Így pusztult el Tokaj vára

Tokaji azon kevés váraink egyike, mely nem a Habsburgok magyarországi várromboló tevékenységének esett áldozatul, hanem II. Rákóczi Ferenc utasítására tették a földdel egyenlővé, miután 315 éve, 1704. január 9-én több hónapos ostromot követően elfoglalta.

A vár teljes megsemmisítése sajnos tökéletesen  sikerült,  napjaink-ban már csak néhány méternyi omladozó falszakasz emlékeztet rá a Bodrog partján.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
A Merítő bástya megmaradt darabja

A kezdetek....

A vár középkori magját képező öregtornyot 1388-ban kezdték el építeni, melyet a XV. század első felében a kor szokásainak megfelelően négyzet alakú kerítőfallal és vizesárokkal vettek körül. A falak sarkain körbástyákat építettek, valamint a keleti irányba nyíló kapu elé újabb falakat és két kis kaputornyot emeltek.

Mátyás idejében, majd azt követően is jelentősen megerősítették Tokajt. Ekkor a főbejárat átkerül a nyugati oldalra és az udvarban kötőfallal nehezítették meg egy esetleges betörés során a torony elfoglalását. Ekkor épült meg a keleti oldalon az az ötszögletes, a falazatból messzire kinyúló védmű, amely teljesen egyedivé tette a várat. A „Vasaló bástya” innentől pusztulásáig meghatározta a vár látképét.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Tokaj a XV-XVI. század fordulóján. Középen az öregtorony, a jobb oldalon pedig az ötszögletes, várból kinyúló Vasaló bástya.  Forrás: Soós Elemér: A tokaji vár története

Egy trónviszály kellős közepén

A mohácsi csatavesztést követő 150 évben Tokaj hadászatilag az egyik legjelentősebb erődítménnyé vált az országban.

1526. októberében a köznemesség itt jelölte királlyá Szapolyai Jánost, aki ezt követően 1527 és 1535 között 3 alkalommal ütközött meg I. Ferdinánd hadaival Tokajnál.

Szapolyai János, János Zsigmond, Izabella királyné és Bethlen Gábor többször is őrizték falai között a Szent Koronát. 

1556-ban Némethi Ferenc lett a kapitány, aki a vár történetének legjelentősebb parancsnoka volt. Némethi kinevezését követően a Habsburgok oldaláról átállt János Zsigmond pártjára és azonnal komoly építkezésekbe kezdett.

A Serédi Gábor által megindított erősítéseket folytatva a vár területét jelentősen kibővítette egy kőből készült külső várral, amelynek falait kisméretű ó-olaszbástyákkal és ágyúrondellákkal erősítette meg. A vár végül az 1565-ös nagy ostrom során került vissza Habsburg kézbe. A küzdelem során maga Némethi is elesett.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Tokaj 1565-ös nagy ostroma. Az ostrom történetét Zsámboky János írta meg. Az általa szerkesztett kiadvány illusztrációja az egyetlen olyan rajz, amely a Némethi által elvégzett erősítéseket ábrázolja a későbbi palánkvár megépítése előtt. A folyók, a város, a vár elhelyezkedése alapján a rajz hitelesnek tűnik, vagyis olyan rajzolhatta, aki ténylegesen látta a várat. A 2007 óta folyó feltárás a rajzon látható épület számos pontját beazonosította. 

Az ország kapuja

Az ostromot követően a várat sietve kijavították, hiszen már a következő évben megkísérelte János Zsigmond visszafoglalni, eredménytelenül. Bocskai István 1604 és 1606 között csaknem két évig ostromolta Tokajt, melyet erővel nem, csak a védők kiéheztetésével sikerült végül bevenni. 

Eger eleste után Tokaj lett a kulcsa Észak-Magyarországnak akár a török hódoltság, akár Erdély irányából. Ebből adódóan a várat többször felmérték, javították, a nagyobb seregek befogadása érdekében Rakamaznál földsáncokat emeltek. 

A folyamatos harcokban, és a folyók áradásai nyomán leromlott várat az 1600-as években átépítették. Ennek során a külső kőfal megmaradt részeinek felhasználásával egy kőalapon nyugvó, gerendákból ácsolt, földdel töltött palánkvárat hoztak létre a külső vár nyomvonalán, mely jobban ellenállt az egyre fejlődő tüzérségnek.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Tokaj vára 1684-ben, keleti irányból   

A vár pusztulása

Az 1703 nyarán kirobbanó szabadságharc elején II. Rákóczi Ferenc gyors sikereket ért el, melynek során a Tiszántúl nagyobb részét el-foglalta, és 1703 augusztus elején már csak a jelentősen megerősített Szatmárban volt ellenség.

A várral azonban nem bírt a tapasztalatlan, rosszul felfegyverzett és sokszor fegyelmezetlen kuruc sereg. Mivel Szatmár ostroma nem haladt, Bercsényi szeptemberben seregével Tokaj alá vonult.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Bercsényi Miklós, Tokaj ostromát megkezdő kuruc generális

A kurucok érkezésének hírére a városban tartózkodó Montecuccoli lovasezredével együtt Kassára vonult vissza, a várban csak kb. 4-500 fős helyőrséget hagyott hátra.

Bercsényi nem rendelkezett megfelelő erővel a vár bevételéhez, de az onnan kiszökő katonák és a helyiek lelkesedése magával ragadták. Erősítésre nem várva belekezdett az ostromba, noha 3 kis űrméretű ágyún, és az azokhoz való 2 mázsa lőporon kívül semmilyen ostromfelszerelése nem volt. Az irányítása alatt álló sereg ahhoz sem volt elég, hogy a várat körülzárják.

Közben a szatmári vár ellen vezetett újabb sikertelen támadást követően, október 8-án Bercsényi biztatására Rákóczi 2000 lovassal és 2000 gyalogossal Tokaj felé indult, Szatmár elfoglalását pedig Sennyey Istvánra bízta.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
II. Rákóczi Ferenc fejedelem

A fejedelem október 14-én Tiszalúcnál kelt át a Tiszán, hogy aztán néhány nap múlva csatlakozzon a Tokaj alatt táborozó Bercsényihez.

A tokaji erődítmény ekkor egy külső és egy belső várból állt. A belső rész kőből épült, de az öregtorony már nem létezett ebben az időben. Nem volt meg a belső vár négy kerek bástyája közül a délnyugati sem, melyet az 1565-ös nagy ostromot követően nem állítottak helyre. Állt viszont keleti irányban a különleges kialakítású Vasaló bástya.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Tokaj vára Tenkács Tibor tokaji festőművész alkotásán. A kép eredetije Tokaj Város Polgármesteri Hivatalában található. 

A külső képet ekkor már inkább gerendákkal megerősített földsáncok jellemezték, melyben megtalálhatóak voltak a Némethi  Ferenc által épített kőfalak maradványai is.

A vár legnagyobb erősségét a folyók jelentették, amelyek szinte kizárták a rajtuk keresztül történő támadást. Mivel ezek természetes vizek, lehetetlen volt lecsapolásuk, vagy az elterelésük. Az 1565-ös ostrom azért lehetett sikeres, mert télen zajlott, amikor a folyók befagytak.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
A tokaji vár állapota, ahogyan azt 1660-ban Holst Jakab hadmérnök felmérte. A rajzon látszanak a palánkvár falainak és a bástyáinak metszetei. Forrás: Soós Elemér: A tokaji vár története

Tokaj vára a Bodrogzug felől volt gyengébb, ugyanis onnan csak egy mesterséges árok, a Kis-Bodrog védte. Valamelyest támadható volt még a Bodrog irányából is, mely a Tiszától jelentősen keskenyebb folyó.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Tokaj a Bordogzug irányából. A piros nyíl a vár hozzávetőleges helyét mutatja 

Mivel II. Rákóczi Ferenc naplót vezetett és rendszeresen készített feljegyzéseket, a tokaji ostrom részleteit tőle ismerjük a leghitelesebben.

Rákóczi tisztában volt azzal, hogy tapasztalatlan seregével nem sok esélye van bevenni a kellően megerősített, mindenféle hadfelszereléssel jól ellátott várat, amelyet legalább 400 jól képzett katona védett. Saját bevallása szerint leginkább azért vonult Tokaj alá, mivel a város az addig általa elfoglalt terület közepén feküdt, és innen jobban tudta irányítani az ország más részein harcoló csapatait.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Kuruc gyalogos és lovas katonák

Megérkezését követően Rákóczi a hegyről megtekintette a várat, valamint a kuruc csapatok elhelyezését.

Ezt követően az „állítólagos ostromot" igen furcsának találta. Hadvezérei ugyanis alapvető hibákat követtek el a hadmozdulat megkezdése során.

Bercsényi a rendelkezésére álló 3 db. kis űrméretű tábori ágyút a hegy tetején sáncoltatta el, onnan lőtték a várat, melyben gyakorlatilag semmilyen kárt nem tudtak okozni a távolság miatt.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
A tüzérég fejlődésével a vár fölé magasodó hegy egyre nagyobb problémát okozott a védőknek

A vár főbejárata a város felé nyílt, az Új és a Merítő bástyák között, melyet a Bodrog innenső partján egy sánc védett. Ezeket a sáncokat még az 1660-as években építették a Bodrog és a Kis-Bodrog partjára a kapuk védelme érdekében. Rákóczi azt tapasztalta, hogy a város felőli sáncot 30 várbeli katona őrizte, akik onnan ki-kitörve zavarták és folyamatosan megugrasztották a tapasztalatlan kurucokat.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Casper Merian metszete Tokajról 1668-ban. A jobb felső képen láthatók a kapuk védelmére emelt ék alakú földsáncok. 

A legnagyobb hiba azonban az volt, hogy Bercsényi a rendelkezésre álló katonákat csak Tokaj városa felől állította fel.  Így aztán a várbeli katonaság a Bodrogköz felé zavartalanul járhatott ki és be, ezúton biztosítva a folyamatos élelmiszerellátást, mivel elhajtották a bodrogközi települések jószágállományát.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
A tokaji vár helye napjainkban

Rákóczi ennek megszüntetése érdekében hidakat veretett a Bodrogon és a Tiszán, majd hadainak egy részét a túlsó partokra küldve teljesen körülzárta a várat.

Az ostromgyűrű bezárásával a védők visszavonták katonáikat a sáncokról.

A kurucok tudták, hogy a vár hagyományos támadása esélytelen, ezért a fő taktikát a védők elszigetelése, kiéheztetése, vagyis a kivárás jellemezte.

Rákóczi visszaemlékezései alapján a vár a Bodrogzug felől volt a leginkább sebezhető, mivel onnan csak egy szárazárok és cölöpök védték. (Vélhetően a száraz időjárás miatt azon az éven a Kis-Bodrog kiapadt).

A terv az volt, hogy a külső vár felégetésével meggyorsítják a folyamatokat és megadásra kényszeríthetik a védőket, ugyanis a palánkvár udvarán tartották a jószágokat és az élelmiszer nagy részét.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Császári gyalogos 

A várat védők is tisztában voltak azzal, hogy eredményesen leginkább a Bodrogzug és a város felől támadhatók, ezért az erők jelentős részét oda koncentrálták. 

Rákóczi tudta: a sikeres ostrom előfeltétele, hogy a kis létszámú védősereget megosztva minden irányból támadást indíthassanak. Ehhez az kellett, hogy a folyók befagyjanak, mint ahogyan 1565 telén is.  1703 tele azonban enyhe volt, az év végéig sem a Tisza, sem a Bodrog nem fagyott be.

Január elején aztán megjött az áhított hideg, a fagy olyan erővel tört a településre, hogy Rákóczi elmondása szerint egyetlen nap alatt befagytak a folyók és a következő napon a jég annyira megvastagodott, hogy támadást intézhettek a vár ellen.

A szigeten tartózkodó 400 védő nyilvánvalóan csak a vár egyik oldalát tudta hatékonyan megvédeni. A terv az volt, hogy a kuruc sereg minden oldalról egyszerre támadja meg az erődöt a védők erejének megosztása céljából, azonban az ostromlók zöme a szárazföld, vagyis a Kis-Bodrog felől fejt ki nyomást.

A folyók felőli támadásnak csak színleltnek kellett lennie. Rákóczi kijelölte a tiszteket, hozzájuk csapatokat rendelt és tisztázta a feladatokat, majd megindult a vár elleni első roham. A kuruc sereg katonái bátran viselkedtek, és a támadás alkalmával sokan a tiltás ellenére felmásztak a folyók felőli oldalon a sáncokra, akiket így a várbeliek könnyűszerrel lelőttek.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
A két folyó torkolata 300 évvel ezelőtt jó 500 méterrel északabbra volt. A térkép kékkel jelöli az egykor állapotokat, a piros vonalak a folyók jelenlegi partjait mutatják. Forrás: geocaching.hu

Az elszenvedett veszteségek hatására a színlelt támadást végrehajtók gyorsan visszavonultak a falak alól, ezáltal rontották a valódi támadást folytató csapatok esélyeit, ugyanis az őrség oda tudta koncentrálni az erőket.

Ennek következtében az első támadás kudarcba fulladt.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Kuruc-labanc összecsapás Tenkács Tibor festményén. A kép eredetije Tokaj Város Polgármesteri Hivatalában található.

Rákóczi később úgy vélekedett, hogy az egyébként bátran harcoló katonái elfoglalhatták volna a külső várat, ha a színlelt támadásban részt vevő egységek fegyelmezettebbek és tovább kitartanak.

A védők is érezhették, hogy az első roham alkalmával majdnem elbukták a várat, mert a második támadás előkészületeit látva alkudozásba kezdtek, és 1704. január 9-én szabad elvonulásért cserébe megadták magukat.

Az őrség királyhoz hű része a megegyezés értelmében elvonulhatott  Pestre, míg többen (vélhetően inkább magyarok) Rákóczihoz pártoltak. Az ostromlók a várban nagyon sok ágyút zsákmányoltak, melyeket aztán Eger ostrománál használtak fel.

A vár elfoglalását követően Rákóczi a csapatait téli szállásra vitte Miskolcra, a tokaji vár összes hadfelszerelésével együtt. Az egyik „leromlott”, 11 mázsás törzságyút Miskolc városának adományozta, melyből az eklézsia harangot öntetett.

Tokajban Gencsi Zsigmond lett a vár parancsnoka. A fejedelem aztán 1704. október 8-án kelt levelében megparancsolta Zemplén vármegyének, hogy a tokaji várat „hányják szét”. A munkálatok elvégzésével intézőjét, Patay Sámuelt bízta meg, aki Zemplén lakosságát igénybe véve a feladatot elvégezte.

1705 április 9-én azt írta Tokajból, hogy a várat lerombolta és igaz, hogy még a folyók vizét rá kellene ereszteni, de pihenés céljából a „szegénységet”, vagyis a munkásokat eleresztette.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Napjainkban készült légi felvétel a várról. A vese alakú tó a belső vár vizesárkának maradéka, a kép tetején a Bodrog. 

Sajnos ez a mozzanat sem maradt el, és az 1705 tavaszán levonuló árvizet egy árok ásásával egyszerűen bevezették a várba, ahol a természet befejezte az emberek által megkezdett munkát és  tökéletesen elpusztította a maradványokat is.

A kővár lerombolt építőelemeit Patay Sámuel gróf felhasználta a Taktabájon épülő Patay kastélyhoz, valamint ezekből a kövekből épült meg szintén Taktabájon a református templom.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
A taktabáji Patay kastély is a vár köveiből épült, akárcsak a vele szemben álló templom 

A vár azonban nem szűnt meg teljesen, a tokaji lakosság a megmaradt kövekből az egykori erőd helyén házakat épített magának. Volt olyan időszak, amikor száznál is többen éltek a „várban”, ahogyan a helyiek nevezték a településrészt.

Az erődítmény utolsó maradványait végérvényesen a Tisza tűntette el, amikor 1959-ben átadták a tiszalöki erőművet, amely Tokajnál 4 méterrel emelte meg a folyók vízszintjét.  

A vár feltárása a miskolci Herman Ottó Múzeum jóvoltából, Makoldi Miklós régész vezetésével 2007 óta folyik. Mivel a szigetre híd nem vezet, a rom meglátogatása nehézkes. A Tokaji Múzeum jóvoltából azonban évente két alkalommal - a június első hétvégéjén megtartott Bornapok, valamint az október első hétvégéjén megrendezett Szüreti Napok alkalmával - csónakokkal átszállítják az érdeklődőket a szigetre, ahol Makoldi Miklós régész vezetésével ismerhetik meg a vár maradványait és kaphatnak bepillantást az feltárás folyamatába.

tokaji vár vártúra várrom Szapolyai vár Rákóczi vár
Elméleti rekonstrukció az egykori tervrajzok és metszetek alapján

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!  

Forrás:

Soós Elemér: A tokaji vár története

Borbély Andor: Adatok Tokaj vára helytörténetéhez

Takács Tibor: A tokaji vár  (Új Honvédségi Szemle 2005)

Wikipedia

0 Tovább

Ezt nézd meg, ha nem láttál még igazán nagy várromot!

Ugyan november eleje számomra már kívül esik a vártúra szezonon, azonban a nyárias idő, a jó levegő utáni vágy, és a lehetőség, hogy az őszi szünetben kiragadjam 10 éves fiamat az internet sötét erőinek karmaiból egy utolsó kirándulásra sarkallt. De mi az, amit még nem láttunk, ami egy napba belefér és amit sokáig fogunk emlegetni? 

Nagysáros - Velky Saris - Castrum Sarus

Sok-sok évvel ezelőtt, rendszeresnek mondható buszos lengyelországi kirándulásaink alkalmával mindig az eperjesi Tesco-nál álltunk meg pihenni egyrészt a mosdó miatt, másrészt pedig mert itt volt az út fele és ki kellett nyújtóztatni elgémberedett tagjainkat.  Már ekkor kiszúrtam magamnak a várostól északra található hegyet, melyet a természet várépítésre teremtett.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Nagysáros - Várhegy (itt már kitakarították a várat elborítő erdőt)

A hegy csúcsát borító erdő körvonala néhol kicsit szögletes volt, ezért útitársaimat folyamatosan arról kérdeztem, hogy ők is látnak-e romot a hegy tetején, vagy csak én látok mindenbe várat.

Évekkel később, - amikor már tervezetten túráztam várakhoz – vált bizonyossá, hogy jól gondoltam, és az Eperjestől északra fekvő Nagysáros melletti hegy tetején valóban építmény bujkál. 

Nem is akármilyen, hanem a maga 4,5 hektáros alapterületével a királyi Magyarország egyik legnagyobb erődítményét tisztelhetjük benne, 570 méter magasan!

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Sáros - óriás méretű vár 4,5 hektáron

A méreteit jól érzékelteti, hogy alapterülete nagyobb a budai várnál és csak alig marad el a közeli Szepes várától. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért kellett egymástól alig 40 km távolságra felépíteni az ország két legnagyobb erődítményét.

De miért ekkora?

1442-ben meghalt Albert király, akinek felesége, Erzsébet a születendő gyermeküket szerette volna a trónra ültetni. Az ország főurai, köztük Hunyadi Jánossal azonban olyan felnőttkorú királyt láttak volna szívesen a trónon, aki megfelelően fel tud lépni a török terjeszkedés ellen.

Habsburg Erzsébet ekkor fia trónigényének védelme érdekében behívta az országba Jan Giskra cseh zsoldosvezért és harcedzett katonáit, akiket a Felvidéken telepített le, elvágva ezzel egy esetleges lengyel trónkövetelő útját az ország felé. A Nyitra és Kassa környékére behívott cseh husziták azonban hamarosan a Felvidék legnagyobb részét az uralmuk alá hajtották. Nem csak várakat foglaltak el, hanem az elhagyott erősségeket felújították, és újakat is emeltek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Egy kiváló hadvezér: Jan Giskra

Giskra zsoldosseregének esett áldozatuk Sáros vára is, melynek ekkor még csak a kisméretű, belső vára létezett.

A várat a csehek 1441 és 1461 között uralták, és ők építették ki a hatalmas méretű külső várat, amely elfoglalta az egész hegytetőt.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Sáros az 1600-as évek elején 

Az építkezés oka a huszita harcmodorban keresendő.

Ennek alapját pedig a harci szekér adta, amely a középkorban nem úgy nézett ki, mint az ókori idők harceszközei. Ezek a szekerek inkább a mai tankok elődjei voltak, vagyis hatalmas, erős deszkapalánkokkal védett szekerek, melyeket rendkívül rövid idő alatt bárhol szekérvárrá láncoltak össze.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
huszita szekér, egy rendkívül eredményes harcmodor alapja  

Egy szekeret 4 vagy 6 ló vontatott és kb. 20 jól felfegyverzett katona foglalt rajta helyet. A harcmodor jelentős újítása a nagy tűzerő és a védelem volt. Egyes szekereken kisebb ágyúk is helyet kaptak, de volt rajtuk több számszeríjász és puskás katona is, akiket fejszés és cséphadarós harcosok egészítettek ki.

Ebből látható, hogy a megerősített szekerekre törő ellenséget már a fedezék mögül, a tényleges harcérintkezés megkezdése előtt megtizedelték. Ez a harcmodor a korabeli Európában annyira sikeres volt, hogy a husziták képesek voltak legyőzni az övékénél sokkalta nagyobb seregeket is. A harceljárás kifejlesztője,  Jan Zizka 1420-ban 12 szekerével és 400 emberével 5000 fős, nehézlovasokból álló királyi sereget vert szét. A huszita harcmodor brutálisan eredményes volt és nagyon sokáig nem találták meg a hatékony ellenszerét. 

A korabeli magyar várak még többnyire egy öregtoronyból és a köréjük húzott kerítőfalból állt, melyeknek udvarán néhány tyúkon kívül semmi sem fért el. A husziták óriási méretű és jelentős számú harci szekere, nem beszélve a szekerenkénti 4-6 lóról nagyon nagy helyet igényelt. Ezért aztán a Sároson töltött 20 év alatt az 50x32 méter alapterületű várat egy külső vár építésével 4,5 hektárosra növelték.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár alaprajza. Sötétebb színnel jelölve a korábban épült részek

A külső vár fala nem volt különösebben magas és vastag sem, azonban a szekereknek és az állatoknak megfelelő védelmet biztosított.

Sáros vára napjainkban

Az egykor szabad királyi városi ranggal rendelkező, ma közel 100.000 lakosú Eperjes városfalai ugyan nem maradtak meg, de a környező hegyekben 6 vár maradványai lelhetők fel, melyek közül egyértelműen Nagysáros a legjelentősebb.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár nyugati oldala az olaszbástyáról fényképezve, háttérben az öregtorony 

Az 5300 fő lakossal rendelkező Nagysárostól északnyugatra terül el az 570 méter magas Várhegy, melynek aljában zúzott kővel borított parkoló van.

Innen jól kiépített, zömében betonnal és aszfalttal burkolt gyalogos szerpentin vezet a tetőre. Mivel a város 281 méteres tengerszint feletti magasságon épült, könnyen kiszámítható, hogy 2,8 km-es szerpentinen 289 méteres magasságkülönbséget kell leküzdeni, ami egyáltalán nem megerőltető. A parkolótól a várig kényelmes sétával 50 perc alatt lehet feljutni.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A várhoz kényelmes út vezet

Maga a vár szabálytalan, kicsit elnyújtott alakú hegytetőn helyezkedik el, és a külső vár fala 4,5 ha-os területet ölel körül. A falakat 11 db  kör és patkó alakú bástya erősíti meg, melyek szabályosságát az eredeti bejárat helyére épített ó-olasz bástya, a vele ellentétes oldalra áthelyezett kapu szögletes védművei, valamint egy szögletes bástya törik meg. Egykoron valamennyi torony zsindellyel fedett volt, mint ahogyan a korabeli rajzok alapján fedett lehetett a falakon körbefutó gyilokjáró is. 

A bejárati kapunál található tájékoztató táblán sajnos már természetes, hogy nem találtam magyar nyelvű feliratot. Mondjuk, annyira nem vettem magamra, mert más nyelven sincs…..

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Szlovák nyelvű tájékoztató tábla 

A várba viszont igazán jelképes, 1 Eurós belépő ellenében jutottunk be.

A kapun belépve azonnal magával ragadott a vár középkori hangulata. Romos állapotában is lenyűgöző volt a rengeteg bástyával és toronnyal megerősített külső várfal, valamint a belső vár zord, erőt sugárzó épülete.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A kapu bástyája belülről

A természet pedig igazán kitett magáért: a november eleji nyári napsütésben elképzelhetetlen színkavalkád fogadott minket.  A fák levelei az erős napsütés hatására rikítóan világítottak a sárga és a vörös minden árnyalatában.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár alatt Nagysáros, a távolban Eperjes látható

Az egykor tetővel ellátott tornyok födémei régen az enyészeté lettek és többnek a falába is beleharapott az idő, vagy az ellenség.

A hegytető  közepén helyezkedik el a belső vár, mely az épületegyüttes legrégebbi tagja. A nagyon masszív öregtornyot téglalap alakban szorosan körülveszi két kerítőfal is, melyek a külső falakkal ellentétben masszív, vastag védművek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A belső vár az öregtoronnyal

A belső várat ezen kívül körbevette egy mély szárazárok is. Olyan lehetett ez a középkorban, mint manapság egy erős védelmi rendszerrel felszerelt házban a pánikszoba. Ha a házba be is jut a nem kívánt személy, a megerősített helyiséggel meggyűlik a baja.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Ezen az oldalon volt a palota az öregtoronyhoz építve 

A belső várba az árkon átvezető, kissé instabil, ideiglenes fahídon - inkább pallón - lehet bejutni, ahol mint a kis csapatunk legnehezebb tagjára, rám hárult a felderítés nem túl hálás feladata. Mivel a tákolmány nem szakadt le, valamennyien megnéztük a belső várat is, ahol a toronyhoz épített palota ma már nem létezik.

Az öregtorony bejárata kívülről, az első emelet magasságából nyílik, ahonnan egy, a falba épített keskeny lépcsősoron lehet a tetőre felmászni. Mondanom sem kell, hogy a tetőről páratlan panoráma nyílik körös-körül.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A külső vár déli része a toronyból
nagysáros sáros vára vártúra várrom
A külső vár északi része a toronyból

Egy 1600-as évek elején készült metszeten még látható, hogy a külső vár területén mindenhol épületek voltak. Ma már ezeknek a nyomát csak egy-egy föld alól előbukkanó boltozatos pince jelzi.

A várat egyébként példásan rendben tartják, a korábban jellemző gaz és cserjetengert kiirtották. Azon meg sem lepődtem, hogy a várban a látogatás alkalmával is 20-25 munkás dolgozott, akiknek a keze nyoma mindenhol látható.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A déli várudvar

A vár története

Mint oly sok magyar várat, Sárost is a tatárjárás utáni években kezdték el építeni IV. Béla parancsára. Az ekkor épült öregtorony 13x13 méter alapterületű, egykoron 28 méter magas volt.

A torony falainak vastagsága 4,5 méter, a bejárata kelet felől, az első emelet magasságában volt. Az öregtoronyhoz dél felől egyemeletes palotát toldottak. A torony és a palota együttesét egy 34x19 m-es kerítőfal vette körül, melynek külső oldalán szárazárok húzódott.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A szépen felújított öregtorony

Nem sokkal a vár megépítését követően a kisméretű vártól délnyugatra, a hegytető peremén építettek egy 9 m átmérőjű kerek tornyot is, amely valószínűleg a várba vezető utat őrizte. Ezt a tornyot is sáncokkal, illetve árokkal védelmezték.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A korai időkben, az öregtoronytól 150 méterre épített őrtorony, amelyet később bekebelezett a vár 

A vár első írásos említése 1262-ből származik. Az 1300-as évek eleje mozgalmas volt Sáros történetében. Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályban folyamatos csatározások folytak a környéken, melynek során a várat az Aba nemzetség birtokolta.

Ebben a zűrzavaros időszakban, vélhetően még az Abák jelentős fejlesztést hajtottak végre a váron. Az addigi épületkomplexumot egy nagyon erős, 50x32 méteres várfallal vették körbe.

Az ország északkeleti részeit kiskirályként uraló Aba Amadé a trónviszály során Károly Róbert mellett állt. 1311-ben azonban a kassai polgárok Amadét megölték, a király pedig a kassaiak mellett foglalt állást. 

1312-ben Sárostól nem messze, a Kassa mellett lévő Rozgonynál Károly Róbert összecsapott Aba Amadé fiainak és Csák Máté egyesített seregével, amelyre döntő csapást mért. 

A következő évszázadban a hatalmas kiterjedésű sárosi uradalom végig a király birtokában maradt egészen 1437-ig, amikor Albert király Perényi János bárónak adományozta.

A vár életében gyökeres változást hozott, amikor 1441-ben a Perényiektől elfoglalta Jan Giskra cseh zsoldosvezér. A következő 20 évben a husziták nagyméretű építkezéseket folytattak, melynek során az eredeti vár keleti oldalához egy tornyot építettek, majd a hegytető peremén tornyokkal teletűzdelt várfalakat emeltek annak érdekében, hogy a hadfelszerelésüket el tudják helyezni. A külső vár bejáratát a nyugati oldalon alakították ki. A várat végül Hunyadi Mátyás ostrommal vette vissza 1461-ben Giskrától, és visszajuttatta azt a Perényieknek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom

A Perényi család azonban elégedetlen volt Mátyás uralkodásával és szívesebben látták volna Kázmér lengyel királyt a trónon, ezért 1471-ben szövetségre léptek vele.

Kázmér seregei Sáros alatt egyesültek a magyar főurak csapataival, és együtt vonultak volna Mátyás ellen, de végül a lengyelek addig tébláboltak, húzták az időt, hogy harc nélkül vonultak ki az országból.

Az ellene szervezkedő főuraknak a király megkegyelmezett egészen 1483-ig, amikor Hunyadi Mátyás a Perényi család hatalmaskodásai miatt büntető hadjáratot vezetett ellenük.  A hadjárat során megszerezte Sárost is,  melyet később törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozott.

Valamikor 1490 után a sárosi váruradalom Szapolyai János kezére került. Ekkor ismét mozgalmasabb időszakot élt át a vár, ugyanis a Szapolyai és Ferdinánd közötti trónviszály során többször is gazdát cserélt.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár egyetlen modernebb bástyája

Mivel az erődítmény messze esett a törökök által veszélyeztetett területektől, nyilvánvalóan nem hányták lapáttal a felújítására szánt pénzeket az 1500-as évek közepétől. Így eshetett meg az, hogy 1557-ben a a vár igen leromlott állapotban volt és a helyőrség teljes létszáma csupán 102 főt tett ki.

A várat sem korszerűsítették, ebben az időszakban mindössze egy fejlesztést hajtottak végre rajta, amikor a külső vár kapuját áttették a másik oldalra, a kapu helyére pedig egy ó-olasz bástyát emeltek.

Az 1600-as években a várat több főnemesi család is bérelte, vagy megszerezte. Ilyenek voltak a Thurzó, Báthory és Rákóczi családok, akik inkább már csak gazdálkodást folytattak az uradalomban.

1660-ban emberi figyelmetlenség miatt felrobbant a belső vár lőporos tornya, és ezzel súlyos károk keletkeztek az épületben. Ezt követően már az épületet nem állították helyre, csak a külső várat használták. Végül a katonaság 1684-ben vonult ki végleg a várból, melynek falait több helyen megrongálták és az épületeket felgyújtották.

A képre kattintva galéria nyílik!

nagysáros sáros vára vártúra várrom

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

Forrás:

várak.hu; wikipedia; slovakia-travel.sk; travelguide.sk; Imre-Horváth Sándor: A huszita harcmodor és haditechnika jellegzetességei; 

1 Tovább

Láttál már különleges várat? Ha nem, ezt nézd meg!

Mitől különleges?

A Zempléni-hegység egyik 426 méter magas vulkanikus csúcsán, Komlóska település felett magasodó Sólymos vára Magyarország talán legkülönlegesebb, de mindenképpen egyedülálló erődítménye. Rendkívüliségét az adja, hogy nem sokkal építését követően elhagyták, vagyis mindössze kb. 100 évet élt, ami várak esetében igen alacsony életkor.

Komlóska vártúra Zemplén várrom

Viszont éppen e tény miatt megmaradt „eredeti” állapotában, mivel a haditechnika fejlődésével nem építették át és bővítették újra, és újra. A várat ért ostromról nem tudunk, ezért lehet, hogy egy tűznek esett áldozatul, vagy egyszerűen csak sorsára hagyták birtokosai.

A többi magyarországi romtól eltérően itt a lakosság sem hordta el a köveket, vagyis az épületben más nem tett kárt, "csak" az elmúlt 600 év. Ez az idő azonban elég volt ahhoz, hogy még a neve is feledésbe merüljön: a helyiek elhagyatottságára utalva egyszerűen Pusztavárként emlegették.

A közelmúltban végzett kutatások alapján sikerült beazonosítani, miszerint Komlóska várát építésének idején Sólymosnak hívták.

Megközelíthetősége

Komlóska a Zempléni-hegység belsejében található takaros kis falu, jelentős idegenforgalommal. Aki nyugalmat, csendet szeretne, az jobb helyet keresve sem talál.

A faluban és a túra során a Vodafone szolgáltatása úgy eltűnt, mintha soha nem is létezett volna, egyedül gps jel volt a telefonomon, de szolgáltatás hiányában térképet nem tudtam alá húzni.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Komlóska a várból

A településre beérve (csak Erdőhorvátiból közelíthető meg közúton) egy helyi férfitól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a romhoz vezető út meglehetősen „sportos”. A Sólyomvár panzió mellett toronyiránt lehet felmenni a Pusztavár-tetőre, de a sportpályától induló erdei úton egy darabig kocsival is meg lehet közelíteni a várat.

A sportos jelző miatt ez utóbbi mellett döntöttem, de megbántam és nem ajánlom senkinek. Az utat kb. annyira lehet használhatónak jellemezni, mint sportra alkalmasnak a két kapuval ellátott, sportpályának csúfolt grundot, amely mellől indul.

A földutat ugyanis a fakitermelést végzők használják leginkább, vagyis egy normál személygépkocsival nehezen járható, a magasabb építésű családi járgány  alját is odakoppintottam vagy kétszer.

Mint utóbb kiderült, összesen kb. 500 métert spóroltunk ezzel a manőverrel, ami nem érte meg, mivel ez még emelkedővel együtt sem akkora távolság, amibe gyalog bele kellene halni. 

A hegyre vezető turistaút viszont jól járható és megfelelően ki van jelölve, a hegyi úttól pontosan 1 km távolságra van a rom. Az út valóban sportos, végig meglehetősen meredeken emelkedik.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
A kép soha nem adja vissza az út valódi meredekségét 

A nyári rekkenő melegben a sűrű erdőn át vezető ösvény legalább hűvös, de azért nem annyira, hogy a hátamra fagyott volna a mindenhol patakokban csorgó izzadtság.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Közvetlenül a vár alatt

A hegytetőre felérve pazar látványban volt részünk, hiszen gyakorlatilag 360°-os panoráma tárult elénk. Az északi toronyból jól látható Komlóska, míg délnyugati irányba a Tokaji-hegy az, amit legtávolabbiként azonosítani lehet.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
A zempléni hegyek, leghátul a Tokaji-hegy. 

A vár napjainkban

Maga a hegytető nagyon hasonlít a regéci várhegyre, ugyanis az ovális alakú tető két szélén van egy-egy kiemelkedés. Őseink mindkét dombra építettek egy tornyot, melyeket a hegytető szélén szabálytalan alakú, a tető szélét követő fallal öveztek. Az erősen lepusztult falakat javarészt konzerválták és kijavították néhány éve, így a rom kellemes meglepetést okozott a néhol 3 méter magasan álló falakkal.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Konzervált, magasan álló falak

Az északi torony tetejére jelenleg telekommunikációs torony van szerelve. A torony kb. 4 méter belső átmérőjű lehet, a talajból kiálló falai kb. 1 méter vastagak.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Az északi torony falának maradványa

A vár északi végénél lévő kis csapáson a hegyoldalra leereszkedve nagyon különös alakú, hatalmas sziklákat találunk a hegytetőre jellemtő kőtenger között.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Ilyen óriási sziklák állnak ki a hegyoldalból a vár alatt 

A hegytetőt középen egy természetes árok választotta ketté, amelyet az építők egy fallal is megerősítettek. Ez a fal ma már nem látható, csak az árokban találunk rengeteg követ.

A déli udvar dombja magasabb, melyen szintén kör alakú torony alapja látható. A déli torony kerítőfala meglehetősen jó állapotban van.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
A déli torony maradványa

Ezt kívülről is le szerettem volna fényképezni, ezért a középen lévő résen kimásztam a falon kívülre, ahol viszont sikerült közelebbi ismertséget kötnöm a sziklás talaj valamennyi istenverte szúrós növényével. 

Komlóska vártúra Zemplén várrom
A déli torony kerítőfala

A vár története:

A vár történetét rengeteg homály fedi, mindössze két írásos nyomára bukkantak kutatás során a szakemberek.

Ebből adódóan az építésének pontos ideje nem ismert. Valószínű azonban, hogy a Tolcsva nemzetség tagjai építették a várat a tatárjárást követő várépítési hullám idejében valamikor a XIII. század utolsó harmadában.

Sólymos várának első írásos említése 1379-ből származik, amikor feljegyezték, hogy a Tolcsva nemzetség tagjai megosztoztak a rajta.

A második, és egyben utolsó oklevélben történő említése 1398-ból való, ahol már elpusztult várként említik.

Komlóska vártúra Zemplén várrom

Korai pusztulása miatt a vár a XIII. századi állapotában konzerválódott, vagyis lakó-vagy öregtornyokból és kerítőfalból áll.

A többi 1200-as években épült várunk is hasonló lehetett, csak azokat a további évszázadokban folyamatosan bővítették, korszerűsítették.

Sólymos vára mindezektől függetlenül nagyon különös, hiszen egyedülálló módon nem egy lakótornya van, hanem kettő, melyek az ovális udvart kettéválasztó fal két oldalán, a két teljesen egyforma udvar közepén helyezkednek el. A vár két udvara majdhogynem teljesen szimmetrikus. 

Vagyis a váron belül volt két, egymásra mind méretben, mind külsőre nagyon hasonlító kisebb vár. A különbség annyi, hogy a déli torony alja a kutatások szerint szögletes, illetve épült mellé egy 4x12 méter alapterületű épület. Az épület és a torony találkozásánál egy külső lépcsőház vezetett a torony+épület bejáratához.

Az északi toronyhoz nem építettek más épületet. A vár gyalogos kapuja a délkeleti oldalon volt.

Komlóska vártúra Zemplén várrom

A vár furcsa kialakításának lehetett egyszerűen csak védelmi szerepe is. Nevezetesen, ha valahol betört volna az ellenség a várba, akkor a védők a másik udvarba húzódva tovább küzdhettek. 

A másik, hogy a Tolcsva nemzetség két ága megosztotta egymás között a várat, melyre az 1379-es oklevél utal. Ha ez utóbbi az igaz, akkor vélhetően ez lett a vár veszte is.

A képre kattintva galéria nyílik:

Komlóska vártúra Zemplén várrom

A nem mindennapi várat érdemes felkeresni, mert csodálatos, érintetlen természeti környezetben fekszik, ahonnan fantasztikus panoráma nyílik a Zemplénre.  

 Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg mással is. 

0 Tovább

Az újra megtalált vár - Sátoraljaújhely

Annak ellenére, hogy a közelében lakom, még sohasem voltam a sátoraljaújhelyi várban. Idén nyáron két ok vezetett a meglátogatásához.

Az egyik, hogy a korábban teljesen elpusztult, csak nyomokban fellelhető épületet az elmúlt 10 év régészeti feltárásai és ásatásai jórészt már kiszabadították a törmelék fogságából és valamelyest láthatóvá tették.

A másik, hogy 10 éves fiamat kiszakítsam a nyári szünetben a számítógép és az Xbox előtti punnyadásból és valami értelmes, egészséges családi elfoglaltságot találjunk. Azt gondoltam, hogy erre egyik nap vártúra, majd a rá következő napon egy Judas Priest koncert teljesen megfelelő. Az elmúlt években közel 50 várba húztuk el magunkkal a gyereket, aki ugyan tessék-lássék módon minden alkalommal morog egy sort, hogy ott biztos nincs wifi, meg minek már megint várba menni, de láthatóan élvezi ezeket a családi kirándulásokat.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Rekonstrukciós rajz a várról

A várba feljutni nem túl bonyolult és nem is túlságosan megerőltető. Sárospatak felől érkezve a 37-es főúton Sátoraljaújhely városába érve a benzinkút utáni utcán kell balra fordulni, majd a keskeny aszfaltozott szerpentint követve egészen a Várhegy Üdülő nagykapujáig, illetve az előtte lévő parkolóig lehet gépkocsival menni.

Szerencsés esetben van hely megállni és nincs ott 5 db. panorámás Setra turistabusz, ami az üdülőbe hozott vendégekre várakozik.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
A vár alaprajza

Ugyan a parkolóból csak egyetlen, jelzés nélküli ösvény vezetett tovább felfelé, azért biztos, ami biztos alapon megkérdeztem az üdülő portásától, hogy az vezet-e a várhoz. A középkorú férfi - akiből simán kinéztem, hogy évtizedek óta dolgozik ott – készségesen helyeselt, de hozzátette sokat sejtetően, hogy ő még sosem volt ott fent, mert „ahhoz tüdő kell”, és közben a kezével mutatta, hogy milyen meredek az út. Az általa mutatottak alapján kezdtem sajnálni, hogy nem vagyok profi hegymászó.

Családom rosszalló tekintetétől kísérve – már megint hova hoztál minket – indultunk el felfelé.

Az út természetesen nem követelt tőlünk spártai erényeket és hegyivadász kiképzést sem, mint ahogyan előre jelezték. Kíváncsiságból a telefonommal megmértem a parkolóból a csúcsig megtett távot, ami pontosan 380 méter volt, mely lássuk be, nem szörnyűségesen sok még gyalog sem.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Ettől azért meredekebb - a kép nem adja vissza az ösvény valódi emelkedését

Az első 200 méter kellemes emelkedőn át vezetett, majd az ösvény balra átot vágva nyílegyenesen ráfordult a csúcsra. Itt azért gyakorlatilag négykézláb mászás következett volna, ha szorgos kezek nem készítenek deszkákkal megerősített lépcsőket a hegy talajába. Ennek köszönhetően kb. 180 méteres lépcsőzés végén már fent is voltunk és még csak nem is haltunk bele.

Néhány évvel ezelőtt a Várhegy tetején csak a föld alól itt-ott kibukkanó faldarabok jelezték, hogy itt vár állott valaha. Ma ettől sokkal jobb a helyzet, mivel a közel egy évtizede zajló feltárások során iszonyat sok köbméter törmelék és föld elhányásával a régészek és lelkes segítőik javarészt kiszabadították az alapokat, ezáltal láthatóvá vált a vár egy részének alaprajza.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Az ingatag falakat megerősítették, látszanak az állagmegóvási munkálatok, amiről a vár közepén árválkodó keverőgép is árulkodott.

Az épületek egyes részeinél jelenleg akár 2 méteres, vagy annál is magasabb falak hirdetik a vár egykori dicsőségét. Sok helyen a kiásott falak mentén válik nyilvánvalóvá, hogy milyen irdatlan mennyiségű törmeléket kellett eltávolítani ahhoz, hogy a mai állapotokat elérjék.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Persze az is látható, hogy még csak a munka elején tartanak és az elkövetkező évtizedben is ad majd munkát a szakembereknek a rom.

A helyiek szeretnék a méltán híres kalandparkjukat kibővíteni, melynek keretén belül a Várhegy és a szomszédos hegycsúcs (amely most a kötélpályás átcsúszás végállomása) között gyalogos üveghíd épülne. Ezzel biztosan megsokszorozódna a vár látogatóinak a száma, de a feltárást nem biztos, hogy segítené. Vagy lehet, hogy mégis, ha a nyilvánvalóan milliárdos beruházásból jutna pénz a híd mellett a vár gyorsabb feltárására és az állagmegóvására is.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
A távolabb lévő Magas-hegy tetejéről lehet átcsúszni kötélpályán a közelebbi hegytetőre, ahonnan a tervek szerint üvegjárda vezetne a várhoz. 

A Várhegyről mindenesetre fantasztikus körpanoráma nyílik a környező hegyekre, Sátoraljaújhelyre, és belátni az egész Bodrogközt. A panorámát délnyugat felé a Tokaji-hegy zárja, előtte pedig jól látható a sárospataki vár Vörös tornya. Kelet felé Szlovákiában látszik Borsi, illetve mögötte a Tarbucka hegy, amelynek túloldalán Nagykövesd vára található.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Sátoraljaújhely a várból

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
A horizontot a Tokaji-hegy zárja le, előtte pedig - ugyan a párától alig kivehetően- a sárospataki vár Vörös tornya látható

A csúcsról a hegy északi oldalán egy friss szerpentint alakítottak ki, melynek utolsó szakaszán kötélpálya és görgők segítségével juttatják a hegytetőre az építési anyagokat. Az új utat lefelé nem teszteltük, mert a kocsit a másik oldalon hagytuk. 

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Az északi oldal friss szerpentinje

A vár története:

A várat IV. Béla király fia, István herceg építette a tatárjárást követően. Létesítése nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen a Várhegy tetejéről körkörös rálátás nyílik az egész környékre, így azt ellenőrzés alatt lehetett tartani. 

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Első írásos említése 1261-ből való, amikor meghatározták az ellenség elől a várba menekülő hospeseknek, hogy a vár ciszternáját kötelesek vízzel megtölteni. 1264-ben már IV. Béla ostrommal veszi be a várat és V. István családtagjait túszul ejtették benne.

A várat ebben az időszakban a krónikák többször Pataknak nevezik, ezért többen úgy gondolták, hogy a korai írásokban Sárospatak várára utaltak. Sárospataknak azonban ebben az időszakban még nem volt vára, illetve a későbbi vár nem hegyen épült, hanem a Bodrog partján. A leírások viszont ráillenek az újhelyi várra, amely alig 10 km-re van Sárospataktól.

Az Újhely vára megnevezést először 1334-ben használták. Újhely 1316-tól királyi vár lett egészen 1390-ig, amikor Luxemburgi Zsigmond Perényi Miklósnak adományozta. 1429-től a vár a Pálóczy család birtokába kerül, majd a mohácsi csatavesztést követően Perényi Péter szerezte meg.

Perényi ebben az időszakban kezde el építeni Sárospatakon a ma Rákóczi várként ismert erődítményt, ezzel az újhelyi vár mindinkább a háttérbe szorult, hadászati jelentősége is csökkent.

A Mohács utáni szakadás középpontba helyezte Zemplént és környezetét, az újhelyi vár is több ostromot megélt, hol Ferdinánd, hol Szapolyai uralta. Ebben az időszakban – mivel fokozottan ki volt téve támadásnak – történtek az utolsó megerősítései, azonban a folyamatos harcokat megsínylette, a XVI. század második felében már többnyire romos várként emlegetik.

A friss régészeti feltárások némileg ellent mondanak annak a korábbi álláspontnak, hogy a várat az 1500-as évek közepétől elhagyták. Az ásatások során ugyanis találtak XVII. századi leleteket is, azonban lehetséges, hogy az erősség csak időszakosan volt lakott ebben az időszakban.

A képre kattintva galéria nyílik

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Sátoraljaújhely váráról nem csak a kirándulók, hanem a várakat látogató, történelmet kedvelő vártúrázók is megfeledkeztek, hiszen korábban gyakorlatilag nem látszott belőle semmi sem. A zempléni, vagy Észak-magyarországi várakat felsoroló írásokból is rendszeresen kihagyták. 

Ma már ez nem igaz, hiszen a régészek munkájának köszönhetően valódi várban érezhetjük magunkat és nem mellesleg a panoráma is párját ritkítóan szép. 

Sátoraljaújhelybe, a Zemplén fővárosába ma is igen sok turista ellátogat, azonban a legnagyobb vonzerőt a méltán híres Zempléni Kalandpark jelenti, ahol felvonó üzemel, lehet bobozni és nálunk egyedülálló módon egyik hegy tetejéről át lehet csúszni egy kötélpályán a másik hegyre.

Én azonban arra biztatnám az ide látogatókat, hogy ne csak csússzunk, másszunk is, hiszen igazán érdekes hely lett Újhely vára.

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább

Hamisítók vára Homonna felett - Jeszenő

Ha barkóba játékban várakat kellene kitalálni, és a feladvány során az lenne a segítség, hogy az adott várban a XVI. században pénzhamisítást folytattak, akkor joggal méltatlankodhatnánk, hogy a halmaz nem lett sokkal kisebb..... 

És valóban, a várak egy jelentős részében folytak hasonló üzelmek, az ország nemesurai mint valami nemzeti játékot, úgy űzték a pénzhamisítást.

Ideális volt erre az ország eldugott csücskében található jeszenői vár is, ahol azonban az igencsak befolyásos Homonnai Drugeth család űzte veszélyes üzelmeit. A mondák szerint a titkos pénzverdéről tudott a császár is, de nem merte a Drugeth családot bíróság elé hívni, mert túl befolyásosak voltak kiterjedt főnemesi rokonsággal.   

vár  vártúra várrom Jeszenő
pénzverés a középkorban

A vár napjainkban

Szlovákia keleti végében, az eperjesi járásban található Jeszenő vára, mely ugyan romos állapotban maradt ránk, de még jelenleg is impozáns épületről van szó. A romhoz Homonna (Humenné) településen, és a vele összeépült Várjeszenő (Jasenov) falun át juthatunk fel.

vár  vártúra várrom Jeszenő

Maga a vár a Vihorlát-hegység egyik északi, 392 méter magas csúcsán áll. Trianon előtt a vár Zemplén vármegye homonnai járásához tartozott.

A falu szélén található parkolóból 3 turistaösvényen lehet felmenni a várhoz, melyeket táblán jeleznek. A piros jelzésű nem meredek, de legalább hosszú. A kék rövid, de cserébe meredek, a sárga pedig színével is jelezve minden szempontból az arany középutat mutatja.

Kompromisszumra törekedvén a sárga jelzést követve kb. 1200 méteres gyalogtúrával jutottunk a hegytetőre, melyből 4-500 méter meglehetősen erős kaptató. Egy helyen volt megtévesztő a turistaút, ahol elágazáshoz érve sehol sem találtuk a sárga jelzést, ezért a valószínűbbnek tartott irányban indultunk el – tévesen. Rövid bokortúra után azonban rátaláltunk a megfelelő ösvényre.

vár  vártúra várrom Jeszenő
turista utak a várhoz

Vártúra előtt nem árt tájékozódni a megtekinteni kívánt célpontról, így a leírások alapján arra számítottam, hogy egy erdővel erősen benőtt, igencsak omladozó állapotban lévő, de jelentős romot találunk. Legalábbis erre utalt egy 2001-es bejárásról készült leírás. Ehhez képest kellemes meglepetés ért a hegytetőn, ugyanis a vár és környezete gondozott, szépen karban van tartva, a füvet kaszálták, a romok közül a bokrokat kiirtották.

Az épületen sokfelé látszottak friss faljavítások, állagmegóvó munkák nyomai.

vár  vártúra várrom Jeszenő

Maga a vár igen összetett épület, mely kis alapterületre koncentrálódik. Látszik rajta, hogy megépítésétől pusztulásáig végigment a magyar várakra jellemző fejlődési úton, mivel azonban nem állt a rendelkezésre nagy terület a hegy tetején, a különböző korok épületei szorosan egymás mellé épültek úgy, hogy udvar szinte egyáltalán nem maradt.

vár  vártúra várrom Jeszenő
Jeszenő várának rekonstruált rajza

A belső vár viszonylag szabályos háromszög alaprajzú, a legrégebbi épülete a déli oldalon álló öregtorony, amely a XIII. században épült. A torony 8x8 méter alapterületű, 2 méter vastag falakkal rendelkezik és 5-6 méter magasságig áll jelenleg is.

Erős, nyári napfényben csodás látványt nyújtanak a színpompás falak, melyeknek vöröses árnyalatát erősítik az itt-ott fellelhető égetett tégla építőelemek is.

vár  vártúra várrom Jeszenő

A belső vár magasan álló falai között hatalmas kupacban vannak a palota és a leomlott falrészek építőkövei. A kezdeti várat valószínűleg folyamatosan erősítették külső falakkal, ágyúrondellákkal, így épült meg a középső vár, amely szorosan öleli a beslő várat.  

Az ostromtechnika fejlődésével, a XVI. században aztán az erősséget 5 olaszbástyás külső várral látták el, mely azonban napjainkra erősen romos állapotban maradt fenn.

vár  vártúra várrom Jeszenő
A vár felülnézeti rajza, kékkel jelölve a meglévő falak

A külső vár délnyugati fala egyáltalán nem látható már, a többi része még kivehető. A turistaútvonalon megérkezve elsőnek a külső vár erdővel benőtt déli sarokbástyája tűnik fel. (a képen 18-as számmal jelölve)

A vár kapuja északnyugati irányból nyílik egy patkó alakú bástya mellett. A kapun belépve azonnal nekiütközünk egy nagy ágyúrondellának, melynek tövében, két fal közötti pár méteres szoroson lehet a belső vár udvarára jutni.

vár  vártúra várrom Jeszenő

Ez a kép teljesen jellemző az egész várra: a koronként egymást követő, kifelé terjeszkedő várfalak között csak néhány méter széles terek vannak, inkább csak folyosók. Ha abban a korban is ismerték volna a közlekedési táblákat, akkor a vár egész területén körforgalmat kellett volna kialakítani, mivel két szekér egymással szemben csak igen kevés helyen fért volna el.

Most is érezni a hely szűkösségét, amely a vár ép állapotában még inkább nyomasztó lehetett. Klausztrofóbiában szenvedő  vitéz nemigen szolgált a falai között.

A kaputól páratlan panoráma nyílik a várhegy alatt található Várjeszenő településre és a 30 000 fős Homonna városra.

vár  vártúra várrom Jeszenő

A vár története

Jeszenő vára nem tartozott a fontos erdődítmények közé, inkább csak magán földesúri várként, mint birtokközpont volt jelentős.

Első írásos említése 1277-ből való, de építésének pontos idejét nem ismerik. Mint oly sok várunk esetében, Károly Róbert megkoronázása megváltoztatta Jeszenő életét. A várat és a hozzá tartozó uradalmat a király honorbirtokként Drugeth Fülöp bárónak adományozta hűséges szolgálata elismeréséül.

Ettől fogva nálunk szokatlan módon évszázadokon keresztül a Drugeth család birtokolja. Ugyan 1342-től visszakerül a kamara kezelésébe, de a következő évben már Nagy Lajos király mint örökbirtokot adományozta azt a családnak más várakkal és birtokokkal együtt.

vár  vártúra várrom Jeszenő

A törökök Jeszenőig sohasem jutottak el, közvetve mégis nekik köszönhető a vár életének háborúkkal tarkított időszaka.

A mohácsi csatavesztést követően ugyanis Zemplén vármegye ütközőzóna lett és ez meghatározta az itt élők helyzetét. Az ország három részre szakadt, és Zemplén vármegye a hármas országhatár találkozópontjánál feküdt.

A XVI. század végén Homonnai Drugeth Bálint volt Zemplén vármagye főispánja, aki Bocskai István mellé állt a királlyal szemben. A szerencsi országgyűlésen országos főkapitánnyá is választották, azonban Bocskai halála után nem érte el a hőn áhított célját, mivel a rendek nem támogatták fejedelemmé választását.

Ezen megsértődve hűséget esküdött a királynak, amivel a zempléni mellé megkapta Máramaros megye ispáni hivatalát is az országbírói tisztséggel együtt.

vár  vártúra várrom Jeszenő

Ezt azonban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nem nézte jó szemmel és többször hadjáratot vezetett ellene, így Jeszenő várát is elfoglalta 1616-ban és 1619-ben is. Ebben az időszakban, iletve ezt megelőzően épült a külső vár az öt olaszbástyával.

Ennek ellenére a következő ostrom idején I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644 márciusában ismét elfoglalta a várat és ekkor a külső falakat felrobbantották, lerombolták.

Ezt követően az épület folyamatosan romlott, és mint várat már nem tartották számon.

Később a vár az Andrássy főnemesi családhoz került, akik a belső várat felújítva vadászkastélyt akartak belőle kialakítani. A munkálatok 1895-ben el is kezdődtek, de az I. világháború félbeszakította azokat. A vár gazdátlan lett, állaga folyamatosan romlott, a területet birtokba vette a természet.

vár  vártúra várrom Jeszenő

A vár látogatása ingyenes, mivel romról van szó. A hegy tetején ennek megfelelően mosdót, vagy egyéb más kényelmi extrát ne keressünk. Maga a vár, illetve a kilátás azonban kárpótol mindenért és a hegy megmászása is kellemes fáradtsággal jár.  

Ha valakinek van néhány napja, és több várat is fel akar keresni, akkor jó szívvel ajánlom a Vihorlát hagységet és környékét, ahol néhány km-en belül több rom is elérhető. 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

0 Tovább
«
123

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk.

Utolsó kommentek