Felújításból példás - Tarna/Vinna vára

Miért is kell látni ezt a várat?

Nem csak azért, mert festőien szép környezetben fekszik a Vihorlat-hegység délnyugati oldalán a Vinnai tó közelében, hanem elsősorban annak okán, hogy állagának megóvása példaértékűen zajlik.

Sokakkal ellentétben lelkes híve vagyok a várrekonstrukciónak, amennyiben az szakmaisággal párosul.

A tarnai vár állagmegóvási munkálatai nagyon elnyerték a tetszésemet. A néhány évvel ezelőtti leírásokban az szerepelt a rommal kapcsolatban, hogy állapota sajnos rohamosan romlik, a vár területét teljes egészében birtokba vette az erdő és a sűrű növényzet, ami a maradványok átláthatóságát is megakadályozta.

Mivel a vár védett természeti területen fekszik, a falakat most is természetes állapotában meghagyott erdő veszi körül, udvarát azonban kitakarították, rendezett képet mutat. Jelenleg az épületek átláthatóságát a falakat övező sűrű állványerdő akadályozza, mely azonban alapvető szükséglete az állagmegóvó munkálatoknak, melyek már jó néhány éve tartanak.

…és hogy mitől is különleges Tarna?

Attól, hogy a várat eredeti középkori, kézműves technológiákat alkalmazva építgetik. Ennek következtében igazi élő várról beszélhetünk, hiszen az ide látogató turista az udvaron mindenféle mesterség művelőjével találkozik. Az udvar közepén kialakított kovácsműhelyben látogatásunk alkalmával is izzott a vas, csengett a kalapács és szuszogott a fújtató. A magyar származású Mihály bácsi, a vár kovácsa az ácsoknak és kőműveseknek szükséges szegeket, kapcsokat alakította ki nagy gonddal, középkori módszerekkel.

Kovácsműhely az udvar közepén, ahol a mester éppen dolgozott

A fal tövében egy kis tető alatt kőfaragó kalapált éppen egy sarokkövet a fal egyik részének felújításához. A palota állványain kőművesek, ácsok dolgoztak.

Kőfaragó munkában

Ilyen módszerekkel nyilván nagyon lassan halad a felújítás, azonban a 7-8 évvel ezelőtti képeket összehasonlítva a mostaniakkal igencsak szembeötlő a változás. Jól látszik, hogy az egyébként néhol viszonylag jelentős mértékben megmaradt falmaradványokat jelentősen kipótolták, megerősítették.

A felújítás eddig elsősorban a kétszintes, pincével ellátott palotaszárnyra terjedt ki, amelynek korábban csak a falai álltak, a pince egy része pedig be volt szakadva.

Most teljesen rendben van a pince, mindkét szintet és a tetőt is újjáépítették rajta, méghozzá példaértékűen.

A kijavított palota

A tetőt alkotó faanyag ugyanis láthatóan nem friss fűrészáru, hanem régi épületek bontásából beszerzett faanyag.

A kastélyban egyelőre nincs semmi kiállítás, egyszerűen csak állnak a falak, tető van rajta, mégis nagyszerű érzés végigmenni az épületen.

A vártúra ideje alatt a nagy hőségben igazán jólesett a pince 11 fokos hűvöse, ahol az egyik sarok homályában álló hordók felől nagyon kellemes borszag terjengett bizonyítva azt, hogy a vár valóban él.

Ottjártamkor a látogatók láthatóan nem zavarták a munkálatokat. Éppen ellenkezőleg, a vár gondnoka lelkesen magyarázott az érdeklődőknek, akik a nehéz megközelíthetőséget figyelembe véve meglehetősen sokan voltak. Amikor észrevette, hogy magyarok vagyunk, akkor odahívta hozzánk a magyar származású kovácsot, Mihály bácsit, hogy válaszoljon a kérdéseinkre.

A palota emeleti helyisége, melynek tetőszerkezetét használt faanyagból ácsolták

Mihály bácsi pedig nem volt rest, és lelkesen végigvezetett minket az egész váron, még azokat a részeket is megnézhettük, ahova egyébként nincs bejárás.

Tőle tudtuk meg, hogy az itt dolgozó mesteremberek valamennyien munkanélküliek, és a környéken élnek. A helyi önkormányzat azonban minden évben tavasztól őszig felveszi ezeket az embereket a várba, ahol középkori módszerekkel, szakemberek irányítása mellett végzik a vár állagmegóvását.

Ehhez igénybe vesznek pályázati pénzeket is, de nem cél a teljes felújítás, hanem inkább csak a jelenlegi állapot konzerválása, amihez persze hozzátartozik a meggyengült falak megerősítése, a tető visszaépítése, illetve a falak kijavítása és az udvar rendbetétele.

Az újjáépített gazdasági épületek, amelyet most a munkások foglaltak el 

Tarna, vagy Vinna

Nehéz eldönteni, hogy miképpen is nevezzük a várat, hiszen ismert mindkét elnevezéssel, ugyanis éppen a két település között lévő 325 méter magas hegy tetején található. A rom mindegyik településtől megközelítőleg egyforma távolságra van és mindkét irányból megközelíthető.

Vinna Sátoraljaújhelytől 63 km-re található Szlovákia keleti régiójában. A várból jó idő esetén látni a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyet, Ukrajnát és Misi bácsi szerint ha nincs pára, akkor Kassa felé tekintve kivehető a Szalánci vár tornya is.

Ha közigazgatásilag nézzük, akkor a vár a kassai és az eperjesi régió határán fekszik, de még az előbbihez tartozik. Más megközelítésben Tarna Zemplénhez, Vinna pedig Unghoz tartozik.

A vár megközelítése

Nagymihály településen át közelítettük meg Vinnát, amely közvetlenül a tó partján fekszik. A településen egyértelmű útmutató táblák irányítanak a vár felé a kereszteződésekhez érve.

Kiépített parkoló nincs, a várhegy tövében található füves területen lehet a kocsit letenni és innen a kék túraútvonalat követve juthatunk a várig. Tarna felől a sárga jelzést kell követni. A rom megközelítése igazi bakancsos túra, mivel a parkolótól 2,2 km-re található. Az út alsó fele egy vízmosásban, illetve annak partján vezet, majd egy gyalogösvényen érünk a várat övező dupla árokrendszert megmászva a falakhoz.

Tarna tipikus példája háromszög alaprajzú, kisméretű magán földesúri váraknak. Az erődítmény északi sarkában állt az öregtorony, amely napjainkban meglehetősen romos állapotban van.

Ez a legrégebbi épület, konzerválása folyamatban, erről a köré húzott állványrendszer árulkodik. A vár keleti sarkában található a kapu, melynek tornya néhány évtizede omlott össze. Az öregtornyot a kapuval összekötő, ma is 3 szint magasságban álló várfalak belső oldalához építették később a három részre tagolható reneszánsz palotát, melyet az elmúlt években nagyon szépen helyreállítottak a már említett módszerekkel.

Kilátás a várból

A palota érdekessége az udvar felől hozzáépített lépcsőtorony, melyben egykor kőből készült csigalépcsőn lehetett a szintekre feljutni. A torony belsejében ma fából ácsolt csigalépcsőt találunk.

A palota pincéje, valamint két szintje is 3 egyforma részre osztható. A palotaszárnyhoz a kapu felé teljesen felújított gazdasági épületek kapcsolódnak. Ezekben van a konyha, illetve a felújításon dolgozó munkások ezekbe a helyiségekbe rendezkedtek be, itt vannak a tárolóhelyiségek.

A lépcsőt rejtő torony

A kapun belépve a magasan megmaradt déli falak mentén egy kilátóponthoz jutunk, ahonnan pazar látvány tárul elénk a várhegyről déli irányban. Alkalmi idegenvezetőnk, Misi bácsi szerint innen látni tiszta időben a szalánci várat.

Az udvar közepén felállított, földbe süllyesztet, félereszes kovácsműhelyben látogatásunk alkalmával is folyt a munka, mint ahogy a köveket is faragták a mesterek.

Az elképzelések szerint a vár délnyugati csücskében is gazdasági épületek, istállók lehettek, amelyek ma már nem látszanak.

A várról készült, nem túl hiteles rekonstrukciós rajz

A vár története:

A várat különböző források nem csak Vinna, vagy Tarna néven említik, hanem Nagymihályként is.

Létrejöttét kedvező fekvésének köszönheti, mivel fontos kereskedelmi utak húzódtak a közelében. Első írásos említése 1336-ból való, de valószínű, hogy a XIII. században épült a tatárjárást követően.

Annyi biztos, hogy építtetői az Árpád ház kihalását követő trónviszályban az Anjou Károly Róbert pártjára álltak, ezért a kiskirályokkal vívott csatározásaik során az Amadé nemzetségbeliek megostromolták és lerombolták.

Egy 1449-ből maradt dokumentum alapján azonban későbbi urai a várat újjáépítették és valószínűleg ebben az időszakban alakították ki a reneszánsz palotaszárnyat is. Ekkor említik azt meg, hogy a palotához kapcsolódott az ács háza, valamint a nagy toronyban 3 lakás és egy tetőtéri lakás volt.

Mátyás és IV. Kázmér lengyel király között kitört háborúskodás következtében 1466-ban a vár jelentősen megrongálódott, azonban később gótikus stílusban helyreállították.

A vár az 1500-as évek közepén a nagymihályi nemesek birtokközpontja lett, akik az újabb, Mohácsot követő trónviszály során I. Ferdinánddal helyezkedtek szembe.

Ennek következményeként 1594-ben a császári sereg megostromolta és felgyújtotta a várat, mely azonban később visszakerült korábbi urai tulajdonába, akik ismételten újjáépítették.

Utoljára a Rákóczi szabadságharcban játszott szerepet, melynek leverését követően, 1715 környékén a császári csapatok lerombolták az erődöt.

Régebbi kép a romról

Tarna/Vinna várát jó szívvel ajánlom minden várbarátnak, aki nem ijed meg egy kis hegymászástól annak érdekében, hogy csodát lásson. 

Külön öröm volt, hogy a műemléket nagy gonddal ápolják a helyiek, akik a látogatás alkalmával nagyon barátságosan viselkedtek az egyébként szép számú túristával. Az már csak hab a tortán, hogy számos helyi mesterembernek nyújt bevételi forrást a rom. Külön köszönet jár Mihály bácsinak, aki nagyon nagy lelkesedéssel és barátsággal mutatta be a várban folyó munkákat és magát a várat is.

Egy hosszú hétvége alkalmával az igazi vártúrázó pegig a mennyekben érezheti magát a környéken, hiszen egymást érik a várak.  Nagyon rövid autózásra vannak Várjeszenő, Barkó és Telekháza romjai.  Kicsit távolabb ugyan, de jó időben látni a szalánci várat és 40 perc autózásra van Nagykövesd is.  

A képre kattintva galéria nyílik.

Ha tetszett az írás, kérlek oszdd meg másokkal is, hogy minél többen megismerjék ezt a várat!

0 Tovább

A Bodrogköz egyetlen vára - Nagykövesd

Nagykövesd (szlovákul Velky Kamenec) a Bodrogköz egyetlen fennmaradt vára, mely a tájegység legmagasabb hegye, a Tarbucka keleti oldala mellett áll egy meredek, fűvel borított domb tetején.

Az erősség soha nem volt országos jelentőségű, de a kis földesúri magánvár romjai túlélték a történelmet és napjainkban is dacolnak a természettel úgy, hogy közben igazi romantikus, középkori hangulatot árasztanak. Én személy szerint rekonstukciópárti vagyok, de ennek a romnak így, jelen állapotban is megvan a maga varázsa. Ennek ellenére egy konzerválás ráférne, hogy ne romoljon tovább.

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

Mivel a rom a falu feletti kopasz magaslat tetején áll, megtalálása nem jelenthet problémát, messziről hivalkodik. Mindezek ellenére indulás előtt alaposan belőttem a helyet, mert nem akartam úgy járni, mint 2 éve, amikor szintén Szlovákiában vártúráztunk. Akkor Bacskó romját nem találtuk, holott tudtam, hogy a jelentéktelen kis falmaradványnak ott kell valahol lennie a településen. Végül különböző kalandok révén mégiscsak megtaláltuk, de ez egy másik történet.....

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

A határt Sátoraljaújhelynél átlépve alig 16 km-t kell autózni a várig. Borsit elhagyva Szőlőske településtől dél felé tekintve messziről látszik a várrom, amely első ránézésre is kísérteties hasonlóságot mutat a magyarországi Szarvaskő várával Döbrönte mellett.

Nagykövesdet meg lehet közelíteni a Bodrogköz magyarországi szakasza felől is, hiszen alig néhány kilométerre fekszik tőle a határ innenső oldalán Karcsa és Pácin.

Az egykori, kisméretű családi vár egy kopár, fűvel borított domb tetején áll, melynek déli és keleti oldala meglehetősen meredek, helyenként kisebb sziklafalakkal tarkított. A dombtető az északi és a keleti oldalról lankásabb, azonban néhol itt is erősen kapaszkodni kell felfelé.

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

A domb körül található Nagykövesd település, ahol a lakosság zöme még napjainkban is magyar. Az egykori, háromszög alakú kis családi magánvárnak már csak a sarkait erősítő bástyái törnek az ég felé, a közöttük húzódó falak régen a múlt ködébe vesztek.

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

A vár délnyugati sarokbástyája viszont ma is masszívan áll 3 emelet magasságban. Az a romok alapján is megállapítható, hogy az erősség valamikor jól megépített, igencsak masszív építmény lehetett kis alapterülete ellenére.

A várhoz közeledve teljesen egyértelműen megfigyelhető a nyugati és északi oldalakat körülvevő egykori sánc helye, amely mintegy elővárként szolgált a kevésbé meredek hegyoldal felől. A délnyugati bástya előtt ez a sánc akkora, hogy egy magasabb embert is teljesen elfed.

A vár udvara egykoron nagyon apró lehetett, az udvar közepén egy, a sziklába vájt ciszterna található, amely legalább 4 méter átmérőjű és 6-7 méter mély. A ciszterna aljából bokrok, fák nőttek ki, és sajnos tele van dobálva szeméttel.

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

A domb tetejéről Pazar látvány tárul elénk a környező tájra. Fentről úgy látszik, hogy a várhegyet közúton is körül lehet járni, azonban ez nem így van. Az iskolától, vagyis a főúttól elindulva ugyanis mindkét irányból zsákutcába jutunk.

A környéken barangolva teljesen egyértelművé válik a kiránduló számára, hogy hová tűntek a hiányzó falak. Nemcsak a domb aljában található iskola és templom készült a vár építőköveinek felhasználásával, hanem régi házak omladozó vakolata alól kikandikáló falak is arról árulkodnak, hogy az egykori tulajdonosok oly sok magyar várhoz hasonlóan itt is a vár falait használták építőanyag gyanánt.

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

Annak ellenére, hogy a romok fantasztikus hangulatot árasztanak és a megközelíteni sem nehéz őket, a túra alatt végig egyedül voltunk a várban, holott elég sokáig időztünk a nagyszerű időjárást és a csodálatos panorámát élvezve.

A vár története röviden

A vár pontos keletkezésének kora nem ismert, de valószínű, hogy a tatárjárást követően, annak tapasztalatai alapján kezdték el építeni. Első írásos említése 1283-ból való, azonban Nagykövesd néven 1358-tól tüntetik fel.

A várat valószínűleg a Baksa nemzetség építette és legtöbbször e nemzetség leszármazottai, a Soós és a Szerdahelyi családok birtokolták, állandó pereskedések és viszályok közepette. Korabeli iratok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az említett családok folyamatosan pörlekedtek egymással hol komoly ügyek, hol pedig apróságok miatt.

Erre a viszálykodásra jellemző, hogy 1449-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Szerdahelyi Miklós és János özvegyeitől a várat elvette, mivel nem voltak képesek fenntartani azt. Hunyadi a várat Soós Györgynek és Miklósnak adta át, akik azonban szintén képtelenek voltak megtartani, mert alig 2 év múlva, 1451-ben Giskra János elfoglalta tőlük.

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

Nyolc évnyi huszita uralom után Mátyás hadai foglalták vissza Nagykövesdet 1459-ben. Ha már Mátyás, akkor természetesen a helyi legendárium szerint itt is megjelent álruhában az igazságos király és jól helyretette az egyik környékbeli rablógyilkos fogadóst. A helyretétel ebben az esetben konkrétan a bűnös kivégzése volt.

Az 1500-as évek elején Nagykövesd Tokaj várától függött, mert a szokásos Soós-Szerdahelyi torzsalkodásokban többször is Literáti György tokaji várkapitány tett igazságot.

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

A mohácsi csatavesztést követően a vár sorsára erősen rányomta a bélyegét a Habsburg és a Szapolyai család közötti trónviszály. Ennek a harcnak egyébként is ütközőzónája volt a Zemplén, hiszen Szapolyait is a közeli Tokajban jelölték királynak.

A harcok során 1556-ban a várat a Szapolyai pártján álló Németi Ferenc tokaji várkapitány foglalta el. Németi közel 10 éven keresztül erősítette a tokaji várat, amely ebben az időben az ország egyik legerősebb erődítménye lett. Tokaj környékén Németi elfoglalta és megerősítette a kisebb várakat, mintegy elővédként használva azokat. Megtartani azonban nem tudta Nagykövesdet, mert 1568-ban Telekessy Imre felsőmagyarországi főkapitány, II. Ferdinánd híve visszafoglalta.

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

Ezt követően ismét a Baksa nemzetségbelieké lett a vár egészen 1672-ig a már megszokott vitákkal, pereskedésekkel együtt. Ekkor azonban Soós György belekeveredett a Wesselényi féle összeesküvésbe, aminek az lett az eredménye, hogy a várat megszállták a császáriak és a tetőzetét felrobbantották.

vártúra Nagykövesd Velky Kamenec Bodrogköz várrom

A várrom környezete rendezett, egyedül a ciszterna állapota hagy némi kivetnivalót a körülményeket illetően.  Mivel romról van szó, belépőt nem szednek, viszont 1-2 tájékoztató táblát ki lehetne tenni az ide tévedő turistáknak összefoglalva néhány mondatban, amit a várról tudni kell. 

A fentiekből adódóan mosdót sem találni a környéken. Vártúráim során egyedül Ausztriában tapasztaltam, hogy még az ennyire romos állapotban lévő műemlékek mellé is építenek illemhelyet, nem is akármilyet. 

A várat minden vártúrázónak ajánlom, mivel romos mivolta ellenére van benne valami, ami megérintett. 

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább

Elpusztult, és 329 év múltán feltámadott vala - Regéc

A vár elképesztően szép természeti környezetben fekszik, a Zempléni-hegység nyugati oldalán a Zempléni Tájvédelmi Körzetben.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
A Felső- és a Középső vár az Alsóvár sziklacsúcsáról

Tokaji lévén erősen elfogult vagyok a Zemplént illetően, szerintem Magyarország legszebb vidéke, mely a szlovák határtól a tokaji Kopasz hegyig terjed a Bodrogköz és Abaúj közé ékelve. A Zempléni-hegység déli oldalán található Tokaj-hegyalja, ahol a világhírű bor készül.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Tokaj-hegyalja - fokók: Balassa István

A hegység belső és északi területei változatos és gazdag élővilággal rendelkeznek, ahol a hazánkban megszokott erdei vadakon kívül nem csak vendég, hanem állandó lakos a muflon, a hiúz és a farkas is.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Jellegzetes zempléni táj

A tokaji bor erősen hozzájárult Regéc virágzásához, ugyanis a XVII. században a Lengyelország és Oroszország irányába felerősödő borkereskedelem rajta vezetett át és az út biztosításában kulcsszerepet kapott.

Ebből a szerepből persze mindenki ki akarta venni a pénzét, (akarom mondani: részét) ezért aztán a kor domináns főúri családjai küzdöttek is a várért és a hozzá tartozó uradalomért rendesen. Előbb persze jogászkodtak és a családi kapcsolatok és kutyabőrök felemlegetésével mindenki saját örökének tekintette, ám a meggyőző érvelés helyett hamar előkerült a kard is. De erről később….

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Az öregtorony a hozzá épített ágyútoronnyal

Regéc szláv eredetű szó, szarvat jelent. Valószínűleg a várhegy formájáról kapta a nevét, amely keleti és nyugati irányból nézve szarvat formál mégpedig úgy, hogy a lapos hegytető két szélén egy-egy kimagasló sziklaorom van.

Erre a két sziklára, illetve azok közé épült a vár. Az a vár, amely ugyan meglehetősen erős védművekkel és magas falakkal rendelkezik, de inkább megerősített főúri rezidencia, mintsem elfoglalhatatlan erőd. A csupasz kőfalak jelenleg is erőt sugároznak, azonban tudni kell, hogy a regécihez hasonló várak fénykorukban vakoltak voltak. Ha az épületeket vakoltan, többnyire fehér vagy világos színben képzeljük el cseréptetővel, már nem is annyira komor a látvány.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Az újjáépített öregtorony

Manapság a különböző animációknak köszönhetően már a képzelőerőnket sem kell megerőltetni, itt egyszerűen megnézhetjük, hogyan is nézett ki a vár egykoron.

Maga az erőd két község, Regéc és Mogyoróska között fekszik, mindkét településről megközelíthető. A legtöbben azonban Regéc felől ismerik a járást. A várhoz ugyan egészen jól karbantartott földúton teljesen fel lehet menni gépkocsival, de a szerpentines út keskeny és az alsó harmadánál rendszerint le is van zárva -helyesen.

A gépkocsikat egy füves réten lehet leállítani a várhegy alatt és onnan mintegy másfél kilométeres, végig emelkedő gyalogtúra vár a látogatóra, mely azonban nem meredek és kényelmesen teljesíthető.

Ritkán ugyan, de időnként találkozom olyan plázában szocializálódott luxusautóval érkező fuxos, dzsigoló vártúrázóval is, akinek a tűsarkú cipőben bukdácsoló, okostelefonját nyomkodó macájára tekintettel feltétlenül kocsival kell menni egészen a kapuig. Ilyenkor jut eszembe Zrínyi Ilona 1678-as jövőbe látó rendelete, amely itt olvasható.

Éveken keresztül látogattam a romot nyaranta és legnagyobb örömömre azt tapasztaltam, hogy a helyiek jó gazdái voltak a teljesen leromlott állapotú várnak.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
A vár állapota 2015 előtt

Minden évben örömmel láttam, hogy a feltárás halad és az állagmegóvásra is költöttek. Aztán a helyiek mertek nagyot álmodni, amihez sikerült a megfelelő forrásokat is elnyerni. Nekiálltak a vár rekonstrukciójának, hiszen ismert, hogy az a fénykorában hogyan nézett ki.

2015-ben végeztek az első ütemmel, melynek során teljesen megújult a vár öregtornya, továbbá részlegesen a mellette lévő ágyútorony és a palota egy jelentős része is kinőtt a földből.

A képre kattintva újjáépítés előtti és utáni fotók láthatók.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom

A vár előtt csodaszép fogadóépületet létesítettek, melyben korszerű és tiszta mosdók, ajándékbolt és büfé kapott helyet. A fogadóépület fedett teraszán a Zempléni-hegységre nyíló fantasztikus panoráma mellett lehet elfogyasztani az elemózsiát, vagy meginni egy kávét.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
A fogadóépület előtti kávézóterasz

A vár története

A vár pontos építési idejét nem ismerjük. A második tatárjárás idején, 1285-ben a hegy alatt elődeink megütköztek a tatárokkal, de ekkor még nem volt a hegyen vár.

Az első bizonyíték a létezésére egy Aba Amádé által 1307-ben Regéc várában kiadott rendelet. A vár tehát a XIV. század elején az Aba család birtokában volt, valószínűleg ők is építették.

Az 1312-es rozgonyi csatavesztés után 1427-ig a vár királyi birtok lett, melyet a király hű alattvalóinak adott használatra. Regécet a XIV. század második felében vadászatok alkalmával többször is felkereste Nagy Lajos királyunk, melyet az itt kiállított oklevelei bizonyítanak.

Luxemburgi Zsigmond 1427-ben Brankovics szerb fejedelemnek adta, akitől 1459-ben visszaszállt a koronára.

Mátyás király 1464-ben a feltörekvő Szapolyai családnak adta Regécet, akik 1526-ig töretlenül birtokolták az uradalmat. A mohácsi csatavesztést követően kialakult hatalmi viszályban 1526 és 1541 között pontosan nem ismert a vár hovatartozása. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János közötti trónviszály során a várat többször is megostromolták és hol egyik, hol másik király birtokában volt.

A mohácsi vész utáni zűrzavaros állapot talán leginkább az országnak ezt a részét érintette, mivel Zemplén ütközőzóna volt a Magyar Királyság és Erdély között. És akkor még nem említettük a török hódoltság közelségét sem.

Végül 1541-ben a várat és a hozzá tartozó birtokot I. Ferdinánd Serédy Györgynek és Gáspárnak adta.

A XVII. században fellendült a tokaji borkereskedelem, így aztán a regéci uradalom is kapós lett a főúrak körében. Az 1600-as évek elején házasságaik révén mind Eszterházy Miklós, mind Rákóczi Zsigmond igényt formált Regécre.

I. Rákóczi György 1644-ben két alkalommal is megostromolta a várat és másodjára sikerült is elfoglalni Eszterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke elismerte Rákóczi foglalását, így ettől fogva Regéc hivatalosan is Rákóczi birtok lett.

A Rákóczi család a várat egyik rezidenciájaként használta, meglehetősen sokat tartózkodtak benne. II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában egy ideig a várban nevelkedett és itt tartózkodott vele anyja, Zrínyi Ilona is.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
II. Rákóczi Ferenc gyermekkori képe

A Thököly- felkelés idején a vár a kurucok egyik legfontosabb támaszpontja, ide halmozták fel és itt tárolták a hadviseléshez szükséges ellátmányt. Ez lett a veszte is, ugyanis a várba 1685-ben bevonultak I. Lipót császár katonái, majd a következő évben, 1686 május 2-án az uralkodó utasítására előbb felgyújtották a várat, majd lerombolták a falakat.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom

A vár fejlődése 

Regécet három, egymástól elkülönülő részre tagozódik. Ezek az Alsó-, Középső és Felsővár.

Az építmény legrégebbi eleme a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony, mely a hegytető északi oldalán van. Kezdetben csak ez létezett, melyet déli irányban egy ovális alakú fal vett körül. Ezt később, a XV. sz. első felében teljesen átépítették úgy, hogy az ovális falat elbontották és helyette egy négyszög alakú várfalat húztak, melynek a belső oldalához épületeket ragasztottak.

A XV. század közepén a hegytetőn álló két sziklacsúcsot falakkal összekötötték, így a Középső vár területét lezárták. Valószínűleg ebben az időben kezdődött meg az Alsóvár, vagyis a déli sziklacsúcs beépítése falakkal és az első épületekkel.

Az 1540-es években a Felsővár épületeit megemelték és az Öregtorony északi oldalához egy kerek ágyútornyot építettek.

Végül a XVI-XVII. századokban az építkezések zöme a Középső vár területére helyeződött át, amikor is megépültek a főúri udvartartásnak helyet adó keleti és nyugati palotaszárnyak, melyek a Középső vár falai mentén helyezkedtek el.  

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom

Mivel a védelem is fontos volt, ebben az időszakban épült meg a Kút bástya, a keleti fal északi végén egy rondella, a középső szakaszon pedig a Kis bástya.

Látnivalók 

A községben található a vadonatúj látogatóközpont, melyben a Rákóczi családot bemutató állandó kiállítás kapott helyet, kiemelt figyelmet fordítva II. Rákóczi Ferencre.

A vár öregtornyának 4 szintjén találunk állandó kiállításokat, melyekben vannak multimédiás alkalmazások és makettek is.

És hát maga a vár! Amikor először jártam Regécen, már akkor is fenséges volt, pedig igencsak romos állapotban találtam. A felújítást követően elvittük egy regéci vártúrára a vendégségben nálunk tartózkodó budapesti rokonainkat. A hatás természetesen nem maradt el és közölték velünk, hogy attól a naptól vártúrázóvá váltak. 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. 

forrás: www.regecivar.hu

0 Tovább

Egy elfelejtett várunk - Szádvár

A 460 méter magas Várhegyre épült Szádvár jelenleg Magyarország legészakabbra található középkori vára, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik közvetlenül Szögliget település mellett.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A hatalmas kiterjedésű várat évtizedeken keresztül nem látogathatta senki, mivel 1920 után a magyar-csehszlovák határ közvetlen közelébe került, így tiltott zóna lett.

Akkoriban csak határőrök, meg a szlovákoktól gumicsizmát, bakancsot behozó, vagy szalonnára, fejkendőre cserélő csempészek fordultak meg a romok között. Pedig látnivaló lett volna bőven, hiszen nem sok hozzá hasonlóan nagy erődítmény található ilyen magasságban.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Napjainkban szerencsére egyre többen keresik fel Szádvárt, és lelkes várvédőknek köszönhetően megkezdődött állagának megóvása.

Az tekintélyes méretű erősség fénykorában, a XVI. század közepén impozáns látványt nyújthatott a hegytetőn. Alighanem Regéchez hasonlóan Szádvár is inkább erődített uradalmi központ volt, mint bevehetetlen végvár. Alátámasztja ezt harcokban nyújtott nem túlzottan dicsőséges múltja is, hiszen történetének viharosabb időszakaiban folyamatosan váltották egymást gazdái, az ostromok után rendszerint más zászlót tűztek ki tornyaira.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
A külső vár megmaradt falai

A legnagyobb ostromát 1567-ben élte át, amikor a császári csapatok tüzérsége négy nap alatt rommá lőtte a vár falait, minek következtében a védők megadásért cserébe szabad elvonulást kaptak.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Azonban az 1644-es Szádvárt ért támadás alkalmával fél éven át sikeresen tartották védői a várat és végül az ellenfél ment el a falai alól dolgavégezetlenül.

Manapság Szögligetről lehet felmenni a szlovák-magyar határon álló várba, a ménes patak mentén. A település szélétől földút vezet a kb. 1000 méterre lévő egykori határőr laktanyához, ami jelenleg a Szalamandra Ház.

Szádvár nem a lusta vártúrázók vágyálma, ugyanis a vendégháztól csak gyalog lehet továbbmenni a meredek hegycsúcson épített erőd romjaihoz. Aki könnyelműen, tűsarkú cipőben próbálja a hegyet megmászni, az jobb esetben a cipésznél, rosszabb esetben kifordult bokával a kórházban találhatja magát. Egy biztos: a várhoz nem jut fel.

A Salamandra ház előtt nagyméretű turista térkép igazít el, amely szerint az ösvényen jobbra, és balra elindulva is a várhoz érünk.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A térkép szemrevételezése után úgy döntöttünk, hogy a bal oldali út rövidebbnek tűnik, így azt választottuk.

Az út a várhoz kb. 2 km, melyben vannak meredekebb kaptatók is. A turistaút alsó 2/3 része zömében bükkerdőn halad keresztül, ahol más fafajták is megtalálhatók, leginkább a gyertyán, kőris. Ennélfogva nincs sűrű aljnövényzet és nyáron a legmelegebb időben is kellemesen hűvös van hegymászás közben.

A hegy teteje felé több helyen előbukkan a sziklás talaj és fák helyett inkább cserjék jellemzik a tájat.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A Várhegyet járja körül a Bükki Nemzeti Park tanösvénye is, mely szintén felkanyarodik a várhoz és összesen mintegy 4,5 km hosszú.

A felfelé vezető út különlegessége az a két nyomvályú a hegy sziklás talaján, amelyet évszázadok alatt az a megszámlálhatatlanul sok szekérkerék vésett bele, amely a várban megfordult.

A két nyomvályú annyira markánsan látható, hogy azokat nem kell keresgélni, hanem a párhuzamos mélyedések egyértelműen látszanak a várhoz vezető hegyi úton.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
Szekérkerék nyoma a kövekben

A terjedelmes vár 4 különálló udvarral rendelkezett és az egyik legnagyobb volt Magyarországon.

Az évszázadokon át elhagyatott állapotban lévő rom köveit jórészt a környékbeli lakosság elhordta, a maradványokat pedig ismét birtokba vette a természet. A megmaradt faldarabok, romok között erdő nőtt, így csak itt-ott tűnnek elő messziről a falak.

A vár hossztengelyének két végéből azonban lélegzetelállító panoráma nyílik a környező hegyekre.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
A hegyek között Szögliget

Érdekesség, hogy a nehéz terhek feljuttatásához már a középkorban állati erővel mozgatott köteles felvonórendszert készítettek, melynek maradványai a hegyoldalban megtalálhatók.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A vár története

A hegyetető alakját követő, szabálytalan alaprajzú vár építési idejét nem ismerjük. „Szárd” várának első említése a XIII. század közepéről való, viszont a történészek szerint ez nem azonos a mai Szádvárral, hanem az erődítmény a Ménes patak völgyének másik oldalán található Óvár-tetőn lehetett. Nyomait ma már csak alig észrevehető sáncok maradványai őrzik. 

Szádvár a kiskirályok megerősödésének idején, 1301-ben került Aba Amádé birtokába, ahonnan 1319-ben szerzi vissza Károly Róbert és innentől kezdve sokáig királyi birtok maradt, amelyet a királyok megbízható emberei igazgattak.

1387 és 1392 között Zsigmond király a várat - a trónért folytatott harcban őt támogató - Bebek Györgynek adományozta örökbirtokként.

1440 és 1454 között a vár ideiglenesen kikerült a Bebek család birtokából, amikor az Erzsébet királyné által az országba behívott cseh huszitákkal szövetséges lengyel származású Komorowsky Péter rablólovag elfoglalta és birtokolta Szádvárt. Ezekben az években innen fosztogatták a környék lakosságát.

Amikor 1470-ben Szapolyai Imre szepesi gróf feleségül vette Bebek Orsolyát, Szádvár a befolyásos Szapolyai család birtokába került.

Az 1526-os mohácsi csatavesztést követően Magyarországon trónviszály alakult ki, ugyanis a nemesek egy része a Habsburg házból származó I. Ferdinándot látta volna szívesen a trónon, ezzel szemben a köznemesek Szapolyai János erdélyi vajdát választották királlyá a Szádvárhoz közeli Tokajban.

Megválasztását követően Szapolyai az őt támogató Werbőczy Istvánnak adományozta Szádvár és Torna váruradalmait. Werbőczy azonban nem tudott beköltözni Szádvárra, mert az akkori várkapitány, Trinnay Lengyel Gergely Szapolyai utasítása ellenére az éppen akkor Ferdinánd párti Bebek Ferenc kezére juttatta az erősséget.

A következő évtizedekben Bebek Ferenc  uralta a várat és eközben többször is pártot váltott, annak megfelelően, hogy a saját érdekei hogyan kívánták. A vár azonban ennek hasznát látta, ugyanis ez a köpönyegforgatás veszélyes játék és tudta ezt Bebek is. Ennek ismeretében folyamatosan erősítette és fejlesztette a várat.

Ekkor alakult ki a rondellák sorozatával megerősített tekintélyes kővár.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Ezekben az évtizedekben a Bebek család megerősödött, Szádváron kívül ők uralták Krasznahorka, Szendrő, Csorbakő és Torna várát is a hozzájuk tartozó uradalmakkal.

1562-ben Bebek György árulás révén a törökök fogságába került és onnan csak 3 év múlva tudott szabadulni oly módon, hogy az erdélyiek pártjára állt. Ezt azonban a császár nem nézte jó szemmel és 1567-ben Szádvár ellen küldte Schwendi Lázár kassai főkapitányt. Schwendi tapasztalt katona volt és a biztos siker érdekében váratlan húzásra szánta el magát.  Bebek György távollétét kihasználva, ostromra teljesen szokatlan időpontban, januárban vonult Szádvár ellen.

A vár védelmét férje távollétében Patócsy Zsófia irányította, aki az óriási túlerővel szembeszállva hősiesen próbálta a védelmet megszervezni. A jelentős erőt képviselő császári csapatok azonban 4 nap alatt rommá lőtték az erődöt, amely így tarthatatlanná vált. A védők szabad elvonulás fejében átadták a várat.

Ezt követően a szádvári uradalom a király birtokába került, aki a 19 falu adóit lelkiismeretesen beszedette, de a vár felújításával nem törődött. 1557-ben a bécsi haditanács megállapította, hogy Krasznahorka és Szádvár „rozzantak”, de azt nem tudni, hogy felújították-e őket. Valószínűleg nem, mivel 1579-ben Rübert János kassai főkapitányt kötelezte a Kamara a vár felújítására.

1604-ben a vár kardcsapás nélkül lett Bocskai Istváné, miután Szendrőt a védői feladták. Szádvár nem túlzottan motivált védői a szomszédos Szendrő bukásának hírére elszöktek a várból.

Egy 1607-es zsoldlista alapján a vár katonaságát mindössze 50 gyalogos katona és két tüzér alkotta.

1608 és 1621 között a vár tulajdonjogáért a Csáky és a Pethe család pereskedett, azonban 1621-ben a nikolsburgi béke értelmében Szádvár visszaszállt a Habsburgok tulajdonába.

Az erdélyi csapatok újabb hadjárata idején ismét beveszik a várat, amely az 1626-os békekötés után visszakerül a császár tulajdonába.

A következő időszak kicsivel több dicsőséget hozott várnak. 1644. márciusában I. Rákóczi György vette ostrom alá, de a védők kemény harcok során kitartottak. Az erdélyi seregek egészen novemberig tartották körülzárva Szádvárt, ahonnan a kicsapásokkal bosszantották az ellenfelet. Mivel a blokád nem vezetett eredményre, az erdélyi hadak novemberben elvonultak a vár alól.

1675 tavaszán a császári zsoldosok már nem akartak meghalni a várban, ellenállás nélkül adták át Szádvárt a kurucoknak néhány hónapra, akiktől a nyár folyamatán Strassaldo császári generális foglalta vissza.

A császár sem örülhetett azonban sokáig, 1682-ben a törökökkel szövetséges Thököly Imre kurucai szállták meg az erődöt.

1683-ban a török ostrom alól Bécset felmentő lengyel hadsereg Felső-magyarországon, azon belül is a Bódva völgyén tért haza és nagy pusztítást végzett. Ennek során több napig a Szádvár közelében táboroztak a lengyel katonák, akikre a várat birtokló kurucok több ágyúlövést is leadtak a miheztartás végett.

Már meg sem lepődünk azon, hogy ez a kuruc korszak sem tartott sokáig, mert 1685 november 5-én a várnál seregei élén megjelenő Caprara császári generális előtt a kuruc őrség megnyitotta a kaput.

Caprara utasítására a sajnos ebben már nagy rutinnal rendelkező császári sereg aláaknázta a fontosabb védműveket, bástyákat és megkezdte a vár „lerontását”.

Ez a művelet olyannyira sikeres volt, hogy attól kezdve a vár védhetetlenné vált, a romokat pedig már nem a különböző hadak, hanem a természet foglalta vissza.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Az utolsó kegyelemdöfést azonban a környék lakossága adta meg, akik építkezésekhez elhordták a lerombolt falak köveit.

A várért sajnos évszázadokon át nem tettek semmit. Az sem segített Szádvár helyzetén, hogy Trianon után közvetlenül a határvonalra került, így tiltott zóna lett, a romokat a turisták sem látogathatták.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

2006 őszén magyarországi várbarátok egy csoportja fogott össze a romok megmentéséért, amikor kiirtották a várfalakat elborító bozótos nagy részét, majd megalakították a Szádvárért Baráti Kört.

A csoport tagjai azóta is minden évben két alkalommal, (tavasszal és ősszel) tábort szerveznek, ahol önkéntesek végeznek több napon át munkát a vár rendbetétele érdekében.

A vármentő hetek során  rengeteget tettek a maradványok megőrzéséért, uniós források bevonásával több szakasz állagvédelmét oldották meg.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Idén tavasszal március 16-17-én tartják a XXIV. vármentő napokat, melyre szeretettel várják a várromért tenni akaró önkénteseket.

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. Ha pedig kellőképpen tettrekésznek érzed magad, március közepén irány a vár.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
A vár lakója

Forrás:

www.szadvar.hu

Wikipedia

0 Tovább

Egy jobb sorsra érdemes vár - Szalánc

Szalánc kisméretű vára többnyire nem játszott jelentős szerepet a magyar történelemben, ám annak ellenére, hogy többször elpusztították, romjai ma is messziről hirdetik jelenlétét.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec
forrás: www.UbytujemSa.sk

Az észak-déli irányban húzódó Szalánci-hegység  vonulata Nagyszalánc községnél megszakad, és ennek a természetes átjárónak a közepén emelkedik a meredek várhegy, tetején a várral.  

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

Nagyszalánc (szlovákul Slanec) a kassai járásban található 1400 fő lakosú község, ahol jelenleg már csak 11 fő, azaz a lakosság kevesebb, mint 1 %-a vallja magát magyarnak, holott az 1880-ban és 1910-ben végzett népszámlálás alkalmával ez az arány még 81 % volt.

A falu központjában található katolikus templom melletti parkolóban lehet kocsival megállni és az út másik oldalán kezdődik a várhoz vezető ösvény.

A szabályos kúp alakú várhegy 170 méterrel emelkedik a falu fölé. Mivel nem túl terebélyes, 30-40 perces sétával körülsétálható, a felfelé vezető szerpentin csak gyalog járható.

Különösebb útmutatás hiányában jobbról kezdtem megkerülni a dombot erdészeti utakon. A vártúra időpontja késő őszre esett és a talajt fél lábszárig érő avar borította, melynek egyedül a fiam örült, aki kedvére taposhatott benne. Én nem voltam annyira boldog, mivel az egybefüggő avarréteg eltakarta az ösvényt is, így aztán megunva a keresgélést, toronyirányt nekivágtunk a hegy tetejének.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

Bükkerdő lévén sűrű aljnövényzet nem akadályozott minket és a 170 méteres szintkülönbség sem nagy, azonban a példánk követését csak fiatalabbaknak, vagy sokat túrázóknak ajánlanám, mert a hegy erősen meredek és többször is fákba, vagy cserjékbe kellett kapaszkodni, nehogy egy óvatlan pillanatban gatyaféken a hegy lábánál találjuk magunkat újrakezdésre kárhoztatva.

A feljutás tehát nem volt kényelmes, de legalább cserébe kalandos és kellemesen fárasztó. Esős időben azonban mindenképpen ajánlott a kijelölt túraútvonal, ha nem akarjuk vaddisznó módjára dagonyázva befejezni a kirándulást, vagy el szeretnénk kerülni a helyi egészségüggyel való szorosabb barátság kialakítását.    

Késő ősszel nem volt kifejezett tumultus a hegyen, felfelé senkivel sem találkoztunk és a várnál is csak néhány emberrel. Ami persze nem meglepő, ha mások a járható utat választották velünk ellentétben.

Rövid, megfeszített mászást követően a fákon át felsejlettek a rom körvonalai, mely egy toronyból, az egyik bástya maradványából és a palota egy magas faldarabjából áll.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A hegytetőre feljutva láttuk, hogy a helyiek igyekeznek a szükséges állagmegóvást elvégezni, hiszen a faluból kiépítettek egy teherfelvonót, valamint látszott, hogy a torony tetőszerkezete új, és a bástya falaiból is jó néhány m3-t mostanában építettek újra.

Szintén kisebb munkálatokról árulkodott a vár udvarán található betonkeverő, a malteros láda, illetve a torony tövében deszkákból összetákolt szerszámos- és pihenőházikó.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A vár rövid története:

A szalánci uradalmat először 1270-ben említik történelmi források, de ekkor még erődítésről nincs szó. A vár első említése (sub castro zalanch) 1281-ből való, egy IV. Béla által kiadott adományozó oklevélben.

A vár kezdetben az Aba család birtokában volt, majd egy csere útján 1330-ban kerül Drugeth Vilmos tulajdonába. Ettől kezdve megközelítőleg 100 évig e család, vagy a leszármazottaik használatában maradt.

1440-től kerül a Lossonczy családhoz, és nem sokkal később pusztították el a várat először, amikor Giskra elfoglalta és leromboltatta.

Lossonczy László azonban 1490 környékén újjáépítette, és a vár sokáig a család birtokában maradt. Lossonczy Anna halálát követően Rudolf császár 1601-ben a birtokot férjének, Forgách Zsigmondnak adományozta. 1605-ben ugyan a vár megadta magát Bocskai István csapatainak, de a bécsi békét követően Forgách Zsigmond visszakapta és uralta egészen 1621-ben bekövetkezett haláláig.

A vár következő pusztulását az 1644-es év hozta, amikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megostromolta, elfoglalta, majd felgyújtotta.

1678-ban Thököly Imre vette be Szaláncot, akitől egy évvel később a császári csapatok visszafoglalták, azonban átadása előtt a védők újfent felégették a várat. A leégett maradványokat 1679-ben a császáriak véglegesen lerombolták.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

1815-ben Forgách József a vár tornyát felújíttatta és abban helyezte el a család gyűjteményét, azonban a torony a II. világháborúban ismét megsérült.

2010-ben lett a romok tulajdonosa a szalánci nagyközség. 2012-ben kezdődtek meg a várban a helyreállítási, állagmegóvást célzó munkálatok, illetve kezdődött el a feltárás.

Ennek során tetővel látták el a tornyot, illetve megerősítették egyes helyeken a falakat.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A várból az udvar közepén álló torony maradt meg a legjobb állapotban. Ezen kívül a palota délkeleti falai, a várfal délkeleti része, illetve az északnyugati bástya látható.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A torony mellől fantasztikus panoráma tárul elénk elsősorban délnyugati és keleti irányban. Bízom benne, hogy helyreállítási munkák itt nem rekednek meg és fel lehet majd menni a toronyba, mert akkor körkörös panorámában lehetne része az ide látogatóknak.

Rom lévén a várban ne keressünk mosdót. 

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec
A kilátás kelet felé

A várat jó szívvel ajánlom a kisebb túrák kedvelőinek, hiszen egy 30-40 perces sétával nagyszerű élményt nyújt.

Ha valaki szeretne komolyabb sétát is tenni és több várat is megnézni, akkor túraútvonalon juthat el Szalánc várából Füzérre.

A kirándulás szervezetten is teljesíthető, hiszen minden évben megrendezik a "Kazinczy 50 Szalánc" teljesítménytúrát, amely Füzérből indul Nagyszaláncra, majd vissza – természetesen árkon, bokron át. A túra 54 km., a szintkülönbség 1930 m.

Aki azonban nem edzett túrázó, az másnap könnyen ébredhet sírós-jajgatós hangulatban átkozva a percet, amikor ilyen könnyelműségre adta a fejét.

Ezzel szemben aki nem szeretné a teljesítményének határait feszegetni, és sok ideje van, annak egy irányban is meg lehet tenni a távot kényelmes tempóban, dupla várlátogatással. Csak a transzferről kell gondoskodni.  

És hogy nézhetett ki eredeti állapotában a vár? Az alábbi linken megtekinthető erről egy animációs kisfilm.  

Felhívom azonban a figyelmet, hogy az animáció alatt hallható, a nyugalom megzavarására alkalmas hanghatások miatt ajánlatos a készüléket lenémítani.

//www.youtube.com/watch?v=skL6sfN1Epw

Amennyiben tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább
«
12

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek