castlerocker

Az utóbbi időben ha kirándulni támadt kedvem, egyre gyakrabban vettem az irányt észak felé, mivel a Felvidék történelmi emlékhelyekben meglehetősen gazdag és a hegyek amúgy is jobban megmozgatják a fantáziámat.

Kassától és Eperjestől keletre, Homonna közelében négy olyan középkori vár van, amelyek egymástól mindössze néhány km-re fekszenek, ideális állapotokat teremtve egy vártúrához.

A várak romos állapotban vannak, azonban mindegyik jelentős műemlék, vagyis a magaslatokat megmászva komoly falmaradványok, bástyák fogadnak. A szlovák állam dicséretére legyen mondva, az utóbbi években komoly állagmegóvó munkálatokat folytattak bennük, melynek nyomán nagymértékben rendeződött a környezet, kijavították a falak egy jelentős részét.

A várak részletes leírásait a nevükre kattintva lehet elérni, most beszéljenek inkább a képek!

Jeszenő vára

Tarna/Vinna vára

Barkó vára

Telekháza/Csicsva

A várak a közelgő hosszú hétvégékre ideális célpontok lehetnek! 

A Kelet-Szlovákiában található Csicsva /Telekháza vára igencsak nevezetes. Egyrészt a XVI-XVII. században a vár falai között tartották Zemplén vármegye nemesi közgyűléseit, vagyis meglehetősen fontos szerepe volt a korabeli közigazgatásban.

Másrészt ebben az időben itt őrizték a hazugságok gyűjteményét, az ún. "csicsvai könyvet", melybe a kor híres hazugságait iktatták a szerző nevével együtt. Szlovákiában a mai napig mondják az emberek, ha nyilvánvaló hazugságot hallanak, hogy „ez is beleillene a csicsvai könyvbe”.

Annak ellenére, hogy 1711-ban ezt a várunkat is felrobbantották a császáriak, a mai napig jelentős romok állnak a Telekháza feletti 225 méter magas domb tetején.

Homonna felől messziről látszanak a fák fölé magasodó ódon falak. Kocsival érkezve alig átjutunk az Ondava folyó hídján, máris beleütközünk a várhegybe, melynek aljában tágas, murvával borított parkoló áll rendelkezésre.

A domb alatt található az alig néhány házból álló Csicsvaváralja/Podcicva, amely a közeli Telekháza/Sedliska része. A heggyel szemben állva jobbra kezdődik az a gyalogút, amely a kis település temetője mellett vezet a várhoz. Az út mindössze pár száz méter és nem is túl meredek, 10 perc alatt kényelmesen meg lehet tenni. A gyalogút végén a külső vár északi tornyának magas falaiba ütköztünk.

Maga a vár a szabálytalan tetejű magaslat alakját követő tipikus középkori felső várból, és az azt északról és nyugatról keretező alsó várból áll. A felső vár északi falai szinte teljes egészében, a keleti oldala részlegesen megmaradtak. Délről azonban rombolás tekintetében a labancok túlságosan is jó munkát végeztek, szinte semmit sem hagytak ránk az épületből.

Pedig a várban nyilvánvalóan sok helyiség lehetett, hiszen a közgyűlések sokszor napokig tartottak és a nemes urakat valahol el kellett szállásolni. Ezen kívül biztosan rendelkezésre állt olyan terem is, ahol eleink elfértek a tanácskozás során.

A vár érdekessége az öregtorony, mely ugyan kör alaprajzú, de az északra néző, kifelé eső részét egy kb. 45°-os szöget bezáró sarkantyúval/nyúlvánnyal erősítették meg. Így a toronynak fentről nézve vízcsepp alakja van. E torony és a tőle nyugatra eső másik, viszonylag épen maradt torony közötti falak szédítő magasságúak.

Jelentős mértékben megmaradt a délnyugati tájolású, patkó alakú ágyútorony, amely az Ondava folyó felé néz. A belső vár nyugati oldalán részben állnak a palota falai is. Mivel a déli oldalon a falak sajnos már nem takarják a kilátást, a vár udvaráról nagyon szép panoráma nyílik a környező vidékre.

Látogatásunk alkalmával – a többi szlovákiai várhoz hasonlóan - serény munka folyta a romban, a keleti és a nyugati oldalon is egy-egy csigával húzták fel az építőanyagot a kőművesek számára, akik állagmegóvó munkálatokat végeztek.

A várnak nincs nyitvatartása, illetve a látogatóktól belépőt sem szednek. A vár távolsága Sátoraljaújhelytől 66 km,  Tornyosnémetitől 80 km, Kassától 62 km, Budapesttől (Sátoraljaújhelyen keresztül) 323 km.

Csicsva várának története:

A vár első említése 1316-ból való, de azt valószínűleg az 1200-as évek végén emelhették a Rozgonyi család tagjai, akik az Árpád-ház kihalását követően Károly Róbertet támogatták a trónra kerülésben. Mivel a trónviszályban a megfelelő oldalra álltak, befolyásos családdá váltak a későbbiekben. Természetesen a várat folyamatosan bővítették és az a Rozgonyiak birtokában is maradt a férfiág 1523-as kihalásáig.

Ekkor előbb a Báthory, majd a közeli Homonnai Drugeth család tulajdonába került. A várnak nem volt különösebb katonai szerepe, mivel messze esett a török hódoltságtól, így inkább földesúri birtokközpontként funkcionált.

Harcokba akkor keveredett, amikor a Mohács utáni újabb trónviszályban Szapolyai János megostromolta és elfoglalta, majd felgyújtotta Csicsvát. Az utókornak a legnagyobb kárt azzal okozták, hogy a tetőszerkezeten kívül elégett a megyei levéltár is. 

Az 1600-as évek sem hoztak megnyugvást, előbb Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelmek ostromolták a várat, 1683-ban pedig a zempléni nemesség Thököly felhívására itt csatlakozott a Habsburgok elleni felkeléshez.

Csicsvát II. Rákóczi Ferenc 1703-ban kardcsapás nélkül szerezte meg. A felkelés végén, 1711-ben a császári csapatok a falakat aláaknázták és felrobbantották.

A képre kattintva galéria nyílik

Ha valaki az alaprajz révén nehezen tudná elképzelni, hogyan is nézhetett ki a vár egykoron, akkor az alábbi youtube videó segítséget nyújt ebben.

Felhívom azon várbarátok figyelmét, akik nem a 3+2 zenéjén szocializálódtak, hogy a rövid videó megtekintése előtt - amennyiben nem akarnak sokkot kapni - kapcsolják ki a hangot. 

Ajánlott helyettesítő zene a videóhoz: Manowar: Warriors Of The World, vagy ha már szláv, akkor a Crystal Viper: At The Edge Of Time.  

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is. 

És még valami: ha a figyelmeztetés ellenére mégsem vetted le a hangot, akkor vezekelj azzal, hogy elutazol a várhoz és az úton jóféle rockzenével tisztítod ki az agyad.  

A videót itt tudod megtekinteni.