Négy impozáns várrom egymástól kőhajításnyira

Az utóbbi időben ha kirándulni támadt kedvem, egyre gyakrabban vettem az irányt észak felé, mivel a Felvidék történelmi emlékhelyekben meglehetősen gazdag és a hegyek amúgy is jobban megmozgatják a fantáziámat.

Kassától és Eperjestől keletre, Homonna közelében négy olyan középkori vár van, amelyek egymástól mindössze néhány km-re fekszenek, ideális állapotokat teremtve egy vártúrához.

Négy vár egymás hegyén-hátán: Telekháza, Barkó, Jeszenő és Vinna

A romok egymáshoz közel, kis területen találhatók

A várak romos állapotban vannak, azonban mindegyik jelentős műemlék, vagyis a magaslatokat megmászva komoly falmaradványok, bástyák fogadnak. A szlovák állam dicséretére legyen mondva, az utóbbi években komoly állagmegóvó munkálatokat folytattak bennük, melynek nyomán nagymértékben rendeződött a környezet, kijavították a falak egy jelentős részét.

A várak részletes leírásait a nevükre kattintva lehet elérni, most beszéljenek inkább a képek!

Jeszenő vára

Tarna/Vinna vára

Barkó vára

Telekháza/Csicsva

A várak a közelgő hosszú hétvégékre ideális célpontok lehetnek! 

0 Tovább

Itt őrizték a hazugságok könyvét

A Kelet-Szlovákiában található Csicsva /Telekháza vára igencsak nevezetes. Egyrészt a XVI-XVII. században a vár falai között tartották Zemplén vármegye nemesi közgyűléseit, vagyis meglehetősen fontos szerepe volt a korabeli közigazgatásban.

Másrészt ebben az időben itt őrizték a hazugságok gyűjteményét, az ún. "csicsvai könyvet", melybe a kor híres hazugságait iktatták a szerző nevével együtt. Szlovákiában a mai napig mondják az emberek, ha nyilvánvaló hazugságot hallanak, hogy „ez is beleillene a csicsvai könyvbe”.

Telekháza/Csicsva vára napjainkban

Annak ellenére, hogy 1711-ban ezt a várunkat is felrobbantották a császáriak, a mai napig jelentős romok állnak a Telekháza feletti 225 méter magas domb tetején.

Homonna felől messziről látszanak a fák fölé magasodó ódon falak. Kocsival érkezve alig átjutunk az Ondava folyó hídján, máris beleütközünk a várhegybe, melynek aljában tágas, murvával borított parkoló áll rendelkezésre.

A domb alatt található az alig néhány házból álló Csicsvaváralja/Podcicva, amely a közeli Telekháza/Sedliska része. A heggyel szemben állva jobbra kezdődik az a gyalogút, amely a kis település temetője mellett vezet a várhoz. Az út mindössze pár száz méter és nem is túl meredek, 10 perc alatt kényelmesen meg lehet tenni. A gyalogút végén a külső vár északi tornyának magas falaiba ütköztünk.

A vár épen maradt, északi oldala a furcsa formájú öregtoronnyal

Maga a vár a szabálytalan tetejű magaslat alakját követő tipikus középkori felső várból, és az azt északról és nyugatról keretező alsó várból áll. A felső vár északi falai szinte teljes egészében, a keleti oldala részlegesen megmaradtak. Délről azonban rombolás tekintetében a labancok túlságosan is jó munkát végeztek, szinte semmit sem hagytak ránk az épületből.

Pedig a várban nyilvánvalóan sok helyiség lehetett, hiszen a közgyűlések sokszor napokig tartottak és a nemes urakat valahol el kellett szállásolni. Ezen kívül biztosan rendelkezésre állt olyan terem is, ahol eleink elfértek a tanácskozás során.

A vár érdekessége az öregtorony, mely ugyan kör alaprajzú, de az északra néző, kifelé eső részét egy kb. 45°-os szöget bezáró sarkantyúval/nyúlvánnyal erősítették meg. Így a toronynak fentről nézve vízcsepp alakja van. E torony és a tőle nyugatra eső másik, viszonylag épen maradt torony közötti falak szédítő magasságúak.

Jelentős mértékben megmaradt a délnyugati tájolású, patkó alakú ágyútorony, amely az Ondava folyó felé néz. A belső vár nyugati oldalán részben állnak a palota falai is. Mivel a déli oldalon a falak sajnos már nem takarják a kilátást, a vár udvaráról nagyon szép panoráma nyílik a környező vidékre.

Állagmegóvó munkálatok az ágyútoronynál

Látogatásunk alkalmával – a többi szlovákiai várhoz hasonlóan - serény munka folyta a romban, a keleti és a nyugati oldalon is egy-egy csigával húzták fel az építőanyagot a kőművesek számára, akik állagmegóvó munkálatokat végeztek.

A nyugati oldalon a külső vár falmaradványai

A várnak nincs nyitvatartása, illetve a látogatóktól belépőt sem szednek. A vár távolsága Sátoraljaújhelytől 66 km,  Tornyosnémetitől 80 km, Kassától 62 km, Budapesttől (Sátoraljaújhelyen keresztül) 323 km.

Csicsva várának története:

A vár első említése 1316-ból való, de azt valószínűleg az 1200-as évek végén emelhették a Rozgonyi család tagjai, akik az Árpád-ház kihalását követően Károly Róbertet támogatták a trónra kerülésben. Mivel a trónviszályban a megfelelő oldalra álltak, befolyásos családdá váltak a későbbiekben. Természetesen a várat folyamatosan bővítették és az a Rozgonyiak birtokában is maradt a férfiág 1523-as kihalásáig.

Ekkor előbb a Báthory, majd a közeli Homonnai Drugeth család tulajdonába került. A várnak nem volt különösebb katonai szerepe, mivel messze esett a török hódoltságtól, így inkább földesúri birtokközpontként funkcionált.

Harcokba akkor keveredett, amikor a Mohács utáni újabb trónviszályban Szapolyai János megostromolta és elfoglalta, majd felgyújtotta Csicsvát. Az utókornak a legnagyobb kárt azzal okozták, hogy a tetőszerkezeten kívül elégett a megyei levéltár is. 

Az 1600-as évek sem hoztak megnyugvást, előbb Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek ostromolták a várat, 1683-ban pedig a zempléni nemesség Thököly felhívására itt csatlakozott a Habsburgok elleni felkeléshez.

Csicsvát II. Rákóczi Ferenc 1703-ban kardcsapás nélkül szerezte meg. A felkelés végén, 1711-ben a császári csapatok a falakat aláaknázták és felrobbantották.

A képre kattintva galéria nyílik

Ha valaki az alaprajz révén nehezen tudná elképzelni, hogyan is nézhetett ki a vár egykoron, akkor az alábbi youtube videó segítséget nyújt ebben.

Felhívom azon várbarátok figyelmét, akik nem a 3+2 zenéjén szocializálódtak, hogy a rövid videó megtekintése előtt - amennyiben nem akarnak sokkot kapni - kapcsolják ki a hangot. 

Ajánlott helyettesítő zene a videóhoz: Manowar: Warriors Of The World, vagy ha már szláv, akkor a Crystal Viper: At The Edge Of Time.  

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. 

És még valami: ha a figyelmeztetés ellenére mégsem vetted le a hangot, akkor vezekelj azzal, hogy elutazol a várhoz és az úton jóféle rockzenével tisztítod ki az agyad.  

A videót itt tudod megtekinteni.

0 Tovább

Ebben a várban húzott ki egy telet Mátyás király

A Kelet-Szlovákiában található Barkó/Brekov vára nem tartozott a jelentős erődítmények sorába, hiszen messze esett a nagy történelmi események színhelyeitől, mégis megfordult a falai között két királyunk is. Igaz, mindkettő hivatali elfoglaltsága miatt járt itt: az egyiknek a falak alatt támadt sürgős elintéznivalója egy renitenskedő főúrral, a másik pedig oltalmat keresett egy rázósabb, nem éppen kedvező kimenetelű ütközet eredményeként.

Barkó/Brekov vára napjainkban

Az első királyunk Hunyadi Mátyás, aki 1466-ban Barkó alatt verte meg az ellene Kázmér lengyel királlyal szövetkező Drugeth család seregeit, majd állítólag az egész telet a vár falai között töltötte. 

A második pedig Szapolyai János, aki a magyar trónért folytatott harcok során az 1527-es a vesztes tokaji ütközetet követően Barkó várában keresett menedéket. Biztosra ment, hiszen a vár abban az időben a tulajdonát képezte.

Hunyadi Mátyás és I. János királyok

A vár megközelíthetősége

Vártúrákon edződött családommal Szapolyai nyomán Tokajból indultunk Barkóba, ami nekünk azért manapság gyorsabban ment, mint annak idején lóháton.

A kirándulás előtt tájékozódtam a rom megközelíthetősége felől és tudtam, hogy a falu temetője mellől indul a turistaút. A térkép azonban nem mutatja a temetői „parkoló” környezetét, így azzal csak akkor szembesültem, amikor a 2 órás út után megérkezve kiszálltam a kocsiból és ameddig a család összeszedte magát, a derekamat egyengetve szétnéztem.

Információs tábla a temető mellett

Amit láttam, attól mélypontra zuhant a szubjektív biztonságérzetem, és ahogy Lőrincz L. László mondaná, lelkem mélyén az őrangyalom idegesen rázni kezdte a vészcsengőjét.

A környéket nézve egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy ugyanabban az állapotban találnánk meg a kocsit a túra után is, ahogy hagytuk….

Így aztán a családot a kocsiba visszaültetve ránézésre biztonságosabb környéket kerestünk a szeretett családi járgányunk számára addig, amíg a hegyet másszuk.

Ennek aztán az lett a következménye, hogy azon a délutánon sokat tettünk az egészségünkért, mivel jelentősen meghosszabbítottuk a túraútvonalat. Azt az útvonalat, amelyen alapesetben a temetőtől indulva mindössze 450 méter hosszú, nem túl meredek emelkedőn visz fel a várhoz.

Barkó vára napjainkban

A 280 méter magas domb tetején található erődítmény tipikus földesúri magánvár, mely építésének idején alkalmas volt helyi szinten a benne lakók védelmére, de komoly külső fenyegetettség hiányában nem készültek erősebb védművek a későbbi korokban.

A vár alaprajza, feketével jelölve a jelenleg is álló falak

Az építmény két, egymástól jól elkülönülő részre osztható. A belső vár a domb tetején található sziklán áll, annak alakját követi, nagyjából ovális alakú. Ez a legrégebbi épületrész. Később ezt vették körbe északi irányból egy félkört formázó külső várral, melynek jelentős méretű udvarát középen kettéosztották egy nyugati és egy keleti részre. 

Így nézhetett ki a vár eredeti formájában

A belső vár egészen jó állapotban maradtak ránk, annak falai több emelet magasságban állnak. A külső vár már korántsem úszta  meg ennyire az elmúlt évszázadokat. A nyugatra eső udvar falazata szinte teljesen hiányzik.

A belső vár a külső vár udvaráról

A bejáratot oltalmazó és a kaput is magába foglaló négyszög alaprajzú óriási kapotorony a vár délnyugati sarkában épült meg és viszonylag jó állapotban maradt ránk.  Igaz, néhány éve még romosabb volt, sok helyen látszanak az állagmegőrzés nyomai. 

A látogatókat a külső vár kapuja fogadja

Az egykori falak mentén, az úton félkört leírva, a felső vár sziklatömbjét megkerülve jutunk a külső vár keleti udvarának kapujához. A két udvart elválasztó fal kapuzata jelenleg is fel van állványozva, folynak rajta a munkálatok.

A külső vár két udvarát elválasztó kapu

A külső vár keleti felében látszik, hogy a külső falakat nem régen építették vissza kb. 1 méter magasságban. Az udvaron több nagyméretű ládában meszes habarcs szikkadt a napon bekeverve.

Erről az udvarról pazar kilátás nyílik a vár alatt elterülő Barkóra és a kicsit távolabb lévő Homonnára.

A vár alatt Brekov, távolabb Homonna (Humenné) látszik, a kép jobb szélén látható hegy tetején pedig Jeszenő vára áll

A külső vár két udvarát elválasztó fal mentén, egy lépcsővel ellátott emelkedő tetején van a belső vár bejárata. 

A belső vár kapuja - itt éppen falazási munkálatok zajlottak

Az északi oldalon lévő kapu egy kisméretű belső udvarra vezet, a szemben lévő oldalon voltak a lakóépületek. A falak több emelet magasságban állnak, de kőből és téglából rakott boltíves födém csak a pinceszint felett van. A falakon jól látszanak az egykori járószintek fa gerendáinak kialakított lyukak.

A belső vár bejárata és udvara

Itt találkoztunk a vár kutyájával, aki nagyon barátságos volt és vélhetően az építkezésen dolgozó egyik munkáshoz tartozott. Néhány fülvakarás és oldalba veregetés után örök barátságot kötöttünk az ebbel, aki – rajtunk kívül más nem lévén a várban - szakszerű idegenvezetőként végigkalauzolt minket a felső váron, majd lekísért egészen a kapuig.

A fiam – aki éppen háziállatért kuncsorog egy ideje – közölte is, hogy a blöki szemmel láthatóan velünk akar jönni, vigyük haza. Miután felvázoltuk a gyereknek a morális és egyéb akadályokat, búcsút intettünk újdonsült barátunknak és a várnak is.

 

Várbéli kutya

A korábbi évek képeivel összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszakban rengeteg javítást, rekonstrukciót végeztek a váron, nyilván a műemléki szempontok figyelembe vételével. A felújítást végző munkások látogatásunk alkalmával a bejárattól nem messze található kalyibánál ebédeltek az árnyékban.

A várba belépőt nem szednek, de a bejárattól jobbra található egy múzeumnak nevezett kis faház, amelyben néhány tárlóban a munkálatok során fellelt korabeli tárgyak láthatók. Ezen kívül lehet még itt ajándéktárgyakat, kiadványokat is vásárolni, amellyel feltételezem, hogy a vár fenntartását támogatják a látogatók.

A túrázók komfortérzetét növeli az a két kerti pottyantós budi, amelyet vélhetően inkább a felújításon dolgozó munkásoknak helyeztek ki a hegyoldalba, mint a látogatóknak. Végszükség esetére a két deszkaépítmény azért jó szolgálatot tehet még akkor is, ha olyan szűk, hogy leülve a nem igazán lehet az ajtót bezárni.

De nem akarok telhetetlen lenni, az illemhelyek abszolút a vártúrázók kényelmét szolgálják: aki használja, annak télen nincs benne melege, nyáron pedig nem fázik. :)

Barkó története

A várat a XIII. század második felében építhették a nagymihályi váruradalom védelmére Vinna várával együtt a Kaplony nemzetség tagjai. Első írásos említése 1307-ből való.

1317-ben a várat Károly Róbert szállta meg és honorbirtokként Drugeth Fülöpnek adományozta hálából azért, mert a Drugeth család hathatósan támogatta a trón megszerzéséért vívott harcokban. Drugeth Fülöp Károly Róbert tanítójaként került a királlyal együtt az országba. A család egyébként francia eredetű, de itáliából származik. 

Nagy Lajos király 1343-ban a várat végleg a Drugetheknek adományozta, akiknek a birtokközpontja a szomszédos Homonnán volt.

Bár a család Zsigmond idejében kegyvesztett lett, Barkót mégis birtokban tudták tartani  egészen 1486-ig. Ekkor a várat és a hozzá tartozó uradalmat megszerezték a feltörekvő Szapolyaiak.

A mohácsi csatavesztés után Szapolyai Jánost magyar királlyá választották, azonban a trónra igényt tartott Habsburg Ferdinánd is, ezért hosszas fegyveres konfliktus bontakozott ki a két király között a trón valódi birtoklása céljából.

1527. szeptember 27-én Tokaj alatt ütközött meg Szapolyai Ferdinánd seregével. A csatamezőt vesztesen elhagyó Szapolyai Barkó várába menekült, majd onnan tovább Lengyelországba.

A korábban nyugalmasabb napokat látott várra nehezebb időszak köszöntött be, ugyanis az erdélyi fejedelmek királyi magyarország ellen indított hadjáratai többnyire erre vezettek.

1567-ben János Zsigmond seregei ostromolták meg, és gyújtották fel a várat, 1624-ben Bethlen Gábor foglalta el.

Barkó pusztulása 1644-ben következett be, amikor I. Rákóczi György fejedelem csapatai elfoglalták a várat és védműveinek egy részét felrobbantották. Vélhetően ekkor pusztult el a külső vár és azóta folyamatosan romlik állaga.

A felső vár azonban valamennyire használható maradhatott, mert a a feljegyzések szerint 1683-ban a Bécs alól visszavonuló, és az országot feldúló Szobieszky lengyel király hadai itt pihentek meg.

A képre kattintva galéria nyílik!

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább

Sok várra vágysz? Mutatom, hova menj!

Magyarország középkori erődítményekben talán leggazdagabb vidéke a Zempléni-hegység, ahol mindenki megtalálhatja a számtalan vár közül a neki valót. Van itt minden: csaknem teljesen felújított, lerombolt, viszonylagos épségben maradt, és olyan vár is, melynek csak a helyét ismerjük. Az egyikről szinte mindent tudunk, a másikról alig valamit.

A várak neveire kattintva részletesebb leírás érhető el.

Füzér 

Jelenleg a zempléni várak zászlóshajója, amelyről mindenki hallott már a közelmúltban annak kapcsán, hogy a várromot szinte teljesen felújították. Az utolsó ütem még hátra van, ha az is megvalósul, akkor egy teljesen rekonstruált várról beszélhetünk majd, mely ugyan sok vitát szított, egy dolog azonban tény: a felújítás óta tömegek látogatják, ami egyértelműen előnyére vált az itt élőknek.

Füzér az egyik legrégebbi kővárunk, ahol egy évig a koronát is őrizték.

Így nézett ki a vár eredetileg. Forrás: Pazirik Kft. 

Regéc

A személyes kedvencem, mely az utóbbi években Füzérhez hasonlóan látványos átalakuláson ment keresztül. Teljesen újjáépítették az öregtornyot, a hozzá kapcsolódó ágyútornyot, valamint a falak egy részét. A tervek szerint a jövőben megújul az egyik palotaszárny is. 

A vár többek között arról híres, hogy falai között nevelkedett gyermekkorában II. Rákóczi Ferenc, a későbbi fejedelem. 

Elméleti rekonstrukció. Forrás: Pazirik Kft.

Boldogkő

Abaúj és Zemplén határán található várunk viszonylagos épségben vészelte át az évszázadokat, mégis szükség volt jelentős felújítási és állagmegóvási munkálatok elvégzésére. Boldogkő különlegessége a szilka, amire épült.  Ennak déli oldalán található az a kilátó, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik mind a környezetre, mind a várra.

Kilátónak használt régi őrhely a sziklacsúcson  

Sárospatak

A legszebb magyar reneszánsz építészeti örökségként is ismert sárospataki várat viszonylag későn, az 1500-as években kezdte el építeni a Perényi család, hogy aztán a Rákócziak birtokközpontja legyen. 

Szerencs

A szerencsi huszárvár Zemplén legfiatalabb erődítménye, 1557-58 telén kezdte el építeni az akkori tokaji várkapitány, Némethi Ferenc. Fénykorát azonban az erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond korában élte, aki a vár melletti templomban nyugszik.

Sátoraljaújhely

A város mellett emelkedő Várhegyen található rom egy évtizede még a talajból sem emelkedett ki, annyira lepusztult. Hosszú évek munkájával azonban a régészek az erősség alapjait, valamint a megmaradt falait kiszabadították a törmelék takarásából és a ma oda látogató túrázó már el tudja képzelni, mekkora lehetett a vár valaha.

Komlóska

A Zemplén belsejében, a falu fölött magasodó Pusztavár tetőn található az ország egyik legérdekesebb várroma, melyet a tatárjárást követően építették, és alig 100 év múlva már elhagyottként jegyzőkönyvezték.

Így nézhetett ki Komlóska vára (akkori nevén Solymos)  eredetileg

Építési módja egyedülálló és különleges, rengeteg talányt hordoz magában a rom. Függetlenül attól, hogy 600 éve pusztítja a természet, elég jelentős falmaradványokat találunk a hegy tetején, a panoráma pedig lenyűgöző.

Tokaj

Tokaj a történelme során 3 várral is rendelkezett, ezek közül ma egy sem létezik. Az első két erődítménye a hegyen állhatott,  azok helyére a város utcái utalnak. (Óvár utca és Váradi utca)

Az általunk ismert tokaji vár azonban már a Tisza és a Bodrog torkolatához épült erődítmény volt, amely az ország legjelentősebb erősségei közé tartozott a XVI-XVII századokban. Jelenleg a Bodrog partján mindössze egy néhány méteres falszakasz jelöli az egykori Merítő bástya helyét.

A tokaji vár látható maradványa

Így nézhetett ki Tokaj a XVII. században

Szegi

A Bodrogkisfalud és Szegi település mellett emelkedő Várhegy tetején valamikor földvár állt, melynek nyomai a mai napig nagyon jól látszanak. A tetőt alkotó plató körül keresni sem kell a dupla árok- és sáncrendszer nyomait, hiszen azok sokszor 2 méternél is mélyebbek. A várat tudomásom szerint nem kutatta senki, így azt sem tudni, hogy a vár bronz-, vagy honfoglalás-kori.

Kilátás a Szegi Várhegyről

Szalánc

A Zemplén határán, Füzéről kőhajításnyira, de már Szlovákiában található Szalánc vára, melyen szinte folyamatosan zajlanak állagmegóvó munkálatok, de attól még egész évben ingyenesen látogatható.

Nagykövesd

Szintén a Zemplén tőszomszédságában, Szlovákiában találjuk Nagykövesd várát, mely Sátoraljaújhelytől 20 perc autózásnyira van.  A háromszög alaprajzú magán földesúri vár romos állapotú, de egyik sarka 3 emelet magasságig megmaradt, mely impozáns látványt nyújt.

Tállya

Kifejezetten kalandoroknak és elvakult vártúrázóknak ajánlott rom, hiszen a meredek Várhegyen lévő csekély maradványok alig látszanak ki a talajból és igazi dzsungel veszi őket körbe. Az egykor jelentős vár feltárását tudomásom szerint tervezik a szakemberek.

1 Tovább

Szerencsi, de nem csoki - vár

Szerenccsel kapcsolatban mindenki azonnal az édességekre asszociál, hiszen ki ne szerette volna a méltán híres szerencsi csokoládét (legfőképpen a Boci csokit), vagy ki ne hallott volna a cukorgyárról.

Mindez azonban sajnos jobbára a múlt, mert ha ironikus szeretnék lenni, akkor ma azt írhatnánk a város csomagolására, hogy nyomokban cukorgyárat tartalmazhat. Nem állok nagyon messze az igazságtól, ha azt állítom, ugyanez a helyzet a csokoládéval is.

Kellemes emlék: szerencsi csoki és a várak

De ez itt egy váras blog, és ebből már sejthető, hogy Szerencs nem csak a 20 g-os, várakat ábrázoló mini táblás csokijával hülyítette meg a hozzám hasonlóan csoki- és vármániás embereket, hanem a település központjában elhelyezkedő, egészen jó állapotban fennmaradt huszárvárával is.

Szerencs a Zemplén legfiatalabb erőssége, melynek építését 1557-58 telén kezde el Némethi Ferenc tokaji várkapitány. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy nyugat felől Szerencs a Zemplén kapuja, vagyis a Habsburg uralkodókkal nem éppen baráti viszonyt ápoló Némethi fontosnak tartotta egy ütközőzóna létrehozását a tokaji vár előterében, attól mintegy 20 km-re.

A belső vár bejárata a külső vár udvaráról

Megközelíthetősége

A szerencsi Rákóczi vár a kényelmes vártúrázók ideális célpontja lehet, hiszen meghódításához nem kell hegymászó tudomány és ülőmunkában megpunnyadt testünktől sem követel különösebb verítékáldozatot.  A vármustra akár egy papucsban is kényelmesen teljesíthető. Ha stílusos akarok lenni, akkor egy 20 g-os váras tejcsoki fedezi a látogatás energiaszükségletét. 

A jó állapotban fennmaradt épület a település központjában helyezkedik el egy kellemes városi park közepén. 

A vár egyik bejárata a Rákóczi útról közelíthető meg, a városi fürdő mellett, a parkon át.

Autóval azonban egyszerűbb a Huszárvár út felől, a külső várat támadni, hiszen itt közvetlenül a bejárat mellett lehet parkolni.

A külső vár kapuja

Maga a vár teljesen jó állapotban van, azt előbb a ’80-as években újították fel, majd 2011-ben lecserélték a tetőszerkezetét is. A felújítások előtt 1945-ig a Szirmay család lakta a kastéllyá alakított huszárvárat, majd '45 után a Szerencsi Állami Gazdaság irodái és lakások kaptak benne helyet.

A felújítást követően a várba került a Zempélni Múzeum, a könyvtár, valamint a külső várban létrehoztak egy színháztermet és egy szállodát. A külső vár udvarán rendszeresen vannak programok, szabadtéri koncertek.

A külső vár a szállóval

A belső vár négyzet alaprajzú, ahol az udvart teljesen körbeépítették. A vár egykori főbejárata az igencsak masszív kaputorony aljában nyílik a külső vár felől. A múzeum a belső vár emeletén található, melynek bejáratához nagyon szép, hangulatos külső lépcsősor vezet.

A belső vár udvara

A belépő nagyon baráti, mindössze 600 a felnőtt és 300 forint a kedvezményes jegy. Az egyébként ízléses, szépen berendezett tárlatok megtekintését követően azonban rájöttem, hogy a jegy ára abszolút arányban van a kiállítással, amely nem túl nagy, ezért ha több pénzbe kerülne a belépő, akkor utána szívnám a fogam, hogy drága volt. Így azonban úgy gondolom, hogy megfelelő ár-érték arány fogadott.  

A bemutatott gyűjtemény 4 fő témára bontható.

A helytörténeti, várral kapcsolatos és nagyon szép korabeli tárgyakat is felvonultató tárggyűjtemény 2 termet foglal magába. Természetesen van egy, a helyi csokoládégyártást feldolgozó kiállítás, ahol nagy örömmel fedeztem fel a gyermekkoromban általam is nagy mennyiségben pusztított csokoládék papírjait, és azok illatát is.

A múzeum jelentős részét foglalja el a Petrikovics László hagyatékát képező képeslapgyűjtemény, valamint a jobbára Frey Antal szerencsi grafikus munkáiból álló Ex libris kiállítás.

A múzeum bejárata

A jegy árában benne foglaltatik az az extra, hogy az egyébként ingyenesen látogatható vár keleti oldalán található terasz, valamint a várfal tövében elhelyezkedő kőtárhoz csak a múzeum látogatói férnek hozzá a Frey kiállításon keresztül.

A vár külső terasza

A belső várat körülvevő falak egy része ma már nincs meg, vagy nem az egykori magasságában látható. Egyedül a külső vár délkeleti, hatszögletű bástyája maradt épen, teljes magasságban.

Az épen maradt délkeleti bástya

A vár története

A XVI. század második felében és a XVII. században Zemplén a korabeli magyar királyság egyik legfontosabb területe, hiszen Mohács után a 3 részre szakadt ország ütközőzónája volt. Az 1550-es évek közepén a Habsburg-ellenes Némethi Ferenc volt a tokaji várkapitány, aki tisztában volt a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedéssel és ezekben az években költségeket nem kímélve a tokaji várat az ország egyik legerősebb erődjévé fejlesztette.

Mindezek mellett igyekezett Tokaj környezetét is megerősíteni, így elfoglalt és felújított jó néhány környékbeli kisebb várat. Mivel nyugat felől nem volt elővéd, ezért kézenfekvő, hogy Némethi a Tokajtól 20 km-re található Szerencsen kezdett el egy huszárvárat építeni 1557-58 telén, mely jó szolgálatot tehetett a kereskedelmi utak ellenőrzésében is.

A vár keletkezésével kapcsolatos elméletek két alapvető irányt követnek. Az időpont rendben van, de a régebbi és általánosan használt elmélet szerint Némethi az itt lévő bencés apátságot erővel elfoglalta és azt alakította át várrá.

Ezzel szemben az 1978 és 1991 között a várban ásatásokat folytató László Csaba régész azt állította, hogy ennek semmilyen bizonyítékát nem találta, ugyanis az építéskori járószint alig volt a mai alatt, vagyis nem egy korábbi épület alapjaira épült a vár.

Egy viszont bizonyosnak látszik: mégpedig az, hogy az egykori apátság építőköveit felhasználták a huszárvár építéséhez. Talán emiatt jelent meg az utókor emlékében úgy, hogy a kolostort építették át, pedig valószínűbb, hogy a romos kolostor köveit csak felhasználták az építkezéshez.

A vár nyugati oldala

A Némethi által épített vár a masszív kaputoronyból és a hozzá derékszögben kapcsolódó kétszintes lakóépületből állt, melyet valószínűleg palánkfal, és mocsaras terület vett körül.

A vár építése nyilvánvalóan nem tetszett a királynak, ezért 1559-ben már ostrom alá is fogta, de bevenni nem sikerült.

Ferdinándot Miksa követte a trónon, és 1565 februárjában hatalmas sereget küldött Schwendi Lázár vezetésével Némethi ellen, aki Tokaj ostroma közben vesztette életét. Ezzel egy időben Némethi sógora, a királypárti Balassa Menyhért ostrom alá vette Szerencset és el is foglalta, ezzel a vár a király birtokába került.

Szerencs igazi felemelkedése azonban csak ezután következett. Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem (aki itt van eltemetve) 1583-ban zálogbirtokként kapta meg a királytól Szerencset, melyre 1603-ban végleges adománylevelet szerzett.

A várkert egy része, ami régen mocsár volt

1605-ben országgyűlés helyszíne volt Szerencs, ahol Bocskai Istvánt választották Magyarország és Erdély fejedelemévé.

Rákóczi Zsigmond 1586 körül megkezdett építkezései alakították ki a vár későbbi formáját. A belső vár udvarát teljesen körbeépítette, majd több bástyával megerősített külső várat építetett köré.

Amikor Rákóczi György 1616-ban feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát, a székhely település Sárospatak lett, így Szerencs jelentősége lecsökkent, rezidenciából birtokközponttá vált.

1644-ben III. Ferdinánd csapatai támadták meg Szerencset, amelyet Rákóczi György várkapitánya átengedett az ellenségnek. A fejedelem vezére, Kemény János azonban még abban az évben visszafoglalta a várat és az áruló kapitányt a várkapunál felakasztották.

A Wesselényi összeesküvés elfojtását követően 1672-ben a vár a király kezébe került, akitől Thököly Imre vette vissza 1680-ban. Ekkor a várat felrobbantották, melyet a király állíttatott helyre.

A Rákóczi szabadságharc alatt visszakerült a vár a Rákócziak birtokába, azonban a felkelés leverését követően ismét királyi birtok lett, melyet több főnemesi család között osztottak meg. Végül a Szirmay család vette tulajdonba, akik a várat egészen 1945-ig lakták.

Egy biztos: a szerencsi Rákóczi vár megkerülhetetlen tényező egy zempléni vártúra esetén, már csak azért is, mert egy meglehetősen eredeti és ép állapotban ránk maradt épületről van szó.  

Ha megnézed a szerencsi várat, akkor biztos, hogy nem csak a csokoládé és a cukor fog eszedbe jutni a település nevének hallatán. 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek