth család tulajdonába került. A várnak nem volt különösebb katonai szerepe, mivel messze esett a török hódoltságtól, így inkább földesúri birtokközpontként funkcionált.

Harcokba akkor keveredett, amikor a Mohács utáni újabb trónviszályban Szapolyai János megostromolta és elfoglalta, majd felgyújtotta Csicsvát. Az utókornak a legnagyobb kárt azzal okozták, hogy a tetőszerkezeten kívül elégett a megyei levéltár is. 

Az 1600-as évek sem hoztak megnyugvást, előbb Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek ostromolták a várat, 1683-ban pedig a zempléni nemesség Thököly felhívására itt csatlakozott a Habsburgok elleni felkeléshez.

Csicsvát II. Rákóczi Ferenc 1703-ban kardcsapás nélkül szerezte meg. A felkelés végén, 1711-ben a császári csapatok a falakat aláaknázták és felrobbantották.

A képre kattintva galéria nyílik

Ha valaki az alaprajz révén nehezen tudná elképzelni, hogyan is nézhetett ki a vár egykoron, akkor az alábbi youtube videó segítséget nyújt ebben.

Felhívom azon várbarátok figyelmét, akik nem a 3+2 zenéjén szocializálódtak, hogy a rövid videó megtekintése előtt - amennyiben nem akarnak sokkot kapni - kapcsolják ki a hangot. 

Ajánlott helyettesítő zene a videóhoz: Manowar: Warriors Of The World, vagy ha már szláv, akkor a Crystal Viper: At The Edge Of Time.  

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. 

És még valami: ha a figyelmeztetés ellenére mégsem vetted le a hangot, akkor vezekelj azzal, hogy elutazol a várhoz és az úton jóféle rockzenével tisztítod ki az agyad.  

A videót itt tudod megtekinteni.

0 Tovább

Ebben a várban húzott ki egy telet Mátyás király

A Kelet-Szlovákiában található Barkó/Brekov vára nem tartozott a jelentős erődítmények sorába, hiszen messze esett a nagy történelmi események színhelyeitől, mégis megfordult a falai között két királyunk is. Igaz, mindkettő hivatali elfoglaltsága miatt járt itt: az egyiknek a falak alatt támadt sürgős elintéznivalója egy renitenskedő főúrral, a másik pedig oltalmat keresett egy rázósabb, nem éppen kedvező kimenetelű ütközet eredményeként.

Barkó/Brekov vára napjainkban

Az első királyunk Hunyadi Mátyás, aki 1466-ban Barkó alatt verte meg az ellene Kázmér lengyel királlyal szövetkező Drugeth család seregeit, majd állítólag az egész telet a vár falai között töltötte. 

A második pedig Szapolyai János, aki a magyar trónért folytatott harcok során az 1527-es a vesztes tokaji ütközetet követően Barkó várában keresett menedéket. Biztosra ment, hiszen a vár abban az időben a tulajdonát képezte.

Hunyadi Mátyás és I. János királyok

A vár megközelíthetősége

Vártúrákon edződött családommal Szapolyai nyomán Tokajból indultunk Barkóba, ami nekünk azért manapság gyorsabban ment, mint annak idején lóháton.

A kirándulás előtt tájékozódtam a rom megközelíthetősége felől és tudtam, hogy a falu temetője mellől indul a turistaút. A térkép azonban nem mutatja a temetői „parkoló” környezetét, így azzal csak akkor szembesültem, amikor a 2 órás út után megérkezve kiszálltam a kocsiból és ameddig a család összeszedte magát, a derekamat egyengetve szétnéztem.

Információs tábla a temető mellett

Amit láttam, attól mélypontra zuhant a szubjektív biztonságérzetem, és ahogy Lőrincz L. László mondaná, lelkem mélyén az őrangyalom idegesen rázni kezdte a vészcsengőjét.

A környéket nézve egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy ugyanabban az állapotban találnánk meg a kocsit a túra után is, ahogy hagytuk….

Így aztán a családot a kocsiba visszaültetve ránézésre biztonságosabb környéket kerestünk a szeretett családi járgányunk számára addig, amíg a hegyet másszuk.

Ennek aztán az lett a következménye, hogy azon a délutánon sokat tettünk az egészségünkért, mivel jelentősen meghosszabbítottuk a túraútvonalat. Azt az útvonalat, amelyen alapesetben a temetőtől indulva mindössze 450 méter hosszú, nem túl meredek emelkedőn visz fel a várhoz.

Barkó vára napjainkban

A 280 méter magas domb tetején található erődítmény tipikus földesúri magánvár, mely építésének idején alkalmas volt helyi szinten a benne lakók védelmére, de komoly külső fenyegetettség hiányában nem készültek erősebb védművek a későbbi korokban.

A vár alaprajza, feketével jelölve a jelenleg is álló falak

Az építmény két, egymástól jól elkülönülő részre osztható. A belső vár a domb tetején található sziklán áll, annak alakját követi, nagyjából ovális alakú. Ez a legrégebbi épületrész. Később ezt vették körbe északi irányból egy félkört formázó külső várral, melynek jelentős méretű udvarát középen kettéosztották egy nyugati és egy keleti részre. 

Így nézhetett ki a vár eredeti formájában

A belső vár egészen jó állapotban maradtak ránk, annak falai több emelet magasságban állnak. A külső vár már korántsem úszta  meg ennyire az elmúlt évszázadokat. A nyugatra eső udvar falazata szinte teljesen hiányzik.

A belső vár a külső vár udvaráról

A bejáratot oltalmazó és a kaput is magába foglaló négyszög alaprajzú óriási kapotorony a vár délnyugati sarkában épült meg és viszonylag jó állapotban maradt ránk.  Igaz, néhány éve még romosabb volt, sok helyen látszanak az állagmegőrzés nyomai. 

A látogatókat a külső vár kapuja fogadja

Az egykori falak mentén, az úton félkört leírva, a felső vár sziklatömbjét megkerülve jutunk a külső vár keleti udvarának kapujához. A két udvart elválasztó fal kapuzata jelenleg is fel van állványozva, folynak rajta a munkálatok.

A külső vár két udvarát elválasztó kapu

A külső vár keleti felében látszik, hogy a külső falakat nem régen építették vissza kb. 1 méter magasságban. Az udvaron több nagyméretű ládában meszes habarcs szikkadt a napon bekeverve.

Erről az udvarról pazar kilátás nyílik a vár alatt elterülő Barkóra és a kicsit távolabb lévő Homonnára.

A vár alatt Brekov, távolabb Homonna (Humenné) látszik, a kép jobb szélén látható hegy tetején pedig Jeszenő vára áll

A külső vár két udvarát elválasztó fal mentén, egy lépcsővel ellátott emelkedő tetején van a belső vár bejárata. 

A belső vár kapuja - itt éppen falazási munkálatok zajlottak

Az északi oldalon lévő kapu egy kisméretű belső udvarra vezet, a szemben lévő oldalon voltak a lakóépületek. A falak több emelet magasságban állnak, de kőből és téglából rakott boltíves födém csak a pinceszint felett van. A falakon jól látszanak az egykori járószintek fa gerendáinak kialakított lyukak.

A belső vár bejárata és udvara

Itt találkoztunk a vár kutyájával, aki nagyon barátságos volt és vélhetően az építkezésen dolgozó egyik munkáshoz tartozott. Néhány fülvakarás és oldalba veregetés után örök barátságot kötöttünk az ebbel, aki – rajtunk kívül más nem lévén a várban - szakszerű idegenvezetőként végigkalauzolt minket a felső váron, majd lekísért egészen a kapuig.

A fiam – aki éppen háziállatért kuncsorog egy ideje – közölte is, hogy a blöki szemmel láthatóan velünk akar jönni, vigyük haza. Miután felvázoltuk a gyereknek a morális és egyéb akadályokat, búcsút intettünk újdonsült barátunknak és a várnak is.

 

Várbéli kutya

A korábbi évek képeivel összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszakban rengeteg javítást, rekonstrukciót végeztek a váron, nyilván a műemléki szempontok figyelembe vételével. A felújítást végző munkások látogatásunk alkalmával a bejárattól nem messze található kalyibánál ebédeltek az árnyékban.

A várba belépőt nem szednek, de a bejárattól jobbra található egy múzeumnak nevezett kis faház, amelyben néhány tárlóban a munkálatok során fellelt korabeli tárgyak láthatók. Ezen kívül lehet még itt ajándéktárgyakat, kiadványokat is vásárolni, amellyel feltételezem, hogy a vár fenntartását támogatják a látogatók.

A túrázók komfortérzetét növeli az a két kerti pottyantós budi, amelyet vélhetően inkább a felújításon dolgozó munkásoknak helyeztek ki a hegyoldalba, mint a látogatóknak. Végszükség esetére a két deszkaépítmény azért jó szolgálatot tehet még akkor is, ha olyan szűk, hogy leülve a nem igazán lehet az ajtót bezárni.

De nem akarok telhetetlen lenni, az illemhelyek abszolút a vártúrázók kényelmét szolgálják: aki használja, annak télen nincs benne melege, nyáron pedig nem fázik. :)

Barkó története

A várat a XIII. század második felében építhették a nagymihályi váruradalom védelmére Vinna várával együtt a Kaplony nemzetség tagjai. Első írásos említése 1307-ből való.

1317-ben a várat Károly Róbert szállta meg és honorbirtokként Drugeth Fülöpnek adományozta hálából azért, mert a Drugeth család hathatósan támogatta a trón megszerzéséért vívott harcokban. Drugeth Fülöp Károly Róbert tanítójaként került a királlyal együtt az országba. A család egyébként francia eredetű, de itáliából származik. 

Nagy Lajos király 1343-ban a várat végleg a Drugetheknek adományozta, akiknek a birtokközpontja a szomszédos Homonnán volt.

Bár a család Zsigmond idejében kegyvesztett lett, Barkót mégis birtokban tudták tartani  egészen 1486-ig. Ekkor a várat és a hozzá tartozó uradalmat megszerezték a feltörekvő Szapolyaiak.

A mohácsi csatavesztés után Szapolyai Jánost magyar királlyá választották, azonban a trónra igényt tartott Habsburg Ferdinánd is, ezért hosszas fegyveres konfliktus bontakozott ki a két király között a trón valódi birtoklása céljából.

1527. szeptember 27-én Tokaj alatt ütközött meg Szapolyai Ferdinánd seregével. A csatamezőt vesztesen elhagyó Szapolyai Barkó várába menekült, majd onnan tovább Lengyelországba.

A korábban nyugalmasabb napokat látott várra nehezebb időszak köszöntött be, ugyanis az erdélyi fejedelmek királyi magyarország ellen indított hadjáratai többnyire erre vezettek.

1567-ben János Zsigmond seregei ostromolták meg, és gyújtották fel a várat, 1624-ben Bethlen Gábor foglalta el.

Barkó pusztulása 1644-ben következett be, amikor I. Rákóczi György fejedelem csapatai elfoglalták a várat és védműveinek egy részét felrobbantották. Vélhetően ekkor pusztult el a külső vár és azóta folyamatosan romlik állaga.

A felső vár azonban valamennyire használható maradhatott, mert a a feljegyzések szerint 1683-ban a Bécs alól visszavonuló, és az országot feldúló Szobieszky lengyel király hadai itt pihentek meg.

A képre kattintva galéria nyílik!

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek