Némethi Ferenc tokaji várkapitány nevét alig ismeri valaki, pedig nyugodtan állíthatjuk, hogy a zseniális katona korának fenegyereke volt, aki a XVI. század közepén számtalan álmatlan éjszakát okozott ellenfeleinek.
Némethinek azonban nem csak katonai pályája említésre méltó. Mélyen vallásos ember lévén a lutheri irányzatot követve számos zsoltárt írt, amelyek a mai napig szerepelnek a reformátusok imakönyveiben. Balassit megelőzve ő volt az első magyar főúr, aki verseket, zsoltárokat szerzett. Anyagilag támogatta a vizsolyi biblia és más, magyar nyelvű könyvek nyomtatott megjelenését, vagyis bőkezű mecénásként emlékezhetünk rá.
Élete
Némethi családja Zemplén vármegyében, azon belül a Bodrogközben található Zétényt, illetve a környező kisebb falvak egyes részeit birtokolta. A későbbi várkapitány pontos születési dátumát nem ismerik, de valamikor az 1510-es évek elején születhetett.
1548-ban iktatták be a zétényi uradalomba, ezt követően pár évig valószínűleg a birtok ügyeit intézte. Feleségül vette Balassa Zsófiát, aki annak a Balassa Menyhértnek volt az unkokahúga, akivel később ádáz harcokat vívott. A házasságból gyermek nem született.
Némethi valamikor az 1550-es évek elején kerülhetett a tokaji várba, ahol Serédy Benedek mellett szolgált.
Hogyan lett Némethi Tokajban várkapitány?
Az 1550-es években Tokajt Serédy Benedek birtokolta, aki 1555 elején meghalt, miközben a felesége, Dobó Zsófia állapotos volt, János nevű fia pedig még gyermek.
A várra azonnal szemet vetett Serédy György, akinek viszont Dobóék nem kértek a gyámságából. Mivel Dobó Zsófia apja beteg volt, és erdélyi elfoglaltsága miatt a nagybácsi, az egri hős Dobó István sem tudott az özvegy segítségére sietni, a tokaji vár egyik tehetséges tisztjét, Némethi Ferencet bízták meg a vár és a család védelmével.
Némethi valószínűleg így lett 1555 év elején várkapitány Tokajban. Amikor 1555 őszén Serédy György a Dobó család helyi riválisával, Perényi Gáborral szövetkezve megtámadta a tokaji várat, azt Némethi sikeresen megvédte.
Ezt követően a szerencse is pártfogásába vette hősünket. A következő évben, 1556-ban ugyanis lengyelországi száműzetéséből visszatért Szapolyai János Zsigmond, Szapolyai János fia, és ismét magához ragadta a hatalmat Erdélyben. A harcokban a Habsburg párti vajdát, Dobó Istvánt elfogták és bebörtönözték, Serédy György pedig meghalt.
A sors kegyéből minden olyan katonai erővel, vagy nagyobb befolyással rendelkező főúr eltűnt a színről, aki Tokajt magának követelhette volna. Némethi azonnal feltalálta magát és a támasz nélkül maradt Dobó Zsófiát, valamint gyermekeit félreállítva kisajátította Tokajt.
A vár ezidőtájt stratégiailag fontos helyen feküdt és az átkelő forgalma, valamint az itt szállított áruk vámja révén ugyancsak tekintélyes jövedelemmel rendelkező birtok volt. Ezzel Némethi megkezdte területeinek gyarapítását.
Erdély oldalán
Mielőtt a nem éppen jogszerű és erkölcsileg is kifogásolható "várszerzése" miatt a Habsburg uralkodó, I.Ferdinánd számon kérhette volna, valamikor 1557 környékén szolgálatait felajánlotta a számára valószínűleg egyébként is szimpatikusabb János Zsigmondnak, aki azt nagy örömmel fogadta, hiszen így Tokaj és Némethi birtokai harc nélkül kerültek Erdélyhez.
Abban az időszakban Tokaj és környéke ütközőzóna volt Erdély és I. Ferdinánd Magyarországa között. Általánossá vált a környék nagyurai között, hogy a túlélés reményében és saját érdekeiknek megfelelően hol ide, hol oda pártoltak. Némethi azonban 1557-es átállását követően haláláig Izabella királyné és János Zsigmond oldalán harcolt.
János Zsigmond révén Tokaj hihetetlenül megerősödött, hiszen 500 gyalogos és 1000 lovas katona költségeit fizette. Így Némethinek átlagosan 2000 katona állt a rendelkezésére, ami regionális szinten nagyon komoly haderőt képviselt abban az időben.
A vár erősítése
Némethi tudta, hogy előbb-utóbb meg kell védenie szerzeményét, ezért óriási építkezésekbe kezdett Tokajban. A Tisza és a Bodrog összefolyásánál épült erődítmény addig egy kőből épült, négyzet alaprajzú, sarkain körbástyákkal megerősített vár volt, melynek közepén állt a kör alaprajzú öregtorony, illetve a palotaszárnyak.
Serédy idejében építették meg kelet felé a vasaló alakot formáló, ötszög alakú védművet, melyet most Vasaló bástyaként ismerünk.
Némethi a kisméretű, de erős kővárat egy kőből épített, jelentősen nagyobb alapterületű külső várral növelte, melynek falait kisméterű ó-olaszbástyákkal és ágyúrondellákkal erősített meg. A vár ekkori kinézetéről két ábrázolás maradt fenn, melyek feltűnően hasonlítanak egymásra. Az egyik a vár ostromáról szóló, Zsámboki János kiadványát szemléltető ábra, a másik pedig a stockholmi királyi levéltárban fennmaradt alaprajzi ábrázolás.
Az első komoly támadás Tokaj ellen
1557-ben Telekessy Imre volt a Felső-Magyarországi hadak főparancsnoka, aki Dersffy István kassai kapitánnyal támadást intézett az erdélyi területek ellen. Dersffy 1557 őszén titokban érkezett csapataival Tokaj alá, ahol csendesen, az éjszaka leple alatt ütött rajta a városon és a váron.
A meglepetésszerű támadás során levágták és megfutamították a külső vár őrségét, akik közül többen is a folyókba vesztek. A támadók már majdnem bejutottak a belső várba, amikor felriadtak Némethi emberei.
A kapu környékén ádáz csata bontakozott ki, melyben Némethy az első sorban harcolt. A küzdelem csaknem végzetes lett a kapitány számára is, hiszen Dersffy egyik embere, Fekete Bertalan csúnyán megvágta a homlokán. Némethi súlyosan megsebesült, fejéből dőlt a vér, végül azonban nagy nehézségek árán sikerült visszavonulni és a várkaput becsukni, így az ellenség nem jutott a belső várba.
Dersffy nem volt felkészülve egy ostromra, ezért megelégedett azzal, hogy minden értéket, amit a városban és a külső várban talált, magával vitt és igen gazdag zsákmánnyal távozott.
Némethi számára a támadás igen tanulságos volt. Majdnem az életébe került, hogy nem figyelte eléggé az ellenséges csapatok mozgását és egy jókora sereg úgy tudott rajtaütni központi birtokán, hogy nem vette észre közeledését.
Tanulva a hibáiból a birtokain komoly erősítésekbe, építkezésekbe kezdett, ezzel mintegy védőgyűrűt vonva Tokaj köré. A családi birtokán lévő Zétény és Nagykövesd várát megerősítette, majd a birtokaihoz csatolt Szerencsen 1557-ben várat épített, mely azóta is áll. A szerencsi várat 100 lovas és 100 gyalogos katonával töltötte fel, valamint 2 tarackot is elhelyezett benne.
Ugyancsak elfoglalta Szentjobbot, mely egészen komoly erődítmény volt ebben az időben. Haditettei miatt János Zsigmondtól megkapta Pocsaj várát, valamint Dobó István Bihar és Szolnok megyei birtokait is. Szabolcsban zálogba vétellel gyarapodott.
Első számú közellenség az udvarban
Nagyon rövid idő alatt, 1558 év elejére Némethi annyira megerősödött, hogy katonái Kassáig fosztogatták a királyi Magyarországot. Felégették és kirabolták a Habsburg párti főurak birtokait.
Nem csoda, hogy hamarosan első számú közellenség lett belőle az uralkodó és hadvezérei szemében, hiszen korabeli gerillaháborúja nagyon sok veszteséget okozott. Ezzel ellentétben Izabella királyné és Szapolyai János Zsigmond részéről egyre nagyobb tisztelet övezte a tokaji kapitányt.
Összehangolt támadás Némethi ellen
1558-ban Dersffy helyett Pethő János lett a kassai kapitány, aki Telekessy Imrével összehangolt támadásba kezdett Némethi ellen, melynek az lehetett az elsődleges célja, hogy Tokajt elvágják Némethi többi, szétszórtan elterülő birtokaitól, ezzel megakadályozva az ellátást, valamint megszüntessék a védőgyűrűt Tokaj körül.
Telekessy hadaival 1558. július 23-án felvonult Némethi ősi fészke, a kisméretű, jelentéktelen várral rendelkező Zétény ellen és lövetni kezdte a vár falait, amely nem állhatott ellen sokáig. Két nap múlva, 25-én a vár csekély őrsége jelezte, hogy megadják magukat, azonban ennek ellenére bosszúból levágták az összes katonát.
Telekessy 1558. szeptember hónapban saját hadaival a Zétényi sikert követően már a közeli Nagykövesd vára alatt állt, mely szintén csak egy kis földesúri erődítmény volt. A várat egyhetes ostromot követően foglalták el és rombolták le.
Innen Szerencs ellen vonultak volna tovább a hadak, amit egy nem várt, számukra örömteli esemény zavart meg. Hosszú nélkülözést követően egy évre visszamenőleg megkapták a katonák Ferdinándtól a zsoldjukat, melyet kiadósan és hosszasan meg kellett ünnepelni. Ezalatt azonban sikerült befejezni a szerencsi vár megépítését.
A szerencsi győzelem
Pethő János kassai főkapitány Bebek Györgyöt az ügynek megnyerve 1558 őszén német és magyar seregeikkel váratlanul ostrom alá fogták a szerencsi várat. A vár bevételén túl a fosztogatásé lett volna a főszerep, hogy a szüretből eredő bevétel ne Némethit gazdagítsa.
A várost feldúlva természetesen nagyobb mennyiségű borra tettek szert, amelyet az este során be is nyakaltak, így az őrszemek állítására kisebb gondot fordítottak.
Némethi Ferenc azonban a közeli Tokajban értesült a támadásról, illetve meghallották az ágyúk dörgését is. Némethi az éjszaka során 700 lovassal és 300 lóra ültetett gyalogossal útnak indult Szerencsre, ahova hajnalban érkezett meg. Azonnal megtámadta és véres küzdelemben szétverte a várat ostromló, éppen másnaposan ébredező sereget.
A csatában Bebek a homlokán, Pethő pedig – menekülés közben – a hátán sérült meg. A támadó tokaji csapatoknak Pethőt rövid időre sikerült is elfogni, da a Sáros megyei segédcsapatok bátorságának és közbelépésének köszönhetően megúszta a fogságot.
Némethi Szerencs alatt fényes győzelmet aratott a császári csapatokon, melyeknek az ágyúit is megszerezte.
Ezt követően sokáig nem indítottak a császáriak újabb támadást Tokaj ellen.
A hadadi vereség
1561-ben Balassa Menyhért, Szabolcs vármegye leghatalmasabb ura - akinek unokahúga Némethi felesége volt – átállt Ferdinánd oldalára, ezért János Zsigmond háborút indított ellene, ahol egyértelműen számított Némethi segítségére.
A fejedelem elhatározta Hadad várának elfoglalását, ezért oda küldte az erdélyi seregeket, amelynek egyik fővezére Némethi Ferenc lett, a másik pedig Báthori István váradi kapitány, a későbbi fejedelem és lengyel király.
Némethi a tüzérségével megtámadta a várat, ami nem tudott ellenállni neki. Ezt hallván Balassa és Zay Ferenc összeszedtek 4000 válogatott katonát és azonnal a vár megsegítésére siettek.
Az erdélyi sereg ennek a duplája lehetett és Hadad várának tövében egy elsáncolt területen állomásozott, amikor odaértek Balassáék. Annak ellenére, hogy János Zsigmond azt az utasítást adta vezéreinek, odázzák el a harcot, az ellenség megjelenésekor Némethi azonnal kivezette saját csapatait a védett sáncok mögül és nyílt ütközetet kezdeményezett.
Ezt látva Balassa lovassága felismerve a kedvező lehetőséget, nekirontott az erdélyi csapatoknak, melynek során a román és szász gyalogosok megfutottak. A gyalogosok megingása miatt Némethi lovassága is elmenekült, közöttük Némethivel, aki a birtokában lévő Szentjobb várába húzódott vissza.
Bár a súlyos vereséget később mindenki Némethi Ferenc nyakába varrta, valószínűleg helytálló Német Csaba elmélete arról, hogy a két vezér egyformán felelős a kudarcért. Némethi ugyanis azonnal harcot akart kezdeményezni, szemben Báthorival, aki a kapott utasításnak megfelelően időt akart nyerni. Ezen összevesztek és Némethi a saját csapatait kivezette a sáncok mögül felsorakozva az ütközethez.
Ott anonban nem tudta a megfelelő hadrendet felvenni, mert Báthori késlekedett kivonulni. Ezt a bizonytalankodást vette észre Balassa és Zay, akik a fele akkora, de jól képzett sereggel azonnal elsöprő rohamot intéztek a sorait rendezgető erdélyi seregek ellen. Kortársai is megjegyzik Némethiről, hogy bátorsága és merészsége megkérdőjelezhetetlen volt, azonban legnagyobb hibájaként forrófejűségét emlegetik fel. Valószínűleg bizonyítani akarta János Zsigmondnak, hogy nem csak várak védelmében, azok megvívásában és rajtaütésekben jó, hanem nagyobb seregeket is megfelelően tud vezetni. Ezért aztán dicsőséglistájára be akart húzni egy nagyobb hadak közötti nyílt csatát.
Elszigetelve
A vereséget követően Ferdinánd és János Zsigmond fegyverszünetet kötöttek, melyet Némethi nem érzett magáénak és a rá korábban is jellemző csipkedéssel folyamatosan űzte, zaklatta ellenségeit.
A legnagyobb problémát azonban az jelentette, hogy a tokaji uradalom Balassa és Zay átállását követően elszakadt Erdélytől, és szigetként létezett a Habsburgok vezette Magyar Királyságban.
Némethit a császár megbízásából megkörnyékezték, megpróbálták átállásra bírni, de ő ezekre a próbálkozásokra nemet mondott. Elszigetelődésének hatására Némethi minden eddiginél nagyobb építkezésekbe fogott és várat kezdett építeni pl. a Tokajjal szemközti Rakamazon.
1554 őszén Báthori István visszafoglalta Balassától Szatmárt, és Nagybányát. János Zsigmond ezen fellelkesülve 10 000 fős seregével nagyobb támadást intézett a Magyar Királyság ellen, melynek során csaknem Kassáig törtek előre az erdélyi seregek, visszatolva a határokat messze Tokaj mögé. Némethi így rövid időre fellélegezhetett. Az őszi kedvezőtlen időjárás miatt azonban János Zsigmond Kassa alól visszafordult, majd Tokajnál átkelve a Tiszán hazavonult.
1564-ben meghalt I. Ferdinánd, trónját I. Miksa foglalta el, aki rájött arra, hogy magyarországi csapataival nem fog eredményt elérni János Zsigmond ellen. Felismerése miatt 1564-ben megbízta a német területeken rendkívül sikeres, német származású hadvezért, Lazarus Schwendit az észak-magyarországi hadak vezetésével.
A feladat adott volt, a mellé adott 7000 német zsoldos segítségével szerezze vissza a magyar királyság részére a tiszántúli területeket. Schwendi első útja 1565-ben a megoldás kulcsát képező Tokajba vezetett……….
Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg mással is!
Forrás:
Németh Csaba: Némethi Ferenc, Tokaj kapitánya (Sárospataki Füzetek 2005)
Tokaj Várostörténeti tanulmányok II.: Détshy Mihály: Tokaj várának története
Soós Elemér: A tokaji vár története
Wikipedia
