Egy elfelejtett várunk - Szádvár

A 460 méter magas Várhegyre épült Szádvár jelenleg Magyarország legészakabbra található középkori vára, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik közvetlenül Szögliget település mellett.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A hatalmas kiterjedésű várat évtizedeken keresztül nem látogathatta senki, mivel 1920 után a magyar-csehszlovák határ közvetlen közelébe került, így tiltott zóna lett.

Akkoriban csak határőrök, meg a szlovákoktól gumicsizmát, bakancsot behozó, vagy szalonnára, fejkendőre cserélő csempészek fordultak meg a romok között. Pedig látnivaló lett volna bőven, hiszen nem sok hozzá hasonlóan nagy erődítmény található ilyen magasságban.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Napjainkban szerencsére egyre többen keresik fel Szádvárt, és lelkes várvédőknek köszönhetően megkezdődött állagának megóvása.

Az tekintélyes méretű erősség fénykorában, a XVI. század közepén impozáns látványt nyújthatott a hegytetőn. Alighanem Regéchez hasonlóan Szádvár is inkább erődített uradalmi központ volt, mint bevehetetlen végvár. Alátámasztja ezt harcokban nyújtott nem túlzottan dicsőséges múltja is, hiszen történetének viharosabb időszakaiban folyamatosan váltották egymást gazdái, az ostromok után rendszerint más zászlót tűztek ki tornyaira.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
A külső vár megmaradt falai

A legnagyobb ostromát 1567-ben élte át, amikor a császári csapatok tüzérsége négy nap alatt rommá lőtte a vár falait, minek következtében a védők megadásért cserébe szabad elvonulást kaptak.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Azonban az 1644-es Szádvárt ért támadás alkalmával fél éven át sikeresen tartották védői a várat és végül az ellenfél ment el a falai alól dolgavégezetlenül.

Manapság Szögligetről lehet felmenni a szlovák-magyar határon álló várba, a ménes patak mentén. A település szélétől földút vezet a kb. 1000 méterre lévő egykori határőr laktanyához, ami jelenleg a Szalamandra Ház.

Szádvár nem a lusta vártúrázók vágyálma, ugyanis a vendégháztól csak gyalog lehet továbbmenni a meredek hegycsúcson épített erőd romjaihoz. Aki könnyelműen, tűsarkú cipőben próbálja a hegyet megmászni, az jobb esetben a cipésznél, rosszabb esetben kifordult bokával a kórházban találhatja magát. Egy biztos: a várhoz nem jut fel.

A Salamandra ház előtt nagyméretű turista térkép igazít el, amely szerint az ösvényen jobbra, és balra elindulva is a várhoz érünk.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A térkép szemrevételezése után úgy döntöttünk, hogy a bal oldali út rövidebbnek tűnik, így azt választottuk.

Az út a várhoz kb. 2 km, melyben vannak meredekebb kaptatók is. A turistaút alsó 2/3 része zömében bükkerdőn halad keresztül, ahol más fafajták is megtalálhatók, leginkább a gyertyán, kőris. Ennélfogva nincs sűrű aljnövényzet és nyáron a legmelegebb időben is kellemesen hűvös van hegymászás közben.

A hegy teteje felé több helyen előbukkan a sziklás talaj és fák helyett inkább cserjék jellemzik a tájat.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A Várhegyet járja körül a Bükki Nemzeti Park tanösvénye is, mely szintén felkanyarodik a várhoz és összesen mintegy 4,5 km hosszú.

A felfelé vezető út különlegessége az a két nyomvályú a hegy sziklás talaján, amelyet évszázadok alatt az a megszámlálhatatlanul sok szekérkerék vésett bele, amely a várban megfordult.

A két nyomvályú annyira markánsan látható, hogy azokat nem kell keresgélni, hanem a párhuzamos mélyedések egyértelműen látszanak a várhoz vezető hegyi úton.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
Szekérkerék nyoma a kövekben

A terjedelmes vár 4 különálló udvarral rendelkezett és az egyik legnagyobb volt Magyarországon.

Az évszázadokon át elhagyatott állapotban lévő rom köveit jórészt a környékbeli lakosság elhordta, a maradványokat pedig ismét birtokba vette a természet. A megmaradt faldarabok, romok között erdő nőtt, így csak itt-ott tűnnek elő messziről a falak.

A vár hossztengelyének két végéből azonban lélegzetelállító panoráma nyílik a környező hegyekre.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
A hegyek között Szögliget

Érdekesség, hogy a nehéz terhek feljuttatásához már a középkorban állati erővel mozgatott köteles felvonórendszert készítettek, melynek maradványai a hegyoldalban megtalálhatók.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

A vár története

A hegyetető alakját követő, szabálytalan alaprajzú vár építési idejét nem ismerjük. „Szárd” várának első említése a XIII. század közepéről való, viszont a történészek szerint ez nem azonos a mai Szádvárral, hanem az erődítmény a Ménes patak völgyének másik oldalán található Óvár-tetőn lehetett. Nyomait ma már csak alig észrevehető sáncok maradványai őrzik. 

Szádvár a kiskirályok megerősödésének idején, 1301-ben került Aba Amádé birtokába, ahonnan 1319-ben szerzi vissza Károly Róbert és innentől kezdve sokáig királyi birtok maradt, amelyet a királyok megbízható emberei igazgattak.

1387 és 1392 között Zsigmond király a várat - a trónért folytatott harcban őt támogató - Bebek Györgynek adományozta örökbirtokként.

1440 és 1454 között a vár ideiglenesen kikerült a Bebek család birtokából, amikor az Erzsébet királyné által az országba behívott cseh huszitákkal szövetséges lengyel származású Komorowsky Péter rablólovag elfoglalta és birtokolta Szádvárt. Ezekben az években innen fosztogatták a környék lakosságát.

Amikor 1470-ben Szapolyai Imre szepesi gróf feleségül vette Bebek Orsolyát, Szádvár a befolyásos Szapolyai család birtokába került.

Az 1526-os mohácsi csatavesztést követően Magyarországon trónviszály alakult ki, ugyanis a nemesek egy része a Habsburg házból származó I. Ferdinándot látta volna szívesen a trónon, ezzel szemben a köznemesek Szapolyai János erdélyi vajdát választották királlyá a Szádvárhoz közeli Tokajban.

Megválasztását követően Szapolyai az őt támogató Werbőczy Istvánnak adományozta Szádvár és Torna váruradalmait. Werbőczy azonban nem tudott beköltözni Szádvárra, mert az akkori várkapitány, Trinnay Lengyel Gergely Szapolyai utasítása ellenére az éppen akkor Ferdinánd párti Bebek Ferenc kezére juttatta az erősséget.

A következő évtizedekben Bebek Ferenc  uralta a várat és eközben többször is pártot váltott, annak megfelelően, hogy a saját érdekei hogyan kívánták. A vár azonban ennek hasznát látta, ugyanis ez a köpönyegforgatás veszélyes játék és tudta ezt Bebek is. Ennek ismeretében folyamatosan erősítette és fejlesztette a várat.

Ekkor alakult ki a rondellák sorozatával megerősített tekintélyes kővár.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Ezekben az évtizedekben a Bebek család megerősödött, Szádváron kívül ők uralták Krasznahorka, Szendrő, Csorbakő és Torna várát is a hozzájuk tartozó uradalmakkal.

1562-ben Bebek György árulás révén a törökök fogságába került és onnan csak 3 év múlva tudott szabadulni oly módon, hogy az erdélyiek pártjára állt. Ezt azonban a császár nem nézte jó szemmel és 1567-ben Szádvár ellen küldte Schwendi Lázár kassai főkapitányt. Schwendi tapasztalt katona volt és a biztos siker érdekében váratlan húzásra szánta el magát.  Bebek György távollétét kihasználva, ostromra teljesen szokatlan időpontban, januárban vonult Szádvár ellen.

A vár védelmét férje távollétében Patócsy Zsófia irányította, aki az óriási túlerővel szembeszállva hősiesen próbálta a védelmet megszervezni. A jelentős erőt képviselő császári csapatok azonban 4 nap alatt rommá lőtték az erődöt, amely így tarthatatlanná vált. A védők szabad elvonulás fejében átadták a várat.

Ezt követően a szádvári uradalom a király birtokába került, aki a 19 falu adóit lelkiismeretesen beszedette, de a vár felújításával nem törődött. 1557-ben a bécsi haditanács megállapította, hogy Krasznahorka és Szádvár „rozzantak”, de azt nem tudni, hogy felújították-e őket. Valószínűleg nem, mivel 1579-ben Rübert János kassai főkapitányt kötelezte a Kamara a vár felújítására.

1604-ben a vár kardcsapás nélkül lett Bocskai Istváné, miután Szendrőt a védői feladták. Szádvár nem túlzottan motivált védői a szomszédos Szendrő bukásának hírére elszöktek a várból.

Egy 1607-es zsoldlista alapján a vár katonaságát mindössze 50 gyalogos katona és két tüzér alkotta.

1608 és 1621 között a vár tulajdonjogáért a Csáky és a Pethe család pereskedett, azonban 1621-ben a nikolsburgi béke értelmében Szádvár visszaszállt a Habsburgok tulajdonába.

Az erdélyi csapatok újabb hadjárata idején ismét beveszik a várat, amely az 1626-os békekötés után visszakerül a császár tulajdonába.

A következő időszak kicsivel több dicsőséget hozott várnak. 1644. márciusában I. Rákóczi György vette ostrom alá, de a védők kemény harcok során kitartottak. Az erdélyi seregek egészen novemberig tartották körülzárva Szádvárt, ahonnan a kicsapásokkal bosszantották az ellenfelet. Mivel a blokád nem vezetett eredményre, az erdélyi hadak novemberben elvonultak a vár alól.

1675 tavaszán a császári zsoldosok már nem akartak meghalni a várban, ellenállás nélkül adták át Szádvárt a kurucoknak néhány hónapra, akiktől a nyár folyamatán Strassaldo császári generális foglalta vissza.

A császár sem örülhetett azonban sokáig, 1682-ben a törökökkel szövetséges Thököly Imre kurucai szállták meg az erődöt.

1683-ban a török ostrom alól Bécset felmentő lengyel hadsereg Felső-magyarországon, azon belül is a Bódva völgyén tért haza és nagy pusztítást végzett. Ennek során több napig a Szádvár közelében táboroztak a lengyel katonák, akikre a várat birtokló kurucok több ágyúlövést is leadtak a miheztartás végett.

Már meg sem lepődünk azon, hogy ez a kuruc korszak sem tartott sokáig, mert 1685 november 5-én a várnál seregei élén megjelenő Caprara császári generális előtt a kuruc őrség megnyitotta a kaput.

Caprara utasítására a sajnos ebben már nagy rutinnal rendelkező császári sereg aláaknázta a fontosabb védműveket, bástyákat és megkezdte a vár „lerontását”.

Ez a művelet olyannyira sikeres volt, hogy attól kezdve a vár védhetetlenné vált, a romokat pedig már nem a különböző hadak, hanem a természet foglalta vissza.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Az utolsó kegyelemdöfést azonban a környék lakossága adta meg, akik építkezésekhez elhordták a lerombolt falak köveit.

A várért sajnos évszázadokon át nem tettek semmit. Az sem segített Szádvár helyzetén, hogy Trianon után közvetlenül a határvonalra került, így tiltott zóna lett, a romokat a turisták sem látogathatták.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

2006 őszén magyarországi várbarátok egy csoportja fogott össze a romok megmentéséért, amikor kiirtották a várfalakat elborító bozótos nagy részét, majd megalakították a Szádvárért Baráti Kört.

A csoport tagjai azóta is minden évben két alkalommal, (tavasszal és ősszel) tábort szerveznek, ahol önkéntesek végeznek több napon át munkát a vár rendbetétele érdekében.

A vármentő hetek során  rengeteget tettek a maradványok megőrzéséért, uniós források bevonásával több szakasz állagvédelmét oldották meg.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás

Idén tavasszal március 16-17-én tartják a XXIV. vármentő napokat, melyre szeretettel várják a várromért tenni akaró önkénteseket.

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. Ha pedig kellőképpen tettrekésznek érzed magad, március közepén irány a vár.

Szádvár Szögliget Várrom Vár Vártúra Kirándulás
A vár lakója

Forrás:

www.szadvar.hu

Wikipedia

0 Tovább

Az erkölcsös vár - ahová "fosos kurvák" a lábukat sem tehették

A vár, ahonnan eme kétes hírű, romlott erkölcsű hölgyek alighanem a végvári vitézek legnagyobb bánatára ki voltak tiltva, nem más, mint Regéc.

A tilalmat pedig maga a vár nagyasszonya, Zrínyi Ilona rendelte el 1678. május 1-én meghozott várrendtartásában, sok más egyéb rendszabály mellett.

Zrínyi Ilona

A regula egész pontosan így szólt: „Holmi fosos kurvákat be ne bocsássanak a várba, hanem az ki méltó az illendő személyeket.”

A fentihez hasonló szabályt nem csak Regécen vezettek be, hanem abban a korban általánosan elfogadott előírás volt a ledér nők (és egyáltalán mindenféle nő) távoltartása a váraktól.

Ennek legfőképpen egészségügyi okai voltak, de nyilvánvalóan nem volt kívánatos jelenség az sem, hogy a katonák összezördüljenek egymással a szebbik nem miatt.

A regéci vár Zrínyi Ilona korában- forrás: www.regecivar.hu

És hogy mit tartalmazott még ez a rendszabály?

Ha valaki felmászott a vár falán, a fejével fizetett tettéért.

Az őr, aki szolgálatban elaludt, elsőre még megúszta némi veréssel, de második alkalommal már a vár fokáról hajították le.

Nem szerették a duhajkodást sem: ha valaki a várban kardot rántott a másikra, levágták a kezét. Amennyiben meg is sebesítette bajtársát a hirtelen haragú vitéz, akkor a fejét vették.

A káromkodókat egyszerűen egy fél napra tömlöcbe vetették.

Azonban hiba lenne azt hinni, hogy csak fegyelmező rendeletek születtek.

Zrínyi Ilona elrendelte azt is, hogy rendszeresen tartsanak a várban lövészetet, a fegyvereket pedig folyamatosan tisztítsák.

Tűz esetére a várfalakon mindig tartottak készenlétben vizet, és a kéményeket is alaposan tisztították.

A vár pusztulását nem is vétlen tűz okozta, hanem 1686 május 2-án I. Lipót császár utasítására Caprara generális módszeresen leromboltatta.

Regéc vára napjainkban

0 Tovább

Várak, amelyeket látnod kell! Egy túra, négy nap, nyolc vár!

Mivel 2018 a hosszú hétvégék éve lesz, ezért az előttünk álló időszak a várbarátok számára kedvező lehetőséget teremt tartalmasabb kirándulások tervezésére.

Csak néhány olyan hely van Magyarországon, ahol egymástól kis távolságra jó néhány magyar történelmi vár található. Ezek egyike a nyugati határszakasz, mely a várak egymáshoz való közelsége miatt pénztárcabarát módon alkalmas arra, hogy a lelkes vártúrázó néhány napos kirándulás során több történelmi nevezetességet is kihúzhasson a listájáról.

A szóban forgó várak az osztrák-magyar határ mentén, annak két oldalán sorakoznak. A schengeni határoknak köszönhetően az Ausztriában található váraink is egyszerűen becserkészhetők, nem kell hozzá más, mint néhány Euró, vagy egy bankkártya.

Az alábbi lista 4 teljes nap alatt kis előre tervezéssel teljesíthető, hiszen Kőszegtől mindegyik vár elérhető 1 órán belül.

A családommal Kőszegen foglaltam szállást, mely a többi várhoz képest központi helyen van, így a csillagtúrák kiindulópontja lett. Az sem mellékes, hogy a város mindenféle szállásigényt ki tud elégíteni a vendégháztól a panzión át a szállodáig.

Amiben ez a túra egyedülálló: a várak közül csak egy van romos állapotban, a többi eredeti pompájában maradt meg.

1. Kőszeg

vártúra Alpokalja Burgenland
Óház kilátó - forrás: www.koszeginfo.com

Kőszeg esetében rögtön két várról beszélhetünk. Az egyik a város felett magasodó Óház-tetőn található, most kilátóként üzemel.

Az összes vár közül ez a legrégebbi, már őseink bejövetele előtt is létezett. A kilátóhoz nem túl megerőltető gyalogtúrával lehet feljutni, ahonnan páratlan panoráma nyílik a körülötte levő tájra.

vártúra Alpokalja Burgenland
A kőszegi Jurisics-vár

A legtöbbek által ismert Jurisics-vár Kőszeg történelmi belvárosában áll, mely a történelemkönyvekbe az 1532-es nagy török ostrom révén került be.

Érdemes megnézni a várban található múzeumot, de maga a város is ámulatba ejtően szép, kis utcái igazi középkori hangulatot árasztanak. A környező vártúrákról visszatérve esténként a belváros egy-egy éttermében elevenítettük fel az aznapi élményeket. 

A kőszegi várakról és az ostrom alatt tanúsított hősies helytállásról  részletesen itt olvashatsz.

2. Sárvár

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.nadasdymuzeum.hu 

Kőszegtől keletre, mintegy 42 km-re található Magyarország egyik legszebb, eredeti állapotában megmaradt erőssége, a sárvári Nádasdy-vár. Fennmaradását elősegítette, hogy egészen a XX. század közepéig folyamatosan valamely magyar, vagy európai főúri dinasztia lakta.

A XVI. századtól a Nádasdy család főnemesi ágának székhelye. A Nádasdy múzeum az országban szinte egyedülállóan gazdag gyűjteménnyel rendelkezik, melyben helyet kapott a Nádasdy huszárezred életét, mindennapjait feldolgozó kiállítás.

A sárvári várról, és a huszárezredről itt találsz bővebb információt.

3. Léka (Lockenhaus - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.ritterburg.at

Kőszegtől nyugatra, mindössze 14 km-re - gyakorlatilag a hegy másik oldalán - található Léka vára. Az épségben megmaradt, magántulajdonban lévő középkori lovagvár külső szárnyában szálloda üzemel. A belső várban vártörténeti, valamint a környéken őshonos denevérek életét bemutató interaktív kiállítás látható.

Az épület hamisítatlan középkori hangulatot áraszt.

Lékáról szóló írásom itt olvasható.

4. Fraknó (Forchtenstein - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
Fraknó

Kőszegtől 50 km-re északi irányban található Fraknó. A tökéletesen eredeti és ép állapotban megmaradt vár az Eszterházy család kincstára és magánmúzeuma volt és a mai napig is az. Fraknóra érdemes sok időt szánni, ugyanis páratlanul gazdag múzeuma van, melynek kiállítási anyagát az Eszterházy hercegek és grófok által évszázadok alatt megszerzett hadizsákmány képezi. Többek között a várban található Európa második legnagyobb fegyvergyűjteménye, melyről itt találsz bővebb információt. 

5. Lánzsér (Landsee - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.burgenland-info

Kőszegtől 37 km-re északnyugati irányban található Lánzsér település, melynek romos vára a falu felett emelkedő hegy tetején épült. Igaz, hogy lepusztult állapotban maradt ránk, azonban a túra legnagyobb várát tisztelhetjük benne. Méretei lenyűgözőek, az öregtoronyból pedig elképesztő kilátás nyílik a környező területre. Bővebben itt olvashatsz róla.

6. Szalónak (Stadtschlaining - Ausztria) 

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.burgenland-info

Szintén Ausztriában, Kőszegtől 30 km-re délnyugatra helyezkedik el Szalónak vára, amely szintén teljesen ép állapotban maradt meg az utókor számára. A várban helytörténeti, illetve a benne székelő Békemúzeum kiállítása található, melyről itt olvashatsz.

7. Németújvár (Güssing - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.burgenland-info

Kőszegtől 52 km-re délnyugati irányban találjuk Németújvár jelentős középkori várát, amely a város felett emelkedő vulkáni csúcsról uralkodik a környék felett. A vár évszázadokon át a Batthyány család székhelye volt és jelenleg is  a család tulajdonában van.  Az épület ugyan nem rom, de erősen leamortizált állapotban van. A várról további információ itt.

8. Borostyánkő (Bernstein - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: www.burgbrenstein.at

Kőszegtől 30 km-re nyugatra található Borostyánkő vára, vagy más néven Almássy-vár. A vár teljesen épen maradt fenn, azonban 1953 óta szálloda üzemel a falai között, ezért csak a egy része látogatható turisták által.

+1. Kabold (Kobersdorf - Ausztria)

vártúra Alpokalja Burgenland
forrás: mapyo.net

A várkastély Kőszegtől északnyugatra, mintegy 35 km-re található. Mivel teljes egészében magántulajdonban van, kizárólag csoportok látogathatják előre egyeztetett időpontban.  

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

0 Tovább

Ahol helytállásban vertük a spártaiakat

A hely pedig nem más, mint Kőszeg, ahol 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megállította a Bécs ellen vonuló I. Szulejmán félelmetes hadseregét. Kőszeg ostromát és a thermopülai csatát nyilván nehéz összehasonlítani, azonban Jurisicsnek még akkora esélye sem volt a győzelemre, mint Leonidásznak.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás

Az i.e. 480-ban lezajlott görög-perzsa ütközetben a modern történészek a perzsa sereg nagyságát 20.000 főtől 250.000 főig saccolják. Ezzel szemben a görögök nem 300-an voltak, hanem különböző korabeli történetírók művei alapján létszámukat 5500-7000 főre taksálják, amiből Leonidász testőrsége volt a legendás 300 fő.

Azt is tudjuk, hogy Kőszeg ostroma előtt Jurisics Miklós várkapitánynak pontosan 28 könnyű- és 10 nehézlovasa volt, amely rettenetes haderőt mindössze 8 katonából álló gyalogos alakulat tett tekintélyessé. Ehhez jön még az a 700 fő iparos, kézműves, és jobbágy, akik a törökök elől a várba menekültek és akik egyébként a fegyver markolata helyett az eke szarvának szorongatásához voltak szokva. Vagyis a védelmet pontosan 46 katona és kb. 700 felfegyverzett civil jelentette.

Velük szemben állt a kor leghatalmasabb és talán legütőképesebb hadserege élén olyan kiváló hadvezérekkel, mint Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír. A törökök létszáma megközelítőleg 100.000 fő lehetett.

De nézzük előbb a várat!

Kőszeget nem lehet igazán klasszikus értelemben várnak nevezni, hanem inkább az erődített város a találó kifejezés. A kicsiny középkori várost ugyanis Károly Róbert idején falakkal vették körül, amelyet több ponton bástyákkal erősítettek meg. A belváros ma is egészen jól tükrözi a középkori állapotokat. Egy korabeli térképpel kezünkben sétálva napjainkban is látszik, hol húzódtak a városfalak, és sok helyen fel lehet ismerni az egykori falakat mai épületekbe ágyazva.

Óvár, vagy Felső vár

Kőszeg esetében két várról beszélünk. A régebbi maradványa a város felett húzódó 609 méter magas Óház-tetőn található és felújítva ma kilátóként funkcionál. Ennek első emléke még a honfoglalás előtti korból, 802-ből származik, Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
Óvár, vagy Felső vár    

Sok információ nincs róla, valószínűleg őrtorony, határvár lehetett. Ez képezhette az alapját a későbbi toronyvárnak. A kőszegi felső vár hatalmas lakótorony volt, melynek a bejárata az első emelet magasságában nyílt, az ajtóhoz vezető feljárót pedig a későbbiekben félkör alakú védőművel biztosították.

https://www.youtube.com/watch?v=xVu9KKk8Ij4

A tatárjárás után a várat IV. Béla a Kőszegi családnak adományozta. A torony Óvár, vagy felső vár néven 1248-ban szerepel először írott formában. Az erőddel azonban egy gond volt: igen messze esett a völgyben húzódó kereskedelmi utaktól.

A Kőszegiek az általuk behívott német lakosságot az út mentén, a völgyben telepítették le, ahol 1250 körül megalapították Kőszeg városát.

Itt építették fel az új várat, amelyet ebben az időben alsó vár néven emlegettek, és amely fokozatosan elhalványította a régi vár jelentőségét és átvette a szerepét.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
forrás: www.koszeginfo.com

1327-ben Károly Róbert hosszabb háborúskodás után elfoglalta mindkét várat.

1354-ben még javában használták a felső várat, mert abból a korból fennmaradt egy határleírás Kőszeg környékéről. Később azonban vélhetően az osztrákokkal vívott csatározások következtében a béke feltételeként lerombolták. Mivel elvesztette jelentőségét, többé nem újították fel. 

A romok fölé 1896-ban kilátót építettek, mely nem sokkal később összedőlt. A maradványokat 1991 és 1995 között tárták fel, melynek során megállapították, hogy a torony 20x12 m alapterületű volt, az udvarra pedig egy kisebb kaputornyon át lehetett bejutni.

Alsó, vagy ahogyan a legtöbben ismerik Jurisics vár

Az alsó várat 1327-nem Károly Róbert elfoglalta, majd 1336-ban jelentős kiváltságokat adott a városnak elősegítve ezzel a fejlődését. A rendszeres határmenti osztrák betörések miatt ebben az időben kezdik meg a városfalak kiépítését. Ez azt jelentette, hogy a nem túl nagy méretű várost erős falakkal és bástyákkal vették körül, amelyet minden oldalról vizesárok védett.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
A város egykori kapuja

Az erődített város egyik sarkában volt a tényleges vár, amely egy belső- és a bejárata előtt egy külső vagy inkább elővárból állt.

Mindkettőt vizesárok vette körül, amelybe a Gyöngyös patak vizét vezették. A vár a XV. század közepére a Habsburgoké lett, akiktől ugyan Hunyadi Mátyás 1482-ben elvette, de 1492-ben visszafoglalták.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
A város az 1532-es ostrom idején, bal felső sarokban a várral

https://www.youtube.com/watch?v=74WkDkpcubs

Kőszeget 1532-ben Jurisics Miklós birtokolta, aki Ferdinánd császár híve volt.  Mint horvát bán számos alkalommal tett szolgálatot Ferdinándnak, többek között Szulejmánnál is járt követségben.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
forrás: www.vasmegyei-varak.hu

A város ostroma 

1532-ben I. Szulejmán 80-120.000 fősre becsült seregével másodszor indult meg Bécs ellen, azonban ebben az évben nem a szokványos és mindenki által használt úton, vagyis a Duna mellett vonult, hanem a Dráva mentén, majd a Dunántúlon toronyirányt átvágva.

Mivel azonban az utak rosszak és keskenyek voltak, a hatalmas had csak augusztus 5-re ért Kőszeg alá. Történészek a mai napig találgatják, hogy ha Bécs volt a fő cél, és már az időjárást tekintve így is késésben volt, akkor a szultán miért állt meg egy jelentéktelen kis városnál, amelyikben mindössze 46 katona és pár száz civil volt?

Van aki szerint a várba felhalmozott élelem megszerzése volt a fő cél, a valószínűbb ok azonban az, hogy a törökök késedelmes és lassú felvonulása miatt Bécs alatt Ferdinándnak akkora európai sereget sikerült összetoborozni, ami nagyobb lehetett a török hadnál is.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
I. Szulejmán szultán

Szulejmánnak pedig távol a hátországtól ezzel a komoly sereggel aligha volt kedve megütközni. 1532. augusztus 5-től az ostromot vezető Ibrahim napokig lövette ágyúkkal a várat, majd 13-tól egészen 27-ig összesen 19 török rohamot vertek vissza a védők melyekből az utolsó roham egy teljes napig tartott.

Az oszmán hadsereg a 25 napos küzdelem alatt a kor szinte összes ostromtechnikáját bevetette kezdve az ágyúktól a falak aláaknázásán át a különböző ostromszerkezetekig.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
Kőszeg ostroma  forrás: www.turkinfo.hu 

A törökök a 29-re tervezett végső roham előtt – melyet már aligha bírt volna el a 200 fősre apadt őrség – váratlan ajánlattal álltak elő. Ha a védők engedik kitűzni a lófarkas zászlókat a várra, akkor elvonulnak Kőszeg alól és felhagynak az elfoglalásával.

A helyzetet mérlegelve Jurisics belement a névleges megadásba, Szulejmán pedig tartotta a szavát és seregével elvonult a vár alól annak tényleges bevétele nélkül. A kapitány hősies helytállása miatt később bárói címet kapott. Mivel azonban fiú utód nélkül halt meg, Kőszeg királyi birtok lett.

vártúra vár kőszegi vár kirándulás
Jurisics Miklós 

A város 1695-től került az Eszterházy család birtokába, egészen 1931-ig. A XVIII. században több ostromot is átélt, hol a császári, hol a kuruc csapatok fosztották ki, 1777-ben pedig leégett. Ekkor bontották el a védműveinek nagyobb részét.

A várat kétszer is felújították. Először 1955 és 1963, majd 2011 és 2013 között.

Napjainkban

A közelmúlt felújításainak köszönhetően Kőszeg vára nagyon szép állapotban van. Az épület külső körbejárása során még jobban átéreztem a vár egykori védőinek hősiességét, ugyanis a vár még a nevezetes ostrom idején, a XVI. században sem volt korszerűnek mondható.

A képre kattintva galéria nyílik!

vártúra vár kőszegi vár kirándulás

Nem áll megközelíthetetlen hegyormon, nincs egy olaszbástyája sem, nincsenek óriási, vastag falai, a négy sarkán álló, elavult körbástyák pedig alig nagyobbak egy jól megtermett vidéki kolbászfüstölőnél.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a fenébe tudott ez a vár ellenállni a Bécs ellen készülő teljes oszmán hadseregnek.

A vár megtekintéséhez a bejáratánál kell jegyet váltani, ahol akár korabeli jelmezeket is lehet bérelni, hogy a látogatók még jobban átéljék a középkori hangulatot. 

Az udvaron a Kőszegi Várszínház szabadtéri színpada terpeszkedik, rontva az összképet. 

A belső vár egyik szegletében gyógy- és fűszernövények kaptak helyet. Az emeleti termekben „a kőszegi vár évszázadai” címmel lehet állandó kiállítást megtekinteni, és természetesen van számottevő fegyvergyűjtemény is.

Vártúrázóknak kifejezetten ideális célpont lehet Kőszeg, ahol sok szálláslehetőséget találnak, és ahonnan kiindulva akár 7-8 másik várat is felkereshetnek.

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

forrás:

www.koszeg.hu

www.jurisicsvar.hu

2 Tovább

Egy hely, ahol huszárrá válsz - Sárvár

Sajnos nagyon kevés olyan magyarországi várral büszkélkedhetünk, amely nem esett áldozatul a XVIII. század várromboló tevékenységének. Ezek egyike Sárvár, a Nádasdy család ősi fészke.

Gazdái az elmúlt évszázadok során az adott kor követelményeinek megfelelően erősítették, alakították át a várat, de napjainkban is fel lehet ismerni több száz éves metszetek alapján.  

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

Sárvár tipikus síkságra épült, védelmi szempontokat előtérbe helyező, de azért egy főúri család számára a kényelmet is biztosító vár a maga hatalmas zárt udvaros palotájával és óolasz bástyákkal szegélyezett külső falaival.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

A vár története:

Természetesen Sárvár is átesett a várak szokásos evolúciós fejlődésén. A kiskirályok időszakában Sárvár a Kőszegieké volt, akiktől 1327-ben foglalta vissza Károly Róbert, és királyi birtok is maradt egészen 1390-ig. Ekkor a várat Luxemburgi Zsigmond királyunk Kanizsai János esztergomi érseknek adta, akinek családja kisebb megszakításokkal egészen 1534-ig birtokolta.

A vár a XIII. században egy háromszintes toronyból és a köré épült falakból állt. A Kanizsaiak a XV-XVI. században több szakaszban bővítették a palotát, melyet várfal vett körül.

A vár azonban felemelkedését a Nádasdyaknak köszönheti, akik a XVI. században Sárvárt jelölték ki uradalmuk központjának. A család igen jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben, azonban főúri ága is csak Nádasdy Tamás (1498-1562) révén, a XVI. században vált igazán fontos tényezővé. Ő volt ugyanis az, aki először viselt országos, méghozzá nádori tisztséget.

Hasonló utat járt be az Eszterházy család is, amely szintén ebben a korszakban emelkedett fel.

A legfontosabb tisztségek és hivatalok betöltéséhez – melyeket ugyan tetteikkel és rátermettségükkel kiérdemeltek - létfontosságúvá vált a család eredetének minél ősibb és előkelőbb igazolása.

Így aztán eme családok által megbízott, ma leginkább családfakutatónak nevezhető krónikások nagy bizonyossággal megállapították, hogy a Nádasdyak őse Hitvalló Eduárd angol király fiával, még Szent István idejében Magyarországra költözött angol főurak egyikétől származik.

Az Eszterházyak – akik ugyancsak ekkortájt váltak az országban jelentős, ha nem a legjelentősebb tényezővé, a vérvonalat egészen Attiláig vezették vissza.

Végül is nincs ezzel semmi baj, ahogy szokták mondani, Ádámról és Éváról mindenki rokon.....

Nádasdy Tamás 1534-ben hozományként, Kanizsai Orsolya révén jutott hozzá a várhoz, amely attól kezdve komoly fejlődésen ment keresztül. Művelt, vagyonos ember volt, aki Sárvárt tette meg uradalmának központjává. A vár palotaszárnyát reneszánsz stílusban teljesen újjáépítették, azonban nem feledkezhettek meg a törökök fenyegető közelségéről sem. Ennek okán a palota építésével párhuzamosan a külső védműveket is megerősítették. A külső megjelenést manapság is erőteljesen meghatározó óolasz bástyák azonban csak később, 1588 és 1615 között készültek el.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

Sárvár igazi fénykorát II. Nádasdy Ferenc (1555-1604) idejében élte, akit a törökök „erős fekete bég” néven emlegettek. Nádasdy sokoldalúan művelt ember volt, azonban a kor, amelyben élt meghatározta életútját. Ismerjük művelt, művészeteket pártoló reneszánsz főúrként is, de életét leginkább a három részre szakadt Magyarország védelme érdekében a törökök elleni hadakozásnak szentelte.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár
Nádasdy Ferenc, a fekete bég

Tette ezt igencsak eredményesen, hiszen dunántúli főkapitányként nemcsak a hódoltság területein lévő, vagy a Magyar Királyság területére betörő török csapatokat támadta, hanem rendszeresen portyázott a hátországban is nyugtalanítva ezzel az ellenséget. A számára elérhető erővel a létező legereményesebb taktikát választotta: kisebb létszámú lovas seregeivel folyamatosan zaklatta, támadta a törökök utánpótlását, felvonulási útjait. 

Tevékenysége igen eredményes volt, hiszen csak elvétve hagyta el vesztesen a csatamezőt. A budai pasa írnokai ugyancsak erősen igénybe voltak véve ebben az időben, ugyanis a pasa folyamatosan panaszleveleket volt kénytelen küldözgetni Bécsbe, hogy békeidőben is hol itt, hol ott csapott le rájuk a "fekete bég". 

Pedig Nádasdyt nyilván csak a jószándék vezérelte, nehogy a törökök túlságosan elkényelmesedjenek nálunk.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár
végvári lovaskatona (huszár) Nádasdy Ferenc korából 

A vár kialakításának utolsó, nagy fázisa III. Nádasdy Ferenc (1625-1671) országbíró idejében történt, amikor a kapunál található tornyot összekötötték a palotaszárnnyal és felette kialakították a teknőboltozatos dísztermet, ami Magyarország egyik legszebb barokk belső tere.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

A terem mennyezetét és falait az elődök hőstetteit ábrázoló freskókkal díszítették. Ekkor alakult ki nagyjából a palotaszárny mai, egységes formája. Nádasdy Ferencet 1671-ben a Wesselényi féle összeesküvésben játszott szerepe miatt kivégezték. Az uradalmat I. Lipót császár 1677-ben Draskovich Miklósnak és feleségének, Nádasdy Krisztinának adta – természetesen teljesen kifosztva. A vár ebben az időszakban erősen leromlott.

Sárvár a mai épségét nem csak annak köszönheti, hogy folyamatosan valamelyik főúri család lakta, hanem annak is, hogy igazán nagy ostromot nem élt meg. A törökök egyszer próbálkoztak bevenni, sikertelenül.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

Harcokban utoljára a Rákóczi szabadságharc idejében játszott szerepet a vár, melynek közvetlen környezetében 1704-től folyamatosan váltakozó sikerű hadműveletek zajlottak. Sárvár ezekben az években számtalanszor cserélt gazdát a hadviselő felek között.  

A meglehetősen leromlott állapotú várat 1803-ban a Habsburg-Estei család vásárolta meg, akik teljesen felújították és kialakult a mai képe. A felújítás során épült meg a téglahíd és feltöltötték a vizesárkot, parkot alakítva ki a helyén.

A vár utolsó tulajdonosa 1875-től III. Lajos (utolsó) bajor király és felesége, Estei Mária Terézia Dorottya voltak, akik egy erős uradalmi központot hoztak itt létre.

A II. világháborút követően a vár a település tulajdonába került, amikor is 60-as, 70-es évekbeli ismételt felújítást követően kulturális feladatokat látott és lát el a mai napig.

A vár napjainkban:

A vár manapság igazán impozáns látványt nyújt eredeti, szépen felújított, karbantartott épületeivel. Masszív, téglából épült híd vezet a vár főbejáratáig, melynek kaputornya 3 emeletes.

A torony ősszeépült a palotával, így a várkapun belépve egy dufart vezet egyenesen a tágas, ötszögletű belső udvarra, mely önmagában nagyobb, mint sok vár teljes alapterülete. Az udvar közepét 3 fa uralja, balra pedig mobil szabadtéri színpad van felállítva.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

Az udvaron a palota falán találjuk Tinódi Lantos Sebestyén emléktábláját, mely szerint a török idők nagy krónikása itt töltötte utolsó napjait és a várban halt meg 1556-ban.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár
Tinódy Lantos Sebestyén emléktáblája a vár udvarán

A kaputól jobbra lehet feljutni a várban található Nádasdy Múzeumba, amely páratlanul gazdag. Az emeleten rögtön rácsodálkozhatunk a díszteremre, melynek intarziás padlózata, freskói csodálatosak.

Innen kétfelé lehet továbbmenni. Egyrészt felmehetünk a kaputoronyba, annak mindhárom szintjére. Igazán kár hogy a legfelső szinten a vastag falak és kis ablakok élvezhetetlenné teszik az amúgy fenséges panorámát. 

A kiállítás egy részében a korabeli főúri enteriőr látható bútorokkal, használati tárgyakkal.

Számomra a legérdekesebb azonban a Nádasdy huszárezredet bemutató kiállítás volt, amely rendkívül gazdag gyűjtemény.

Megjegyzem, hogy a huszárezredet folyamatosan annak tulajdonosáról (ezredparancsnokáról) nevezték el, így volt Pálffy, Ebergényi, Csáky huszárezred is. Természetesen Sárváron Nádasdy ezredként emlegetik. 

A huszárság a magyar hadtörténelem egyik védjegye. A Nádasdy huszárezred pedig a lagnagyobb hagyományokkal rendelkező, leghosszabb ideig folyamatosan létező katonai egységünk volt.

A huszárok a XVI-XVII. században megjelenő könnyűlovas egységek voltak, melyeknek a magyar történelemben nagy hagyományai vannak. A huszár szó hallatán az emberek többségének az 1848-as díszes egyenruha jut eszébe, azonban már huszárnak nevezték a végvárak könnyűlovas katonáit is. Az 1700-as évek huszárainak egyenruhája átmenetet képezett a végváriak öltözéke és a későbbi nyalka huszárruha között. Az hadászat drasztikus változásaival pedig az 1900-as évek huszárainak a ruhája is beszürkült,  rejtőszínre váltott. A galériára kattintva láthatók a különböző korok egyenruhái. (a képek forrása: www.vilagbiztonsag.hu)

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár

A huszárezred katonái harcoltak a törökök ellen, a Habsburg ház harcaiban, illetve a világháborúkban is. Nyilván az évszázadok alatt a lovakat felváltották a harcjárművek, a lándzsát és a kardot pedig a tűzfegyverek.

A várban több gyűjteményből származó anyagot lehet megcsodálni, rengeteg eredeti fegyverrel. Végigkísérhető a huszárság talán legjelképesebb fegyverének, a szablyának a fejlődése, melynek során a fegyverkészítőkre hatással voltak pl. a török fegyverek is.

A huszárezredet 1688-ban alapította I. Lipót osztrák császár és magyar király. Az ezred története során 66 híres ütközetben vett részt, melynek során 13 tiszt Mária Terézia-rendet kapott, 24 huszárt pedig vitézségi éremmel tüntettek ki.

A Mária Terézia-rend első magyar adományozottja maga Nádasdy Ferenc volt, aki 1757-ben a Prága melletti Kolinnál huszáraival megállította II. Frigyes előrenyomuló porosz seregeit. 

Érdekesség, hogy a Rákóczi szabadságharc alatt az ezred tulajdonosa Ebergényi László volt, aki annyira hű volt császárához, hogy amikor a felkelés kitörését követően az ezredét Itáliából hazarendelték, végig a szabadságharc ellen harcolt a császár oldalán, hiába próbálták Rákócziék meggyőzni, álljon át.

Sárvár Nádasdy vár huszárok vártúra vár
Ebergényi László, az ezred egyik tulajdonosa

1848-ban az ezred Galíciában tartózkodott, ahonnan a hívó szóra hazajött és részt vett a szabadságharc szinte összes jelentősebb ütközetében, többek között a dicsőséges tavaszi hadjáratban. A huszárezred Világosnál tette le a fegyvert.

Az I. világháború hadszínterei közül az ezred katonái megjárták az orosz és az olasz frontot is.

A Nádasdy vár méltó emléket állít a magyar huszárságnak. 

A vár palotaszárnyában a büfé mellett található mosdó, illetve a bejárat mellett van egy tiszta, nyilvános wc. 

A sárvári Nádasdy várat csak ajánlani tudom mindenkinek. A vár nem helyreállított, hanem eredeti állapotú, a benne található múzeum kiállítási anyaga pedig gazdag, érdekes. 

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg másokkal is!

https://www.youtube.com/watch?v=1C5qAjq2sDI

A vár honlapja: nadasdymuzeum.hu

Források:

www.sarvar.hu

www.huszarmuzeum.hu

www.nadasdymuzeum.hu

0 Tovább

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek