Ezt nézd meg, ha nem láttál még igazán nagy várromot!

Ugyan november eleje számomra már kívül esik a vártúra szezonon, azonban a nyárias idő, a jó levegő utáni vágy, és a lehetőség, hogy az őszi szünetben kiragadjam 10 éves fiamat az internet sötét erőinek karmaiból egy utolsó kirándulásra sarkallt. De mi az, amit még nem láttunk, ami egy napba belefér és amit sokáig fogunk emlegetni? 

Nagysáros - Velky Saris - Castrum Sarus

Sok-sok évvel ezelőtt, rendszeresnek mondható buszos lengyelországi kirándulásaink alkalmával mindig az eperjesi Tesco-nál álltunk meg pihenni egyrészt a mosdó miatt, másrészt pedig mert itt volt az út fele és ki kellett nyújtóztatni elgémberedett tagjainkat.  Már ekkor kiszúrtam magamnak a várostól északra található hegyet, melyet a természet várépítésre teremtett.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Nagysáros - Várhegy (itt már kitakarították a várat elborítő erdőt)

A hegy csúcsát borító erdő körvonala néhol kicsit szögletes volt, ezért útitársaimat folyamatosan arról kérdeztem, hogy ők is látnak-e romot a hegy tetején, vagy csak én látok mindenbe várat.

Évekkel később, - amikor már tervezetten túráztam várakhoz – vált bizonyossá, hogy jól gondoltam, és az Eperjestől északra fekvő Nagysáros melletti hegy tetején valóban építmény bujkál. 

Nem is akármilyen, hanem a maga 4,5 hektáros alapterületével a királyi Magyarország egyik legnagyobb erődítményét tisztelhetjük benne, 570 méter magasan!

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Sáros - óriás méretű vár 4,5 hektáron

A méreteit jól érzékelteti, hogy alapterülete nagyobb a budai várnál és csak alig marad el a közeli Szepes várától. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért kellett egymástól alig 40 km távolságra felépíteni az ország két legnagyobb erődítményét.

De miért ekkora?

1442-ben meghalt Albert király, akinek felesége, Erzsébet a születendő gyermeküket szerette volna a trónra ültetni. Az ország főurai, köztük Hunyadi Jánossal azonban olyan felnőttkorú királyt láttak volna szívesen a trónon, aki megfelelően fel tud lépni a török terjeszkedés ellen.

Habsburg Erzsébet ekkor fia trónigényének védelme érdekében behívta az országba Jan Giskra cseh zsoldosvezért és harcedzett katonáit, akiket a Felvidéken telepített le, elvágva ezzel egy esetleges lengyel trónkövetelő útját az ország felé. A Nyitra és Kassa környékére behívott cseh husziták azonban hamarosan a Felvidék legnagyobb részét az uralmuk alá hajtották. Nem csak várakat foglaltak el, hanem az elhagyott erősségeket felújították, és újakat is emeltek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Egy kiváló hadvezér: Jan Giskra

Giskra zsoldosseregének esett áldozatuk Sáros vára is, melynek ekkor még csak a kisméretű, belső vára létezett.

A várat a csehek 1441 és 1461 között uralták, és ők építették ki a hatalmas méretű külső várat, amely elfoglalta az egész hegytetőt.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Sáros az 1600-as évek elején 

Az építkezés oka a huszita harcmodorban keresendő.

Ennek alapját pedig a harci szekér adta, amely a középkorban nem úgy nézett ki, mint az ókori idők harceszközei. Ezek a szekerek inkább a mai tankok elődjei voltak, vagyis hatalmas, erős deszkapalánkokkal védett szekerek, melyeket rendkívül rövid idő alatt bárhol szekérvárrá láncoltak össze.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
huszita szekér, egy rendkívül eredményes harcmodor alapja  

Egy szekeret 4 vagy 6 ló vontatott és kb. 20 jól felfegyverzett katona foglalt rajta helyet. A harcmodor jelentős újítása a nagy tűzerő és a védelem volt. Egyes szekereken kisebb ágyúk is helyet kaptak, de volt rajtuk több számszeríjász és puskás katona is, akiket fejszés és cséphadarós harcosok egészítettek ki.

Ebből látható, hogy a megerősített szekerekre törő ellenséget már a fedezék mögül, a tényleges harcérintkezés megkezdése előtt megtizedelték. Ez a harcmodor a korabeli Európában annyira sikeres volt, hogy a husziták képesek voltak legyőzni az övékénél sokkalta nagyobb seregeket is. A harceljárás kifejlesztője,  Jan Zizka 1420-ban 12 szekerével és 400 emberével 5000 fős, nehézlovasokból álló királyi sereget vert szét. A huszita harcmodor brutálisan eredményes volt és nagyon sokáig nem találták meg a hatékony ellenszerét. 

A korabeli magyar várak még többnyire egy öregtoronyból és a köréjük húzott kerítőfalból állt, melyeknek udvarán néhány tyúkon kívül semmi sem fért el. A husziták óriási méretű és jelentős számú harci szekere, nem beszélve a szekerenkénti 4-6 lóról nagyon nagy helyet igényelt. Ezért aztán a Sároson töltött 20 év alatt az 50x32 méter alapterületű várat egy külső vár építésével 4,5 hektárosra növelték.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár alaprajza. Sötétebb színnel jelölve a korábban épült részek

A külső vár fala nem volt különösebben magas és vastag sem, azonban a szekereknek és az állatoknak megfelelő védelmet biztosított.

Sáros vára napjainkban

Az egykor szabad királyi városi ranggal rendelkező, ma közel 100.000 lakosú Eperjes városfalai ugyan nem maradtak meg, de a környező hegyekben 6 vár maradványai lelhetők fel, melyek közül egyértelműen Nagysáros a legjelentősebb.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár nyugati oldala az olaszbástyáról fényképezve, háttérben az öregtorony 

Az 5300 fő lakossal rendelkező Nagysárostól északnyugatra terül el az 570 méter magas Várhegy, melynek aljában zúzott kővel borított parkoló van.

Innen jól kiépített, zömében betonnal és aszfalttal burkolt gyalogos szerpentin vezet a tetőre. Mivel a város 281 méteres tengerszint feletti magasságon épült, könnyen kiszámítható, hogy 2,8 km-es szerpentinen 289 méteres magasságkülönbséget kell leküzdeni, ami egyáltalán nem megerőltető. A parkolótól a várig kényelmes sétával 50 perc alatt lehet feljutni.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A várhoz kényelmes út vezet

Maga a vár szabálytalan, kicsit elnyújtott alakú hegytetőn helyezkedik el, és a külső vár fala 4,5 ha-os területet ölel körül. A falakat 11 db  kör és patkó alakú bástya erősíti meg, melyek szabályosságát az eredeti bejárat helyére épített ó-olasz bástya, a vele ellentétes oldalra áthelyezett kapu szögletes védművei, valamint egy szögletes bástya törik meg. Egykoron valamennyi torony zsindellyel fedett volt, mint ahogyan a korabeli rajzok alapján fedett lehetett a falakon körbefutó gyilokjáró is. 

A bejárati kapunál található tájékoztató táblán sajnos már természetes, hogy nem találtam magyar nyelvű feliratot. Mondjuk, annyira nem vettem magamra, mert más nyelven sincs…..

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Szlovák nyelvű tájékoztató tábla 

A várba viszont igazán jelképes, 1 Eurós belépő ellenében jutottunk be.

A kapun belépve azonnal magával ragadott a vár középkori hangulata. Romos állapotában is lenyűgöző volt a rengeteg bástyával és toronnyal megerősített külső várfal, valamint a belső vár zord, erőt sugárzó épülete.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A kapu bástyája belülről

A természet pedig igazán kitett magáért: a november eleji nyári napsütésben elképzelhetetlen színkavalkád fogadott minket.  A fák levelei az erős napsütés hatására rikítóan világítottak a sárga és a vörös minden árnyalatában.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár alatt Nagysáros, a távolban Eperjes látható

Az egykor tetővel ellátott tornyok födémei régen az enyészeté lettek és többnek a falába is beleharapott az idő, vagy az ellenség.

A hegytető  közepén helyezkedik el a belső vár, mely az épületegyüttes legrégebbi tagja. A nagyon masszív öregtornyot téglalap alakban szorosan körülveszi két kerítőfal is, melyek a külső falakkal ellentétben masszív, vastag védművek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A belső vár az öregtoronnyal

A belső várat ezen kívül körbevette egy mély szárazárok is. Olyan lehetett ez a középkorban, mint manapság egy erős védelmi rendszerrel felszerelt házban a pánikszoba. Ha a házba be is jut a nem kívánt személy, a megerősített helyiséggel meggyűlik a baja.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Ezen az oldalon volt a palota az öregtoronyhoz építve 

A belső várba az árkon átvezető, kissé instabil, ideiglenes fahídon - inkább pallón - lehet bejutni, ahol mint a kis csapatunk legnehezebb tagjára, rám hárult a felderítés nem túl hálás feladata. Mivel a tákolmány nem szakadt le, valamennyien megnéztük a belső várat is, ahol a toronyhoz épített palota ma már nem létezik.

Az öregtorony bejárata kívülről, az első emelet magasságából nyílik, ahonnan egy, a falba épített keskeny lépcsősoron lehet a tetőre felmászni. Mondanom sem kell, hogy a tetőről páratlan panoráma nyílik körös-körül.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A külső vár déli része a toronyból
nagysáros sáros vára vártúra várrom
A külső vár északi része a toronyból

Egy 1600-as évek elején készült metszeten még látható, hogy a külső vár területén mindenhol épületek voltak. Ma már ezeknek a nyomát csak egy-egy föld alól előbukkanó boltozatos pince jelzi.

A várat egyébként példásan rendben tartják, a korábban jellemző gaz és cserjetengert kiirtották. Azon meg sem lepődtem, hogy a várban a látogatás alkalmával is 20-25 munkás dolgozott, akiknek a keze nyoma mindenhol látható.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A déli várudvar

A vár története

Mint oly sok magyar várat, Sárost is a tatárjárás utáni években kezdték el építeni IV. Béla parancsára. Az ekkor épült öregtorony 13x13 méter alapterületű, egykoron 28 méter magas volt.

A torony falainak vastagsága 4,5 méter, a bejárata kelet felől, az első emelet magasságában volt. Az öregtoronyhoz dél felől egyemeletes palotát toldottak. A torony és a palota együttesét egy 34x19 m-es kerítőfal vette körül, melynek külső oldalán szárazárok húzódott.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A szépen felújított öregtorony

Nem sokkal a vár megépítését követően a kisméretű vártól délnyugatra, a hegytető peremén építettek egy 9 m átmérőjű kerek tornyot is, amely valószínűleg a várba vezető utat őrizte. Ezt a tornyot is sáncokkal, illetve árokkal védelmezték.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A korai időkben, az öregtoronytól 150 méterre épített őrtorony, amelyet később bekebelezett a vár 

A vár első írásos említése 1262-ből származik. Az 1300-as évek eleje mozgalmas volt Sáros történetében. Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályban folyamatos csatározások folytak a környéken, melynek során a várat az Aba nemzetség birtokolta.

Ebben a zűrzavaros időszakban, vélhetően még az Abák jelentős fejlesztést hajtottak végre a váron. Az addigi épületkomplexumot egy nagyon erős, 50x32 méteres várfallal vették körbe.

Az ország északkeleti részeit kiskirályként uraló Aba Amadé a trónviszály során Károly Róbert mellett állt. 1311-ben azonban a kassai polgárok Amadét megölték, a király pedig a kassaiak mellett foglalt állást. 

1312-ben Sárostól nem messze, a Kassa mellett lévő Rozgonynál Károly Róbert összecsapott Aba Amadé fiainak és Csák Máté egyesített seregével, amelyre döntő csapást mért. 

A következő évszázadban a hatalmas kiterjedésű sárosi uradalom végig a király birtokában maradt egészen 1437-ig, amikor Albert király Perényi János bárónak adományozta.

A vár életében gyökeres változást hozott, amikor 1441-ben a Perényiektől elfoglalta Jan Giskra cseh zsoldosvezér. A következő 20 évben a husziták nagyméretű építkezéseket folytattak, melynek során az eredeti vár keleti oldalához egy tornyot építettek, majd a hegytető peremén tornyokkal teletűzdelt várfalakat emeltek annak érdekében, hogy a hadfelszerelésüket el tudják helyezni. A külső vár bejáratát a nyugati oldalon alakították ki. A várat végül Hunyadi Mátyás ostrommal vette vissza 1461-ben Giskrától, és visszajuttatta azt a Perényieknek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom

A Perényi család azonban elégedetlen volt Mátyás uralkodásával és szívesebben látták volna Kázmér lengyel királyt a trónon, ezért 1471-ben szövetségre léptek vele.

Kázmér seregei Sáros alatt egyesültek a magyar főurak csapataival, és együtt vonultak volna Mátyás ellen, de végül a lengyelek addig tébláboltak, húzták az időt, hogy harc nélkül vonultak ki az országból.

Az ellene szervezkedő főuraknak a király megkegyelmezett egészen 1483-ig, amikor Hunyadi Mátyás a Perényi család hatalmaskodásai miatt büntető hadjáratot vezetett ellenük.  A hadjárat során megszerezte Sárost is,  melyet később törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozott.

Valamikor 1490 után a sárosi váruradalom Szapolyai János kezére került. Ekkor ismét mozgalmasabb időszakot élt át a vár, ugyanis a Szapolyai és Ferdinánd közötti trónviszály során többször is gazdát cserélt.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár egyetlen modernebb bástyája

Mivel az erődítmény messze esett a törökök által veszélyeztetett területektől, nyilvánvalóan nem hányták lapáttal a felújítására szánt pénzeket az 1500-as évek közepétől. Így eshetett meg az, hogy 1557-ben a a vár igen leromlott állapotban volt és a helyőrség teljes létszáma csupán 102 főt tett ki.

A várat sem korszerűsítették, ebben az időszakban mindössze egy fejlesztést hajtottak végre rajta, amikor a külső vár kapuját áttették a másik oldalra, a kapu helyére pedig egy ó-olasz bástyát emeltek.

Az 1600-as években a várat több főnemesi család is bérelte, vagy megszerezte. Ilyenek voltak a Thurzó, Báthory és Rákóczi családok, akik inkább már csak gazdálkodást folytattak az uradalomban.

1660-ban emberi figyelmetlenség miatt felrobbant a belső vár lőporos tornya, és ezzel súlyos károk keletkeztek az épületben. Ezt követően már az épületet nem állították helyre, csak a külső várat használták. Végül a katonaság 1684-ben vonult ki végleg a várból, melynek falait több helyen megrongálták és az épületeket felgyújtották.

A képre kattintva galéria nyílik!

nagysáros sáros vára vártúra várrom

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

Forrás:

várak.hu; wikipedia; slovakia-travel.sk; travelguide.sk; Imre-Horváth Sándor: A huszita harcmodor és haditechnika jellegzetességei; 

1 Tovább

Négy impozáns várrom egymástól kőhajításnyira

Az utóbbi időben ha kirándulni támadt kedvem, egyre gyakrabban vettem az irányt észak felé, mivel a Felvidék történelmi emlékhelyekben meglehetősen gazdag és a hegyek amúgy is jobban megmozgatják a fantáziámat.

Kassától és Eperjestől keletre, Homonna közelében négy olyan középkori vár van, amelyek egymástól mindössze néhány km-re fekszenek, ideális állapotokat teremtve egy vártúrához.

Négy vár egymás hegyén-hátán: Telekháza, Barkó, Jeszenő és Vinna

A romok egymáshoz közel, kis területen találhatók

A várak romos állapotban vannak, azonban mindegyik jelentős műemlék, vagyis a magaslatokat megmászva komoly falmaradványok, bástyák fogadnak. A szlovák állam dicséretére legyen mondva, az utóbbi években komoly állagmegóvó munkálatokat folytattak bennük, melynek nyomán nagymértékben rendeződött a környezet, kijavították a falak egy jelentős részét.

A várak részletes leírásait a nevükre kattintva lehet elérni, most beszéljenek inkább a képek!

Jeszenő vára

Tarna/Vinna vára

Barkó vára

Telekháza/Csicsva

A várak a közelgő hosszú hétvégékre ideális célpontok lehetnek! 

0 Tovább

Itt őrizték a hazugságok könyvét

A Kelet-Szlovákiában található Csicsva /Telekháza vára igencsak nevezetes. Egyrészt a XVI-XVII. században a vár falai között tartották Zemplén vármegye nemesi közgyűléseit, vagyis meglehetősen fontos szerepe volt a korabeli közigazgatásban.

Másrészt ebben az időben itt őrizték a hazugságok gyűjteményét, az ún. "csicsvai könyvet", melybe a kor híres hazugságait iktatták a szerző nevével együtt. Szlovákiában a mai napig mondják az emberek, ha nyilvánvaló hazugságot hallanak, hogy „ez is beleillene a csicsvai könyvbe”.

Telekháza/Csicsva vára napjainkban

Annak ellenére, hogy 1711-ban ezt a várunkat is felrobbantották a császáriak, a mai napig jelentős romok állnak a Telekháza feletti 225 méter magas domb tetején.

Homonna felől messziről látszanak a fák fölé magasodó ódon falak. Kocsival érkezve alig átjutunk az Ondava folyó hídján, máris beleütközünk a várhegybe, melynek aljában tágas, murvával borított parkoló áll rendelkezésre.

A domb alatt található az alig néhány házból álló Csicsvaváralja/Podcicva, amely a közeli Telekháza/Sedliska része. A heggyel szemben állva jobbra kezdődik az a gyalogút, amely a kis település temetője mellett vezet a várhoz. Az út mindössze pár száz méter és nem is túl meredek, 10 perc alatt kényelmesen meg lehet tenni. A gyalogút végén a külső vár északi tornyának magas falaiba ütköztünk.

A vár épen maradt, északi oldala a furcsa formájú öregtoronnyal

Maga a vár a szabálytalan tetejű magaslat alakját követő tipikus középkori felső várból, és az azt északról és nyugatról keretező alsó várból áll. A felső vár északi falai szinte teljes egészében, a keleti oldala részlegesen megmaradtak. Délről azonban rombolás tekintetében a labancok túlságosan is jó munkát végeztek, szinte semmit sem hagytak ránk az épületből.

Pedig a várban nyilvánvalóan sok helyiség lehetett, hiszen a közgyűlések sokszor napokig tartottak és a nemes urakat valahol el kellett szállásolni. Ezen kívül biztosan rendelkezésre állt olyan terem is, ahol eleink elfértek a tanácskozás során.

A vár érdekessége az öregtorony, mely ugyan kör alaprajzú, de az északra néző, kifelé eső részét egy kb. 45°-os szöget bezáró sarkantyúval/nyúlvánnyal erősítették meg. Így a toronynak fentről nézve vízcsepp alakja van. E torony és a tőle nyugatra eső másik, viszonylag épen maradt torony közötti falak szédítő magasságúak.

Jelentős mértékben megmaradt a délnyugati tájolású, patkó alakú ágyútorony, amely az Ondava folyó felé néz. A belső vár nyugati oldalán részben állnak a palota falai is. Mivel a déli oldalon a falak sajnos már nem takarják a kilátást, a vár udvaráról nagyon szép panoráma nyílik a környező vidékre.

Állagmegóvó munkálatok az ágyútoronynál

Látogatásunk alkalmával – a többi szlovákiai várhoz hasonlóan - serény munka folyta a romban, a keleti és a nyugati oldalon is egy-egy csigával húzták fel az építőanyagot a kőművesek számára, akik állagmegóvó munkálatokat végeztek.

A nyugati oldalon a külső vár falmaradványai

A várnak nincs nyitvatartása, illetve a látogatóktól belépőt sem szednek. A vár távolsága Sátoraljaújhelytől 66 km,  Tornyosnémetitől 80 km, Kassától 62 km, Budapesttől (Sátoraljaújhelyen keresztül) 323 km.

Csicsva várának története:

A vár első említése 1316-ból való, de azt valószínűleg az 1200-as évek végén emelhették a Rozgonyi család tagjai, akik az Árpád-ház kihalását követően Károly Róbertet támogatták a trónra kerülésben. Mivel a trónviszályban a megfelelő oldalra álltak, befolyásos családdá váltak a későbbiekben. Természetesen a várat folyamatosan bővítették és az a Rozgonyiak birtokában is maradt a férfiág 1523-as kihalásáig.

Ekkor előbb a Báthory, majd a közeli Homonnai Drugeth család tulajdonába került. A várnak nem volt különösebb katonai szerepe, mivel messze esett a török hódoltságtól, így inkább földesúri birtokközpontként funkcionált.

Harcokba akkor keveredett, amikor a Mohács utáni újabb trónviszályban Szapolyai János megostromolta és elfoglalta, majd felgyújtotta Csicsvát. Az utókornak a legnagyobb kárt azzal okozták, hogy a tetőszerkezeten kívül elégett a megyei levéltár is. 

Az 1600-as évek sem hoztak megnyugvást, előbb Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek ostromolták a várat, 1683-ban pedig a zempléni nemesség Thököly felhívására itt csatlakozott a Habsburgok elleni felkeléshez.

Csicsvát II. Rákóczi Ferenc 1703-ban kardcsapás nélkül szerezte meg. A felkelés végén, 1711-ben a császári csapatok a falakat aláaknázták és felrobbantották.

A képre kattintva galéria nyílik

Ha valaki az alaprajz révén nehezen tudná elképzelni, hogyan is nézhetett ki a vár egykoron, akkor az alábbi youtube videó segítséget nyújt ebben.

Felhívom azon várbarátok figyelmét, akik nem a 3+2 zenéjén szocializálódtak, hogy a rövid videó megtekintése előtt - amennyiben nem akarnak sokkot kapni - kapcsolják ki a hangot. 

Ajánlott helyettesítő zene a videóhoz: Manowar: Warriors Of The World, vagy ha már szláv, akkor a Crystal Viper: At The Edge Of Time.  

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. 

És még valami: ha a figyelmeztetés ellenére mégsem vetted le a hangot, akkor vezekelj azzal, hogy elutazol a várhoz és az úton jóféle rockzenével tisztítod ki az agyad.  

A videót itt tudod megtekinteni.

0 Tovább

Ebben a várban húzott ki egy telet Mátyás király

A Kelet-Szlovákiában található Barkó/Brekov vára nem tartozott a jelentős erődítmények sorába, hiszen messze esett a nagy történelmi események színhelyeitől, mégis megfordult a falai között két királyunk is. Igaz, mindkettő hivatali elfoglaltsága miatt járt itt: az egyiknek a falak alatt támadt sürgős elintéznivalója egy renitenskedő főúrral, a másik pedig oltalmat keresett egy rázósabb, nem éppen kedvező kimenetelű ütközet eredményeként.

Barkó/Brekov vára napjainkban

Az első királyunk Hunyadi Mátyás, aki 1466-ban Barkó alatt verte meg az ellene Kázmér lengyel királlyal szövetkező Drugeth család seregeit, majd állítólag az egész telet a vár falai között töltötte. 

A második pedig Szapolyai János, aki a magyar trónért folytatott harcok során az 1527-es a vesztes tokaji ütközetet követően Barkó várában keresett menedéket. Biztosra ment, hiszen a vár abban az időben a tulajdonát képezte.

Hunyadi Mátyás és I. János királyok

A vár megközelíthetősége

Vártúrákon edződött családommal Szapolyai nyomán Tokajból indultunk Barkóba, ami nekünk azért manapság gyorsabban ment, mint annak idején lóháton.

A kirándulás előtt tájékozódtam a rom megközelíthetősége felől és tudtam, hogy a falu temetője mellől indul a turistaút. A térkép azonban nem mutatja a temetői „parkoló” környezetét, így azzal csak akkor szembesültem, amikor a 2 órás út után megérkezve kiszálltam a kocsiból és ameddig a család összeszedte magát, a derekamat egyengetve szétnéztem.

Információs tábla a temető mellett

Amit láttam, attól mélypontra zuhant a szubjektív biztonságérzetem, és ahogy Lőrincz L. László mondaná, lelkem mélyén az őrangyalom idegesen rázni kezdte a vészcsengőjét.

A környéket nézve egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy ugyanabban az állapotban találnánk meg a kocsit a túra után is, ahogy hagytuk….

Így aztán a családot a kocsiba visszaültetve ránézésre biztonságosabb környéket kerestünk a szeretett családi járgányunk számára addig, amíg a hegyet másszuk.

Ennek aztán az lett a következménye, hogy azon a délutánon sokat tettünk az egészségünkért, mivel jelentősen meghosszabbítottuk a túraútvonalat. Azt az útvonalat, amelyen alapesetben a temetőtől indulva mindössze 450 méter hosszú, nem túl meredek emelkedőn visz fel a várhoz.

Barkó vára napjainkban

A 280 méter magas domb tetején található erődítmény tipikus földesúri magánvár, mely építésének idején alkalmas volt helyi szinten a benne lakók védelmére, de komoly külső fenyegetettség hiányában nem készültek erősebb védművek a későbbi korokban.

A vár alaprajza, feketével jelölve a jelenleg is álló falak

Az építmény két, egymástól jól elkülönülő részre osztható. A belső vár a domb tetején található sziklán áll, annak alakját követi, nagyjából ovális alakú. Ez a legrégebbi épületrész. Később ezt vették körbe északi irányból egy félkört formázó külső várral, melynek jelentős méretű udvarát középen kettéosztották egy nyugati és egy keleti részre. 

Így nézhetett ki a vár eredeti formájában

A belső vár egészen jó állapotban maradtak ránk, annak falai több emelet magasságban állnak. A külső vár már korántsem úszta  meg ennyire az elmúlt évszázadokat. A nyugatra eső udvar falazata szinte teljesen hiányzik.

A belső vár a külső vár udvaráról

A bejáratot oltalmazó és a kaput is magába foglaló négyszög alaprajzú óriási kapotorony a vár délnyugati sarkában épült meg és viszonylag jó állapotban maradt ránk.  Igaz, néhány éve még romosabb volt, sok helyen látszanak az állagmegőrzés nyomai. 

A látogatókat a külső vár kapuja fogadja

Az egykori falak mentén, az úton félkört leírva, a felső vár sziklatömbjét megkerülve jutunk a külső vár keleti udvarának kapujához. A két udvart elválasztó fal kapuzata jelenleg is fel van állványozva, folynak rajta a munkálatok.

A külső vár két udvarát elválasztó kapu

A külső vár keleti felében látszik, hogy a külső falakat nem régen építették vissza kb. 1 méter magasságban. Az udvaron több nagyméretű ládában meszes habarcs szikkadt a napon bekeverve.

Erről az udvarról pazar kilátás nyílik a vár alatt elterülő Barkóra és a kicsit távolabb lévő Homonnára.

A vár alatt Brekov, távolabb Homonna (Humenné) látszik, a kép jobb szélén látható hegy tetején pedig Jeszenő vára áll

A külső vár két udvarát elválasztó fal mentén, egy lépcsővel ellátott emelkedő tetején van a belső vár bejárata. 

A belső vár kapuja - itt éppen falazási munkálatok zajlottak

Az északi oldalon lévő kapu egy kisméretű belső udvarra vezet, a szemben lévő oldalon voltak a lakóépületek. A falak több emelet magasságban állnak, de kőből és téglából rakott boltíves födém csak a pinceszint felett van. A falakon jól látszanak az egykori járószintek fa gerendáinak kialakított lyukak.

A belső vár bejárata és udvara

Itt találkoztunk a vár kutyájával, aki nagyon barátságos volt és vélhetően az építkezésen dolgozó egyik munkáshoz tartozott. Néhány fülvakarás és oldalba veregetés után örök barátságot kötöttünk az ebbel, aki – rajtunk kívül más nem lévén a várban - szakszerű idegenvezetőként végigkalauzolt minket a felső váron, majd lekísért egészen a kapuig.

A fiam – aki éppen háziállatért kuncsorog egy ideje – közölte is, hogy a blöki szemmel láthatóan velünk akar jönni, vigyük haza. Miután felvázoltuk a gyereknek a morális és egyéb akadályokat, búcsút intettünk újdonsült barátunknak és a várnak is.

 

Várbéli kutya

A korábbi évek képeivel összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszakban rengeteg javítást, rekonstrukciót végeztek a váron, nyilván a műemléki szempontok figyelembe vételével. A felújítást végző munkások látogatásunk alkalmával a bejárattól nem messze található kalyibánál ebédeltek az árnyékban.

A várba belépőt nem szednek, de a bejárattól jobbra található egy múzeumnak nevezett kis faház, amelyben néhány tárlóban a munkálatok során fellelt korabeli tárgyak láthatók. Ezen kívül lehet még itt ajándéktárgyakat, kiadványokat is vásárolni, amellyel feltételezem, hogy a vár fenntartását támogatják a látogatók.

A túrázók komfortérzetét növeli az a két kerti pottyantós budi, amelyet vélhetően inkább a felújításon dolgozó munkásoknak helyeztek ki a hegyoldalba, mint a látogatóknak. Végszükség esetére a két deszkaépítmény azért jó szolgálatot tehet még akkor is, ha olyan szűk, hogy leülve a nem igazán lehet az ajtót bezárni.

De nem akarok telhetetlen lenni, az illemhelyek abszolút a vártúrázók kényelmét szolgálják: aki használja, annak télen nincs benne melege, nyáron pedig nem fázik. :)

Barkó története

A várat a XIII. század második felében építhették a nagymihályi váruradalom védelmére Vinna várával együtt a Kaplony nemzetség tagjai. Első írásos említése 1307-ből való.

1317-ben a várat Károly Róbert szállta meg és honorbirtokként Drugeth Fülöpnek adományozta hálából azért, mert a Drugeth család hathatósan támogatta a trón megszerzéséért vívott harcokban. Drugeth Fülöp Károly Róbert tanítójaként került a királlyal együtt az országba. A család egyébként francia eredetű, de itáliából származik. 

Nagy Lajos király 1343-ban a várat végleg a Drugetheknek adományozta, akiknek a birtokközpontja a szomszédos Homonnán volt.

Bár a család Zsigmond idejében kegyvesztett lett, Barkót mégis birtokban tudták tartani  egészen 1486-ig. Ekkor a várat és a hozzá tartozó uradalmat megszerezték a feltörekvő Szapolyaiak.

A mohácsi csatavesztés után Szapolyai Jánost magyar királlyá választották, azonban a trónra igényt tartott Habsburg Ferdinánd is, ezért hosszas fegyveres konfliktus bontakozott ki a két király között a trón valódi birtoklása céljából.

1527. szeptember 27-én Tokaj alatt ütközött meg Szapolyai Ferdinánd seregével. A csatamezőt vesztesen elhagyó Szapolyai Barkó várába menekült, majd onnan tovább Lengyelországba.

A korábban nyugalmasabb napokat látott várra nehezebb időszak köszöntött be, ugyanis az erdélyi fejedelmek királyi magyarország ellen indított hadjáratai többnyire erre vezettek.

1567-ben János Zsigmond seregei ostromolták meg, és gyújtották fel a várat, 1624-ben Bethlen Gábor foglalta el.

Barkó pusztulása 1644-ben következett be, amikor I. Rákóczi György fejedelem csapatai elfoglalták a várat és védműveinek egy részét felrobbantották. Vélhetően ekkor pusztult el a külső vár és azóta folyamatosan romlik állaga.

A felső vár azonban valamennyire használható maradhatott, mert a a feljegyzések szerint 1683-ban a Bécs alól visszavonuló, és az országot feldúló Szobieszky lengyel király hadai itt pihentek meg.

A képre kattintva galéria nyílik!

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább

Szerencsi, de nem csoki - vár

Szerenccsel kapcsolatban mindenki azonnal az édességekre asszociál, hiszen ki ne szerette volna a méltán híres szerencsi csokoládét (legfőképpen a Boci csokit), vagy ki ne hallott volna a cukorgyárról.

Mindez azonban sajnos jobbára a múlt, mert ha ironikus szeretnék lenni, akkor ma azt írhatnánk a város csomagolására, hogy nyomokban cukorgyárat tartalmazhat. Nem állok nagyon messze az igazságtól, ha azt állítom, ugyanez a helyzet a csokoládéval is.

Kellemes emlék: szerencsi csoki és a várak

De ez itt egy váras blog, és ebből már sejthető, hogy Szerencs nem csak a 20 g-os, várakat ábrázoló mini táblás csokijával hülyítette meg a hozzám hasonlóan csoki- és vármániás embereket, hanem a település központjában elhelyezkedő, egészen jó állapotban fennmaradt huszárvárával is.

Szerencs a Zemplén legfiatalabb erőssége, melynek építését 1557-58 telén kezde el Némethi Ferenc tokaji várkapitány. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy nyugat felől Szerencs a Zemplén kapuja, vagyis a Habsburg uralkodókkal nem éppen baráti viszonyt ápoló Némethi fontosnak tartotta egy ütközőzóna létrehozását a tokaji vár előterében, attól mintegy 20 km-re.

A belső vár bejárata a külső vár udvaráról

Megközelíthetősége

A szerencsi Rákóczi vár a kényelmes vártúrázók ideális célpontja lehet, hiszen meghódításához nem kell hegymászó tudomány és ülőmunkában megpunnyadt testünktől sem követel különösebb verítékáldozatot.  A vármustra akár egy papucsban is kényelmesen teljesíthető. Ha stílusos akarok lenni, akkor egy 20 g-os váras tejcsoki fedezi a látogatás energiaszükségletét. 

A jó állapotban fennmaradt épület a település központjában helyezkedik el egy kellemes városi park közepén. 

A vár egyik bejárata a Rákóczi útról közelíthető meg, a városi fürdő mellett, a parkon át.

Autóval azonban egyszerűbb a Huszárvár út felől, a külső várat támadni, hiszen itt közvetlenül a bejárat mellett lehet parkolni.

A külső vár kapuja

Maga a vár teljesen jó állapotban van, azt előbb a ’80-as években újították fel, majd 2011-ben lecserélték a tetőszerkezetét is. A felújítások előtt 1945-ig a Szirmay család lakta a kastéllyá alakított huszárvárat, majd '45 után a Szerencsi Állami Gazdaság irodái és lakások kaptak benne helyet.

A felújítást követően a várba került a Zempélni Múzeum, a könyvtár, valamint a külső várban létrehoztak egy színháztermet és egy szállodát. A külső vár udvarán rendszeresen vannak programok, szabadtéri koncertek.

A külső vár a szállóval

A belső vár négyzet alaprajzú, ahol az udvart teljesen körbeépítették. A vár egykori főbejárata az igencsak masszív kaputorony aljában nyílik a külső vár felől. A múzeum a belső vár emeletén található, melynek bejáratához nagyon szép, hangulatos külső lépcsősor vezet.

A belső vár udvara

A belépő nagyon baráti, mindössze 600 a felnőtt és 300 forint a kedvezményes jegy. Az egyébként ízléses, szépen berendezett tárlatok megtekintését követően azonban rájöttem, hogy a jegy ára abszolút arányban van a kiállítással, amely nem túl nagy, ezért ha több pénzbe kerülne a belépő, akkor utána szívnám a fogam, hogy drága volt. Így azonban úgy gondolom, hogy megfelelő ár-érték arány fogadott.  

A bemutatott gyűjtemény 4 fő témára bontható.

A helytörténeti, várral kapcsolatos és nagyon szép korabeli tárgyakat is felvonultató tárggyűjtemény 2 termet foglal magába. Természetesen van egy, a helyi csokoládégyártást feldolgozó kiállítás, ahol nagy örömmel fedeztem fel a gyermekkoromban általam is nagy mennyiségben pusztított csokoládék papírjait, és azok illatát is.

A múzeum jelentős részét foglalja el a Petrikovics László hagyatékát képező képeslapgyűjtemény, valamint a jobbára Frey Antal szerencsi grafikus munkáiból álló Ex libris kiállítás.

A múzeum bejárata

A jegy árában benne foglaltatik az az extra, hogy az egyébként ingyenesen látogatható vár keleti oldalán található terasz, valamint a várfal tövében elhelyezkedő kőtárhoz csak a múzeum látogatói férnek hozzá a Frey kiállításon keresztül.

A vár külső terasza

A belső várat körülvevő falak egy része ma már nincs meg, vagy nem az egykori magasságában látható. Egyedül a külső vár délkeleti, hatszögletű bástyája maradt épen, teljes magasságban.

Az épen maradt délkeleti bástya

A vár története

A XVI. század második felében és a XVII. században Zemplén a korabeli magyar királyság egyik legfontosabb területe, hiszen Mohács után a 3 részre szakadt ország ütközőzónája volt. Az 1550-es évek közepén a Habsburg-ellenes Némethi Ferenc volt a tokaji várkapitány, aki tisztában volt a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedéssel és ezekben az években költségeket nem kímélve a tokaji várat az ország egyik legerősebb erődjévé fejlesztette.

Mindezek mellett igyekezett Tokaj környezetét is megerősíteni, így elfoglalt és felújított jó néhány környékbeli kisebb várat. Mivel nyugat felől nem volt elővéd, ezért kézenfekvő, hogy Némethi a Tokajtól 20 km-re található Szerencsen kezdett el egy huszárvárat építeni 1557-58 telén, mely jó szolgálatot tehetett a kereskedelmi utak ellenőrzésében is.

A vár keletkezésével kapcsolatos elméletek két alapvető irányt követnek. Az időpont rendben van, de a régebbi és általánosan használt elmélet szerint Némethi az itt lévő bencés apátságot erővel elfoglalta és azt alakította át várrá.

Ezzel szemben az 1978 és 1991 között a várban ásatásokat folytató László Csaba régész azt állította, hogy ennek semmilyen bizonyítékát nem találta, ugyanis az építéskori járószint alig volt a mai alatt, vagyis nem egy korábbi épület alapjaira épült a vár.

Egy viszont bizonyosnak látszik: mégpedig az, hogy az egykori apátság építőköveit felhasználták a huszárvár építéséhez. Talán emiatt jelent meg az utókor emlékében úgy, hogy a kolostort építették át, pedig valószínűbb, hogy a romos kolostor köveit csak felhasználták az építkezéshez.

A vár nyugati oldala

A Némethi által épített vár a masszív kaputoronyból és a hozzá derékszögben kapcsolódó kétszintes lakóépületből állt, melyet valószínűleg palánkfal, és mocsaras terület vett körül.

A vár építése nyilvánvalóan nem tetszett a királynak, ezért 1559-ben már ostrom alá is fogta, de bevenni nem sikerült.

Ferdinándot Miksa követte a trónon, és 1565 februárjában hatalmas sereget küldött Schwendi Lázár vezetésével Némethi ellen, aki Tokaj ostroma közben vesztette életét. Ezzel egy időben Némethi sógora, a királypárti Balassa Menyhért ostrom alá vette Szerencset és el is foglalta, ezzel a vár a király birtokába került.

Szerencs igazi felemelkedése azonban csak ezután következett. Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem (aki itt van eltemetve) 1583-ban zálogbirtokként kapta meg a királytól Szerencset, melyre 1603-ban végleges adománylevelet szerzett.

A várkert egy része, ami régen mocsár volt

1605-ben országgyűlés helyszíne volt Szerencs, ahol Bocskai Istvánt választották Magyarország és Erdély fejedelemévé.

Rákóczi Zsigmond 1586 körül megkezdett építkezései alakították ki a vár későbbi formáját. A belső vár udvarát teljesen körbeépítette, majd több bástyával megerősített külső várat építetett köré.

Amikor Rákóczi György 1616-ban feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, a székhely település Sárospatak lett, így Szerencs jelentősége lecsökkent, rezidenciából birtokközponttá vált.

1644-ben III. Ferdinánd csapatai támadták meg Szerencset, amelyet Rákóczi György várkapitánya átengedett az ellenségnek. A fejedelem vezére, Kemény János azonban még abban az évben visszafoglalta a várat és az áruló kapitányt a várkapunál felakasztották.

A Wesselényi összeesküvés elfojtását követően 1672-ben a vár a király kezébe került, akitől Thököly Imre vette vissza 1680-ban. Ekkor a várat felrobbantották, melyet a király állíttatott helyre.

A Rákóczi szabadságharc alatt visszakerült a vár a Rákócziak birtokába, azonban a felkelés leverését követően ismét királyi birtok lett, melyet több főnemesi család között osztottak meg. Végül a Szirmay család vette tulajdonba, akik a várat egészen 1945-ig lakták.

Egy biztos: a szerencsi Rákóczi vár megkerülhetetlen tényező egy zempléni vártúra esetén, már csak azért is, mert egy meglehetősen eredeti és ép állapotban ránk maradt épületről van szó.  

Ha megnézed a szerencsi várat, akkor biztos, hogy nem csak a csokoládé és a cukor fog eszedbe jutni a település nevének hallatán. 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább
«
12345

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek