A viszonylag épen maradt nedeci vár páratlan természeti környezetben fekszik a Pieninek mészkőhegységet kettészelő Dunajec folyó partján, Lengyelországban. Az erősség többek között arról volt nevezetes, hogy évszázadokig a magyar királyság legészakabbra található határvára volt.
A Pieninek az Északnyugati-Kárpátokon belül a Keleti-Beszkidekhez tartozik, nem messze a Tátrától. A változatos felszíni formákat felvonultató mészkőhegység mindössze 30 km hosszú és 5 km széles, rajta egy fantasztikus szurdokvölgyön tör át a Dunajec folyó.
A sekély, de sebes sodrású Dunajec népszerű az ide látogató turisták körében, hiszen igazán nagy élményt jelent a zúgók közötti tutajozás.
A Dunajec ezen szakasza volt a határfolyó a történelmi Magyarország és Lengyelország között. A határ mentén mindkét oldalon kisebb határvárak sorakoztak, ezek egyike a magyar Nedec (Niedzica), vele szemben pedig a határ másik oldalán a lengyel Czorsztyn.
A Dunajec jelenleg is határt képez Lengyelország és Szlovákia között, azonban Trianon után Nedec és környéke népszavazás eredményeként lengyel terület lett.
2004-ben kötött program során látogattam egy csoporttal Czorsztynba de akkor nem volt rá lehetőség, hogy a szemben lévő Nedecet is megnézzük. Azóta folyamatosan kerestem az alkalmat a látogatás bepótolására, mely idén egy zakopanei út alkalmával érkezett el.
A várak építése óta eltelt időszakban a környezet nagyon megváltozott. A folyamatos árvizek és elöntések miatt Czorsztynnál az egyébként sekély és gyors sodrású Dunajecet egy dupla zsilippel (ami egyébként közelebb van Nedechez) elzárták és a vizét felduzzasztották, ezáltal a két vár között jelenleg egy víztározó található.
A duzzasztómű tetejéről azonban páratlan panoráma nyílik mindkét várra. A nedeci vár igencsak népszerű turistalátványosság, aminek egyik oka az, hogy viszonylag hitelesen, eredeti állapotban sikerült megőrizni az utókor számára. Ebben szerepet játszott, hogy a lengyel határon elkerülték a nagy hadmozdulatok, illetve a XX. század közepéig főnemesi családok lakták.
A vár előtt nagyméretű murvás parkoló fogadja a látogatókat, ahol étterem és ajándékárusok vannak. A parkolótól egy part menti sétányon el lehet sétálni a duzzasztóműig, amelyre rá is lehet menni. A sétány melletti kis faházakban ajándékárusok kínálják jellegzetes portékájukat. Az étterem mosdóját fogyasztás ellenében lehet használni, viszont a nyilvános mosdó is csak 2 Zloty-ba kerül és kifogástalanul tiszta.
A külső vár vakolt falai mellett elhaladva jutunk a kapuhoz, ahonnan jól látni a duzzasztott víz másik oldalán lévő Czorsztynt. Mivel a magyar várak többsége alig térdig érő rom, és a falak részleges helyreállítása során azokat nem szokták vakolni, a laikusok általában nincsenek azzal tisztában, hogy váraink szinte kivétel nélkül vakoltak voltak fénykorukban.
A nedeci vár 3 részből áll. A legkorábban az öregtorony és a hozzá épült lakó- ès gazdasági épületek keletkeztek. A többi épületszárny lètrehozásában azonban van egy kronológiai bukfenc. A belső vár után keletkezett a külső vár, majd csak azt követően alakították ki a középvárat. A kapun belépve a külső vár udvarára jutunk, ahol a palota található és a falak mentén körbe lakóépületek vannak.
Ezek sajnos nem voltak látogathatók. A beslő és a középső vár termeiben szokásos kiállításokat találunk, melyek a várbörtönt mutatják be, illetve a középkori várak miliőjét elevenítik fel. A középvár lapos tetejéről csodálatos panoráma nyílik a környékre, valamint a külső vár udvarára. A vár tetőszerkezetét teljes egészében fazsindellyel borították.
A vár története
A várat valamikor 1330 előtt építtette Drugeth Vilmos szepesi ispán, aki Károly Róbert hű embere volt. Ebben az időben az erősséget emlegetik – a folyóra utalva – Dunajec váraként is.
A hely különösen alkalmas volt védekezésre, mivel a szikla, amire építették 80 méterre emelkedett a folyó fölé. Ebben az időben készült el az öregtorony, a várkápolna, a különböző lakó- és gazdasági épületek és az udvar közepén a ciszterna.
A vár közben mint királyi birtok számos nemesi család kezén megfordult. 1470 és 1487 között a Szapolyaiak végezték rajta a legnagyobb átalakítást, amikor megépítették a külső várat. Ezzel az erődítmény alapterülete megduplázódott.
A Palocsay Horváth família háromszor is birtokolta a várat és a hozzá tartozó uradalmat. 1507-ben ők eszközöltek újabb jelentős bővítéseket, megépítve a középső várat és a palotát.
Várbeli mondák
A vendégek elfenekelése
A monda szerint 1776-tól már harmadik alkalommal kapta meg a várat a Palocsay Horváth család. Mivel azonban a vár leromlott állapotban volt, a birtokosaik inkább Palocsa várkastélyát lakták, mígnem egy baleset során az is leégett. Ekkor Palocsayék felújíttatták a nedeci várat és odaköltöztek. Az 1823-ban megtartott házszentelőn 200 vendég vett részt, akik 3 napig dorbézoltak. A vendégsereg búcsúztatásakor a helyi hagyományoknak megfelelően minden vendéget jelképesen eltángáltak egy lapáttal, hogy örökre emlékezzen rá, milyen szép napokat töltött a vár falai között.
Inka kincsek és Nedec?
Igen, a kettő között lehet kapcsolat a szóbeszéd szerint. Történt ugyanis, hogy 1532-ben a hódító Pizzaro foglyul ejtette az inka uralkodót és több hajórakományra való nemesfémért engedte volna el, ha hitszegő ember lévén meg nem ölte volna a királyt a kifizetett váltságdíj ellenében is. Az inkák állítása szerint azonban a spanyolok az összes aranyuknak csak a töredékét vitték el, a kincs feltalálási helyét pedig egy térképen jelölték meg, ami apáról fiúra szállt.
A várat többek közöt a Berzeviczy család is birtokolta. A család tagja, Berzeviczy Sebestyén 1760-ban kalandvágyból Peruba utazott, ahol feleségül vette az egykori inka uralkodó család egyik nőtagját. A házasságból született egy lányuk, Umina, akit viszont az egyik inka herceg vett el.
Közben Peruban 1780-ban II. Tupac Amaru felkelést robbantott ki a megszálló spanyolok ellen, akik azonban vérbe fojtották a lázadást és könyörtelen megtorlás következett, mely 70 000 ember életét követelte.
A megtorlástól való félelmében Berzeviczy gróf a családjával Európába menekült, ahol Umina férjét a spanyol titkosszolgálat egy velencei sikátorban megölte. Ezt követően a gróf a család ősi fészkébe, Nedecre utazott lányával és unokájával.
A monda nem tér ki arra, hogy a kincset rejtő térképet eleve magukkal hozták Peruból, vagy azok a perui követek adták át a térképet, akik Nedecen felkeresték Uminát és közölték vele, hogy más nem lévén, őt tekintik az inka trón örökösének. Mindenesetre Umina a hagyaték egy részét a belső vár bejárati lépcsője alá rejtette el, a helyét jelölő térképet pedig a családi irattárba tette.
A spanyolok azonban folyamatosan figyelemmel kísérhették a menekülő családot, mert az inka követek távozása után a vár környékén sétáló Uminát 6 spanyol megtámadta. Umina nem volt hajlandó elárulni a kincs rejtekhelyét, és mivel a spanyolok valamiből arra a következtetésre jutottak, hogy a térképet a hercegnő lenyelte, szerencsétlent felkoncolták. Az esetet közben észrevette a vár őrsége, és a támadókat elűzték, de Umina életét már nem tudták megmenteni.
A gyermekét a védelme érdekében más néven nevelték fel morva földön.
1946-ban a várban megjelent Umina élő leszármazottja, Andrej Benesz, aki közölte, hogy ősei a lépcső alatt rejtették el hagyatékát. Ezután a városi elöljárók jelenlétében a lépcső megbontásával előkerült egy 18 cm-es, két végén elkalapált ólomcső, amelyben egy kipu, azaz perui csomóírás, valamint 3 db. aranyrög rejtőzött. A 3 aranyon 3 felirat volt: Titicaca, Vigo, Dunajecz. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a kincs 3 helyen van elrejtve, azonban a pontos helyét senki sem tudta meghatározni.
A képre kattintva galéria nyílik:
https://www.youtube.com/watch?v=O0UJ2XyiHDo
Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg mással is!
