A legszebb magyar reneszánsz vár

A sárospataki Rákóczi várat a magyar késő reneszánsz várépítészet legszebb példájaként tartják számon. Az erősség nem a tatárjárást követő várépítési hullám szülötte, hanem jóval később keletkezett.

A nagy kiterjedésű várat viszonylag gyorsan felépítették, ezért a különböző korok stílusirányzatai kevésbé keveredtek esetében. Éppen ez az, ami miatt az épületegyüttes jelentős reneszánsz műemlék.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
A vár legidősebb épülete, a Vörös torony

Bár Sárospatakot is megkísértette az oly sok magyar várat elpusztító és I. Lipót császár és magyar király képében jelentkező balsors, viszonylag épen maradt ránk.

A várral kapcsolatban a rossz iskolai beidegződésnek köszönhetően már korán, gyermekkoromban kialakult egy negatív előítélet. Mivel Sárospataktól nem messze lakom, és az iskola, ahova jártam II. Rákóczi Ferenc nevét viseli, már alsó tagozatos koromban "hivatalból" elmentünk várat látogatni.

Ahogyan az ilyenkor lenni szokott, a gyerkőcöket bevitték a palotaszárnyba, egy óra alatt megmutatták a kiállítást, aztán irány haza, hogy ebédre otthon legyünk. Sem a falakat nem néztük meg, de még a párkányt sem. Én pedig átverve éreztem magam, mint az az ember, aki az étteremben különlegességet akart enni, ezért grenadinemarsch-ot rendelt, de meglepetésére csak krumplis tésztát kapott.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
A palota

A tapasztaltak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez nem is vár, hanem „csak” egy kastély és duzzogva mentem haza, hogy mennyire becsaptak. Ez az érzés évekig dolgozott bennem, gyerekként Sárospatakot nem soroltam a várak közé.

A mai napig csalódással tölt el, amikor olyan várba látogatok, ahol már a földszinten is ablakok sorakoznak, és még a leglaikusabb történelemkedvelő sem hiszi el, hogy az adott „vár” akár 1 napos ostromot is kibírt volna.

Ilyen várnak csúfolt épületekkel Csehországban találkoztam leginkább. Igaz, az ő történelmük annyiban eltér a miénktől, hogy sem a tatárok, sem az oszmán törökök nem akarták sarkostól kiforgatni az országot.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

Persze később számomra is kiderült, hogy az előítéletemet tévhitek táplálták. Azért, mert Sárospatak igenis egy nagy és erős vár volt, csak idő szűke miatt a kirándulást a legfontosabbnak tartott résszel, a palotával kezdtük és ott is fejeztük be. Pedig már akkor sem alakult volna ki rossz érzésem vele kapcsolatban, ha csak a Vörös toronyba felvisznek.

A vár azért hatalmas kiterjedésű, mivel Kőszeghez nagyon hasonlóan inkább erődített városról beszélhetünk.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
A vár makettje

A mohácsi csatát követően ugyanis a város Perényi Péter koronaőr tulajdonába került, aki az óváros egy része köré masszív, erős városfalat épített, amelyeket bástyákkal erősített meg.

A Bodrog folyó felé eső, épségben megmaradt falakon látszik, hogy a városfal már akkor épült, amikor a tűzfegyvereké volt a főszerep, hiszen minden irányban ágyúk és szakállas puskák számára mesterien kialakított lőréseket találunk.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
Az egykori városfal megmaradt része a Bodrog partján, háttérben a várral

A fallal körülvett városrész délkeleti sarkában alakította ki a tényleges várat. Az építési munkálatok 1534 és 1542 között zajlottak. Előbb a reneszánsz stílusú lakótorony, vagy ahogyan Patakon nevezik Vörös torony készült el, amely ma 5 szintes, de a kezdeti időkben csak 4 emeletes volt. A torony nagyon masszív, falai jellemzően 5 méter vastagok, de van, ahol a 7 métert is eléri.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

A földszinten teljesen körbe lőrések vannak kialakítva, amelyek olyan keskenyek, hogy azon senki se férhessen be, viszont puskákkal tűz alatt lehetett bentről tartani a torony ellen támadókat.

A felette lévő szinteken már nagyobb, kifelé szélesedő lőrések vannak, míg a 3. és 4. szint között körben húzódó védőfolyosón sűrűn egymás mellett szintén kifelé szélesedő lőrések vannak, ahonnan a vár tágabb környezetét lehetett minden irányban tűz alatt tartani. A lőrések olyan jól vannak tájolva, hogy mögülük teljesen le lehet fedni puskatűzzel a külső falak előtti területet.

Az ellenség katonája csak a muskétások hibájában, vagy abban bízhatott, hogy a mellette lévő szerencsétlen vitéz jobban magára vonta a tüzérek figyelmét.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
Lőrések a Vörös torony több szintjén

A torony alsóbb szintjein gazdasági helyiségek, irattár, kincstár kaptak helyet, a 4. emeleten pedig egy viszonylag tágas reneszánsz lovagterem, ahol muzsikusfülke is található a falban utalva arra, hogy a tanácskozásokon és fogadásokon kívül szórakoztak is benne.

Ebből a helyiségből nyílik I. Rákóczi György fogadószobája, melynek falait török mázas csempe borítja.

Az ötödik, jelenleg nyitott szintet csak később építették a toronyra a födém megerősítését követően, mivel ide is ágyúkat telepítettek.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

1540 és 42 között Perényi Péter kezdte el építeni a toronytól keletre a kezdetben földszintes palotaszárnyat, mivel a Vörös torony inkább védelmi funkciókat látott el és nem volt éppen kényelmesnek mondható egy főúri családnak.

A palotaszárny rombusz alakú és egy ponton csatlakozik a Vörös toronyhoz, belső átjárást biztosítva a két épület között. A palota építését azonban már Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban és neki tulajdonítják a torony Bodrog felőli oldalához épített ötszög alakú védművet, a Párkányt is.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak
A párkány a torony tetejéről

Mivel Perényi Gábor örökös nélkül halt meg, az uradalom 1567-ben a koronára szállt. 1573 és 1605 között a Dobó család birtokolta a várat, akik a híres egri várkapitány leszármazottai voltak. 1605-ben Bocskai István megszállta, majd nem sokkal később a Lorántffy család kapta meg. 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként kerül I. Rákóczi György tulajdonába.

Ekkor újabb, jelentős építkezések történnek a várban. 1617 és 1656 között több lépcsőben új szintet húztak a palotára, megerősítették a városfalakat, új bástyákat építettek, illetve ekkor épült meg a Vörös torony 5. szintje.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

Sárospatak fontos helyszíne volt az 1664-es vasvári béke miatt elégedetlenkedő magyar főurak által szervezett Wesselényi-féle összeesküvésnek, melynek tagja volt Rákóczi Ferenc is.

Ennél fogva a szervezkedő főurak többek között Sárospatakon is tartottak titkos megbeszélést. A szervezkedés bukását követően 1670-től a várat császári katonaság szállta meg.

A XVII-XVIII. század fordulóján Hegyalja folyamatosan a Habsburgok elleni lázadás egyik központja volt, mely mozgalmas éveket jelentett a vár számára. Thököly Imre 1683-ban felszabadítja a várost, azonban két évvel később, 1685-ben a császáriak ostrommal visszaszerzik tőle.

Pár év múlva ismét robbant Hegyalja, 1697-ben Tokaji Ferenc kuruc vezér rövid időre elfoglalta Sárospatakot.

A császári katonaság 1702-ben a külső vár falait felrobbantotta, és a Vörös tornyot is megrongálták. Egy év múlva, a Rákóczi szabadságharc kitörését követően a kuruc csapatok elfoglalták a várat, melynek során leégett a palota.

Jelentős esemény volt még a vár életében, hogy 1708-ban II. Rákóczi Ferenc ide hívta össze az országgyűlést.

A szabadságharc leverését követően a várat egészen 1945-ig osztrák, illetve német nemesek kapták meg, volt a Trautsohn, a Bretzenheim és végül a Windish-Grätz család birtokában.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

Az a tény, hogy Sárospatak élő vár maradt és befolyásos családok használták, nagymértékben hozzájárult fennmaradásához. Természetesen a fenti családok a XVIII-XIX. századokban a saját igényeiknek megfelelően elég jelentős mértékben átépítették az épületet. Így tehát Sárospatak esetében sem beszélhetünk eredeti várról, mivel a használóik folyamatosan átalakították a saját igényeik szerint.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

A vár udvarán tekinthető meg I Rákóczi György ágyúöntő műhelyének példásan rekonstruált épülete. A műhely 1631-től 1648-ig működött, ez idő alatt a mesterek mintegy 80 ágyút öntöttek itt, leginkább mezei, vagy tábori ágyúkat.

A műhely nyomait elfedte a későbbi korokban a várudvarban véghez vitt parkosítás, azonban a 2006-ban indult ásatások az ágyúöntő műhely alapjait a felszínre hozták és ennek alapján állították azt helyre.

A palota 11 termében a Rákócziak dicső korának emléket állító állandó kiállítás kapott helyet, amely nagyon szépen berendezett, igényes, gazdag tárlat.

A vörös torony megtekintése önmagában élményt jelentő, azonban ide csak idegenvezetéssel, csoportokban lehet bejutni.

Sárospatak Rákóczi vár vártúra zempléni várak

Amennyiben tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

forrás: www.rakoczimuzeum.hu

0 Tovább

Gönci barack és tokaji bor - Boldogkő

Boldogkő vára a Hernád völgyében található, a Zempléni-hegység és Abaúj határán a vulkanikus eredetű Bodókő hegy tetején. A nyugatról nézve fekvő oroszlánhoz hasonlító, nem túl magas andezittufa sziklát koronázó vár nagyszerű látványt nyújt a 3-as főútról.

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő

Közvetlenül a várhegy alatt fekszik Boldogkőváralja község.

A várat körülvevő táj változatos. Keletre a Zemplén hegyei magasodnak, melynek belső részén, nem messze innen található Regéc vára. Nyugatra a lankás abaúji táj terül el, rajta mindenfelé barackültetvényekkel, ahol a méltán híres gönci barackpálinka alapanyaga terem.

Az alkoholos italokat kedvelő ínyencek számára igazi csemege a hely: közvetlenül a vár alatt kiváló minőségű pálinkának való gyümölcs érik, néhány kilométerrel délebbre pedig Erdőbénye község már Tokaj-hegyalja része. A névadásnál azonban mégsem ez a két jelentős körülmény játszott szerepet, márcsak azért sem, mert a XIII. században még sem aszú, sem gyümölcspárlat nem volt errefelé. 

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő
Barackfák a vár alatt

És akkor még nem említettük a szomszédos Vizsolyt, ahol az első magyar nyelvű bibliát nyomtatták.

A kellő helyismeret, vagy GPS nélkül érkező óvatlan turista pedig a szomszédos Boldogkőújfalun könnyen úgy járhat mint én.  Útbaigazítást akartam kérni egy helyi lakostól, és pechemre a kétes hírnévét beszédhibájával megalapozó celebet, Matisz nagypapát szólítottam le - akinek unokáját a „mitulátbáti hotta”. Mondanom sem kell, hogy a kapott útbaigazításon ugyan jól szórakoztam, de Matisz-magyar szótár nélkül a szükséges információhoz csak részben jutottam hozzá. És a hiba nem bennem volt.

A vár a könnyű kirándulások kedvelőinek ideális célpontja lehet, hiszen az alatta lévő parkolótól 5 perc séta a bejárat, melynek eléréséhez hegyet sem kell mászni.

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő

A XVII-XVIII. század fordulóján ugyan többször megkísérelték Boldogkőt is lerombolni, mégis egészen jó állapotban maradt ránk.

A szikla, amire épült ovális alakú, szabálytalan formájú és a legmagasabb, déli vége egy keskeny nyúlványban végződik, akárcsak Veszprémben a várhegy.  A különbség annyi, hogy itt sokkal kisebbek a méretek.

A vár a sziklaorom északi ¾ részét foglalja el, mivel a déli vége olyan pengevékony, hogy csak egy gyalogösvény fér el a tetején. A szikla legdélebbre fekvő, legmagasabb pontja viszont nagyszerűen alkalmas volt arra, hogy azon megfigyelőállást építsenek ki.

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő

A várba a külső vár kaputornyán át lehet bemenni egy deszkahídon, ahol korábban felvonóhíd üzemelt. A belső vár talaja sziklás, sok helyen egyenetlen.

A keskeny külsővár falának tetején végig gyilokjáró van, ahonnan fantasztikus panoráma nyílik az abaúji térség gyümölcsöseire.

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő

A várnak az utóbbi időben nem csak az állagát óvták meg, de folyamatosan folytak építkezések is a falai között. Korábban a déli torony és a kapubástya kapott tetőszerkezetet, majd a palotaszárny került felújításra és azt is tetővel látták el.

Legkevesebb az öregtoronyból maradt az utókorra, annak csak a maradványai láthatók napjainkban is. A palota termeiben korábban turistaszálló üzemelt, majd ólomkatona-kiállítás kapott benne helyet.

A legnagyobb terepasztalon a muhi csatát ábrázoló dioráma volt, amelyben több száz ólomfigura és számtalan szekér, ló szerepelt. Én azon szerencsések közé tartozom, akik személyesen ismerték a katonák megformálóját, Hartmann Lászlót. Laci bácsi monumentális csatajeleneteit nem csak itt lehet megtekinteni, hanem az ország számos múzeumában.

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő
A muhi csatát ábrázoló dioráma még a régi helyén, a felújítás előtt

A palota felújítását követően a makettek a tetőtéri kiállítóterembe kerültek és számuk jócskán kibővült. A helyüket a palota termeiben különböző kiállítások vették át.

És, hogy miért éppen a muhi csata kapott helyet a várban? Azért, mert a monda szerint Boldogkő úgy keletkezett, hogy a muhi csatavesztést követően a menekülő IV. Bélát Aszaló faluban egy Bodó nevű aszalómester rejtette el a tatárok elől. Amikor a tatárok Bodónál keresték a királyt, akkor ő süketnek tettette magát, így békén hagyták.

Később Bodó mester lányaival együtt felkereste Budán a királyt, aki nem felejtette el, mit tett érte. Hálából a mester birtokadományt kapott IV. Bélától azzal a feltétellel, hogy a birtokon várat épít a király védelmére. Így született meg tehát a legenda szerint Bodó hegyén Boldogkő vára. A nevét pedig nem a közelében termelt finom italok fogyasztása által kiváltott érzés ihlette, hanem Bodó mester 7 lányáról kapta, akik a monda szerint itt voltak a legboldogabbak.

A palotaszárnyat északról lezáró V alakú toronyba fel lehet menni, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik minden irányba. Ez azonban nagyon sok várról elmondható. Egyvalamiben azonban Boldogkő egyedülálló: a vár déli oldalán egy kis ajtón át ki lehet menni a sziklafal tetejére és egy fából ácsolt járdán kijuthatunk a déli sziklacsúcs őrhelyére. Innen 360°-ban lehet körülnézni és magát a várat is kívülről nézhetjük meg.

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő

A legutóbbi felújítást követően a vár aljában lévő sziklába vájt pincében kialakítottak egy középkori éttermet, ahol kedvére jóllakhat az ide látogató.

A vár története

A vár pontos keletkezési idejét nem tudják, de ahogy az a mondából is kiderült, valamikor a tatárjárást követő várépítési hullám idején létesült a Kassára vezető út védelmezésére és ellenőrzése céljából. Első írásos említése 1282-ből származik.

Az Árpád-ház kihalását követően az Aba nemzetségbeli Amadé „kiskirály” birtokába került, aki az ország északkeleti részének az ura volt. Az évekig tartó és bohózatba illő, törvénytelen koronázásokkal tarkított trónviszály közepette az Abák előbb Károly Róbert pártját fogták a többi királyjelölt ellenében. Hatalomra kerülését követően azonban elpártoltak tőle, így aztán a király győzelmével véget érő rozgonyi csatában áldozott le a család csillaga.

Károly Róbert hatalomra kerülését követően ugyan jellemzően nem osztogatott birtokokat, Boldogkőt és a hozzá tartozó uradalmat mégis a pártján álló Drugeth családnak adományozta, de a várban saját várnagyot tartott.

Ekkor még csak az öregtorony létezhetett és a Drugeth család toldotta hozzá észak felé a palotát, valamint az azt lezáró háromszög alakú északi tornyot.

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő

A vár később visszaszállt a király birtokába és Zsigmond 1427-1453 között az őt támogató Brankovics György szerb despotának adta több más észak-magyarországi várral együtt. (Munkács, Tokaj, Regéc)

A XV. század végén a vár hol királyi birtok volt, hol valamelyik nemesi család használta. Ebben az időszakban jelenik meg a tulajdonosok között a Szapolyai család.

A XV. században több alkalommal is bővítették a várat. Előbb a déli oldalon építettek egy szabálytalan négyszög alakú tornyot, amelyhez a nyugati oldalon palánkfalat is toldottak. Később megépült a patkó alakú kaputorony, és a keleti oldalról a palotát övező fal, ezzel kialakult a külső vár.

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő

1526-ban Szapolyai János tulajdonában volt Boldogkő, azonban a Mohács utáni trónviszály során számtalan alkalommal gazdát cserélt Ferdinánd és Szapolyai között.

A várat 1527-ben a Ferdinánd párti Báthori István szerezte meg, de egy évvel később Szapolyai ostrommal visszavette Regéccel együtt. Ferdinánd ebbe nem nyugodott bele és még ugyancsak 1528-ban visszafoglalta, de 1530-ban már megint Szapolyai birtokában találjuk. 1530 augusztusában Serédi Gáspár és Bebek Ferenc Szapolyai hadait megverte, de Boldogkő várát 6 heti ostrom után sem tudták elfoglalni.

1537-ben ismét Ferdinándhoz kerül a vár, aki 1542-ben Gyula váráért elcserélte Patóchy Ferenccel. Az ő Patóchy Zsófia nevű lánya ment hozzá Bebek Györgyhöz, ezáltal Boldogkő a Bebek család birtokába került.

Patóchy Zsófia később arról vált híressé, hogy férje távollétében hősiesen védelmezte lányaival együtt a túlerőben lévő császári csapatok ellen Szádvárt.

A Bebek név azonban nem csengett valami jól abban az időben Észak-magyarországon. A család férfitagjai meglehetősen rossz hírnévnek örvendtek, annak ellenére, hogy sokat harcoltak és jó katonák voltak.  Ahogy ma mondanák, semmiféle sefteléstől sem riadtak vissza a vagyon gyarapítását illetően és köztudomású volt róluk, hogy mindig annak a pártjára álltak, akihez éppen valamilyen érdek fűzte őket.

Boldogkő várában sem hazudtolták meg a magukat és pénzhamisítással foglalkoztak.

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő

A XVII. században a vár számtalan alkalommal cserélt gazdát. Leghosszabb ideig (1612-től 1671-ig) a Palochay család birtokolta, de közben ideig-óráig más család is szerepel a tulajdonosok között.

1671 és 1685 között Szelepcsényi György esztergomi érsek birtoka volt Boldogkő. Ezen időszak alatt a várat többször is érte támadás, de minden ostromot visszavertek.

Boldogkő vára hadászati szempontból ebben az időben már nem játszott fontos szerepet. Az 1600-as évek végén a vár porkolábja, Vatay Péter 1 tizedessel és 9 hajdúval látta el a védelmet. A fentiek miatt a császár 1676-ban Füzér, Szerencs és Kisvárda mellett Boldogkő lerombolását is elrendelte. Szerencsére nem érhetett annyit a vár, hogy sok puskaport pazaroljanak el rá, ezért inkább az valószínűsíthető, hogy felgyújtották.

Boldogkő túlélte a rombolást és kicsit később újra használták a várat, 1678-ban Thököly Imre kezére kerül. Az osztrák csapatok 1701-1702 között felrobbantották és lakhatatlanná tették, amelynek épen maradt helyiségeiben ezt követően a jezsuiták gabonát tároltak.

A jezsuitáktól vette meg a várat 1753-ban Péchújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos, aki a faluban lakott egy kúriában. Az új tulajdonos lehetőségeihez mérten elkezdett helyreállítási munkálatokat végezni a várban. Felhúzták a leomlott falakat, és kijavították az épületeket. Bár sokat jelentett a vár megmaradása szempontjából tevékenysége, sokan kritizálják azért, mert a javítások közben jelentősebb változtatásokat is eszközölt, ezáltal nem tudjuk, a vár milyen volt eredeti állapotában.

Boldogkő 1890-ben a Zichy család birtokába került 1945-ig. Ezt követően államosították. Az épületegyüttes feltárása 1963-ban indult meg, melyet állagmegóvási munkálatok követtek.

A képre kattintva galéria nyílik. 

Zemplén Abaúj vártúra Boldogkő

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

Forrás:

https://boldogkovara.hu

0 Tovább

A leglátványosabb magyar vár

Magyarország kétségtelenül legromantikusabb, legszebb fekvésű vára Füzér. Ugyan nincs olyan sok és csipkés tornya, mint Neuschwanstein kastélyának, de aki Füzérkomlós felől érkezve meglátja a Zempléni-hegység magas hegyvonulatai előtti takaros kis falu felé tornyosuló várat, az nem felejti el soha. Az itt készült fotóim évekig a számítógépem háttérképei voltak.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Füzér még a rekonstrukció előtt, 2009-ben

A vár építését azonban korántsem holmi csipkés lelkivilággal megáldott középkori főnemesnek köszönhetjük. Ellenkezőleg. Füzér várának létrejöttét a funkcionalitás, és az éppen itt rendelkezésre álló természeti lehetőségek határozták meg.

Az 552 méter magas vulkanikus eredetű várhegy 170 méterrel, oszlopszerűen magasodik a falu fölé. A hegy anyaga vulkanikus dácit, mely egykoron a föld mélyéről feltörvén a kürtőben szilárdult meg, hogy aztán a körülötte lévő puhább kőzetek az évmilliók alatt lekopjanak róla és ezáltal teremtsenek egyedülálló alapot egy várnak.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Forrás: Pazirik Informatikai Kft. 

A hegy nemhogy meredek, de több oldalról egyenesen megmászhatatlan sziklafalak alkotnak páratlan lehetőséget egy bevehetetlen vár létesítésére.

A korabeli erődök legtöbb esetben csomópontok, forgalmas kereskedelmi utak ellenőrzésére jöttek létre. Itt azonban ilyenről nem beszélhetünk, az alapítás oka valószínűleg a hegy által nyújtott kiváló védelmi lehetőségek kihasználása volt. A magaslat tetejére épült vár egyetlen megközelítése a Nagy-Milic és a Várhegy közötti nyereg felől lehetséges, azonban az utolsó 100 méter még így is annyira meredek, hogy a vár kapujához sziklába vésett lépcsősoron át lehet feljutni. Ebből adódik, hogy a várban sohasem járt szekér, de ló sem.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén

Füzér a Hegyközben fekszik, amely a Zempléni-hegység része. Közel található hozzá Regéc, Szalánc és Boldogkő vára. Füzérről fantasztikus kilátás nyílik a Nagy-Milicre, amely a Zempléi-hegység legmagasabb csúcsa a maga 895 méteres magasságával. A környék a Zempléni Tájvédelmi Körzet része.

A vár megközelítése a 37-es főúton keresztül a legegyszerűbb. A főút Szerencs és Sátoraljaújhely közötti szakasza azért érdekes, mert az út határt képez a Bodrogköz és a Zempléni-hegység között. Az út egyik oldalán hegyek vannak szőlőültetvényekkel, a másikon pedig ártéri ligetes erdők, amelyek áradás alkalmával mocsárrá változnak.

Sátoraljaújhelytől Regécig takaros Hegyközi települések során vezet az út, ahol még a szegélykövek is meszelve vannak. Itt találjuk a Hegyköz „fővárosát” Pálházát, amely Magyarország legkisebb városa, lakosainak száma nem éri el az 1100 főt.

A porcelángyártásáról méltán híres Hollóháza melletti Füzér zsákfalu, a felette emelkedő hegyek másik oldala már Szlovákia. A falu rengeteget változott előnyére az elmúlt években. Ebben igen nagy szerepe volt a várnak, amely ugyan a túrázók körében mindig népszerű volt, de igazi turisztikai látványossággá csak részleges rekonstrukcióját követően vált.

A faluba érkezve mindenfelé útjelző táblák irányítanak a vár felé, melynek parkolója korlátozott méretű. Hosszú hétvégék, vagy várnapok alkalmával hamar betelik a parkoló és a dugók elkerülése érdekében helyi polgárőrök már a hegy alól visszafordítanak mindenkit és a faluban keresnek a gépkocsiknak helyet.

A várba kocsiút egyáltalán nem vezet és a parkolótól negyedórás sétával juthatunk a 2015-ben újjáépített Alsóvár kapujához. Ez az a hely, amelyik 2016 tavaszán a felújítást követő nyitáskor nagyon meglepett.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Az alső vár kapuja

Korábban ugyanis az alsó várnak még a halvány nyomait sem lehetett felfedezni a felületesen szemlélődőnek. Baktattam a vár felé, aztán egyszer csak elém bukkant egy várfal ott, ahol azelőtt csak az erdő volt és még igen távol a vár. Persze nem úgy végezték el az alsó vár rekonstrukcióját, hogy a hegy közepére találomra építettek egy falat, mert milyen jól mutatna. Korábbi feltárások során beazonosították a fal alapját, mely már nem látszott.

Az alsó vár udvarán közvetlenül a kapu mögött modernebb fogadóépület található, melyben kulturált mosdók, információs pult kapott helyet.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Az alsó vár a felső vár kapubástyájáról

A felső várat sziklába vésett lépcsőkön át lehet megközelíteni, majd egy fából ácsolt emelvényen juthat a látogató a kaputorony elé emelt olaszbástya tövében a várba. A vár kapuja nem nagyobb egy ajtónál, vagyis ló és szekér bejutását nem csak a szikla akadályozta meg, hanem a kapu mérete is.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
A felső vár bejárata

A rekonstruált vár látványa szívet melengető azok számára, akik látták a korábbi állapotokat. Nekem semmi bajom nincs a rekonstrukcióval, fantasztikus érzés végigjárni az építmény termeit még úgy is, hogy tudjuk: nem olyan régen építették újra.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
A vár az alsó bástyáról 

A palota alatti ajtón át egy lépcsősoron ki lehet menni az alsó bástyára, mely szintén frissen újult meg. Igaz, ennek a maradványai korábban is megvoltak és a hegy alól is látszottak.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Az alsó bástya

A várhegy adottságait persze korán észrevették, ezért Füzér azon kevés magánföldesúri váraink egyike, amely már a tatárjárás előtt létezett. Nevét legkorábban csak egy 1264-es oklevélben említik, de egy későbbi, 1270-es iratban visszautalnak rá, hogy már a XIII. sz. első felében is létezett. A XIII. század végén – hasonlóan a többi északkeleti várhoz – Füzér is Aba Amádé birtokába kerül, ahonnan 1320-ban tér vissza a királyi kincstár kezelésébe.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Füzér a XIII. században - forrás: Pazirik Informatikai Kft.

Az Anjou korszak alatt végig királyi tulajdon volt, mint a mindenkori abaúji Ispán a „szolgálati birtoka”. Károly Róbert a saját, de leginkább elődei kárán tanulta meg mivel jár, ha a főnemesek túl nagy magánvagyonra tesznek szert. Ezért aztán erős, központosított királyi hatalmat épített ki melynek alapját képezték a várak és a hozzájuk tartozó uradalmak. Károly Róbert és utóda, Nagy Lajos is ügyelt arra, hogy ne osztogasson birtokokat. A királyi várakba beültették leghűségesebb híveiket, akik azonban a váraknak nem lettek a tulajdonosai, hanem csak igazgatták az uradalmat a király nevében. Ezzel az elvvel részben szakított Luxemburgi Zsigmond, aki hatalomra kerülését követően támogatóinak jelentős adományokat juttatott.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
Füzér 1400 körül - forrás: Pazirik Informatikai Kft. 

Zsigmond király 1389-ben Füzért a Perényi családnak adományozta, akik ezt követően sokáig uralták a várat és a hozzá tartozó birtokot. A mohácsi csatavesztést követően az akkor koronaőri tisztséget betöltő Perényi Péter egy évig Füzéren rejtegette a magyar szent koronát. 1533-ban megerősítették a várat olasz várépítő mesterek segítségével. 1562-ben újabb építkezés folyt a hegyen, valószínűleg ekkor alakult ki a reneszánsz palotaszárny.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
1530 - forrás: Pazirik Informatikai Kft. 

1568-ban azonban véget ért a Perényiek korszaka és a várat Báthory Miklós és György váltották magukhoz. Mivel a vár urai fiú utód nélkül haltak meg, Füzért Nádasdy Ferenc özvegye, Báthory Erzsébet kapta meg, aki azt fiára, Nádasdy Pálra hagyta.

1645 körül a szomszédos szalánciak összevesztek a füzériekkel néhány hegy hovatartozásán. A „minek veszekedni, ha verekedni is lehet” elvet követve a Szalánc várának úrnője, Forgách Zsigmondné sereggel vonult Füzér ellen. A füzéri várkapitány azonban higgadtabb volt és a seregei élén a vár alá érkező harcias amazont megbékítette, így elmaradt az összecsapás.

Mivel a Nádasdy család birtokai zömében a Dunántúlon voltak, a távol lévő uradalmat 1654-től Nádasdy Ferenc bérbe adta előbb Mosdóssy Imrének, majd Forgách Zsigmondnénak. Valószínű, hogy a vár ebben az időben már nem volt lakott, azon esetleg kisebb karbantartó munkálatokat végezhettek. A Wesselényi féle összeesküvésben való részvételért Nádasdy Ferencet 1671-ben Bécsújhelyben lefejezték, a birtokait elkobozták és visszakerültek a koronához.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
forrás: Pazirik Informatikai Kft.

A várba császári őrséget helyeztek, majd 1676-ban fontosabb védműveit lerontották, az épületeket pedig felgyújtották. A vár legnagyobb veszteségét azonban a környék lakói okozták, akik a következő évszázadok során elhordták a köveket.

A kiegyezést követően, a millenniumhoz közeledve előtérbe kerültek a nemzeti érzések és ennek egyik fontos megnyilvánulása volt az akarat, hogy Füzért meg kellene őrizni az utókor számára. Megtörténtek az első lépések, a vári akkori állapotának hiteles rögzítése.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
A vár 1939-ben - forrás: www.füzér.hu

Az 1930-as években aztán a tulajdonos Károlyi család költségén részben rekonstruálták a várkápolnát, valamint a kaputornyot. Ezt követően csak 1977-ben kezdték meg az épületegyüttes régészeti feltárását, de ez akkor rövidesen abba is maradt és csak 1992-től folytatódott javarészt diákok bevonásával. Ekkor a feltáráson kívül rengeteg omladékot és feltöltést távolítottak el, illetve megállapították az eredeti épületek elhelyezkedését, alaprajzát. Ebben az időszakban tető került a kápolnára és a kaputorony is megújult.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén
A kaputorony 2009-ben

Később végeztek a váron kisebb felújításokat. Előbb elkészült a várkonyha, és akárhányszor mentem fel a várba, egy kicsivel mindig magasabb volt valahol a fal, eltűnt egy-egy sittkupac. A vár komoly felújítására 2014-15-ben került sor, amikor uniós források felhasználásával teljesen megújult a várkápolna, a palotaszárny, az alsó bástya és az alsó vár.

A képre kattintva galéria nyílik rekonstrukció előtti és azt követő képekkel.

Füzér füzéri vár vártúra zempléni várak Zemplén

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

forrás: 

www.füzér.hu

Képek: Pazirik Informatikai Kft. 

1 Tovább

Elpusztult, és 329 év múltán feltámadott vala - Regéc

A vár elképesztően szép természeti környezetben fekszik, a Zempléni-hegység nyugati oldalán a Zempléni Tájvédelmi Körzetben.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
A Felső- és a Középső vár az Alsóvár sziklacsúcsáról

Tokaji lévén erősen elfogult vagyok a Zemplént illetően, szerintem Magyarország legszebb vidéke, mely a szlovák határtól a tokaji Kopasz hegyig terjed a Bodrogköz és Abaúj közé ékelve. A Zempléni-hegység déli oldalán található Tokaj-hegyalja, ahol a világhírű bor készül.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Tokaj-hegyalja - fokók: Balassa István

A hegység belső és északi területei változatos és gazdag élővilággal rendelkeznek, ahol a hazánkban megszokott erdei vadakon kívül nem csak vendég, hanem állandó lakos a muflon, a hiúz és a farkas is.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Jellegzetes zempléni táj

A tokaji bor erősen hozzájárult Regéc virágzásához, ugyanis a XVII. században a Lengyelország és Oroszország irányába felerősödő borkereskedelem rajta vezetett át és az út biztosításában kulcsszerepet kapott.

Ebből a szerepből persze mindenki ki akarta venni a pénzét, (akarom mondani: részét) ezért aztán a kor domináns főúri családjai küzdöttek is a várért és a hozzá tartozó uradalomért rendesen. Előbb persze jogászkodtak és a családi kapcsolatok és kutyabőrök felemlegetésével mindenki saját örökének tekintette, ám a meggyőző érvelés helyett hamar előkerült a kard is. De erről később….

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Az öregtorony a hozzá épített ágyútoronnyal

Regéc szláv eredetű szó, szarvat jelent. Valószínűleg a várhegy formájáról kapta a nevét, amely keleti és nyugati irányból nézve szarvat formál mégpedig úgy, hogy a lapos hegytető két szélén egy-egy kimagasló sziklaorom van.

Erre a két sziklára, illetve azok közé épült a vár. Az a vár, amely ugyan meglehetősen erős védművekkel és magas falakkal rendelkezik, de inkább megerősített főúri rezidencia, mintsem elfoglalhatatlan erőd. A csupasz kőfalak jelenleg is erőt sugároznak, azonban tudni kell, hogy a regécihez hasonló várak fénykorukban vakoltak voltak. Ha az épületeket vakoltan, többnyire fehér vagy világos színben képzeljük el cseréptetővel, már nem is annyira komor a látvány.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
Az újjáépített öregtorony

Manapság a különböző animációknak köszönhetően már a képzelőerőnket sem kell megerőltetni, itt egyszerűen megnézhetjük, hogyan is nézett ki a vár egykoron.

Maga az erőd két község, Regéc és Mogyoróska között fekszik, mindkét településről megközelíthető. A legtöbben azonban Regéc felől ismerik a járást. A várhoz ugyan egészen jól karbantartott földúton teljesen fel lehet menni gépkocsival, de a szerpentines út keskeny és az alsó harmadánál rendszerint le is van zárva -helyesen.

A gépkocsikat egy füves réten lehet leállítani a várhegy alatt és onnan mintegy másfél kilométeres, végig emelkedő gyalogtúra vár a látogatóra, mely azonban nem meredek és kényelmesen teljesíthető.

Ritkán ugyan, de időnként találkozom olyan plázában szocializálódott luxusautóval érkező fuxos, dzsigoló vártúrázóval is, akinek a tűsarkú cipőben bukdácsoló, okostelefonját nyomkodó macájára tekintettel feltétlenül kocsival kell menni egészen a kapuig. Ilyenkor jut eszembe Zrínyi Ilona 1678-as jövőbe látó rendelete, amely itt olvasható.

Éveken keresztül látogattam a romot nyaranta és legnagyobb örömömre azt tapasztaltam, hogy a helyiek jó gazdái voltak a teljesen leromlott állapotú várnak.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
A vár állapota 2015 előtt

Minden évben örömmel láttam, hogy a feltárás halad és az állagmegóvásra is költöttek. Aztán a helyiek mertek nagyot álmodni, amihez sikerült a megfelelő forrásokat is elnyerni. Nekiálltak a vár rekonstrukciójának, hiszen ismert, hogy az a fénykorában hogyan nézett ki.

2015-ben végeztek az első ütemmel, melynek során teljesen megújult a vár öregtornya, továbbá részlegesen a mellette lévő ágyútorony és a palota egy jelentős része is kinőtt a földből.

A képre kattintva újjáépítés előtti és utáni fotók láthatók.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom

A vár előtt csodaszép fogadóépületet létesítettek, melyben korszerű és tiszta mosdók, ajándékbolt és büfé kapott helyet. A fogadóépület fedett teraszán a Zempléni-hegységre nyíló fantasztikus panoráma mellett lehet elfogyasztani az elemózsiát, vagy meginni egy kávét.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
A fogadóépület előtti kávézóterasz

A vár története

A vár pontos építési idejét nem ismerjük. A második tatárjárás idején, 1285-ben a hegy alatt elődeink megütköztek a tatárokkal, de ekkor még nem volt a hegyen vár.

Az első bizonyíték a létezésére egy Aba Amádé által 1307-ben Regéc várában kiadott rendelet. A vár tehát a XIV. század elején az Aba család birtokában volt, valószínűleg ők is építették.

Az 1312-es rozgonyi csatavesztés után 1427-ig a vár királyi birtok lett, melyet a király hű alattvalóinak adott használatra. Regécet a XIV. század második felében vadászatok alkalmával többször is felkereste Nagy Lajos királyunk, melyet az itt kiállított oklevelei bizonyítanak.

Luxemburgi Zsigmond 1427-ben Brankovics szerb fejedelemnek adta, akitől 1459-ben visszaszállt a koronára.

Mátyás király 1464-ben a feltörekvő Szapolyai családnak adta Regécet, akik 1526-ig töretlenül birtokolták az uradalmat. A mohácsi csatavesztést követően kialakult hatalmi viszályban 1526 és 1541 között pontosan nem ismert a vár hovatartozása. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János közötti trónviszály során a várat többször is megostromolták és hol egyik, hol másik király birtokában volt.

A mohácsi vész utáni zűrzavaros állapot talán leginkább az országnak ezt a részét érintette, mivel Zemplén ütközőzóna volt a Magyar Királyság és Erdély között. És akkor még nem említettük a török hódoltság közelségét sem.

Végül 1541-ben a várat és a hozzá tartozó birtokot I. Ferdinánd Serédy Györgynek és Gáspárnak adta.

A XVII. században fellendült a tokaji borkereskedelem, így aztán a regéci uradalom is kapós lett a főúrak körében. Az 1600-as évek elején házasságaik révén mind Eszterházy Miklós, mind Rákóczi Zsigmond igényt formált Regécre.

I. Rákóczi György 1644-ben két alkalommal is megostromolta a várat és másodjára sikerült is elfoglalni Eszterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke elismerte Rákóczi foglalását, így ettől fogva Regéc hivatalosan is Rákóczi birtok lett.

A Rákóczi család a várat egyik rezidenciájaként használta, meglehetősen sokat tartózkodtak benne. II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában egy ideig a várban nevelkedett és itt tartózkodott vele anyja, Zrínyi Ilona is.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom
II. Rákóczi Ferenc gyermekkori képe

A Thököly- felkelés idején a vár a kurucok egyik legfontosabb támaszpontja, ide halmozták fel és itt tárolták a hadviseléshez szükséges ellátmányt. Ez lett a veszte is, ugyanis a várba 1685-ben bevonultak I. Lipót császár katonái, majd a következő évben, 1686 május 2-án az uralkodó utasítására előbb felgyújtották a várat, majd lerombolták a falakat.

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom

A vár fejlődése 

Regécet három, egymástól elkülönülő részre tagozódik. Ezek az Alsó-, Középső és Felsővár.

Az építmény legrégebbi eleme a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony, mely a hegytető északi oldalán van. Kezdetben csak ez létezett, melyet déli irányban egy ovális alakú fal vett körül. Ezt később, a XV. sz. első felében teljesen átépítették úgy, hogy az ovális falat elbontották és helyette egy négyszög alakú várfalat húztak, melynek a belső oldalához épületeket ragasztottak.

A XV. század közepén a hegytetőn álló két sziklacsúcsot falakkal összekötötték, így a Középső vár területét lezárták. Valószínűleg ebben az időben kezdődött meg az Alsóvár, vagyis a déli sziklacsúcs beépítése falakkal és az első épületekkel.

Az 1540-es években a Felsővár épületeit megemelték és az Öregtorony északi oldalához egy kerek ágyútornyot építettek.

Végül a XVI-XVII. századokban az építkezések zöme a Középső vár területére helyeződött át, amikor is megépültek a főúri udvartartásnak helyet adó keleti és nyugati palotaszárnyak, melyek a Középső vár falai mentén helyezkedtek el.  

Regéc zempléni várak borsodi várak vártúra várrom

Mivel a védelem is fontos volt, ebben az időszakban épült meg a Kút bástya, a keleti fal északi végén egy rondella, a középső szakaszon pedig a Kis bástya.

Látnivalók 

A községben található a vadonatúj látogatóközpont, melyben a Rákóczi családot bemutató állandó kiállítás kapott helyet, kiemelt figyelmet fordítva II. Rákóczi Ferencre.

A vár öregtornyának 4 szintjén találunk állandó kiállításokat, melyekben vannak multimédiás alkalmazások és makettek is.

És hát maga a vár! Amikor először jártam Regécen, már akkor is fenséges volt, pedig igencsak romos állapotban találtam. A felújítást követően elvittük egy regéci vártúrára a vendégségben nálunk tartózkodó budapesti rokonainkat. A hatás természetesen nem maradt el és közölték velünk, hogy attól a naptól vártúrázóvá váltak. 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. 

forrás: www.regecivar.hu

0 Tovább

Egy elfelejtett várunk - Szádvár

A 460 méter magas Várhegyre épült Szádvár jelenleg Magyarország legészakabbra található középkori vára, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik közvetlenül Szögliget település mellett.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A hatalmas kiterjedésű várat évtizedeken keresztül nem látogathatta senki, mivel 1920 után a magyar-csehszlovák határ közvetlen közelébe került, így tiltott zóna lett.

Akkoriban csak határőrök, meg a szlovákoktól gumicsizmát, bakancsot behozó, vagy szalonnára, fejkendőre cserélő csempészek fordultak meg a romok között. Pedig látnivaló lett volna bőven, hiszen nem sok hozzá hasonlóan nagy erődítmény található ilyen magasságban.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Napjainkban szerencsére egyre többen keresik fel Szádvárt, és lelkes várvédőknek köszönhetően megkezdődött állagának megóvása.

Az tekintélyes méretű erősség fénykorában, a XVI. század közepén impozáns látványt nyújthatott a hegytetőn. Alighanem Regéchez hasonlóan Szádvár is inkább erődített uradalmi központ volt, mint bevehetetlen végvár. Alátámasztja ezt harcokban nyújtott nem túlzottan dicsőséges múltja is, hiszen történetének viharosabb időszakaiban folyamatosan váltották egymást gazdái, az ostromok után rendszerint más zászlót tűztek ki tornyaira.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
A külső vár megmaradt falai

A legnagyobb ostromát 1567-ben élte át, amikor a császári csapatok tüzérsége négy nap alatt rommá lőtte a vár falait, minek következtében a védők megadásért cserébe szabad elvonulást kaptak.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Azonban az 1644-es Szádvárt ért támadás alkalmával fél éven át sikeresen tartották védői a várat és végül az ellenfél ment el a falai alól dolgavégezetlenül.

Manapság Szögligetről lehet felmenni a szlovák-magyar határon álló várba, a ménes patak mentén. A település szélétől földút vezet a kb. 1000 méterre lévő egykori határőr laktanyához, ami jelenleg a Szalamandra Ház.

Szádvár nem a lusta vártúrázók vágyálma, ugyanis a vendégháztól csak gyalog lehet továbbmenni a meredek hegycsúcson épített erőd romjaihoz. Aki könnyelműen, tűsarkú cipőben próbálja a hegyet megmászni, az jobb esetben a cipésznél, rosszabb esetben kifordult bokával a kórházban találhatja magát. Egy biztos: a várhoz nem jut fel.

A Salamandra ház előtt nagyméretű turista térkép igazít el, amely szerint az ösvényen jobbra, és balra elindulva is a várhoz érünk.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A térkép szemrevételezése után úgy döntöttünk, hogy a bal oldali út rövidebbnek tűnik, így azt választottuk.

Az út a várhoz kb. 2 km, melyben vannak meredekebb kaptatók is. A turistaút alsó 2/3 része zömében bükkerdőn halad keresztül, ahol más fafajták is megtalálhatók, leginkább a gyertyán, kőris. Ennélfogva nincs sűrű aljnövényzet és nyáron a legmelegebb időben is kellemesen hűvös van hegymászás közben.

A hegy teteje felé több helyen előbukkan a sziklás talaj és fák helyett inkább cserjék jellemzik a tájat.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A Várhegyet járja körül a Bükki Nemzeti Park tanösvénye is, mely szintén felkanyarodik a várhoz és összesen mintegy 4,5 km hosszú.

A felfelé vezető út különlegessége az a két nyomvályú a hegy sziklás talaján, amelyet évszázadok alatt az a megszámlálhatatlanul sok szekérkerék vésett bele, amely a várban megfordult.

A két nyomvályú annyira markánsan látható, hogy azokat nem kell keresgélni, hanem a párhuzamos mélyedések egyértelműen látszanak a várhoz vezető hegyi úton.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
Szekérkerék nyoma a kövekben

A terjedelmes vár 4 különálló udvarral rendelkezett és az egyik legnagyobb volt Magyarországon.

Az évszázadokon át elhagyatott állapotban lévő rom köveit jórészt a környékbeli lakosság elhordta, a maradványokat pedig ismét birtokba vette a természet. A megmaradt faldarabok, romok között erdő nőtt, így csak itt-ott tűnnek elő messziről a falak.

A vár hossztengelyének két végéből azonban lélegzetelállító panoráma nyílik a környező hegyekre.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
A hegyek között Szögliget

Érdekesség, hogy a nehéz terhek feljuttatásához már a középkorban állati erővel mozgatott köteles felvonórendszert készítettek, melynek maradványai a hegyoldalban megtalálhatók.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A vár története

A hegyetető alakját követő, szabálytalan alaprajzú vár építési idejét nem ismerjük. „Szárd” várának első említése a XIII. század közepéről való, viszont a történészek szerint ez nem azonos a mai Szádvárral, hanem az erődítmény a Ménes patak völgyének másik oldalán található Óvár-tetőn lehetett. Nyomait ma már csak alig észrevehető sáncok maradványai őrzik. 

Szádvár a kiskirályok megerősödésének idején, 1301-ben került Aba Amádé birtokába, ahonnan 1319-ben szerzi vissza Károly Róbert és innentől kezdve sokáig királyi birtok maradt, amelyet a királyok megbízható emberei igazgattak.

1387 és 1392 között Zsigmond király a várat - a trónért folytatott harcban őt támogató - Bebek Györgynek adományozta örökbirtokként.

1440 és 1454 között a vár ideiglenesen kikerült a Bebek család birtokából, amikor az Erzsébet királyné által az országba behívott cseh huszitákkal szövetséges lengyel származású Komorowsky Péter rablólovag elfoglalta és birtokolta Szádvárt. Ezekben az években innen fosztogatták a környék lakosságát.

Amikor 1470-ben Szapolyai Imre szepesi gróf feleségül vette Bebek Orsolyát, Szádvár a befolyásos Szapolyai család birtokába került.

Az 1526-os mohácsi csatavesztést követően Magyarországon trónviszály alakult ki, ugyanis a nemesek egy része a Habsburg házból származó I. Ferdinándot látta volna szívesen a trónon, ezzel szemben a köznemesek Szapolyai János erdélyi vajdát választották királlyá a Szádvárhoz közeli Tokajban.

Megválasztását követően Szapolyai az őt támogató Werbőczy Istvánnak adományozta Szádvár és Torna váruradalmait. Werbőczy azonban nem tudott beköltözni Szádvárra, mert az akkori várkapitány, Trinnay Lengyel Gergely Szapolyai utasítása ellenére az éppen akkor Ferdinánd párti Bebek Ferenc kezére juttatta az erősséget.

A következő évtizedekben Bebek Ferenc  uralta a várat és eközben többször is pártot váltott, annak megfelelően, hogy a saját érdekei hogyan kívánták. A vár azonban ennek hasznát látta, ugyanis ez a köpönyegforgatás veszélyes játék és tudta ezt Bebek is. Ennek ismeretében folyamatosan erősítette és fejlesztette a várat.

Ekkor alakult ki a rondellák sorozatával megerősített tekintélyes kővár.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Ezekben az évtizedekben a Bebek család megerősödött, Szádváron kívül ők uralták Krasznahorka, Szendrő, Csorbakő és Torna várát is a hozzájuk tartozó uradalmakkal.

1562-ben Bebek György árulás révén a törökök fogságába került és onnan csak 3 év múlva tudott szabadulni oly módon, hogy az erdélyiek pártjára állt. Ezt azonban a császár nem nézte jó szemmel és 1567-ben Szádvár ellen küldte Schwendi Lázár kassai főkapitányt. Schwendi tapasztalt katona volt és a biztos siker érdekében váratlan húzásra szánta el magát.  Bebek György távollétét kihasználva, ostromra teljesen szokatlan időpontban, januárban vonult Szádvár ellen.

A vár védelmét férje távollétében Patócsy Zsófia irányította, aki az óriási túlerővel szembeszállva hősiesen próbálta a védelmet megszervezni. A jelentős erőt képviselő császári csapatok azonban 4 nap alatt rommá lőtték az erődöt, amely így tarthatatlanná vált. A védők szabad elvonulás fejében átadták a várat.

Ezt követően a szádvári uradalom a király birtokába került, aki a 19 falu adóit lelkiismeretesen beszedette, de a vár felújításával nem törődött. 1557-ben a bécsi haditanács megállapította, hogy Krasznahorka és Szádvár „rozzantak”, de azt nem tudni, hogy felújították-e őket. Valószínűleg nem, mivel 1579-ben Rübert János kassai főkapitányt kötelezte a Kamara a vár felújítására.

1604-ben a vár kardcsapás nélkül lett Bocskai Istváné, miután Szendrőt a védői feladták. Szádvár nem túlzottan motivált védői a szomszédos Szendrő bukásának hírére elszöktek a várból.

Egy 1607-es zsoldlista alapján a vár katonaságát mindössze 50 gyalogos katona és két tüzér alkotta.

1608 és 1621 között a vár tulajdonjogáért a Csáky és a Pethe család pereskedett, azonban 1621-ben a nikolsburgi béke értelmében Szádvár visszaszállt a Habsburgok tulajdonába.

Az erdélyi csapatok újabb hadjárata idején ismét beveszik a várat, amely az 1626-os békekötés után visszakerül a császár tulajdonába.

A következő időszak kicsivel több dicsőséget hozott várnak. 1644. márciusában I. Rákóczi György vette ostrom alá, de a védők kemény harcok során kitartottak. Az erdélyi seregek egészen novemberig tartották körülzárva Szádvárt, ahonnan a kicsapásokkal bosszantották az ellenfelet. Mivel a blokád nem vezetett eredményre, az erdélyi hadak novemberben elvonultak a vár alól.

1675 tavaszán a császári zsoldosok már nem akartak meghalni a várban, ellenállás nélkül adták át Szádvárt a kurucoknak néhány hónapra, akiktől a nyár folyamatán Strassaldo császári generális foglalta vissza.

A császár sem örülhetett azonban sokáig, 1682-ben a törökökkel szövetséges Thököly Imre kurucai szállták meg az erődöt.

1683-ban a török ostrom alól Bécset felmentő lengyel hadsereg Felső-magyarországon, azon belül is a Bódva völgyén tért haza és nagy pusztítást végzett. Ennek során több napig a Szádvár közelében táboroztak a lengyel katonák, akikre a várat birtokló kurucok több ágyúlövést is leadtak a miheztartás végett.

Már meg sem lepődünk azon, hogy ez a kuruc korszak sem tartott sokáig, mert 1685 november 5-én a várnál seregei élén megjelenő Caprara császári generális előtt a kuruc őrség megnyitotta a kaput.

Caprara utasítására a sajnos ebben már nagy rutinnal rendelkező császári sereg aláaknázta a fontosabb védműveket, bástyákat és megkezdte a vár „lerontását”.

Ez a művelet olyannyira sikeres volt, hogy attól kezdve a vár védhetetlenné vált, a romokat pedig már nem a különböző hadak, hanem a természet foglalta vissza.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Az utolsó kegyelemdöfést azonban a környék lakossága adta meg, akik építkezésekhez elhordták a lerombolt falak köveit.

A várért sajnos évszázadokon át nem tettek semmit. Az sem segített Szádvár helyzetén, hogy Trianon után közvetlenül a határvonalra került, így tiltott zóna lett, a romokat a turisták sem látogathatták.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

2006 őszén magyarországi várbarátok egy csoportja fogott össze a romok megmentéséért, amikor kiirtották a várfalakat elborító bozótos nagy részét, majd megalakították a Szádvárért Baráti Kört.

A csoport tagjai azóta is minden évben két alkalommal, (tavasszal és ősszel) tábort szerveznek, ahol önkéntesek végeznek több napon át munkát a vár rendbetétele érdekében.

A vármentő hetek során  rengeteget tettek a maradványok megőrzéséért, uniós források bevonásával több szakasz állagvédelmét oldották meg.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Idén tavasszal március 16-17-én tartják a XXIV. vármentő napokat, melyre szeretettel várják a várromért tenni akaró önkénteseket.

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. Ha pedig kellőképpen tettrekésznek érzed magad, március közepén irány a vár.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
A vár lakója

Forrás:

www.szadvar.hu

Wikipedia

0 Tovább

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek