Egy jobb sorsra érdemes vár - Szalánc

Szalánc kisméretű vára többnyire nem játszott jelentős szerepet a magyar történelemben, ám annak ellenére, hogy többször elpusztították, romjai ma is messziről hirdetik jelenlétét.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec
forrás: www.UbytujemSa.sk

Az észak-déli irányban húzódó Szalánci-hegység  vonulata Nagyszalánc községnél megszakad, és ennek a természetes átjárónak a közepén emelkedik a meredek várhegy, tetején a várral.  

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

Nagyszalánc (szlovákul Slanec) a kassai járásban található 1400 fő lakosú község, ahol jelenleg már csak 11 fő, azaz a lakosság kevesebb, mint 1 %-a vallja magát magyarnak, holott az 1880-ban és 1910-ben végzett népszámlálás alkalmával ez az arány még 81 % volt.

A falu központjában található katolikus templom melletti parkolóban lehet kocsival megállni és az út másik oldalán kezdődik a várhoz vezető ösvény.

A szabályos kúp alakú várhegy 170 méterrel emelkedik a falu fölé. Mivel nem túl terebélyes, 30-40 perces sétával körülsétálható, a felfelé vezető szerpentin csak gyalog járható.

Különösebb útmutatás hiányában jobbról kezdtem megkerülni a dombot erdészeti utakon. A vártúra időpontja késő őszre esett és a talajt fél lábszárig érő avar borította, melynek egyedül a fiam örült, aki kedvére taposhatott benne. Én nem voltam annyira boldog, mivel az egybefüggő avarréteg eltakarta az ösvényt is, így aztán megunva a keresgélést, toronyirányt nekivágtunk a hegy tetejének.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

Bükkerdő lévén sűrű aljnövényzet nem akadályozott minket és a 170 méteres szintkülönbség sem nagy, azonban a példánk követését csak fiatalabbaknak, vagy sokat túrázóknak ajánlanám, mert a hegy erősen meredek és többször is fákba, vagy cserjékbe kellett kapaszkodni, nehogy egy óvatlan pillanatban gatyaféken a hegy lábánál találjuk magunkat újrakezdésre kárhoztatva.

A feljutás tehát nem volt kényelmes, de legalább cserébe kalandos és kellemesen fárasztó. Esős időben azonban mindenképpen ajánlott a kijelölt túraútvonal, ha nem akarjuk vaddisznó módjára dagonyázva befejezni a kirándulást, vagy el szeretnénk kerülni a helyi egészségüggyel való szorosabb barátság kialakítását.    

Késő ősszel nem volt kifejezett tumultus a hegyen, felfelé senkivel sem találkoztunk és a várnál is csak néhány emberrel. Ami persze nem meglepő, ha mások a járható utat választották velünk ellentétben.

Rövid, megfeszített mászást követően a fákon át felsejlettek a rom körvonalai, mely egy toronyból, az egyik bástya maradványából és a palota egy magas faldarabjából áll.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A hegytetőre feljutva láttuk, hogy a helyiek igyekeznek a szükséges állagmegóvást elvégezni, hiszen a faluból kiépítettek egy teherfelvonót, valamint látszott, hogy a torony tetőszerkezete új, és a bástya falaiból is jó néhány m3-t mostanában építettek újra.

Szintén kisebb munkálatokról árulkodott a vár udvarán található betonkeverő, a malteros láda, illetve a torony tövében deszkákból összetákolt szerszámos- és pihenőházikó.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A vár rövid története:

A szalánci uradalmat először 1270-ben említik történelmi források, de ekkor még erődítésről nincs szó. A vár első említése (sub castro zalanch) 1281-ből való, egy IV. Béla által kiadott adományozó oklevélben.

A vár kezdetben az Aba család birtokában volt, majd egy csere útján 1330-ban kerül Drugeth Vilmos tulajdonába. Ettől kezdve megközelítőleg 100 évig e család, vagy a leszármazottaik használatában maradt.

1440-től kerül a Lossonczy családhoz, és nem sokkal később pusztították el a várat először, amikor Giskra elfoglalta és leromboltatta.

Lossonczy László azonban 1490 környékén újjáépítette, és a vár sokáig a család birtokában maradt. Lossonczy Anna halálát követően Rudolf császár 1601-ben a birtokot férjének, Forgách Zsigmondnak adományozta. 1605-ben ugyan a vár megadta magát Bocskai István csapatainak, de a bécsi békét követően Forgách Zsigmond visszakapta és uralta egészen 1621-ben bekövetkezett haláláig.

A vár következő pusztulását az 1644-es év hozta, amikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megostromolta, elfoglalta, majd felgyújtotta.

1678-ban Thököly Imre vette be Szaláncot, akitől egy évvel később a császári csapatok visszafoglalták, azonban átadása előtt a védők újfent felégették a várat. A leégett maradványokat 1679-ben a császáriak véglegesen lerombolták.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

1815-ben Forgách József a vár tornyát felújíttatta és abban helyezte el a család gyűjteményét, azonban a torony a II. világháborúban ismét megsérült.

2010-ben lett a romok tulajdonosa a szalánci nagyközség. 2012-ben kezdődtek meg a várban a helyreállítási, állagmegóvást célzó munkálatok, illetve kezdődött el a feltárás.

Ennek során tetővel látták el a tornyot, illetve megerősítették egyes helyeken a falakat.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A várból az udvar közepén álló torony maradt meg a legjobb állapotban. Ezen kívül a palota délkeleti falai, a várfal délkeleti része, illetve az északnyugati bástya látható.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A torony mellől fantasztikus panoráma tárul elénk elsősorban délnyugati és keleti irányban. Bízom benne, hogy helyreállítási munkák itt nem rekednek meg és fel lehet majd menni a toronyba, mert akkor körkörös panorámában lehetne része az ide látogatóknak.

Rom lévén a várban ne keressünk mosdót. 

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec
A kilátás kelet felé

A várat jó szívvel ajánlom a kisebb túrák kedvelőinek, hiszen egy 30-40 perces sétával nagyszerű élményt nyújt.

Ha valaki szeretne komolyabb sétát is tenni és több várat is megnézni, akkor túraútvonalon juthat el Szalánc várából Füzérre.

A kirándulás szervezetten is teljesíthető, hiszen minden évben megrendezik a "Kazinczy 50 Szalánc" teljesítménytúrát, amely Füzérből indul Nagyszaláncra, majd vissza – természetesen árkon, bokron át. A túra 54 km., a szintkülönbség 1930 m.

Aki azonban nem edzett túrázó, az másnap könnyen ébredhet sírós-jajgatós hangulatban átkozva a percet, amikor ilyen könnyelműségre adta a fejét.

Ezzel szemben aki nem szeretné a teljesítményének határait feszegetni, és sok ideje van, annak egy irányban is meg lehet tenni a távot kényelmes tempóban, dupla várlátogatással. Csak a transzferről kell gondoskodni.  

És hogy nézhetett ki eredeti állapotában a vár? Az alábbi linken megtekinthető erről egy animációs kisfilm.  

Felhívom azonban a figyelmet, hogy az animáció alatt hallható, a nyugalom megzavarására alkalmas hanghatások miatt ajánlatos a készüléket lenémítani.

//www.youtube.com/watch?v=skL6sfN1Epw

Amennyiben tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább

Giga várrom Ausztriában. 

Idén nyáron a családdal elhatároztuk, hogy Ocskay László kuruc brigadéros nyomán labanc földre kalandozunk és gyors rajtaütésekkel beveszünk néhány várat, melyek régen magyar kézen voltak, most azonban Ausztriához tartoznak.

Burgenlandi hadjáratunk során Lánzsér (németül Landsee) várának megtalálása nem tartozott az egyszerű kategóriába. Nem azért, mintha rejtőzködő kis váracska lenne, hanem mert nem láttuk a fától az erdőt. Pedig Ocskayval ellentétben nekünk navigációnk is volt.

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás
Légifotó Lánzsér váráról / forrás: https://www.burgenland.info.hu

Az S51-es autópályáról Sopronszentmártonnál lekanyarodva elhagytuk Neudorf bei Landsee települést, majd pár km-rel később beértünk Lánzsérra, de bárhogy meresztettük a szemünket, sem hegyormon feltűnő romokat, sem Burg feliratú útjelző táblát nem láttunk. A kis falu végére érve megfordultunk és még lassabban visszacsorogtunk a településen, de megint semmi.

Kétségbeesésünkben arra jutottunk, hogy „nyelvet” kell fogni a helyiek közül és kivallatni a vár pontos feltalálási helye felől. Ez sem ment azonban könnyen, mivel hétköznap délelőtt olyan volt, mintha atomcsapás érte volna a sógorokat. A takaros kis falu utcái teljesen kihaltak.

Végül azonban a megfelelő informátor felkutatására tett erőfeszítéseinket siker koronázta egy helybeli idős bácsi személyében, aki a kuplung indokolatlan égetésével hívta fel magára a figyelmünket, ahogy próbált éppen az udvarára beállni. Miután a kuplung megmenekült és a fogaskerék fogait is megszámoltuk, – hiánytalanul megvoltak – az öreg készségesen felvilágosított, hogy eljöttünk a vár mellett, mivel az Lánzsér és Neudorf között van, a hozzá vezető bekötőutat tábla jelzi.

Az információ birtokában elhajtottunk a megadott irányba és most már meg is találtuk azt a kisméretű tájékoztató táblát, ami egy földút felé mutatott a hegy irányába, és amelyet amúgy egy faág takart. Mint később kiderült, a tábla fordított arányban állt a várral- már ami a méretét illeti. 

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás

A murvás, enyhén emelkedő úton talán egy km-t sem kellett menni, amikor egy ligetes rétre értünk, ahol a fák között megláttunk egy alacsonyabb falrészt és a vár kapuját. A kapun belül egy kis büfében ajándéktárgyakat és belépőt árultak, némi harapnivaló és üdítők társaságában.

A helyszínen rájöttünk, hogy a várat miért nem vettük észre messziről. Mivel 1790-es leégése óta sorsára hagyták, egész területét benőtte az erdő, jórészt takarva a falakat.

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás

És bár a portya során nem mi sarcoltuk meg a helyieket, hanem belépő formájában ők minket, azért boldogok voltunk, mert az ár nagyon jutányos volt: a felnőtt biléta 3,5 a gyermek 2 Euróba került.

Ahogy beléptünk a kapun, egyik ámulatból estem a másikba. Egy óriási, romjaiban is lenyűgöző erődrendszer bontakozott ki előttünk hatalmas vastag falakkal, árkokkal, sáncokkal. Mint később a leírásokból megtudtam, a rom Nyugat-Magyarország legnagyobb vára volt egykoron és Közép-Európában is az élmezőnybe tartozott. Szerintem  ugyan méret ügyben a helyiek elfogultak a várukkal szemben, de kétségtelen, hogy méretes romról van szó.

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás

A lakótornyot 3 fal és 2 árok veszi körül. A vár közepén található toronyhoz ebből adódóan 3 kapun át juthatunk. Az első és a második kapu, illetve falak között mély várárok húzódik, melyen kőpillérekre épült hídon kelhetünk át a külső várból a belsőbe.

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás

Az 5 emeletes lakótorony impozáns méretű, van olyan fala, amelyik 10 méternél is vastagabb. A toronyhoz gótikus lakószárny csatlakozott. Csak a lakószárnyba belépve lett előttünk is világos, hogy a toronyba fel lehet menni, ahonnan fantasztikus panoráma tárul a szemünk elé minden irányban.

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás
Kilátás az öregtoronyból

A vár elődje 1173-ban épült, azonban a virágkorát a XVII. században élte, amikor is 1624-ben az Eszterházy család birtokába került.

Eszterházy Miklós a magyar történelem jeles alakja, aki nemcsak kiváló politikus volt, hanem nagyszerű hadvezér, igazi törökverő. Egy dologhoz azonban nagyon értett, ez pedig a piszkosul gazdag és legfőképpen özvegyen maradt asszonyok szívének rabul ejtése volt. Ha a mai magyar viszonyokban pénzes pasira vadászó celebnőknek lennének történelmi ismereteik, akkor úgy kutatnák nemes elődünk hódításainak titkát, mint kalandorok a Szent Grálét.

Az egyébként is vagyonos Eszterházy Miklós ugyanis előbb mentorának, Mágóchy Ferenc kassai főkapitánynak a gazdag özvegyét, Dersffy Orsolyát vette el, akinek révén a leggazdagabb magyarországi főurak közé került. Feleségének halálát követően 1624-ben Thurzó Imre özvegyét, Nyáry Krisztinát vette nőül, akinek hozománya révén már európai szinten is jelentős vagyonra tett szert.

Eszterházy Miklós azonnal jelentősen megerősítette és átépítette a várat, amely így komoly erődítménnyé vált. A régi, kis vár 1624 és 1668 között épült át, azonban már 1620-ban is hiába ostromolta Bethlen Gábor, nem tudta bevenni.

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás

Igazán nagy ostromban nem volt része Lánzsérnak, amiben szerepe lehetett a jelentős erősítésnek is.

A korabeli hadvezérek nem voltak oktondiak. Kisebb sereg meg sem próbálkozott a bevételével, de még a törökök is úgy ítélték meg, hogy a vár bevételére túl sok erőforrást emésztene fel, így inkább békén hagyták. Ebből adódóan menedékvár volt, ahova az ellenség elől a környező lakosság biztonságba húzódhatott.

A Rákóczi szabadságharc idején osztrák katonák szállták meg Lánzsért, amikor 1707 nyarán felrobbant a lőportorony. A balesetet követően még helyreállították a várat, azonban a XVIII. század végén egy tűzvész elpusztította, csak a falak maradtak meg. Ezt követően a romot magára hagyták, mivel hadászati jelentősége megszűnt.

A vár jelenleg is az Eszterházy család birtokában van. Felújítása méreténél, állapotánál fogva valószínűleg horribilis összegeket emésztene fel, azonban látszik a romon, hogy van gazdája, az állagmegóvásra figyelnek és a környezete is rendezett. A vár területén információs táblák vannak elhelyezve, melyeken van magyar nyelvű felirat.

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás

Lánzsér várának romjai nagyon hasonlóak a magyarországi várromokhoz, azonban egyvalamiben messze előttünk járnak az osztrákok. A középső várudvaron kifogástalan állapotú vizesblokk áll a túrázók rendelkezésére, amely nemcsak tiszta, hanem abból a papír, a kézmosó és a fertőtlenítő sincs kifogyva. De még a víz is folyik, ami tényleg nagy mutatvány, mivel a rom elég távol van a környező településektől, nem mellesleg a hegy tetején.

vártúra rom várrom vár Burgenland kirándulás
A mosdó épülete

Az előző blogomat úgy fejeztem be, hogy Fraknó az a vár, ahova minden magyarnak el kell jutni, hiszen annyi történelmi hagyaték, látnivaló van benne, amit vétek lenne kihagyni. Nos, ha már ott járnak, menjenek el Lánzsérra, amely közel van és ugyan csak rom, de megtekintése óriási élményt jelent. A vár egyébként Soprontól 35, Kőszegtől 37, Fraknótól 28 km-re található.

Ha tetszett a bejegyzés, ne felejtsd el megosztani másokkal is!

0 Tovább

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek