Ha eredeti állapotban fennmaradt középkori magyar várakat akarunk látni, akkor Ausztriáig kell utazni. Burgenlandban aztán a bőség zavarával szembesülünk, hiszen több olyan történelmi várat is felkereshetünk, amelyek eredeti pompájukban maradtak ránk. Ezeknek egyik legszebb példája Szalónak (németül: Stadtschlaining) vára.
A településre behajtva már messziről látszik a várból valami, de a Fehér patak partján található fák többnyire kitakarják a lényeget, csak a lombok között lévő réseken villan fel egy-egy torony, fal.
A várat körülvevő erdős táj nem volt mindig jellemzője a környéknek. Egy 1870-es fényképen a mostani buja növényzetnek nyomát sem látni, az épület környezete meglehetősen kopár képet mutatott.
Jelenleg azonban a fák között felbukkanó kis részletek is sokat sejtetnek. Aztán a falu központjába érve hirtelen mesebeli kép tárul elénk egy duplatornyos, magas falakkal határolt várkastélyról, amely a Fehér patak mentén található sziklán uralkodik a környék felett. Az erősséget egyik oldalról a patak meredek fala, a másikról a nagyon mély várárok veszi körül.
A XIII. század végén már állt itt egy vár, mely a későbbiekben folyamatosan bővült és tulajdonosai is rendszeresen váltották egymást.
Első virágzását Andreas Baumkircher német lovag alatt élte 1446 és 1471 között. Az ő idejében építettek az öregtorony mellé palotaszárnyat és ekkor alakult ki a mai település is. Baumkircher ugyan a császártól kapta a várat, de 1468-ban átállt Mátyás király szolgálatába és több sikeres hadjáratot is vezetett a magyar király oldalán, mely tette később önmagára nézve végzetesnek bizonyult.
1527-től a Batthyány család birtokába került a vár és ott is maradt több, mint 300 évig. A Batthyányak idejében fellendült a birtok gazdasági élete és jelentős építkezések folytak. Ebben az időszakban alakult ki a vár mai formája.
Szalónak utolsó birtokosa az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos volt, akinek 1849-ben történő kivégzését követően a kamarára szállt a tulajdonjog. 1957-ben az államtól Udo Illig nyugalmazott miniszter vette meg az épületet és kezdett bele annak felújításába, mely Burgenland tartományhoz való 1980-as visszacsatolását követően fejeződött be.
Bármely irányból tekintünk az épületre, a látképet a vár két szélén égbe szökő magas tornyok uralják.
A bejárattól balra található a kör alaprajzú öregtorony, mely a legrégebbi építmény, jobbra pedig a szögletes őrtorony.
A várba 12 pilléren nyugvó impozáns kőhídon át juthatunk be. A híd falu felőli végén személyesen Nepomuki Szent János és Szűz Mária vigyáz egy súlykorlátozást jelző tábla társaságában arra, hogy a hídra 3,5 tonnánál súlyosabb járművek ne hajtsanak rá. A kőhíd azonban annyira masszívnak látszik, hogy Matuska Szilveszternek is komoly fejtörést és technikai gondot okozna az elpusztítása, ha lenne hozzá egyáltalán szíve.
A várba az 1648-ban épült kaputornyon keresztül jutunk, ahol a jegypénztár is található. A felnőtt jegy 8, a kedvezményes 5 Euróba kerül.
Az őrtorony és a körülötte lévő épületek nem látogathatók, mivel ott alakítottak ki egy konferenciaközpontot, illetve nem akarják zavarni a toronyban élő őshonos denevérpopulációt.
Az udvaron balra fordulva találjuk rögtön az öregtornyot, illetve a Batthyányak által épített kastélyszárnyat. A belső vár udvarára egy kis hídon keresztül jutunk. Ez a fekete udvar, amely nevét a jellegzetes stukkódíszekről kapta.
A kastély- és a palotaszárnyban két kiállítást is végignézhetünk.
A várakban szokásos fegyver és helytörténeti kiállítás mellett az itt székelő Béke- és Konfliktuskezelő Központ több emeletet kitevő interaktív kiállítása is látogatható.
A tárlat egyes részeit „Háború és erőszak”, „Béke és Konfliktus” címekkel illették. Szó van itt családon belüli erőszakról, háborúk borzalmairól, városi bűnözésről és minden olyan témáról, amely az emberi faj erőszakosságát mutatja be.
Az egyik legérdekesebb téma ezen belül annak a Baumkircher lovagnak az esete, aki III. Frigyes császár bizalmasa volt, és akitől sérthetetlenséget kapott. Ugyancsak a császár adott neki engedélyt 1462-ben Schlaining megalapítására. 1471-ben azonban Baumkircher lovagot a császár utasítására Grazban tőrbe csalták, elfogták és meghallgatás, valamint tárgyalás nélkül kivégezték.
A kiállítás azt mutatja be, hogy milyen körülmények vezettek ahhoz, hogy a német-római császár kegyeltjéből a birodalom ellensége lett és úgy ítélték el, hogy nem adatott meg neki a védekezés joga.
Az öregtorony fala néhol 5 méter vastag és nem belső létrán, vagy lépcsőn lehet a szinteket megmászni, hanem a szintek közötti lépcsősor a külső falba van építve. Ebből adódóan meglehetősen szűk és alacsony a járat.
Azonnal felderengett előttem az egri minaret rémképe, ahol mázsán felüli 2 méteres ember lévén az utolsó szakaszon meg kellett küzdenem a feljutással. Kb. úgy ment, mint amikor a borosüvegből húzzák ki a dugót. Ahogy felfelé küzdöttem magam, gondolatban elképzeltem, hogy a jó francba fognak a tűzoltók kibontani, ha beszorulok.
A szalónaki öregtorony lépcsője azonban tágasabb volt egy kicsit, így minden probléma nélkül felértünk a tetejére, ahonnan az elénk táruló panoráma kárpótolt mindenért.
Szalónak várának felkeresése nagyszerű családi program akár úgy, hogy kevesebb időnk van és csak ide látogatunk el, akár egy burgenlandi vártúra egyik állomásaként.
A vár honlapja: www.stadtschlaining.at
Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is!
