Az újra megtalált vár - Sátoraljaújhely

Annak ellenére, hogy a közelében lakom, még sohasem voltam a sátoraljaújhelyi várban. Idén nyáron két ok vezetett a meglátogatásához.

Az egyik, hogy a korábban teljesen elpusztult, csak nyomokban fellelhető épületet az elmúlt 10 év régészeti feltárásai és ásatásai jórészt már kiszabadították a törmelék fogságából és valamelyest láthatóvá tették.

A másik, hogy 10 éves fiamat kiszakítsam a nyári szünetben a számítógép és az Xbox előtti punnyadásból és valami értelmes, egészséges családi elfoglaltságot találjunk. Azt gondoltam, hogy erre egyik nap vártúra, majd a rá következő napon egy Judas Priest koncert teljesen megfelelő. Az elmúlt években közel 50 várba húztuk el magunkkal a gyereket, aki ugyan tessék-lássék módon minden alkalommal morog egy sort, hogy ott biztos nincs wifi, meg minek már megint várba menni, de láthatóan élvezi ezeket a családi kirándulásokat.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Rekonstrukciós rajz a várról

A várba feljutni nem túl bonyolult és nem is túlságosan megerőltető. Sárospatak felől érkezve a 37-es főúton Sátoraljaújhely városába érve a benzinkút utáni utcán kell balra fordulni, majd a keskeny aszfaltozott szerpentint követve egészen a Várhegy Üdülő nagykapujáig, illetve az előtte lévő parkolóig lehet gépkocsival menni.

Szerencsés esetben van hely megállni és nincs ott 5 db. panorámás Setra turistabusz, ami az üdülőbe hozott vendégekre várakozik.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
A vár alaprajza

Ugyan a parkolóból csak egyetlen, jelzés nélküli ösvény vezetett tovább felfelé, azért biztos, ami biztos alapon megkérdeztem az üdülő portásától, hogy az vezet-e a várhoz. A középkorú férfi - akiből simán kinéztem, hogy évtizedek óta dolgozik ott – készségesen helyeselt, de hozzátette sokat sejtetően, hogy ő még sosem volt ott fent, mert „ahhoz tüdő kell”, és közben a kezével mutatta, hogy milyen meredek az út. Az általa mutatottak alapján kezdtem sajnálni, hogy nem vagyok profi hegymászó.

Családom rosszalló tekintetétől kísérve – már megint hova hoztál minket – indultunk el felfelé.

Az út természetesen nem követelt tőlünk spártai erényeket és hegyivadász kiképzést sem, mint ahogyan előre jelezték. Kíváncsiságból a telefonommal megmértem a parkolóból a csúcsig megtett távot, ami pontosan 380 méter volt, mely lássuk be, nem szörnyűségesen sok még gyalog sem.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Ettől azért meredekebb - a kép nem adja vissza az ösvény valódi emelkedését

Az első 200 méter kellemes emelkedőn át vezetett, majd az ösvény balra átot vágva nyílegyenesen ráfordult a csúcsra. Itt azért gyakorlatilag négykézláb mászás következett volna, ha szorgos kezek nem készítenek deszkákkal megerősített lépcsőket a hegy talajába. Ennek köszönhetően kb. 180 méteres lépcsőzés végén már fent is voltunk és még csak nem is haltunk bele.

Néhány évvel ezelőtt a Várhegy tetején csak a föld alól itt-ott kibukkanó faldarabok jelezték, hogy itt vár állott valaha. Ma ettől sokkal jobb a helyzet, mivel a közel egy évtizede zajló feltárások során iszonyat sok köbméter törmelék és föld elhányásával a régészek és lelkes segítőik javarészt kiszabadították az alapokat, ezáltal láthatóvá vált a vár egy részének alaprajza.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Az ingatag falakat megerősítették, látszanak az állagmegóvási munkálatok, amiről a vár közepén árválkodó keverőgép is árulkodott.

Az épületek egyes részeinél jelenleg akár 2 méteres, vagy annál is magasabb falak hirdetik a vár egykori dicsőségét. Sok helyen a kiásott falak mentén válik nyilvánvalóvá, hogy milyen irdatlan mennyiségű törmeléket kellett eltávolítani ahhoz, hogy a mai állapotokat elérjék.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Persze az is látható, hogy még csak a munka elején tartanak és az elkövetkező évtizedben is ad majd munkát a szakembereknek a rom.

A helyiek szeretnék a méltán híres kalandparkjukat kibővíteni, melynek keretén belül a Várhegy és a szomszédos hegycsúcs (amely most a kötélpályás átcsúszás végállomása) között gyalogos üveghíd épülne. Ezzel biztosan megsokszorozódna a vár látogatóinak a száma, de a feltárást nem biztos, hogy segítené. Vagy lehet, hogy mégis, ha a nyilvánvalóan milliárdos beruházásból jutna pénz a híd mellett a vár gyorsabb feltárására és az állagmegóvására is.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
A távolabb lévő Magas-hegy tetejéről lehet átcsúszni kötélpályán a közelebbi hegytetőre, ahonnan a tervek szerint üvegjárda vezetne a várhoz. 

A Várhegyről mindenesetre fantasztikus körpanoráma nyílik a környező hegyekre, Sátoraljaújhelyre, és belátni az egész Bodrogközt. A panorámát délnyugat felé a Tokaji-hegy zárja, előtte pedig jól látható a sárospataki vár Vörös tornya. Kelet felé Szlovákiában látszik Borsi, illetve mögötte a Tarbucka hegy, amelynek túloldalán Nagykövesd vára található.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Sátoraljaújhely a várból

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
A horizontot a Tokaji-hegy zárja le, előtte pedig - ugyan a párától alig kivehetően- a sárospataki vár Vörös tornya látható

A csúcsról a hegy északi oldalán egy friss szerpentint alakítottak ki, melynek utolsó szakaszán kötélpálya és görgők segítségével juttatják a hegytetőre az építési anyagokat. Az új utat lefelé nem teszteltük, mert a kocsit a másik oldalon hagytuk. 

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Az északi oldal friss szerpentinje

A vár története:

A várat IV. Béla király fia, István herceg építette a tatárjárást követően. Létesítése nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen a Várhegy tetejéről körkörös rálátás nyílik az egész környékre, így azt ellenőrzés alatt lehetett tartani. 

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Első írásos említése 1261-ből való, amikor meghatározták az ellenség elől a várba menekülő hospeseknek, hogy a vár ciszternáját kötelesek vízzel megtölteni. 1264-ben már IV. Béla ostrommal veszi be a várat és V. István családtagjait túszul ejtették benne.

A várat ebben az időszakban a krónikák többször Pataknak nevezik, ezért többen úgy gondolták, hogy a korai írásokban Sárospatak várára utaltak. Sárospataknak azonban ebben az időszakban még nem volt vára, illetve a későbbi vár nem hegyen épült, hanem a Bodrog partján. A leírások viszont ráillenek az újhelyi várra, amely alig 10 km-re van Sárospataktól.

Az Újhely vára megnevezést először 1334-ben használták. Újhely 1316-tól királyi vár lett egészen 1390-ig, amikor Luxemburgi Zsigmond Perényi Miklósnak adományozta. 1429-től a vár a Pálóczy család birtokába kerül, majd a mohácsi csatavesztést követően Perényi Péter szerezte meg.

Perényi ebben az időszakban kezde el építeni Sárospatakon a ma Rákóczi várként ismert erődítményt, ezzel az újhelyi vár mindinkább a háttérbe szorult, hadászati jelentősége is csökkent.

A Mohács utáni szakadás középpontba helyezte Zemplént és környezetét, az újhelyi vár is több ostromot megélt, hol Ferdinánd, hol Szapolyai uralta. Ebben az időszakban – mivel fokozottan ki volt téve támadásnak – történtek az utolsó megerősítései, azonban a folyamatos harcokat megsínylette, a XVI. század második felében már többnyire romos várként emlegetik.

A friss régészeti feltárások némileg ellent mondanak annak a korábbi álláspontnak, hogy a várat az 1500-as évek közepétől elhagyták. Az ásatások során ugyanis találtak XVII. századi leleteket is, azonban lehetséges, hogy az erősség csak időszakosan volt lakott ebben az időszakban.

A képre kattintva galéria nyílik

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Sátoraljaújhely váráról nem csak a kirándulók, hanem a várakat látogató, történelmet kedvelő vártúrázók is megfeledkeztek, hiszen korábban gyakorlatilag nem látszott belőle semmi sem. A zempléni, vagy Észak-magyarországi várakat felsoroló írásokból is rendszeresen kihagyták. 

Ma már ez nem igaz, hiszen a régészek munkájának köszönhetően valódi várban érezhetjük magunkat és nem mellesleg a panoráma is párját ritkítóan szép. 

Sátoraljaújhelybe, a Zemplén fővárosába ma is igen sok turista ellátogat, azonban a legnagyobb vonzerőt a méltán híres Zempléni Kalandpark jelenti, ahol felvonó üzemel, lehet bobozni és nálunk egyedülálló módon egyik hegy tetejéről át lehet csúszni egy kötélpályán a másik hegyre.

Én azonban arra biztatnám az ide látogatókat, hogy ne csak csússzunk, másszunk is, hiszen igazán érdekes hely lett Újhely vára.

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább

A rom, amelyik lőporfelhőbe hanyatlott

"Felhőbe hanyatlott a drégeli rom 

Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;"

Arany János balladája nyomán a legtöbb embernek ezek a sorok jutnak eszébe Drégelyről, amely napjainkban meglehetősen romos állapotban van annak ellenére, hogy az utóbbi években nagyon sokat tettek lelkes várvédők a megmentése érdekében. Remélhetőleg a Nemzeti Várprogramnak köszönhetően ez a történelmi emlékhelyünk is megújul, hiszen védői nem akármilyen hőstettet vittek véghez 1552. július 6 és 9 között, amikor az ellenségnek érzékeny veszteséget okozva a vár falai között haltak hősi halált.

Grafika: Pazirik Informatikai Kft. 

A vár napjainkban

A vár romjai Nógrád megyében, Nagyoroszi és Drégelypalánk községek között a Börzsöny hegység 444 méter magas vulkanikus csúcsán állnak. Legkönnyebben Drégelypalánk felől megközelíthető, ahol a Schaffer kútnál található kis ligetig lehet gépkocsival eljutni. A várhoz kiépített út nem vezet, így aki fel szeretne hozzá mászni, annak 2 kilométeres gyalogtúrával kell számolni. Az út néhol meglehetősen erős kaptatókkal teszi felejthetetlenné a kirándulást.

A hegy teteje felé közeledve az út kettéágazik és egy faragott tábla állítja választás elé a túrázót.  Egyenesen továbbhaladva még 750 méter a vár, balra viszont csak 280. A hosszabb lankásabb, a rövidebb út viszont cserébe legalább jó meredek. Nem kicsit, nagyon.

A rövidebb utat inkább csak az válassza, aki túracipőben vágott neki a kirándulásnak, mert az út tényleg meredek és poros, amitől még csúszik is.

A hegytetőre érve azonnal elénk tárul a vár, mely ugyan sohasem volt nagy, de romos állapota ellenére tekintélyt parancsoló és fenséges. A rövidebb úton a vár északi falához, a hosszabbikon pedig átellenben a kapuhoz jutunk.

A romok nagyon szép, konzervált állapotban vannak. Látszik, hogy az utóbbi években több száz m3 falat állítottak helyre és a műemléket a szűkös lehetőségekhez mérten megvédték a teljes pusztulástól.

A várból ragyogó, 360°-os panoráma nyílik a Börzsöny hegyeire. Az épület különlegessége, hogy a felső várból egy kis, sziklába vájt alagúton lehet lejutni a kapubástyához.

A vár története

Drégelyt valószínűleg a tatárjárást követő években építették, 1285-ben már valószínűsítik a létezését. 1311 és 1321 között az északnyugati országrész „kiskirályának”, Csák Máténak a birtoka volt, akitől Károly Róbert elvette és az Anjouk uralkodása alatt a kincstár rendelkezett vele.

Zsigmond hatalomra kerülését követően a várat hű embereinek adományozta, végül azonban 1438-től Pálóczy Gergely esztergomi érsek tulajdonába került. Ebben az időben Drégely az egyházi méltóságok pihenő- és vadászkastélya volt.

Grafika: Pazirik Informatikai Kft.

Az addig komoly szerepet nem játszó vár a törökök előretörésével vált jelentős tényezővé.

Buda, Esztergom, Nógrád várainak eleste után szerepe igencsak felértékelődött, mivel más erősség nem maradt, aki a gazdag északi bányavárosokat védte volna.

Széchy Dénes bíboros-érsek 1545-ben Szondi Györgyöt nevezte ki Drégely várkapitányává, aki azonnal igyekezett a várat megerősíteni, mivel sejteni lehetett, hogy belátható időn belül útjában lesz a törököknek.

Szondi, aki részt vett a mohácsi ütközetben, nem volt nemesi származású, pozícióját eszével, bátorságával érdemelte ki.

A védművek igen rossz állapotban voltak ekkoriban, mivel az amúgy sem túl erős várkastélyt egy villám megrongálta és az állandó őrsége is csak 80 katonából állt. Közvetlenül a támadás előtt ezt a létszámot egészítette ki a király 40 zsoldosa és Selmecbánya 26 katonája, vagyis a várban összesen 146 katona tartózkodott az ostrom idején.

Grafika: Pazirik Informatikai Kft.

A várható támadás ellenére Szondi hiába sürgette a királyt a vár megerősítésével kapcsolatban, mindössze annyi eredményt ért el, hogy Ferdinánd ugyan ágyút és kőművest nem küldött, de elrendelte a katonák zsoldjának pontos fizetését és a vár hadianyaggal való feltöltését.

Mivel azonban a bürokrácia nem újkeletű találmány és már a XVI. században is minden szentnek maga felé hajlott a keze, a királyi akarat ellenére a hadianyag is vékonyan csordogált. A várba útba indított ellátmány és pénz a hosszú út során kézen-közön megcsappant.

1552 tavaszán aztán a törökök két irányból törtek a Magyar Királyságra.  Kara Ahmed a nagyobb létszámú seregével Erdélyt támadta meg és június 27-én Temesvárt vette ostrom alá. Közben Hadim Ali budai pasa 12.000 fős seregével Drégely ellen vonult és a vár ostromát július 6-án kezdte meg.

A két török hadseregnek az volt a terve, hogy gyors győzelmeket aratva, az útbaeső várakat lerombolva Eger alatt egyesülnjenek, és megnyissák az utat észak felé. Mint tudjuk, ez a terv Egernél elbukott, a végső kudarchoz azonban hozzájárult az is, hogy Temesvár hosszan kitartott, illetve bár a törökök bevették Temesvárt, Szolnokot és Drégelyt is, közben érzékeny veszteségeket szenvedtek.

Drégellyel kapcsolatban Ali pasa úgy képzelte, hogy villámgyorsan beveszi a kis, gyenge várat, azonban meglepődött, amikor 3 napos lövetés és több roham után a védők kitartottak, pedig a tüzérség munkájának köszönhetően falak több helyen is leomlottak. 

Látva a várvédők reménytelen helyzetét, ugyanakkor rendíthetetlen elszántságát, a pasa a további saját veszteségek elkerülése érdekében tárgyalni akart Szondival.  Ajánlatával a várba küldte a közeli Oroszi község papját. Szondi azonban nem adta meg magát.

A hős várkapitány a halálra készülve 2 apródját a fogságában lévő törökökkel együtt elküldte Ali táborába azzal a kéréssel, hogy gondoskodjon az ifjak felneveléséről. Ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy utolsó erejéig küzdeni fog és felkészült a halálra.

Ezt követően Szondi minden értéket felgyújtott a várban, majd az ostrom negyedik napján megmaradt katonáival a várra törő törökökre rontott megölve a lehető legtöbb ellenséget.

Hősiességét a törökök is értékelték, a csata után a pasa méltó temetést rendezett a rendíthetetlen várkapitánynak.

A rommá lőtt várat a megszállók nem építették újjá, hanem helyette a hegy alatt található Drégely faluban a templom köré sáncot ástak, majd erős palánkvárat emeltek, amelyben 2000 lovas állomásozott.

Az erődöt Palánknak nevezték el. Az ostromban erősen megrongálódott kővár újjáépítése, illetve kijavítása nyilvánvalóan nem állt a törökök érdekében, hiszen az kicsi, és fekvésénél fogva alkalmatlan lett volna ilyen létszámú, főképpen szpáhi katonaság állomásoztatására. 

A palánkvárat aztán 1593 december 6-án sikerült Pálffy Miklósnak elfoglalni a töröktől.

1595-ben a visszavétel reményében nagyobb török sereg támadta meg, azonban az erőd védői visszaverték őket, mint ahogyan a következő évek egyre sűrűsödő támadásait is.

Drégelypalánk többszöri török támadás ellenére egészen 1663-ig kitartott, amikor egy nagyobb létszámú sereggel szemben a vár védői nem mertek kiállni, ezért felgyújtották és elhagyták az erődöt, de előtte az ágyúkat elásták a határban, hogy az ne kerüljön az ellenség kezére.

Drégely 1684-ben szabadult fel végleg a török uralom alól, de a hegytetőn álló várat soha nem építették újjá, a lerombolt falak köveit pedig a környékbeli lakosság elhordta építkezésekhez.

A vár ideális túracélpont lehet a természetet és a történelmet kedvelők számára egyaránt. A vártúrázóknak vonzó ajánlat, hogy a közeli Nógrád várát is kényelmesen meg lehet nézni egy nap alatt.  

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. 

0 Tovább

A legszebb magyar reneszánsz vár

A sárospataki Rákóczi várat a magyar késő reneszánsz várépítészet legszebb példájaként tartják számon. Az erősség nem a tatárjárást követő várépítési hullám szülötte, hanem jóval később keletkezett.

A nagy kiterjedésű várat viszonylag gyorsan felépítették, ezért a különböző korok stílusirányzatai kevésbé keveredtek esetében. Éppen ez az, ami miatt az épületegyüttes jelentős reneszánsz műemlék.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
A vár legidősebb épülete, a Vörös torony

Bár Sárospatakot is megkísértette az oly sok magyar várat elpusztító és I. Lipót császár és magyar király képében jelentkező balsors, viszonylag épen maradt ránk.

A várral kapcsolatban a rossz iskolai beidegződésnek köszönhetően már korán, gyermekkoromban kialakult egy negatív előítélet. Mivel Sárospataktól nem messze lakom, és az iskola, ahova jártam II. Rákóczi Ferenc nevét viseli, már alsó tagozatos koromban "hivatalból" elmentünk várat látogatni.

Ahogyan az ilyenkor lenni szokott, a gyerkőcöket bevitték a palotaszárnyba, egy óra alatt megmutatták a kiállítást, aztán irány haza, hogy ebédre otthon legyünk. Sem a falakat nem néztük meg, de még a párkányt sem. Én pedig átverve éreztem magam, mint az az ember, aki az étteremben különlegességet akart enni, ezért grenadinemarsch-ot rendelt, de meglepetésére csak krumplis tésztát kapott.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
A palota

A tapasztaltak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem is vár, hanem „csak” egy kastély és duzzogva mentem haza, hogy mennyire becsaptak. Ez az érzés évekig dolgozott bennem, gyerekként Sárospatakot nem soroltam a várak közé.

A mai napig csalódással tölt el, amikor olyan várba látogatok, ahol már a földszinten is ablakok sorakoznak, és még a leglaikusabb történelemkedvelő sem hiszi el, hogy az adott „vár” akár 1 napos ostromot is kibírt volna.

Ilyen várnak csúfolt épületekkel Csehországban találkoztam leginkább. Igaz, az ő történelmük annyiban eltér a miénktől, hogy sem a tatárok, sem az oszmán törökök nem akarták sarkostól kiforgatni az országot.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

Persze később számomra is kiderült, hogy az előítéletemet tévhitek táplálták. Azért, mert Sárospatak igenis egy nagy és erős vár volt, csak idő szűke miatt a kirándulást a legfontosabbnak tartott résszel, a palotával kezdtük és ott is fejeztük be. Pedig már akkor sem alakult volna ki rossz érzésem vele kapcsolatban, ha csak a Vörös toronyba felvisznek.

A vár azért hatalmas kiterjedésű, mivel Kőszeghez nagyon hasonlóan inkább erődített városról beszélhetünk.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
A vár makettje

A mohácsi csatát követően ugyanis a város Perényi Péter koronaőr tulajdonába került, aki az óváros egy része köré masszív, erős városfalat épített, amelyeket bástyákkal erősített meg.

A Bodrog folyó felé eső, épségben megmaradt falakon látszik, hogy a városfal már akkor épült, amikor a tűzfegyvereké volt a főszerep, hiszen minden irányban ágyúk és szakállas puskák számára mesterien kialakított lőréseket találunk.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
Az egykori városfal megmaradt része a Bodrog partján, háttérben a várral

A fallal körülvett városrész délkeleti sarkában alakította ki a tényleges várat. Az építési munkálatok 1534 és 1542 között zajlottak. Előbb a reneszánsz stílusú lakótorony, vagy ahogyan Patakon nevezik Vörös torony készült el, amely ma 5 szintes, de a kezdeti időkben csak 4 emeletes volt. A torony nagyon masszív, falai jellemzően 5 méter vastagok, de van, ahol a 7 métert is eléri.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

A földszinten teljesen körbe lőrések vannak kialakítva, amelyek olyan keskenyek, hogy azon senki se férhessen be, viszont puskákkal tűz alatt lehetett bentről tartani a torony ellen támadókat.

A felette lévő szinteken már nagyobb, kifelé szélesedő lőrések vannak, míg a 3. és 4. szint között körben húzódó védőfolyosón sűrűn egymás mellett szintén kifelé szélesedő lőrések vannak, ahonnan a vár tágabb környezetét lehetett minden irányban tűz alatt tartani. A lőrések olyan jól vannak tájolva, hogy mögülük teljesen le lehet fedni puskatűzzel a külső falak előtti területet.

Az ellenség katonája csak a muskétások hibájában, vagy abban bízhatott, hogy a mellette lévő szerencsétlen vitéz jobban magára vonta a tüzérek figyelmét.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
Lőrések a Vörös torony több szintjén

A torony alsóbb szintjein gazdasági helyiségek, irattár, kincstár kaptak helyet, a 4. emeleten pedig egy viszonylag tágas reneszánsz lovagterem, ahol muzsikusfülke is található a falban utalva arra, hogy a tanácskozásokon és fogadásokon kívül szórakoztak is benne.

Ebből a helyiségből nyílik I. Rákóczi György fogadószobája, melynek falait török mázas csempe borítja.

Az ötödik, jelenleg nyitott szintet csak később építették a toronyra a födém megerősítését követően, mivel ide is ágyúkat telepítettek.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

1540 és 42 között Perényi Péter kezdte el építeni a toronytól keletre a kezdetben földszintes palotaszárnyat, mivel a Vörös torony inkább védelmi funkciókat látott el és nem volt éppen kényelmesnek mondható egy főúri családnak.

A palotaszárny rombusz alakú és egy ponton csatlakozik a Vörös toronyhoz, belső átjárást biztosítva a két épület között. A palota építését azonban már Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban és neki tulajdonítják a torony Bodrog felőli oldalához épített ötszög alakú védművet, a Párkányt is.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
A párkány a torony tetejéről

Mivel Perényi Gábor örökös nélkül halt meg, az uradalom 1567-ben a koronára szállt. 1573 és 1605 között a Dobó család birtokolta a várat, akik a híres egri várkapitány leszármazottai voltak. 1605-ben Bocskai István megszállta, majd nem sokkal később a Lorántffy család kapta meg. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként kerül I. Rákóczi György tulajdonába.

Ekkor újabb, jelentős építkezések történnek a várban. 1617 és 1656 között több lépcsőben új szintet húztak a palotára, megerősítették a városfalakat, új bástyákat építettek, illetve ekkor épült meg a Vörös torony 5. szintje.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

Sárospatak fontos helyszíne volt az 1664-es vasvári béke miatt elégedetlenkedő magyar főurak által szervezett Wesselényi-féle összeesküvésnek, melynek tagja volt Rákóczi Ferenc is.

Ennél fogva a szervezkedő főurak többek között Sárospatakon is tartottak titkos megbeszélést. A szervezkedés bukását követően 1670-től a várat császári katonaság szállta meg.

A XVII-XVIII. század fordulóján Hegyalja folyamatosan a Habsburgok elleni lázadás egyik központja volt, mely mozgalmas éveket jelentett a vár számára. Thököly Imre 1683-ban felszabadítja a várost, azonban két évvel később, 1685-ben a császáriak ostrommal visszaszerzik tőle.

Pár év múlva ismét robbant Hegyalja, 1697-ben Tokaji Ferenc kuruc vezér rövid időre elfoglalta Sárospatakot.

A császári katonaság 1702-ben a külső vár falait felrobbantotta, és a Vörös tornyot is megrongálták. Egy év múlva, a Rákóczi szabadságharc kitörését követően a kuruc csapatok elfoglalták a várat, melynek során leégett a palota.

Jelentős esemény volt még a vár életében, hogy 1708-ban II. Rákóczi Ferenc ide hívta össze az országgyűlést.

A szabadságharc leverését követően a várat egészen 1945-ig osztrák, illetve német nemesek kapták meg, volt a Trautsohn, a Bretzenheim és végül a Windish-Grätz család birtokában.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

Az a tény, hogy Sárospatak élő vár maradt és befolyásos családok használták, nagymértékben hozzájárult fennmaradásához. Természetesen a fenti családok a XVIII-XIX. századokban a saját igényeiknek megfelelően elég jelentős mértékben átépítették az épületet. Így tehát Sárospatak esetében sem beszélhetünk eredeti várról, mivel a használóik folyamatosan átalakították a saját igényeik szerint.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

A vár udvarán tekinthető meg I Rákóczi György ágyúöntő műhelyének példásan rekonstruált épülete. A műhely 1631-től 1648-ig működött, ez idő alatt a mesterek mintegy 80 ágyút öntöttek itt, leginkább mezei, vagy tábori ágyúkat.

A műhely nyomait elfedte a későbbi korokban a várudvarban véghez vitt parkosítás, azonban a 2006-ban indult ásatások az ágyúöntő műhely alapjait a felszínre hozták és ennek alapján állították azt helyre.

A palota 11 termében a Rákócziak dicső korának emléket állító állandó kiállítás kapott helyet, amely nagyon szépen berendezett, igényes, gazdag tárlat.

A vörös torony megtekintése önmagában élményt jelentő, azonban ide csak idegenvezetéssel, csoportokban lehet bejutni.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

Amennyiben tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

forrás: www.rakoczimuzeum.hu

0 Tovább

A leglátványosabb magyar vár

Magyarország kétségtelenül legromantikusabb, legszebb fekvésű vára Füzér. Ugyan nincs olyan sok és csipkés tornya, mint Neuschwanstein kastélyának, de aki Füzérkomlós felől érkezve meglátja a Zempléni-hegység magas hegyvonulatai előtti takaros kis falu felé tornyosuló várat, az nem felejti el soha. Az itt készült fotóim évekig a számítógépem háttérképei voltak.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Füzér még a rekonstrukció előtt, 2009-ben

A vár építését azonban korántsem holmi csipkés lelkivilággal megáldott középkori főnemesnek köszönhetjük. Ellenkezőleg. Füzér várának létrejöttét a funkcionalitás, és az éppen itt rendelkezésre álló természeti lehetőségek határozták meg.

Az 552 méter magas vulkanikus eredetű várhegy 170 méterrel, oszlopszerűen magasodik a falu fölé. A hegy anyaga vulkanikus dácit, mely egykoron a föld mélyéről feltörvén a kürtőben szilárdult meg, hogy aztán a körülötte lévő puhább kőzetek az évmilliók alatt lekopjanak róla és ezáltal teremtsenek egyedülálló alapot egy várnak.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Forrás: Pazirik Informatikai Kft. 

A hegy nemhogy meredek, de több oldalról egyenesen megmászhatatlan sziklafalak alkotnak páratlan lehetőséget egy bevehetetlen vár létesítésére.

A korabeli erődök legtöbb esetben csomópontok, forgalmas kereskedelmi utak ellenőrzésére jöttek létre. Itt azonban ilyenről nem beszélhetünk, az alapítás oka valószínűleg a hegy által nyújtott kiváló védelmi lehetőségek kihasználása volt. A magaslat tetejére épült vár egyetlen megközelítése a Nagy-Milic és a Várhegy közötti nyereg felől lehetséges, azonban az utolsó 100 méter még így is annyira meredek, hogy a vár kapujához sziklába vésett lépcsősoron át lehet feljutni. Ebből adódik, hogy a várban sohasem járt szekér, de ló sem.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén

Füzér a Hegyközben fekszik, amely a Zempléni-hegység része. Közel található hozzá Regéc, Szalánc és Boldogkő vára. Füzérről fantasztikus kilátás nyílik a Nagy-Milicre, amely a Zempléi-hegység legmagasabb csúcsa a maga 895 méteres magasságával. A környék a Zempléni Tájvédelmi Körzet része.

A vár megközelítése a 37-es főúton keresztül a legegyszerűbb. A főút Szerencs és Sátoraljaújhely közötti szakasza azért érdekes, mert az út határt képez a Bodrogköz és a Zempléni-hegység között. Az út egyik oldalán hegyek vannak szőlőültetvényekkel, a másikon pedig ártéri ligetes erdők, amelyek áradás alkalmával mocsárrá változnak.

Sátoraljaújhelytől Regécig takaros Hegyközi települések során vezet az út, ahol még a szegélykövek is meszelve vannak. Itt találjuk a Hegyköz „fővárosát” Pálházát, amely Magyarország legkisebb városa, lakosainak száma nem éri el az 1100 főt.

A porcelángyártásáról méltán híres Hollóháza melletti Füzér zsákfalu, a felette emelkedő hegyek másik oldala már Szlovákia. A falu rengeteget változott előnyére az elmúlt években. Ebben igen nagy szerepe volt a várnak, amely ugyan a túrázók körében mindig népszerű volt, de igazi turisztikai látványossággá csak részleges rekonstrukcióját követően vált.

A faluba érkezve mindenfelé útjelző táblák irányítanak a vár felé, melynek parkolója korlátozott méretű. Hosszú hétvégék, vagy várnapok alkalmával hamar betelik a parkoló és a dugók elkerülése érdekében helyi polgárőrök már a hegy alól visszafordítanak mindenkit és a faluban keresnek a gépkocsiknak helyet.

A várba kocsiút egyáltalán nem vezet és a parkolótól negyedórás sétával juthatunk a 2015-ben újjáépített Alsóvár kapujához. Ez az a hely, amelyik 2016 tavaszán a felújítást követő nyitáskor nagyon meglepett.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Az alső vár kapuja

Korábban ugyanis az alsó várnak még a halvány nyomait sem lehetett felfedezni a felületesen szemlélődőnek. Baktattam a vár felé, aztán egyszer csak elém bukkant egy várfal ott, ahol azelőtt csak az erdő volt és még igen távol a vár. Persze nem úgy végezték el az alsó vár rekonstrukcióját, hogy a hegy közepére találomra építettek egy falat, mert milyen jól mutatna. Korábbi feltárások során beazonosították a fal alapját, mely már nem látszott.

Az alsó vár udvarán közvetlenül a kapu mögött modernebb fogadóépület található, melyben kulturált mosdók, információs pult kapott helyet.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Az alsó vár a felső vár kapubástyájáról

A felső várat sziklába vésett lépcsőkön át lehet megközelíteni, majd egy fából ácsolt emelvényen juthat a látogató a kaputorony elé emelt olaszbástya tövében a várba. A vár kapuja nem nagyobb egy ajtónál, vagyis ló és szekér bejutását nem csak a szikla akadályozta meg, hanem a kapu mérete is.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
A felső vár bejárata

A rekonstruált vár látványa szívet melengető azok számára, akik látták a korábbi állapotokat. Nekem semmi bajom nincs a rekonstrukcióval, fantasztikus érzés végigjárni az építmény termeit még úgy is, hogy tudjuk: nem olyan régen építették újra.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
A vár az alsó bástyáról 

A palota alatti ajtón át egy lépcsősoron ki lehet menni az alsó bástyára, mely szintén frissen újult meg. Igaz, ennek a maradványai korábban is megvoltak és a hegy alól is látszottak.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Az alsó bástya

A várhegy adottságait persze korán észrevették, ezért Füzér azon kevés magánföldesúri váraink egyike, amely már a tatárjárás előtt létezett. Nevét legkorábban csak egy 1264-es oklevélben említik, de egy későbbi, 1270-es iratban visszautalnak rá, hogy már a XIII. sz. első felében is létezett. A XIII. század végén – hasonlóan a többi északkeleti várhoz – Füzér is Aba Amádé birtokába kerül, ahonnan 1320-ban tér vissza a királyi kincstár kezelésébe.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Füzér a XIII. században - forrás: Pazirik Informatikai Kft.

Az Anjou korszak alatt végig királyi tulajdon volt, mint a mindenkori abaúji Ispán a „szolgálati birtoka”. Károly Róbert a saját, de leginkább elődei kárán tanulta meg mivel jár, ha a főnemesek túl nagy magánvagyonra tesznek szert. Ezért aztán erős, központosított királyi hatalmat épített ki melynek alapját képezték a várak és a hozzájuk tartozó uradalmak. Károly Róbert és utóda, Nagy Lajos is ügyelt arra, hogy ne osztogasson birtokokat. A királyi várakba beültették leghűségesebb híveiket, akik azonban a váraknak nem lettek a tulajdonosai, hanem csak igazgatták az uradalmat a király nevében. Ezzel az elvvel részben szakított Luxemburgi Zsigmond, aki hatalomra kerülését követően támogatóinak jelentős adományokat juttatott.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Füzér 1400 körül - forrás: Pazirik Informatikai Kft. 

Zsigmond király 1389-ben Füzért a Perényi családnak adományozta, akik ezt követően sokáig uralták a várat és a hozzá tartozó birtokot. A mohácsi csatavesztést követően az akkor koronaőri tisztséget betöltő Perényi Péter egy évig Füzéren rejtegette a magyar szent koronát. 1533-ban megerősítették a várat olasz várépítő mesterek segítségével. 1562-ben újabb építkezés folyt a hegyen, valószínűleg ekkor alakult ki a reneszánsz palotaszárny.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
1530 - forrás: Pazirik Informatikai Kft. 

1568-ban azonban véget ért a Perényiek korszaka és a várat Báthory Miklós és György váltották magukhoz. Mivel a vár urai fiú utód nélkül haltak meg, Füzért Nádasdy Ferenc özvegye, Báthory Erzsébet kapta meg, aki azt fiára, Nádasdy Pálra hagyta.

1645 körül a szomszédos szalánciak összevesztek a füzériekkel néhány hegy hovatartozásán. A „minek veszekedni, ha verekedni is lehet” elvet követve a Szalánc várának úrnője, Forgách Zsigmondné sereggel vonult Füzér ellen. A füzéri várkapitány azonban higgadtabb volt és a seregei élén a vár alá érkező harcias amazont megbékítette, így elmaradt az összecsapás.

Mivel a Nádasdy család birtokai zömében a Dunántúlon voltak, a távol lévő uradalmat 1654-től Nádasdy Ferenc bérbe adta előbb Mosdóssy Imrének, majd Forgách Zsigmondnénak. Valószínű, hogy a vár ebben az időben már nem volt lakott, azon esetleg kisebb karbantartó munkálatokat végezhettek. A Wesselényi féle összeesküvésben való részvételért Nádasdy Ferencet 1671-ben Bécsújhelyben lefejezték, a birtokait elkobozták és visszakerültek a koronához.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
forrás: Pazirik Informatikai Kft.

A várba császári őrséget helyeztek, majd 1676-ban fontosabb védműveit lerontották, az épületeket pedig felgyújtották. A vár legnagyobb veszteségét azonban a környék lakói okozták, akik a következő évszázadok során elhordták a köveket.

A kiegyezést követően, a millenniumhoz közeledve előtérbe kerültek a nemzeti érzések és ennek egyik fontos megnyilvánulása volt az akarat, hogy Füzért meg kellene őrizni az utókor számára. Megtörténtek az első lépések, a vári akkori állapotának hiteles rögzítése.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
A vár 1939-ben - forrás: www.füzér.hu

Az 1930-as években aztán a tulajdonos Károlyi család költségén részben rekonstruálták a várkápolnát, valamint a kaputornyot. Ezt követően csak 1977-ben kezdték meg az épületegyüttes régészeti feltárását, de ez akkor rövidesen abba is maradt és csak 1992-től folytatódott javarészt diákok bevonásával. Ekkor a feltáráson kívül rengeteg omladékot és feltöltést távolítottak el, illetve megállapították az eredeti épületek elhelyezkedését, alaprajzát. Ebben az időszakban tető került a kápolnára és a kaputorony is megújult.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
A kaputorony 2009-ben

Később végeztek a váron kisebb felújításokat. Előbb elkészült a várkonyha, és akárhányszor mentem fel a várba, egy kicsivel mindig magasabb volt valahol a fal, eltűnt egy-egy sittkupac. A vár komoly felújítására 2014-15-ben került sor, amikor uniós források felhasználásával teljesen megújult a várkápolna, a palotaszárny, az alsó bástya és az alsó vár.

A képre kattintva galéria nyílik rekonstrukció előtti és azt követő képekkel.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

forrás: 

www.füzér.hu

Képek: Pazirik Informatikai Kft. 

1 Tovább

Elpusztult, és 329 év múltán feltámadott vala - Regéc

A vár elképesztően szép természeti környezetben fekszik, a Zempléni-hegység nyugati oldalán a Zempléni Tájvédelmi Körzetben.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
A Felső- és a Középső vár az Alsóvár sziklacsúcsáról

Tokaji lévén erősen elfogult vagyok a Zemplént illetően, szerintem Magyarország legszebb vidéke, mely a szlovák határtól a tokaji Kopasz hegyig terjed a Bodrogköz és Abaúj közé ékelve. A Zempléni-hegység déli oldalán található Tokaj-hegyalja, ahol a világhírű bor készül.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Tokaj-hegyalja - fokók: Balassa István

A hegység belső és északi területei változatos és gazdag élővilággal rendelkeznek, ahol a hazánkban megszokott erdei vadakon kívül nem csak vendég, hanem állandó lakos a muflon, a hiúz és a farkas is.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Jellegzetes zempléni táj

A tokaji bor erősen hozzájárult Regéc virágzásához, ugyanis a XVII. században a Lengyelország és Oroszország irányába felerősödő borkereskedelem rajta vezetett át és az út biztosításában kulcsszerepet kapott.

Ebből a szerepből persze mindenki ki akarta venni a pénzét, (akarom mondani: részét) ezért aztán a kor domináns főúri családjai küzdöttek is a várért és a hozzá tartozó uradalomért rendesen. Előbb persze jogászkodtak és a családi kapcsolatok és kutyabőrök felemlegetésével mindenki saját örökének tekintette, ám a meggyőző érvelés helyett hamar előkerült a kard is. De erről később….

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Az öregtorony a hozzá épített ágyútoronnyal

Regéc szláv eredetű szó, szarvat jelent. Valószínűleg a várhegy formájáról kapta a nevét, amely keleti és nyugati irányból nézve szarvat formál mégpedig úgy, hogy a lapos hegytető két szélén egy-egy kimagasló sziklaorom van.

Erre a két sziklára, illetve azok közé épült a vár. Az a vár, amely ugyan meglehetősen erős védművekkel és magas falakkal rendelkezik, de inkább megerősített főúri rezidencia, mintsem elfoglalhatatlan erőd. A csupasz kőfalak jelenleg is erőt sugároznak, azonban tudni kell, hogy a regécihez hasonló várak fénykorukban vakoltak voltak. Ha az épületeket vakoltan, többnyire fehér vagy világos színben képzeljük el cseréptetővel, már nem is annyira komor a látvány.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Az újjáépített öregtorony

Manapság a különböző animációknak köszönhetően már a képzelőerőnket sem kell megerőltetni, itt egyszerűen megnézhetjük, hogyan is nézett ki a vár egykoron.

Maga az erőd két község, Regéc és Mogyoróska között fekszik, mindkét településről megközelíthető. A legtöbben azonban Regéc felől ismerik a járást. A várhoz ugyan egészen jól karbantartott földúton teljesen fel lehet menni gépkocsival, de a szerpentines út keskeny és az alsó harmadánál rendszerint le is van zárva -helyesen.

A gépkocsikat egy füves réten lehet leállítani a várhegy alatt és onnan mintegy másfél kilométeres, végig emelkedő gyalogtúra vár a látogatóra, mely azonban nem meredek és kényelmesen teljesíthető.

Ritkán ugyan, de időnként találkozom olyan plázában szocializálódott luxusautóval érkező fuxos, dzsigoló vártúrázóval is, akinek a tűsarkú cipőben bukdácsoló, okostelefonját nyomkodó macájára tekintettel feltétlenül kocsival kell menni egészen a kapuig. Ilyenkor jut eszembe Zrínyi Ilona 1678-as jövőbe látó rendelete, amely itt olvasható.

Éveken keresztül látogattam a romot nyaranta és legnagyobb örömömre azt tapasztaltam, hogy a helyiek jó gazdái voltak a teljesen leromlott állapotú várnak.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
A vár állapota 2015 előtt

Minden évben örömmel láttam, hogy a feltárás halad és az állagmegóvásra is költöttek. Aztán a helyiek mertek nagyot álmodni, amihez sikerült a megfelelő forrásokat is elnyerni. Nekiálltak a vár rekonstrukciójának, hiszen ismert, hogy az a fénykorában hogyan nézett ki.

2015-ben végeztek az első ütemmel, melynek során teljesen megújult a vár öregtornya, továbbá részlegesen a mellette lévő ágyútorony és a palota egy jelentős része is kinőtt a földből.

A képre kattintva újjáépítés előtti és utáni fotók láthatók.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom

A vár előtt csodaszép fogadóépületet létesítettek, melyben korszerű és tiszta mosdók, ajándékbolt és büfé kapott helyet. A fogadóépület fedett teraszán a Zempléni-hegységre nyíló fantasztikus panoráma mellett lehet elfogyasztani az elemózsiát, vagy meginni egy kávét.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
A fogadóépület előtti kávézóterasz

A vár története

A vár pontos építési idejét nem ismerjük. A második tatárjárás idején, 1285-ben a hegy alatt elődeink megütköztek a tatárokkal, de ekkor még nem volt a hegyen vár.

Az első bizonyíték a létezésére egy Aba Amádé által 1307-ben Regéc várában kiadott rendelet. A vár tehát a XIV. század elején az Aba család birtokában volt, valószínűleg ők is építették.

Az 1312-es rozgonyi csatavesztés után 1427-ig a vár királyi birtok lett, melyet a király hű alattvalóinak adott használatra. Regécet a XIV. század második felében vadászatok alkalmával többször is felkereste Nagy Lajos királyunk, melyet az itt kiállított oklevelei bizonyítanak.

Luxemburgi Zsigmond 1427-ben Brankovics szerb fejedelemnek adta, akitől 1459-ben visszaszállt a koronára.

Mátyás király 1464-ben a feltörekvő Szapolyai családnak adta Regécet, akik 1526-ig töretlenül birtokolták az uradalmat. A mohácsi csatavesztést követően kialakult hatalmi viszályban 1526 és 1541 között pontosan nem ismert a vár hovatartozása. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János közötti trónviszály során a várat többször is megostromolták és hol egyik, hol másik király birtokában volt.

A mohácsi vész utáni zűrzavaros állapot talán leginkább az országnak ezt a részét érintette, mivel Zemplén ütközőzóna volt a Magyar Királyság és Erdély között. És akkor még nem említettük a török hódoltság közelségét sem.

Végül 1541-ben a várat és a hozzá tartozó birtokot I. Ferdinánd Serédy Györgynek és Gáspárnak adta.

A XVII. században fellendült a tokaji borkereskedelem, így aztán a regéci uradalom is kapós lett a főúrak körében. Az 1600-as évek elején házasságaik révén mind Eszterházy Miklós, mind Rákóczi Zsigmond igényt formált Regécre.

I. Rákóczi György 1644-ben két alkalommal is megostromolta a várat és másodjára sikerült is elfoglalni Eszterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke elismerte Rákóczi foglalását, így ettől fogva Regéc hivatalosan is Rákóczi birtok lett.

A Rákóczi család a várat egyik rezidenciájaként használta, meglehetősen sokat tartózkodtak benne. II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában egy ideig a várban nevelkedett és itt tartózkodott vele anyja, Zrínyi Ilona is.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
II. Rákóczi Ferenc gyermekkori képe

A Thököly- felkelés idején a vár a kurucok egyik legfontosabb támaszpontja, ide halmozták fel és itt tárolták a hadviseléshez szükséges ellátmányt. Ez lett a veszte is, ugyanis a várba 1685-ben bevonultak I. Lipót császár katonái, majd a következő évben, 1686 május 2-án az uralkodó utasítására előbb felgyújtották a várat, majd lerombolták a falakat.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom

A vár fejlődése 

Regécet három, egymástól elkülönülő részre tagozódik. Ezek az Alsó-, Középső és Felsővár.

Az építmény legrégebbi eleme a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony, mely a hegytető északi oldalán van. Kezdetben csak ez létezett, melyet déli irányban egy ovális alakú fal vett körül. Ezt később, a XV. sz. első felében teljesen átépítették úgy, hogy az ovális falat elbontották és helyette egy négyszög alakú várfalat húztak, melynek a belső oldalához épületeket ragasztottak.

A XV. század közepén a hegytetőn álló két sziklacsúcsot falakkal összekötötték, így a Középső vár területét lezárták. Valószínűleg ebben az időben kezdődött meg az Alsóvár, vagyis a déli sziklacsúcs beépítése falakkal és az első épületekkel.

Az 1540-es években a Felsővár épületeit megemelték és az Öregtorony északi oldalához egy kerek ágyútornyot építettek.

Végül a XVI-XVII. századokban az építkezések zöme a Középső vár területére helyeződött át, amikor is megépültek a főúri udvartartásnak helyet adó keleti és nyugati palotaszárnyak, melyek a Középső vár falai mentén helyezkedtek el.  

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom

Mivel a védelem is fontos volt, ebben az időszakban épült meg a Kút bástya, a keleti fal északi végén egy rondella, a középső szakaszon pedig a Kis bástya.

Látnivalók 

A községben található a vadonatúj látogatóközpont, melyben a Rákóczi családot bemutató állandó kiállítás kapott helyet, kiemelt figyelmet fordítva II. Rákóczi Ferencre.

A vár öregtornyának 4 szintjén találunk állandó kiállításokat, melyekben vannak multimédiás alkalmazások és makettek is.

És hát maga a vár! Amikor először jártam Regécen, már akkor is fenséges volt, pedig igencsak romos állapotban találtam. A felújítást követően elvittük egy regéci vártúrára a vendégségben nálunk tartózkodó budapesti rokonainkat. A hatás természetesen nem maradt el és közölték velünk, hogy attól a naptól vártúrázóvá váltak. 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. 

forrás: www.regecivar.hu

0 Tovább
«
12

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek