A vár, ahonnan eme kétes hírű, romlott erkölcsű hölgyek alighanem a végvári vitézek legnagyobb bánatára ki voltak tiltva, nem más, mint Regéc.
A tilalmat pedig maga a vár nagyasszonya, Zrínyi Ilona rendelte el 1678. május 1-én meghozott várrendtartásában, sok más egyéb rendszabály mellett.
A regula egész pontosan így szólt: „Holmi fosos kurvákat be ne bocsássanak a várba, hanem az ki méltó az illendő személyeket.”
A fentihez hasonló szabályt nem csak Regécen vezettek be, hanem abban a korban általánosan elfogadott előírás volt a ledér nők (és egyáltalán mindenféle nő) távoltartása a váraktól.
Ennek legfőképpen egészségügyi okai voltak, de nyilvánvalóan nem volt kívánatos jelenség az sem, hogy a katonák összezördüljenek egymással a szebbik nem miatt.
És hogy mit tartalmazott még ez a rendszabály?
Ha valaki felmászott a vár falán, a fejével fizetett tettéért.
Az őr, aki szolgálatban elaludt, elsőre még megúszta némi veréssel, de második alkalommal már a vár fokáról hajították le.
Nem szerették a duhajkodást sem: ha valaki a várban kardot rántott a másikra, levágták a kezét. Amennyiben meg is sebesítette bajtársát a hirtelen haragú vitéz, akkor a fejét vették.
A káromkodókat egyszerűen egy fél napra tömlöcbe vetették.
Azonban hiba lenne azt hinni, hogy csak fegyelmező rendeletek születtek.
Zrínyi Ilona elrendelte azt is, hogy rendszeresen tartsanak a várban lövészetet, a fegyvereket pedig folyamatosan tisztítsák.
Tűz esetére a várfalakon mindig tartottak készenlétben vizet, és a kéményeket is alaposan tisztították.
A vár pusztulását nem is vétlen tűz okozta, hanem 1686 május 2-án I. Lipót császár utasítására Caprara generális módszeresen leromboltatta.
