Sajnos nagyon kevés olyan magyarországi várral büszkélkedhetünk, amely nem esett áldozatul a XVIII. század várromboló tevékenységének. Ezek egyike Sárvár, a Nádasdy család ősi fészke.
Gazdái az elmúlt évszázadok során az adott kor követelményeinek megfelelően erősítették, alakították át a várat, de napjainkban is fel lehet ismerni több száz éves metszetek alapján.
Sárvár tipikus síkságra épült, védelmi szempontokat előtérbe helyező, de azért egy főúri család számára a kényelmet is biztosító vár a maga hatalmas zárt udvaros palotájával és óolasz bástyákkal szegélyezett külső falaival.
A vár története:
Természetesen Sárvár is átesett a várak szokásos evolúciós fejlődésén. A kiskirályok időszakában Sárvár a Kőszegieké volt, akiktől 1327-ben foglalta vissza Károly Róbert, és királyi birtok is maradt egészen 1390-ig. Ekkor a várat Luxemburgi Zsigmond királyunk Kanizsai János esztergomi érseknek adta, akinek családja kisebb megszakításokkal egészen 1534-ig birtokolta.
A vár a XIII. században egy háromszintes toronyból és a köré épült falakból állt. A Kanizsaiak a XV-XVI. században több szakaszban bővítették a palotát, melyet várfal vett körül.
A vár azonban felemelkedését a Nádasdyaknak köszönheti, akik a XVI. században Sárvárt jelölték ki uradalmuk központjának. A család igen jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben, azonban főúri ága is csak Nádasdy Tamás (1498-1562) révén, a XVI. században vált igazán fontos tényezővé. Ő volt ugyanis az, aki először viselt országos, méghozzá nádori tisztséget.
Hasonló utat járt be az Eszterházy család is, amely szintén ebben a korszakban emelkedett fel.
A legfontosabb tisztségek és hivatalok betöltéséhez – melyeket ugyan tetteikkel és rátermettségükkel kiérdemeltek - létfontosságúvá vált a család eredetének minél ősibb és előkelőbb igazolása.
Így aztán eme családok által megbízott, ma leginkább családfakutatónak nevezhető krónikások nagy bizonyossággal megállapították, hogy a Nádasdyak őse Hitvalló Eduárd angol király fiával, még Szent István idejében Magyarországra költözött angol főurak egyikétől származik.
Az Eszterházyak – akik ugyancsak ekkortájt váltak az országban jelentős, ha nem a legjelentősebb tényezővé, a vérvonalat egészen Attiláig vezették vissza.
Végül is nincs ezzel semmi baj, ahogy szokták mondani, Ádámról és Éváról mindenki rokon.....
Nádasdy Tamás 1534-ben hozományként, Kanizsai Orsolya révén jutott hozzá a várhoz, amely attól kezdve komoly fejlődésen ment keresztül. Művelt, vagyonos ember volt, aki Sárvárt tette meg uradalmának központjává. A vár palotaszárnyát reneszánsz stílusban teljesen újjáépítették, azonban nem feledkezhettek meg a törökök fenyegető közelségéről sem. Ennek okán a palota építésével párhuzamosan a külső védműveket is megerősítették. A külső megjelenést manapság is erőteljesen meghatározó óolasz bástyák azonban csak később, 1588 és 1615 között készültek el.
Sárvár igazi fénykorát II. Nádasdy Ferenc (1555-1604) idejében élte, akit a törökök „erős fekete bég” néven emlegettek. Nádasdy sokoldalúan művelt ember volt, azonban a kor, amelyben élt meghatározta életútját. Ismerjük művelt, művészeteket pártoló reneszánsz főúrként is, de életét leginkább a három részre szakadt Magyarország védelme érdekében a törökök elleni hadakozásnak szentelte.
Tette ezt igencsak eredményesen, hiszen dunántúli főkapitányként nemcsak a hódoltság területein lévő, vagy a Magyar Királyság területére betörő török csapatokat támadta, hanem rendszeresen portyázott a hátországban is nyugtalanítva ezzel az ellenséget. A számára elérhető erővel a létező legereményesebb taktikát választotta: kisebb létszámú lovas seregeivel folyamatosan zaklatta, támadta a törökök utánpótlását, felvonulási útjait.
Tevékenysége igen eredményes volt, hiszen csak elvétve hagyta el vesztesen a csatamezőt. A budai pasa írnokai ugyancsak erősen igénybe voltak véve ebben az időben, ugyanis a pasa folyamatosan panaszleveleket volt kénytelen küldözgetni Bécsbe, hogy békeidőben is hol itt, hol ott csapott le rájuk a "fekete bég".
Pedig Nádasdyt nyilván csak a jószándék vezérelte, nehogy a törökök túlságosan elkényelmesedjenek nálunk.
A vár kialakításának utolsó, nagy fázisa III. Nádasdy Ferenc (1625-1671) országbíró idejében történt, amikor a kapunál található tornyot összekötötték a palotaszárnnyal és felette kialakították a teknőboltozatos dísztermet, ami Magyarország egyik legszebb barokk belső tere.
A terem mennyezetét és falait az elődök hőstetteit ábrázoló freskókkal díszítették. Ekkor alakult ki nagyjából a palotaszárny mai, egységes formája. Nádasdy Ferencet 1671-ben a Wesselényi féle összeesküvésben játszott szerepe miatt kivégezték. Az uradalmat I. Lipót császár 1677-ben Draskovich Miklósnak és feleségének, Nádasdy Krisztinának adta – természetesen teljesen kifosztva. A vár ebben az időszakban erősen leromlott.
Sárvár a mai épségét nem csak annak köszönheti, hogy folyamatosan valamelyik főúri család lakta, hanem annak is, hogy igazán nagy ostromot nem élt meg. A törökök egyszer próbálkoztak bevenni, sikertelenül.
Harcokban utoljára a Rákóczi szabadságharc idejében játszott szerepet a vár, melynek közvetlen környezetében 1704-től folyamatosan váltakozó sikerű hadműveletek zajlottak. Sárvár ezekben az években számtalanszor cserélt gazdát a hadviselő felek között.
A meglehetősen leromlott állapotú várat 1803-ban a Habsburg-Estei család vásárolta meg, akik teljesen felújították és kialakult a mai képe. A felújítás során épült meg a téglahíd és feltöltötték a vizesárkot, parkot alakítva ki a helyén.
A vár utolsó tulajdonosa 1875-től III. Lajos (utolsó) bajor király és felesége, Estei Mária Terézia Dorottya voltak, akik egy erős uradalmi központot hoztak itt létre.
A II. világháborút követően a vár a település tulajdonába került, amikor is 60-as, 70-es évekbeli ismételt felújítást követően kulturális feladatokat látott és lát el a mai napig.
A vár napjainkban:
A vár manapság igazán impozáns látványt nyújt eredeti, szépen felújított, karbantartott épületeivel. Masszív, téglából épült híd vezet a vár főbejáratáig, melynek kaputornya 3 emeletes.
A torony ősszeépült a palotával, így a várkapun belépve egy dufart vezet egyenesen a tágas, ötszögletű belső udvarra, mely önmagában nagyobb, mint sok vár teljes alapterülete. Az udvar közepét 3 fa uralja, balra pedig mobil szabadtéri színpad van felállítva.
Az udvaron a palota falán találjuk Tinódi Lantos Sebestyén emléktábláját, mely szerint a török idők nagy krónikása itt töltötte utolsó napjait és a várban halt meg 1556-ban.
A kaputól jobbra lehet feljutni a várban található Nádasdy Múzeumba, amely páratlanul gazdag. Az emeleten rögtön rácsodálkozhatunk a díszteremre, melynek intarziás padlózata, freskói csodálatosak.
Innen kétfelé lehet továbbmenni. Egyrészt felmehetünk a kaputoronyba, annak mindhárom szintjére. Igazán kár hogy a legfelső szinten a vastag falak és kis ablakok élvezhetetlenné teszik az amúgy fenséges panorámát.
A kiállítás egy részében a korabeli főúri enteriőr látható bútorokkal, használati tárgyakkal.
Számomra a legérdekesebb azonban a Nádasdy huszárezredet bemutató kiállítás volt, amely rendkívül gazdag gyűjtemény.
Megjegyzem, hogy a huszárezredet folyamatosan annak tulajdonosáról (ezredparancsnokáról) nevezték el, így volt Pálffy, Ebergényi, Csáky huszárezred is. Természetesen Sárváron Nádasdy ezredként emlegetik.
A huszárság a magyar hadtörténelem egyik védjegye. A Nádasdy huszárezred pedig a lagnagyobb hagyományokkal rendelkező, leghosszabb ideig folyamatosan létező katonai egységünk volt.
A huszárok a XVI-XVII. században megjelenő könnyűlovas egységek voltak, melyeknek a magyar történelemben nagy hagyományai vannak. A huszár szó hallatán az emberek többségének az 1848-as díszes egyenruha jut eszébe, azonban már huszárnak nevezték a végvárak könnyűlovas katonáit is. Az 1700-as évek huszárainak egyenruhája átmenetet képezett a végváriak öltözéke és a későbbi nyalka huszárruha között. Az hadászat drasztikus változásaival pedig az 1900-as évek huszárainak a ruhája is beszürkült, rejtőszínre váltott. A galériára kattintva láthatók a különböző korok egyenruhái. (a képek forrása: www.vilagbiztonsag.hu)
A huszárezred katonái harcoltak a törökök ellen, a Habsburg ház harcaiban, illetve a világháborúkban is. Nyilván az évszázadok alatt a lovakat felváltották a harcjárművek, a lándzsát és a kardot pedig a tűzfegyverek.
A várban több gyűjteményből származó anyagot lehet megcsodálni, rengeteg eredeti fegyverrel. Végigkísérhető a huszárság talán legjelképesebb fegyverének, a szablyának a fejlődése, melynek során a fegyverkészítőkre hatással voltak pl. a török fegyverek is.
A huszárezredet 1688-ban alapította I. Lipót osztrák császár és magyar király. Az ezred története során 66 híres ütközetben vett részt, melynek során 13 tiszt Mária Terézia-rendet kapott, 24 huszárt pedig vitézségi éremmel tüntettek ki.
A Mária Terézia-rend első magyar adományozottja maga Nádasdy Ferenc volt, aki 1757-ben a Prága melletti Kolinnál huszáraival megállította II. Frigyes előrenyomuló porosz seregeit.
Érdekesség, hogy a Rákóczi szabadságharc alatt az ezred tulajdonosa Ebergényi László volt, aki annyira hű volt császárához, hogy amikor a felkelés kitörését követően az ezredét Itáliából hazarendelték, végig a szabadságharc ellen harcolt a császár oldalán, hiába próbálták Rákócziék meggyőzni, álljon át.
1848-ban az ezred Galíciában tartózkodott, ahonnan a hívó szóra hazajött és részt vett a szabadságharc szinte összes jelentősebb ütközetében, többek között a dicsőséges tavaszi hadjáratban. A huszárezred Világosnál tette le a fegyvert.
Az I. világháború hadszínterei közül az ezred katonái megjárták az orosz és az olasz frontot is.
A Nádasdy vár méltó emléket állít a magyar huszárságnak.
A vár palotaszárnyában a büfé mellett található mosdó, illetve a bejárat mellett van egy tiszta, nyilvános wc.
A sárvári Nádasdy várat csak ajánlani tudom mindenkinek. A vár nem helyreállított, hanem eredeti állapotú, a benne található múzeum kiállítási anyaga pedig gazdag, érdekes.
Ha tetszett a bejegyzés, kérlek oszd meg másokkal is!
https://www.youtube.com/watch?v=1C5qAjq2sDI
A vár honlapja: nadasdymuzeum.hu
Források:
www.sarvar.hu
www.huszarmuzeum.hu
www.nadasdymuzeum.hu
