Az erkölcsös vár - ahová "fosos kurvák" a lábukat sem tehették

A vár, ahonnan eme kétes hírű, romlott erkölcsű hölgyek alighanem a végvári vitézek legnagyobb bánatára ki voltak tiltva, nem más, mint Regéc.

A tilalmat pedig maga a vár nagyasszonya, Zrínyi Ilona rendelte el 1678. május 1-én meghozott várrendtartásában, sok más egyéb rendszabály mellett.

Zrínyi Ilona

A regula egész pontosan így szólt: „Holmi fosos kurvákat be ne bocsássanak a várba, hanem az ki méltó az illendő személyeket.”

A fentihez hasonló szabályt nem csak Regécen vezettek be, hanem abban a korban általánosan elfogadott előírás volt a ledér nők (és egyáltalán mindenféle nő) távoltartása a váraktól.

Ennek legfőképpen egészségügyi okai voltak, de nyilvánvalóan nem volt kívánatos jelenség az sem, hogy a katonák összezördüljenek egymással a szebbik nem miatt.

A regéci vár Zrínyi Ilona korában- forrás: www.regecivar.hu

És hogy mit tartalmazott még ez a rendszabály?

Ha valaki felmászott a vár falán, a fejével fizetett tettéért.

Az őr, aki szolgálatban elaludt, elsőre még megúszta némi veréssel, de második alkalommal már a vár fokáról hajították le.

Nem szerették a duhajkodást sem: ha valaki a várban kardot rántott a másikra, levágták a kezét. Amennyiben meg is sebesítette bajtársát a hirtelen haragú vitéz, akkor a fejét vették.

A káromkodókat egyszerűen egy fél napra tömlöcbe vetették.

Azonban hiba lenne azt hinni, hogy csak fegyelmező rendeletek születtek.

Zrínyi Ilona elrendelte azt is, hogy rendszeresen tartsanak a várban lövészetet, a fegyvereket pedig folyamatosan tisztítsák.

Tűz esetére a várfalakon mindig tartottak készenlétben vizet, és a kéményeket is alaposan tisztították.

A vár pusztulását nem is vétlen tűz okozta, hanem 1686 május 2-án I. Lipót császár utasítására Caprara generális módszeresen leromboltatta.

Regéc vára napjainkban

0 Tovább

Várak, amelyeket látnod kell! Egy túra, négy nap, nyolc vár!

Mivel 2018 a hosszú hétvégék éve lesz, ezért az előttünk álló időszak a várbarátok számára kedvező lehetőséget teremt tartalmasabb kirándulások tervezésére.

Csak néhány olyan hely van Magyarországon, ahol egymástól kis távolságra jó néhány magyar történelmi vár található. Ezek egyike a nyugati határszakasz, mely a várak egymáshoz való közelsége miatt pénztárcabarát módon alkalmas arra, hogy a lelkes vártúrázó néhány napos kirándulás során több történelmi nevezetességet is kihúzhasson a listájáról.

A szóban forgó várak az osztrák-magyar határ mentén, annak két oldalán sorakoznak. A schengeni határoknak köszönhetően az Ausztriában található váraink is egyszerűen becserkészhetők, nem kell hozzá más, mint néhány Euró, vagy egy bankkártya.

Az alábbi lista 4 teljes nap alatt kis előre tervezéssel teljesíthető, hiszen Kőszegtől mindegyik vár elérhető 1 órán belül.

A családommal Kőszegen foglaltam szállást, mely a többi várhoz képest központi helyen van, így a csillagtúrák kiindulópontja lett. Az sem mellékes, hogy a város mindenféle szállásigényt ki tud elégíteni a vendégháztól a panzión át a szállodáig.

Amiben ez a túra egyedülálló: a várak közül csak egy van romos állapotban, a többi eredeti pompájában maradt meg.

1. Kőszeg

vártúra Alpokalja Burgenland
Óház kilátó - forrás: www.koszeginfo.com

Kőszeg esetében rögtön két várról beszélhetünk. Az egyik a város felett magasodó Óház-tetőn található, most kilátóként üzemel.

Az összes vár közül ez a legrégebbi, már őseink bejövetele előtt is létezett. A kilátóhoz nem túl megerőltető gyalogtúrával lehet feljutni, ahonnan páratlan panoráma nyílik a körülötte levő tájra.

vártúra Alpokalja Burgenland
A kőszegi Jurisics-vár

A legtöbbek által ismert Jurisics-vár Kőszeg történelmi belvárosában áll, mely a történelemkönyvekbe az 1532-es nagy török ostrom révén került be.

Érdemes megnézni a várban található múzeumot, de maga a város is ámulatba ejtően szép, kis utcái igazi középkori hangulatot árasztanak. A környező vártúrákról visszatérve esténként a belváros egy-egy éttermében elevenítettük fel az aznapi élményeket. 

A kőszegi várakról és az ostrom alatt tanúsított hősies helytállásról  részletesen itt olvashatsz.

2. Sárvár

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.nadasdymuzeum.hu 

Kőszegtől keletre, mintegy 42 km-re található Magyarország egyik legszebb, eredeti állapotában megmaradt erőssége, a sárvári Nádasdy-vár. Fennmaradását elősegítette, hogy egészen a XX. század közepéig folyamatosan valamely magyar, vagy európai főúri dinasztia lakta.

A XVI. századtól a Nádasdy család főnemesi ágának székhelye. A Nádasdy múzeum az országban szinte egyedülállóan gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, melyben helyet kapott a Nádasdy huszárezred életét, mindennapjait feldolgozó kiállítás.

A sárvári várról, és a huszárezredről itt találsz bővebb információt.

3. Léka (Lockenhaus - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.ritterburg.at

Kőszegtől nyugatra, mindössze 14 km-re - gyakorlatilag a hegy másik oldalán - található Léka vára. Az épségben megmaradt, magántulajdonban lévő középkori lovagvár külső szárnyában szálloda üzemel. A belső várban vártörténeti, valamint a környéken őshonos denevérek életét bemutató interaktív kiállítás látható.

Az épület hamisítatlan középkori hangulatot áraszt.

Lékáról szóló írásom itt olvasható.

4. Fraknó (Forchtenstein - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
Fraknó

Kőszegtől 50 km-re északi irányban található Fraknó. A tökéletesen eredeti és ép állapotban megmaradt vár az Eszterházy család kincstára és magánmúzeuma volt és a mai napig is az. Fraknóra érdemes sok időt szánni, ugyanis páratlanul gazdag múzeuma van, melynek kiállítási anyagát az Eszterházy hercegek és grófok által évszázadok alatt megszerzett hadizsákmány képezi. Többek között a várban található Európa második legnagyobb fegyvergyűjteménye, melyről itt találsz bővebb információt. 

5. Lánzsér (Landsee - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.burgenland-info

Kőszegtől 37 km-re északnyugati irányban található Lánzsér település, melynek romos vára a falu felett emelkedő hegy tetején épült. Igaz, hogy lepusztult állapotban maradt ránk, azonban a túra legnagyobb várát tisztelhetjük benne. Méretei lenyűgözőek, az öregtoronyból pedig elképesztő kilátás nyílik a környező területre. Bővebben itt olvashatsz róla.

6. Szalónak (Stadtschlaining - Ausztria) 

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.burgenland-info

Szintén Ausztriában, Kőszegtől 30 km-re délnyugatra helyezkedik el Szalónak vára, amely szintén teljesen ép állapotban maradt meg az utókor számára. A várban helytörténeti, illetve a benne székelő Békemúzeum kiállítása található, melyről itt olvashatsz.

7. Németújvár (Güssing - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.burgenland-info

Kőszegtől 52 km-re délnyugati irányban találjuk Németújvár jelentős középkori várát, amely a város felett emelkedő vulkáni csúcsról uralkodik a környék felett. A vár évszázadokon át a Batthyány család székhelye volt és jelenleg is  a család tulajdonában van.  Az épület ugyan nem rom, de erősen leamortizált állapotban van. A várról további információ itt.

8. Borostyánkő (Bernstein - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.burgbrenstein.at

Kőszegtől 30 km-re nyugatra található Borostyánkő vára, vagy más néven Almássy-vár. A vár teljesen épen maradt fenn, azonban 1953 óta szálloda üzemel a falai között, ezért csak a egy része látogatható turisták által.

+1. Kabold (Kobersdorf - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: mapyo.net

A várkastély Kőszegtől északnyugatra, mintegy 35 km-re található. Mivel teljes egészében magántulajdonban van, kizárólag csoportok látogathatják előre egyeztetett időpontban.  

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

0 Tovább

Ahol helytállásban vertük a spártaiakat

A hely pedig nem más, mint Kőszeg, ahol 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megállította a Bécs ellen vonuló I. Szulejmán félelmetes hadseregét. Kőszeg ostromát és a thermopülai csatát nyilván nehéz összehasonlítani, azonban Jurisicsnek még akkora esélye sem volt a győzelemre, mint Leonidásznak.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás

Az i.e. 480-ban lezajlott görög-perzsa ütközetben a modern történészek a perzsa sereg nagyságát 20.000 főtől 250.000 főig saccolják. Ezzel szemben a görögök nem 300-an voltak, hanem különböző korabeli történetírók művei alapján létszámukat 5500-7000 főre taksálják, amiből Leonidász testőrsége volt a legendás 300 fő.

Azt is tudjuk, hogy Kőszeg ostroma előtt Jurisics Miklós várkapitánynak pontosan 28 könnyű- és 10 nehézlovasa volt, amely rettenetes haderőt mindössze 8 katonából álló gyalogos alakulat tett tekintélyessé. Ehhez jön még az a 700 fő iparos, kézműves, és jobbágy, akik a törökök elől a várba menekültek és akik egyébként a fegyver markolata helyett az eke szarvának szorongatásához voltak szokva. Vagyis a védelmet pontosan 46 katona és kb. 700 felfegyverzett civil jelentette.

Velük szemben állt a kor leghatalmasabb és talán legütőképesebb hadserege élén olyan kiváló hadvezérekkel, mint Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír. A törökök létszáma megközelítőleg 100.000 fő lehetett.

De nézzük előbb a várat!

Kőszeget nem lehet igazán klasszikus értelemben várnak nevezni, hanem inkább az erődített város a találó kifejezés. A kicsiny középkori várost ugyanis Károly Róbert idején falakkal vették körül, amelyet több ponton bástyákkal erősítettek meg. A belváros ma is egészen jól tükrözi a középkori állapotokat. Egy korabeli térképpel kezünkben sétálva napjainkban is látszik, hol húzódtak a városfalak, és sok helyen fel lehet ismerni az egykori falakat mai épületekbe ágyazva.

Óvár, vagy Felső vár

Kőszeg esetében két várról beszélünk. A régebbi maradványa a város felett húzódó 609 méter magas Óház-tetőn található és felújítva ma kilátóként funkcionál. Ennek első emléke még a honfoglalás előtti korból, 802-ből származik, Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
Óvár, vagy Felső vár    

Sok információ nincs róla, valószínűleg őrtorony, határvár lehetett. Ez képezhette az alapját a későbbi toronyvárnak. A kőszegi felső vár hatalmas lakótorony volt, melynek a bejárata az első emelet magasságában nyílt, az ajtóhoz vezető feljárót pedig a későbbiekben félkör alakú védőművel biztosították.

https://www.youtube.com/watch?v=xVu9KKk8Ij4

A tatárjárás után a várat IV. Béla a Kőszegi családnak adományozta. A torony Óvár, vagy felső vár néven 1248-ban szerepel először írott formában. Az erőddel azonban egy gond volt: igen messze esett a völgyben húzódó kereskedelmi utaktól.

A Kőszegiek az általuk behívott német lakosságot az út mentén, a völgyben telepítették le, ahol 1250 körül megalapították Kőszeg városát.

Itt építették fel az új várat, amelyet ebben az időben alsó vár néven emlegettek, és amely fokozatosan elhalványította a régi vár jelentőségét és átvette a szerepét.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
forrás: www.koszeginfo.com

1327-ben Károly Róbert hosszabb háborúskodás után elfoglalta mindkét várat.

1354-ben még javában használták a felső várat, mert abból a korból fennmaradt egy határleírás Kőszeg környékéről. Később azonban vélhetően az osztrákokkal vívott csatározások következtében a béke feltételeként lerombolták. Mivel elvesztette jelentőségét, többé nem újították fel. 

A romok fölé 1896-ban kilátót építettek, mely nem sokkal később összedőlt. A maradványokat 1991 és 1995 között tárták fel, melynek során megállapították, hogy a torony 20x12 m alapterületű volt, az udvarra pedig egy kisebb kaputornyon át lehetett bejutni.

Alsó, vagy ahogyan a legtöbben ismerik Jurisics vár

Az alsó várat 1327-nem Károly Róbert elfoglalta, majd 1336-ban jelentős kiváltságokat adott a városnak elősegítve ezzel a fejlődését. A rendszeres határmenti osztrák betörések miatt ebben az időben kezdik meg a városfalak kiépítését. Ez azt jelentette, hogy a nem túl nagy méretű várost erős falakkal és bástyákkal vették körül, amelyet minden oldalról vizesárok védett.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
A város egykori kapuja

Az erődített város egyik sarkában volt a tényleges vár, amely egy belső- és a bejárata előtt egy külső vagy inkább elővárból állt.

Mindkettőt vizesárok vette körül, amelybe a Gyöngyös patak vizét vezették. A vár a XV. század közepére a Habsburgoké lett, akiktől ugyan Hunyadi Mátyás 1482-ben elvette, de 1492-ben visszafoglalták.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
A város az 1532-es ostrom idején, bal felső sarokban a várral

https://www.youtube.com/watch?v=74WkDkpcubs

Kőszeget 1532-ben Jurisics Miklós birtokolta, aki Ferdinánd császár híve volt.  Mint horvát bán számos alkalommal tett szolgálatot Ferdinándnak, többek között Szulejmánnál is járt követségben.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
forrás: www.vasmegyei-varak.hu

A város ostroma 

1532-ben I. Szulejmán 80-120.000 fősre becsült seregével másodszor indult meg Bécs ellen, azonban ebben az évben nem a szokványos és mindenki által használt úton, vagyis a Duna mellett vonult, hanem a Dráva mentén, majd a Dunántúlon toronyirányt átvágva.

Mivel azonban az utak rosszak és keskenyek voltak, a hatalmas had csak augusztus 5-re ért Kőszeg alá. Történészek a mai napig találgatják, hogy ha Bécs volt a fő cél, és már az időjárást tekintve így is késésben volt, akkor a szultán miért állt meg egy jelentéktelen kis városnál, amelyikben mindössze 46 katona és pár száz civil volt?

Van aki szerint a várba felhalmozott élelem megszerzése volt a fő cél, a valószínűbb ok azonban az, hogy a törökök késedelmes és lassú felvonulása miatt Bécs alatt Ferdinándnak akkora európai sereget sikerült összetoborozni, ami nagyobb lehetett a török hadnál is.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
I. Szulejmán szultán

Szulejmánnak pedig távol a hátországtól ezzel a komoly sereggel aligha volt kedve megütközni. 1532. augusztus 5-től az ostromot vezető Ibrahim napokig lövette ágyúkkal a várat, majd 13-tól egészen 27-ig összesen 19 török rohamot vertek vissza a védők melyekből az utolsó roham egy teljes napig tartott.

Az oszmán hadsereg a 25 napos küzdelem alatt a kor szinte összes ostromtechnikáját bevetette kezdve az ágyúktól a falak aláaknázásán át a különböző ostromszerkezetekig.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
Kőszeg ostroma  forrás: www.turkinfo.hu 

A törökök a 29-re tervezett végső roham előtt – melyet már aligha bírt volna el a 200 fősre apadt őrség – váratlan ajánlattal álltak elő. Ha a védők engedik kitűzni a lófarkas zászlókat a várra, akkor elvonulnak Kőszeg alól és felhagynak az elfoglalásával.

A helyzetet mérlegelve Jurisics belement a névleges megadásba, Szulejmán pedig tartotta a szavát és seregével elvonult a vár alól annak tényleges bevétele nélkül. A kapitány hősies helytállása miatt később bárói címet kapott. Mivel azonban fiú utód nélkül halt meg, Kőszeg királyi birtok lett.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
Jurisics Miklós 

A város 1695-től került az Eszterházy család birtokába, egészen 1931-ig. A XVIII. században több ostromot is átélt, hol a császári, hol a kuruc csapatok fosztották ki, 1777-ben pedig leégett. Ekkor bontották el a védműveinek nagyobb részét.

A várat kétszer is felújították. Először 1955 és 1963, majd 2011 és 2013 között.

Napjainkban

A közelmúlt felújításainak köszönhetően Kőszeg vára nagyon szép állapotban van. Az épület külső körbejárása során még jobban átéreztem a vár egykori védőinek hősiességét, ugyanis a vár még a nevezetes ostrom idején, a XVI. században sem volt korszerűnek mondható.

A képre kattintva galéria nyílik!

vártúra vár kőszegi vár kirándulás

Nem áll megközelíthetetlen hegyormon, nincs egy olaszbástyája sem, nincsenek óriási, vastag falai, a négy sarkán álló, elavult körbástyák pedig alig nagyobbak egy jól megtermett vidéki kolbászfüstölőnél.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a fenébe tudott ez a vár ellenállni a Bécs ellen készülő teljes oszmán hadseregnek.

A vár megtekintéséhez a bejáratánál kell jegyet váltani, ahol akár korabeli jelmezeket is lehet bérelni, hogy a látogatók még jobban átéljék a középkori hangulatot. 

Az udvaron a Kőszegi Várszínház szabadtéri színpada terpeszkedik, rontva az összképet. 

A belső vár egyik szegletében gyógy- és fűszernövények kaptak helyet. Az emeleti termekben „a kőszegi vár évszázadai” címmel lehet állandó kiállítást megtekinteni, és természetesen van számottevő fegyvergyűjtemény is.

Vártúrázóknak kifejezetten ideális célpont lehet Kőszeg, ahol sok szálláslehetőséget találnak, és ahonnan kiindulva akár 7-8 másik várat is felkereshetnek.

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

forrás:

www.koszeg.hu

www.jurisicsvar.hu

2 Tovább

Egy hely, ahol huszárrá válsz - Sárvár

Sajnos nagyon kevés olyan magyarországi várral büszkélkedhetünk, amely nem esett áldozatul a XVIII. század várromboló tevékenységének. Ezek egyike Sárvár, a Nádasdy család ősi fészke.

Gazdái az elmúlt évszázadok során az adott kor követelményeinek megfelelően erősítették, alakították át a várat, de napjainkban is fel lehet ismerni több száz éves metszetek alapján.  

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

Sárvár tipikus síkságra épült, védelmi szempontokat előtérbe helyező, de azért egy főúri család számára a kényelmet is biztosító vár a maga hatalmas zárt udvaros palotájával és óolasz bástyákkal szegélyezett külső falaival.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

A vár története:

Természetesen Sárvár is átesett a várak szokásos evolúciós fejlődésén. A kiskirályok időszakában Sárvár a Kőszegieké volt, akiktől 1327-ben foglalta vissza Károly Róbert, és királyi birtok is maradt egészen 1390-ig. Ekkor a várat Luxemburgi Zsigmond királyunk Kanizsai János esztergomi érseknek adta, akinek családja kisebb megszakításokkal egészen 1534-ig birtokolta.

A vár a XIII. században egy háromszintes toronyból és a köré épült falakból állt. A Kanizsaiak a XV-XVI. században több szakaszban bővítették a palotát, melyet várfal vett körül.

A vár azonban felemelkedését a Nádasdyaknak köszönheti, akik a XVI. században Sárvárt jelölték ki uradalmuk központjának. A család igen jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben, azonban főúri ága is csak Nádasdy Tamás (1498-1562) révén, a XVI. században vált igazán fontos tényezővé. Ő volt ugyanis az, aki először viselt országos, méghozzá nádori tisztséget.

Hasonló utat járt be az Eszterházy család is, amely szintén ebben a korszakban emelkedett fel.

A legfontosabb tisztségek és hivatalok betöltéséhez – melyeket ugyan tetteikkel és rátermettségükkel kiérdemeltek - létfontosságúvá vált a család eredetének minél ősibb és előkelőbb igazolása.

Így aztán eme családok által megbízott, ma leginkább családfakutatónak nevezhető krónikások nagy bizonyossággal megállapították, hogy a Nádasdyak őse Hitvalló Eduárd angol király fiával, még Szent István idejében Magyarországra költözött angol főurak egyikétől származik.

Az Eszterházyak – akik ugyancsak ekkortájt váltak az országban jelentős, ha nem a legjelentősebb tényezővé, a vérvonalat egészen Attiláig vezették vissza.

Végül is nincs ezzel semmi baj, ahogy szokták mondani, Ádámról és Éváról mindenki rokon.....

Nádasdy Tamás 1534-ben hozományként, Kanizsai Orsolya révén jutott hozzá a várhoz, amely attól kezdve komoly fejlődésen ment keresztül. Művelt, vagyonos ember volt, aki Sárvárt tette meg uradalmának központjává. A vár palotaszárnyát reneszánsz stílusban teljesen újjáépítették, azonban nem feledkezhettek meg a törökök fenyegető közelségéről sem. Ennek okán a palota építésével párhuzamosan a külső védműveket is megerősítették. A külső megjelenést manapság is erőteljesen meghatározó óolasz bástyák azonban csak később, 1588 és 1615 között készültek el.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

Sárvár igazi fénykorát II. Nádasdy Ferenc (1555-1604) idejében élte, akit a törökök „erős fekete bég” néven emlegettek. Nádasdy sokoldalúan művelt ember volt, azonban a kor, amelyben élt meghatározta életútját. Ismerjük művelt, művészeteket pártoló reneszánsz főúrként is, de életét leginkább a három részre szakadt Magyarország védelme érdekében a törökök elleni hadakozásnak szentelte.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár
Nádasdy Ferenc, a fekete bég

Tette ezt igencsak eredményesen, hiszen dunántúli főkapitányként nemcsak a hódoltság területein lévő, vagy a Magyar Királyság területére betörő török csapatokat támadta, hanem rendszeresen portyázott a hátországban is nyugtalanítva ezzel az ellenséget. A számára elérhető erővel a létező legereményesebb taktikát választotta: kisebb létszámú lovas seregeivel folyamatosan zaklatta, támadta a törökök utánpótlását, felvonulási útjait. 

Tevékenysége igen eredményes volt, hiszen csak elvétve hagyta el vesztesen a csatamezőt. A budai pasa írnokai ugyancsak erősen igénybe voltak véve ebben az időben, ugyanis a pasa folyamatosan panaszleveleket volt kénytelen küldözgetni Bécsbe, hogy békeidőben is hol itt, hol ott csapott le rájuk a "fekete bég". 

Pedig Nádasdyt nyilván csak a jószándék vezérelte, nehogy a törökök túlságosan elkényelmesedjenek nálunk.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár
végvári lovaskatona (huszár) Nádasdy Ferenc korából 

A vár kialakításának utolsó, nagy fázisa III. Nádasdy Ferenc (1625-1671) országbíró idejében történt, amikor a kapunál található tornyot összekötötték a palotaszárnnyal és felette kialakították a teknőboltozatos dísztermet, ami Magyarország egyik legszebb barokk belső tere.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

A terem mennyezetét és falait az elődök hőstetteit ábrázoló freskókkal díszítették. Ekkor alakult ki nagyjából a palotaszárny mai, egységes formája. Nádasdy Ferencet 1671-ben a Wesselényi féle összeesküvésben játszott szerepe miatt kivégezték. Az uradalmat I. Lipót császár 1677-ben Draskovich Miklósnak és feleségének, Nádasdy Krisztinának adta – természetesen teljesen kifosztva. A vár ebben az időszakban erősen leromlott.

Sárvár a mai épségét nem csak annak köszönheti, hogy folyamatosan valamelyik főúri család lakta, hanem annak is, hogy igazán nagy ostromot nem élt meg. A törökök egyszer próbálkoztak bevenni, sikertelenül.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

Harcokban utoljára a Rákóczi szabadságharc idejében játszott szerepet a vár, melynek közvetlen környezetében 1704-től folyamatosan váltakozó sikerű hadműveletek zajlottak. Sárvár ezekben az években számtalanszor cserélt gazdát a hadviselő felek között.  

A meglehetősen leromlott állapotú várat 1803-ban a Habsburg-Estei család vásárolta meg, akik teljesen felújították és kialakult a mai képe. A felújítás során épült meg a téglahíd és feltöltötték a vizesárkot, parkot alakítva ki a helyén.

A vár utolsó tulajdonosa 1875-től III. Lajos (utolsó) bajor király és felesége, Estei Mária Terézia Dorottya voltak, akik egy erős uradalmi központot hoztak itt létre.

A II. világháborút követően a vár a település tulajdonába került, amikor is 60-as, 70-es évekbeli ismételt felújítást követően kulturális feladatokat látott és lát el a mai napig.

A vár napjainkban:

A vár manapság igazán impozáns látványt nyújt eredeti, szépen felújított, karbantartott épületeivel. Masszív, téglából épült híd vezet a vár főbejáratáig, melynek kaputornya 3 emeletes.

A torony ősszeépült a palotával, így a várkapun belépve egy dufart vezet egyenesen a tágas, ötszögletű belső udvarra, mely önmagában nagyobb, mint sok vár teljes alapterülete. Az udvar közepét 3 fa uralja, balra pedig mobil szabadtéri színpad van felállítva.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

Az udvaron a palota falán találjuk Tinódi Lantos Sebestyén emléktábláját, mely szerint a török idők nagy krónikása itt töltötte utolsó napjait és a várban halt meg 1556-ban.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár
Tinódy Lantos Sebestyén emléktáblája a vár udvarán

A kaputól jobbra lehet feljutni a várban található Nádasdy Múzeumba, amely páratlanul gazdag. Az emeleten rögtön rácsodálkozhatunk a díszteremre, melynek intarziás padlózata, freskói csodálatosak.

Innen kétfelé lehet továbbmenni. Egyrészt felmehetünk a kaputoronyba, annak mindhárom szintjére. Igazán kár hogy a legfelső szinten a vastag falak és kis ablakok élvezhetetlenné teszik az amúgy fenséges panorámát. 

A kiállítás egy részében a korabeli főúri enteriőr látható bútorokkal, használati tárgyakkal.

Számomra a legérdekesebb azonban a Nádasdy huszárezredet bemutató kiállítás volt, amely rendkívül gazdag gyűjtemény.

Megjegyzem, hogy a huszárezredet folyamatosan annak tulajdonosáról (ezredparancsnokáról) nevezték el, így volt Pálffy, Ebergényi, Csáky huszárezred is. Természetesen Sárváron Nádasdy ezredként emlegetik. 

A huszárság a magyar hadtörténelem egyik védjegye. A Nádasdy huszárezred pedig a lagnagyobb hagyományokkal rendelkező, leghosszabb ideig folyamatosan létező katonai egységünk volt.

A huszárok a XVI-XVII. században megjelenő könnyűlovas egységek voltak, melyeknek a magyar történelemben nagy hagyományai vannak. A huszár szó hallatán az emberek többségének az 1848-as díszes egyenruha jut eszébe, azonban már huszárnak nevezték a végvárak könnyűlovas katonáit is. Az 1700-as évek huszárainak egyenruhája átmenetet képezett a végváriak öltözéke és a későbbi nyalka huszárruha között. Az hadászat drasztikus változásaival pedig az 1900-as évek huszárainak a ruhája is beszürkült,  rejtőszínre váltott. A galériára kattintva láthatók a különböző korok egyenruhái. (a képek forrása: www.vilagbiztonsag.hu)

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

A huszárezred katonái harcoltak a törökök ellen, a Habsburg ház harcaiban, illetve a világháborúkban is. Nyilván az évszázadok alatt a lovakat felváltották a harcjárművek, a lándzsát és a kardot pedig a tűzfegyverek.

A várban több gyűjteményből származó anyagot lehet megcsodálni, rengeteg eredeti fegyverrel. Végigkísérhető a huszárság talán legjelképesebb fegyverének, a szablyának a fejlődése, melynek során a fegyverkészítőkre hatással voltak pl. a török fegyverek is.

A huszárezredet 1688-ban alapította I. Lipót osztrák császár és magyar király. Az ezred története során 66 híres ütközetben vett részt, melynek során 13 tiszt Mária Terézia-rendet kapott, 24 huszárt pedig vitézségi éremmel tüntettek ki.

A Mária Terézia-rend első magyar adományozottja maga Nádasdy Ferenc volt, aki 1757-ben a Prága melletti Kolinnál huszáraival megállította II. Frigyes előrenyomuló porosz seregeit. 

Érdekesség, hogy a Rákóczi szabadságharc alatt az ezred tulajdonosa Ebergényi László volt, aki annyira hű volt császárához, hogy amikor a felkelés kitörését követően az ezredét Itáliából hazarendelték, végig a szabadságharc ellen harcolt a császár oldalán, hiába próbálták Rákócziék meggyőzni, álljon át.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár
Ebergényi László, az ezred egyik tulajdonosa

1848-ban az ezred Galíciában tartózkodott, ahonnan a hívó szóra hazajött és részt vett a szabadságharc szinte összes jelentősebb ütközetében, többek között a dicsőséges tavaszi hadjáratban. A huszárezred Világosnál tette le a fegyvert.

Az I. világháború hadszínterei közül az ezred katonái megjárták az orosz és az olasz frontot is.

A Nádasdy vár méltó emléket állít a magyar huszárságnak. 

A vár palotaszárnyában a büfé mellett található mosdó, illetve a bejárat mellett van egy tiszta, nyilvános wc. 

A sárvári Nádasdy várat csak ajánlani tudom mindenkinek. A vár nem helyreállított, hanem eredeti állapotú, a benne található múzeum kiállítási anyaga pedig gazdag, érdekes. 

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg másokkal is!

https://www.youtube.com/watch?v=1C5qAjq2sDI

A vár honlapja: nadasdymuzeum.hu

Források:

www.sarvar.hu

www.huszarmuzeum.hu

www.nadasdymuzeum.hu

0 Tovább

Egy jobb sorsra érdemes vár - Szalánc

Szalánc kisméretű vára többnyire nem játszott jelentős szerepet a magyar történelemben, ám annak ellenére, hogy többször elpusztították, romjai ma is messziről hirdetik jelenlétét.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec
forrás: www.UbytujemSa.sk

Az észak-déli irányban húzódó Szalánci-hegység  vonulata Nagyszalánc községnél megszakad, és ennek a természetes átjárónak a közepén emelkedik a meredek várhegy, tetején a várral.  

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

Nagyszalánc (szlovákul Slanec) a kassai járásban található 1400 fő lakosú község, ahol jelenleg már csak 11 fő, azaz a lakosság kevesebb, mint 1 %-a vallja magát magyarnak, holott az 1880-ban és 1910-ben végzett népszámlálás alkalmával ez az arány még 81 % volt.

A falu központjában található katolikus templom melletti parkolóban lehet kocsival megállni és az út másik oldalán kezdődik a várhoz vezető ösvény.

A szabályos kúp alakú várhegy 170 méterrel emelkedik a falu fölé. Mivel nem túl terebélyes, 30-40 perces sétával körülsétálható, a felfelé vezető szerpentin csak gyalog járható.

Különösebb útmutatás hiányában jobbról kezdtem megkerülni a dombot erdészeti utakon. A vártúra időpontja késő őszre esett és a talajt fél lábszárig érő avar borította, melynek egyedül a fiam örült, aki kedvére taposhatott benne. Én nem voltam annyira boldog, mivel az egybefüggő avarréteg eltakarta az ösvényt is, így aztán megunva a keresgélést, toronyirányt nekivágtunk a hegy tetejének.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

Bükkerdő lévén sűrű aljnövényzet nem akadályozott minket és a 170 méteres szintkülönbség sem nagy, azonban a példánk követését csak fiatalabbaknak, vagy sokat túrázóknak ajánlanám, mert a hegy erősen meredek és többször is fákba, vagy cserjékbe kellett kapaszkodni, nehogy egy óvatlan pillanatban gatyaféken a hegy lábánál találjuk magunkat újrakezdésre kárhoztatva.

A feljutás tehát nem volt kényelmes, de legalább cserébe kalandos és kellemesen fárasztó. Esős időben azonban mindenképpen ajánlott a kijelölt túraútvonal, ha nem akarjuk vaddisznó módjára dagonyázva befejezni a kirándulást, vagy el szeretnénk kerülni a helyi egészségüggyel való szorosabb barátság kialakítását.    

Késő ősszel nem volt kifejezett tumultus a hegyen, felfelé senkivel sem találkoztunk és a várnál is csak néhány emberrel. Ami persze nem meglepő, ha mások a járható utat választották velünk ellentétben.

Rövid, megfeszített mászást követően a fákon át felsejlettek a rom körvonalai, mely egy toronyból, az egyik bástya maradványából és a palota egy magas faldarabjából áll.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A hegytetőre feljutva láttuk, hogy a helyiek igyekeznek a szükséges állagmegóvást elvégezni, hiszen a faluból kiépítettek egy teherfelvonót, valamint látszott, hogy a torony tetőszerkezete új, és a bástya falaiból is jó néhány m3-t mostanában építettek újra.

Szintén kisebb munkálatokról árulkodott a vár udvarán található betonkeverő, a malteros láda, illetve a torony tövében deszkákból összetákolt szerszámos- és pihenőházikó.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A vár rövid története:

A szalánci uradalmat először 1270-ben említik történelmi források, de ekkor még erődítésről nincs szó. A vár első említése (sub castro zalanch) 1281-ből való, egy IV. Béla által kiadott adományozó oklevélben.

A vár kezdetben az Aba család birtokában volt, majd egy csere útján 1330-ban kerül Drugeth Vilmos tulajdonába. Ettől kezdve megközelítőleg 100 évig e család, vagy a leszármazottaik használatában maradt.

1440-től kerül a Lossonczy családhoz, és nem sokkal később pusztították el a várat először, amikor Giskra elfoglalta és leromboltatta.

Lossonczy László azonban 1490 környékén újjáépítette, és a vár sokáig a család birtokában maradt. Lossonczy Anna halálát követően Rudolf császár 1601-ben a birtokot férjének, Forgách Zsigmondnak adományozta. 1605-ben ugyan a vár megadta magát Bocskai István csapatainak, de a bécsi békét követően Forgách Zsigmond visszakapta és uralta egészen 1621-ben bekövetkezett haláláig.

A vár következő pusztulását az 1644-es év hozta, amikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megostromolta, elfoglalta, majd felgyújtotta.

1678-ban Thököly Imre vette be Szaláncot, akitől egy évvel később a császári csapatok visszafoglalták, azonban átadása előtt a védők újfent felégették a várat. A leégett maradványokat 1679-ben a császáriak véglegesen lerombolták.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

1815-ben Forgách József a vár tornyát felújíttatta és abban helyezte el a család gyűjteményét, azonban a torony a II. világháborúban ismét megsérült.

2010-ben lett a romok tulajdonosa a szalánci nagyközség. 2012-ben kezdődtek meg a várban a helyreállítási, állagmegóvást célzó munkálatok, illetve kezdődött el a feltárás.

Ennek során tetővel látták el a tornyot, illetve megerősítették egyes helyeken a falakat.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A várból az udvar közepén álló torony maradt meg a legjobb állapotban. Ezen kívül a palota délkeleti falai, a várfal délkeleti része, illetve az északnyugati bástya látható.

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec

A torony mellől fantasztikus panoráma tárul elénk elsősorban délnyugati és keleti irányban. Bízom benne, hogy helyreállítási munkák itt nem rekednek meg és fel lehet majd menni a toronyba, mert akkor körkörös panorámában lehetne része az ide látogatóknak.

Rom lévén a várban ne keressünk mosdót. 

vártúra várrom romvár felvidék Szalánc Nagyszalánc Slanec
A kilátás kelet felé

A várat jó szívvel ajánlom a kisebb túrák kedvelőinek, hiszen egy 30-40 perces sétával nagyszerű élményt nyújt.

Ha valaki szeretne komolyabb sétát is tenni és több várat is megnézni, akkor túraútvonalon juthat el Szalánc várából Füzérre.

A kirándulás szervezetten is teljesíthető, hiszen minden évben megrendezik a "Kazinczy 50 Szalánc" teljesítménytúrát, amely Füzérből indul Nagyszaláncra, majd vissza – természetesen árkon, bokron át. A túra 54 km., a szintkülönbség 1930 m.

Aki azonban nem edzett túrázó, az másnap könnyen ébredhet sírós-jajgatós hangulatban átkozva a percet, amikor ilyen könnyelműségre adta a fejét.

Ezzel szemben aki nem szeretné a teljesítményének határait feszegetni, és sok ideje van, annak egy irányban is meg lehet tenni a távot kényelmes tempóban, dupla várlátogatással. Csak a transzferről kell gondoskodni.  

És hogy nézhetett ki eredeti állapotában a vár? Az alábbi linken megtekinthető erről egy animációs kisfilm.  

Felhívom azonban a figyelmet, hogy az animáció alatt hallható, a nyugalom megzavarására alkalmas hanghatások miatt ajánlatos a készüléket lenémítani.

//www.youtube.com/watch?v=skL6sfN1Epw

Amennyiben tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább
«
12

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek