Ezt nézd meg, ha nem láttál még igazán nagy várromot!

Ugyan november eleje számomra már kívül esik a vártúra szezonon, azonban a nyárias idő, a jó levegő utáni vágy, és a lehetőség, hogy az őszi szünetben kiragadjam 10 éves fiamat az internet sötét erőinek karmaiból egy utolsó kirándulásra sarkallt. De mi az, amit még nem láttunk, ami egy napba belefér és amit sokáig fogunk emlegetni? 

Nagysáros - Velky Saris - Castrum Sarus

Sok-sok évvel ezelőtt, rendszeresnek mondható buszos lengyelországi kirándulásaink alkalmával mindig az eperjesi Tesco-nál álltunk meg pihenni egyrészt a mosdó miatt, másrészt pedig mert itt volt az út fele és ki kellett nyújtóztatni elgémberedett tagjainkat.  Már ekkor kiszúrtam magamnak a várostól északra található hegyet, melyet a természet várépítésre teremtett.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Nagysáros - Várhegy (itt már kitakarították a várat elborítő erdőt)

A hegy csúcsát borító erdő körvonala néhol kicsit szögletes volt, ezért útitársaimat folyamatosan arról kérdeztem, hogy ők is látnak-e romot a hegy tetején, vagy csak én látok mindenbe várat.

Évekkel később, - amikor már tervezetten túráztam várakhoz – vált bizonyossá, hogy jól gondoltam, és az Eperjestől északra fekvő Nagysáros melletti hegy tetején valóban építmény bujkál. 

Nem is akármilyen, hanem a maga 4,5 hektáros alapterületével a királyi Magyarország egyik legnagyobb erődítményét tisztelhetjük benne, 570 méter magasan!

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Sáros - óriás méretű vár 4,5 hektáron

A méreteit jól érzékelteti, hogy alapterülete nagyobb a budai várnál és csak alig marad el a közeli Szepes várától. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért kellett egymástól alig 40 km távolságra felépíteni az ország két legnagyobb erődítményét.

De miért ekkora?

1442-ben meghalt Albert király, akinek felesége, Erzsébet a születendő gyermeküket szerette volna a trónra ültetni. Az ország főurai, köztük Hunyadi Jánossal azonban olyan felnőttkorú királyt láttak volna szívesen a trónon, aki megfelelően fel tud lépni a török terjeszkedés ellen.

Habsburg Erzsébet ekkor fia trónigényének védelme érdekében behívta az országba Jan Giskra cseh zsoldosvezért és harcedzett katonáit, akiket a Felvidéken telepített le, elvágva ezzel egy esetleges lengyel trónkövetelő útját az ország felé. A Nyitra és Kassa környékére behívott cseh husziták azonban hamarosan a Felvidék legnagyobb részét az uralmuk alá hajtották. Nem csak várakat foglaltak el, hanem az elhagyott erősségeket felújították, és újakat is emeltek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Egy kiváló hadvezér: Jan Giskra

Giskra zsoldosseregének esett áldozatuk Sáros vára is, melynek ekkor még csak a kisméretű, belső vára létezett.

A várat a csehek 1441 és 1461 között uralták, és ők építették ki a hatalmas méretű külső várat, amely elfoglalta az egész hegytetőt.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Sáros az 1600-as évek elején 

Az építkezés oka a huszita harcmodorban keresendő.

Ennek alapját pedig a harci szekér adta, amely a középkorban nem úgy nézett ki, mint az ókori idők harceszközei. Ezek a szekerek inkább a mai tankok elődjei voltak, vagyis hatalmas, erős deszkapalánkokkal védett szekerek, melyeket rendkívül rövid idő alatt bárhol szekérvárrá láncoltak össze.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
huszita szekér, egy rendkívül eredményes harcmodor alapja  

Egy szekeret 4 vagy 6 ló vontatott és kb. 20 jól felfegyverzett katona foglalt rajta helyet. A harcmodor jelentős újítása a nagy tűzerő és a védelem volt. Egyes szekereken kisebb ágyúk is helyet kaptak, de volt rajtuk több számszeríjász és puskás katona is, akiket fejszés és cséphadarós harcosok egészítettek ki.

Ebből látható, hogy a megerősített szekerekre törő ellenséget már a fedezék mögül, a tényleges harcérintkezés megkezdése előtt megtizedelték. Ez a harcmodor a korabeli Európában annyira sikeres volt, hogy a husziták képesek voltak legyőzni az övékénél sokkalta nagyobb seregeket is. A harceljárás kifejlesztője,  Jan Zizka 1420-ban 12 szekerével és 400 emberével 5000 fős, nehézlovasokból álló királyi sereget vert szét. A huszita harcmodor brutálisan eredményes volt és nagyon sokáig nem találták meg a hatékony ellenszerét. 

A korabeli magyar várak még többnyire egy öregtoronyból és a köréjük húzott kerítőfalból állt, melyeknek udvarán néhány tyúkon kívül semmi sem fért el. A husziták óriási méretű és jelentős számú harci szekere, nem beszélve a szekerenkénti 4-6 lóról nagyon nagy helyet igényelt. Ezért aztán a Sároson töltött 20 év alatt az 50x32 méter alapterületű várat egy külső vár építésével 4,5 hektárosra növelték.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár alaprajza. Sötétebb színnel jelölve a korábban épült részek

A külső vár fala nem volt különösebben magas és vastag sem, azonban a szekereknek és az állatoknak megfelelő védelmet biztosított.

Sáros vára napjainkban

Az egykor szabad királyi városi ranggal rendelkező, ma közel 100.000 lakosú Eperjes városfalai ugyan nem maradtak meg, de a környező hegyekben 6 vár maradványai lelhetők fel, melyek közül egyértelműen Nagysáros a legjelentősebb.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár nyugati oldala az olaszbástyáról fényképezve, háttérben az öregtorony 

Az 5300 fő lakossal rendelkező Nagysárostól északnyugatra terül el az 570 méter magas Várhegy, melynek aljában zúzott kővel borított parkoló van.

Innen jól kiépített, zömében betonnal és aszfalttal burkolt gyalogos szerpentin vezet a tetőre. Mivel a város 281 méteres tengerszint feletti magasságon épült, könnyen kiszámítható, hogy 2,8 km-es szerpentinen 289 méteres magasságkülönbséget kell leküzdeni, ami egyáltalán nem megerőltető. A parkolótól a várig kényelmes sétával 50 perc alatt lehet feljutni.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A várhoz kényelmes út vezet

Maga a vár szabálytalan, kicsit elnyújtott alakú hegytetőn helyezkedik el, és a külső vár fala 4,5 ha-os területet ölel körül. A falakat 11 db  kör és patkó alakú bástya erősíti meg, melyek szabályosságát az eredeti bejárat helyére épített ó-olasz bástya, a vele ellentétes oldalra áthelyezett kapu szögletes védművei, valamint egy szögletes bástya törik meg. Egykoron valamennyi torony zsindellyel fedett volt, mint ahogyan a korabeli rajzok alapján fedett lehetett a falakon körbefutó gyilokjáró is. 

A bejárati kapunál található tájékoztató táblán sajnos már természetes, hogy nem találtam magyar nyelvű feliratot. Mondjuk, annyira nem vettem magamra, mert más nyelven sincs…..

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Szlovák nyelvű tájékoztató tábla 

A várba viszont igazán jelképes, 1 Eurós belépő ellenében jutottunk be.

A kapun belépve azonnal magával ragadott a vár középkori hangulata. Romos állapotában is lenyűgöző volt a rengeteg bástyával és toronnyal megerősített külső várfal, valamint a belső vár zord, erőt sugárzó épülete.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A kapu bástyája belülről

A természet pedig igazán kitett magáért: a november eleji nyári napsütésben elképzelhetetlen színkavalkád fogadott minket.  A fák levelei az erős napsütés hatására rikítóan világítottak a sárga és a vörös minden árnyalatában.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár alatt Nagysáros, a távolban Eperjes látható

Az egykor tetővel ellátott tornyok födémei régen az enyészeté lettek és többnek a falába is beleharapott az idő, vagy az ellenség.

A hegytető  közepén helyezkedik el a belső vár, mely az épületegyüttes legrégebbi tagja. A nagyon masszív öregtornyot téglalap alakban szorosan körülveszi két kerítőfal is, melyek a külső falakkal ellentétben masszív, vastag védművek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A belső vár az öregtoronnyal

A belső várat ezen kívül körbevette egy mély szárazárok is. Olyan lehetett ez a középkorban, mint manapság egy erős védelmi rendszerrel felszerelt házban a pánikszoba. Ha a házba be is jut a nem kívánt személy, a megerősített helyiséggel meggyűlik a baja.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
Ezen az oldalon volt a palota az öregtoronyhoz építve 

A belső várba az árkon átvezető, kissé instabil, ideiglenes fahídon - inkább pallón - lehet bejutni, ahol mint a kis csapatunk legnehezebb tagjára, rám hárult a felderítés nem túl hálás feladata. Mivel a tákolmány nem szakadt le, valamennyien megnéztük a belső várat is, ahol a toronyhoz épített palota ma már nem létezik.

Az öregtorony bejárata kívülről, az első emelet magasságából nyílik, ahonnan egy, a falba épített keskeny lépcsősoron lehet a tetőre felmászni. Mondanom sem kell, hogy a tetőről páratlan panoráma nyílik körös-körül.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A külső vár déli része a toronyból
nagysáros sáros vára vártúra várrom
A külső vár északi része a toronyból

Egy 1600-as évek elején készült metszeten még látható, hogy a külső vár területén mindenhol épületek voltak. Ma már ezeknek a nyomát csak egy-egy föld alól előbukkanó boltozatos pince jelzi.

A várat egyébként példásan rendben tartják, a korábban jellemző gaz és cserjetengert kiirtották. Azon meg sem lepődtem, hogy a várban a látogatás alkalmával is 20-25 munkás dolgozott, akiknek a keze nyoma mindenhol látható.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A déli várudvar

A vár története

Mint oly sok magyar várat, Sárost is a tatárjárás utáni években kezdték el építeni IV. Béla parancsára. Az ekkor épült öregtorony 13x13 méter alapterületű, egykoron 28 méter magas volt.

A torony falainak vastagsága 4,5 méter, a bejárata kelet felől, az első emelet magasságában volt. Az öregtoronyhoz dél felől egyemeletes palotát toldottak. A torony és a palota együttesét egy 34x19 m-es kerítőfal vette körül, melynek külső oldalán szárazárok húzódott.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A szépen felújított öregtorony

Nem sokkal a vár megépítését követően a kisméretű vártól délnyugatra, a hegytető peremén építettek egy 9 m átmérőjű kerek tornyot is, amely valószínűleg a várba vezető utat őrizte. Ezt a tornyot is sáncokkal, illetve árokkal védelmezték.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A korai időkben, az öregtoronytól 150 méterre épített őrtorony, amelyet később bekebelezett a vár 

A vár első írásos említése 1262-ből származik. Az 1300-as évek eleje mozgalmas volt Sáros történetében. Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályban folyamatos csatározások folytak a környéken, melynek során a várat az Aba nemzetség birtokolta.

Ebben a zűrzavaros időszakban, vélhetően még az Abák jelentős fejlesztést hajtottak végre a váron. Az addigi épületkomplexumot egy nagyon erős, 50x32 méteres várfallal vették körbe.

Az ország északkeleti részeit kiskirályként uraló Aba Amadé a trónviszály során Károly Róbert mellett állt. 1311-ben azonban a kassai polgárok Amadét megölték, a király pedig a kassaiak mellett foglalt állást. 

1312-ben Sárostól nem messze, a Kassa mellett lévő Rozgonynál Károly Róbert összecsapott Aba Amadé fiainak és Csák Máté egyesített seregével, amelyre döntő csapást mért. 

A következő évszázadban a hatalmas kiterjedésű sárosi uradalom végig a király birtokában maradt egészen 1437-ig, amikor Albert király Perényi János bárónak adományozta.

A vár életében gyökeres változást hozott, amikor 1441-ben a Perényiektől elfoglalta Jan Giskra cseh zsoldosvezér. A következő 20 évben a husziták nagyméretű építkezéseket folytattak, melynek során az eredeti vár keleti oldalához egy tornyot építettek, majd a hegytető peremén tornyokkal teletűzdelt várfalakat emeltek annak érdekében, hogy a hadfelszerelésüket el tudják helyezni. A külső vár bejáratát a nyugati oldalon alakították ki. A várat végül Hunyadi Mátyás ostrommal vette vissza 1461-ben Giskrától, és visszajuttatta azt a Perényieknek.

nagysáros sáros vára vártúra várrom

A Perényi család azonban elégedetlen volt Mátyás uralkodásával és szívesebben látták volna Kázmér lengyel királyt a trónon, ezért 1471-ben szövetségre léptek vele.

Kázmér seregei Sáros alatt egyesültek a magyar főurak csapataival, és együtt vonultak volna Mátyás ellen, de végül a lengyelek addig tébláboltak, húzták az időt, hogy harc nélkül vonultak ki az országból.

Az ellene szervezkedő főuraknak a király megkegyelmezett egészen 1483-ig, amikor Hunyadi Mátyás a Perényi család hatalmaskodásai miatt büntető hadjáratot vezetett ellenük.  A hadjárat során megszerezte Sárost is,  melyet később törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozott.

Valamikor 1490 után a sárosi váruradalom Szapolyai János kezére került. Ekkor ismét mozgalmasabb időszakot élt át a vár, ugyanis a Szapolyai és Ferdinánd közötti trónviszály során többször is gazdát cserélt.

nagysáros sáros vára vártúra várrom
A vár egyetlen modernebb bástyája

Mivel az erődítmény messze esett a törökök által veszélyeztetett területektől, nyilvánvalóan nem hányták lapáttal a felújítására szánt pénzeket az 1500-as évek közepétől. Így eshetett meg az, hogy 1557-ben a a vár igen leromlott állapotban volt és a helyőrség teljes létszáma csupán 102 főt tett ki.

A várat sem korszerűsítették, ebben az időszakban mindössze egy fejlesztést hajtottak végre rajta, amikor a külső vár kapuját áttették a másik oldalra, a kapu helyére pedig egy ó-olasz bástyát emeltek.

Az 1600-as években a várat több főnemesi család is bérelte, vagy megszerezte. Ilyenek voltak a Thurzó, Báthory és Rákóczi családok, akik inkább már csak gazdálkodást folytattak az uradalomban.

1660-ban emberi figyelmetlenség miatt felrobbant a belső vár lőporos tornya, és ezzel súlyos károk keletkeztek az épületben. Ezt követően már az épületet nem állították helyre, csak a külső várat használták. Végül a katonaság 1684-ben vonult ki végleg a várból, melynek falait több helyen megrongálták és az épületeket felgyújtották.

A képre kattintva galéria nyílik!

nagysáros sáros vára vártúra várrom

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

Forrás:

várak.hu; wikipedia; slovakia-travel.sk; travelguide.sk; Imre-Horváth Sándor: A huszita harcmodor és haditechnika jellegzetességei; 

1 Tovább

Láttál már különleges várat? Ha nem, ezt nézd meg!

Mitől különleges?

A Zempléni-hegység egyik 426 méter magas vulkanikus csúcsán, Komlóska település felett magasodó Sólymos vára Magyarország talán legkülönlegesebb, de mindenképpen egyedülálló erődítménye. Rendkívüliségét az adja, hogy nem sokkal építését követően elhagyták, vagyis mindössze kb. 100 évet élt, ami várak esetében igen alacsony életkor.

Komlóska vártúra Zemplén várrom

Viszont éppen e tény miatt megmaradt „eredeti” állapotában, mivel a haditechnika fejlődésével nem építették át és bővítették újra, és újra. A várat ért ostromról nem tudunk, ezért lehet, hogy egy tűznek esett áldozatul, vagy egyszerűen csak sorsára hagyták birtokosai.

A többi magyarországi romtól eltérően itt a lakosság sem hordta el a köveket, vagyis az épületben más nem tett kárt, "csak" az elmúlt 600 év. Ez az idő azonban elég volt ahhoz, hogy még a neve is feledésbe merüljön: a helyiek elhagyatottságára utalva egyszerűen Pusztavárként emlegették.

A közelmúltban végzett kutatások alapján sikerült beazonosítani, miszerint Komlóska várát építésének idején Sólymosnak hívták.

Megközelíthetősége

Komlóska a Zempléni-hegység belsejében található takaros kis falu, jelentős idegenforgalommal. Aki nyugalmat, csendet szeretne, az jobb helyet keresve sem talál.

A faluban és a túra során a Vodafone szolgáltatása úgy eltűnt, mintha soha nem is létezett volna, egyedül gps jel volt a telefonomon, de szolgáltatás hiányában térképet nem tudtam alá húzni.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Komlóska a várból

A településre beérve (csak Erdőhorvátiból közelíthető meg közúton) egy helyi férfitól azt a tájékoztatást kaptam, hogy a romhoz vezető út meglehetősen „sportos”. A Sólyomvár panzió mellett toronyiránt lehet felmenni a Pusztavár-tetőre, de a sportpályától induló erdei úton egy darabig kocsival is meg lehet közelíteni a várat.

A sportos jelző miatt ez utóbbi mellett döntöttem, de megbántam és nem ajánlom senkinek. Az utat kb. annyira lehet használhatónak jellemezni, mint sportra alkalmasnak a két kapuval ellátott, sportpályának csúfolt grundot, amely mellől indul.

A földutat ugyanis a fakitermelést végzők használják leginkább, vagyis egy normál személygépkocsival nehezen járható, a magasabb építésű családi járgány  alját is odakoppintottam vagy kétszer.

Mint utóbb kiderült, összesen kb. 500 métert spóroltunk ezzel a manőverrel, ami nem érte meg, mivel ez még emelkedővel együtt sem akkora távolság, amibe gyalog bele kellene halni. 

A hegyre vezető turistaút viszont jól járható és megfelelően ki van jelölve, a hegyi úttól pontosan 1 km távolságra van a rom. Az út valóban sportos, végig meglehetősen meredeken emelkedik.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
A kép soha nem adja vissza az út valódi meredekségét 

A nyári rekkenő melegben a sűrű erdőn át vezető ösvény legalább hűvös, de azért nem annyira, hogy a hátamra fagyott volna a mindenhol patakokban csorgó izzadtság.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Közvetlenül a vár alatt

A hegytetőre felérve pazar látványban volt részünk, hiszen gyakorlatilag 360°-os panoráma tárult elénk. Az északi toronyból jól látható Komlóska, míg délnyugati irányba a Tokaji-hegy az, amit legtávolabbiként azonosítani lehet.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
A zempléni hegyek, leghátul a Tokaji-hegy. 

A vár napjainkban

Maga a hegytető nagyon hasonlít a regéci várhegyre, ugyanis az ovális alakú tető két szélén van egy-egy kiemelkedés. Őseink mindkét dombra építettek egy tornyot, melyeket a hegytető szélén szabálytalan alakú, a tető szélét követő fallal öveztek. Az erősen lepusztult falakat javarészt konzerválták és kijavították néhány éve, így a rom kellemes meglepetést okozott a néhol 3 méter magasan álló falakkal.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Konzervált, magasan álló falak

Az északi torony tetejére jelenleg telekommunikációs torony van szerelve. A torony kb. 4 méter belső átmérőjű lehet, a talajból kiálló falai kb. 1 méter vastagak.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Az északi torony falának maradványa

A vár északi végénél lévő kis csapáson a hegyoldalra leereszkedve nagyon különös alakú, hatalmas sziklákat találunk a hegytetőre jellemtő kőtenger között.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
Ilyen óriási sziklák állnak ki a hegyoldalból a vár alatt 

A hegytetőt középen egy természetes árok választotta ketté, amelyet az építők egy fallal is megerősítettek. Ez a fal ma már nem látható, csak az árokban találunk rengeteg követ.

A déli udvar dombja magasabb, melyen szintén kör alakú torony alapja látható. A déli torony kerítőfala meglehetősen jó állapotban van.

Komlóska vártúra Zemplén várrom
A déli torony maradványa

Ezt kívülről is le szerettem volna fényképezni, ezért a középen lévő résen kimásztam a falon kívülre, ahol viszont sikerült közelebbi ismertséget kötnöm a sziklás talaj valamennyi istenverte szúrós növényével. 

Komlóska vártúra Zemplén várrom
A déli torony kerítőfala

A vár története:

A vár történetét rengeteg homály fedi, mindössze két írásos nyomára bukkantak kutatás során a szakemberek.

Ebből adódóan az építésének pontos ideje nem ismert. Valószínű azonban, hogy a Tolcsva nemzetség tagjai építették a várat a tatárjárást követő várépítési hullám idejében valamikor a XIII. század utolsó harmadában.

Sólymos várának első írásos említése 1379-ből származik, amikor feljegyezték, hogy a Tolcsva nemzetség tagjai megosztoztak a rajta.

A második, és egyben utolsó oklevélben történő említése 1398-ból való, ahol már elpusztult várként említik.

Komlóska vártúra Zemplén várrom

Korai pusztulása miatt a vár a XIII. századi állapotában konzerválódott, vagyis lakó-vagy öregtornyokból és kerítőfalból áll.

A többi 1200-as években épült várunk is hasonló lehetett, csak azokat a további évszázadokban folyamatosan bővítették, korszerűsítették.

Sólymos vára mindezektől függetlenül nagyon különös, hiszen egyedülálló módon nem egy lakótornya van, hanem kettő, melyek az ovális udvart kettéválasztó fal két oldalán, a két teljesen egyforma udvar közepén helyezkednek el. A vár két udvara majdhogynem teljesen szimmetrikus. 

Vagyis a váron belül volt két, egymásra mind méretben, mind külsőre nagyon hasonlító kisebb vár. A különbség annyi, hogy a déli torony alja a kutatások szerint szögletes, illetve épült mellé egy 4x12 méter alapterületű épület. Az épület és a torony találkozásánál egy külső lépcsőház vezetett a torony+épület bejáratához.

Az északi toronyhoz nem építettek más épületet. A vár gyalogos kapuja a délkeleti oldalon volt.

Komlóska vártúra Zemplén várrom

A vár furcsa kialakításának lehetett egyszerűen csak védelmi szerepe is. Nevezetesen, ha valahol betört volna az ellenség a várba, akkor a védők a másik udvarba húzódva tovább küzdhettek. 

A másik, hogy a Tolcsva nemzetség két ága megosztotta egymás között a várat, melyre az 1379-es oklevél utal. Ha ez utóbbi az igaz, akkor vélhetően ez lett a vár veszte is.

A képre kattintva galéria nyílik:

Komlóska vártúra Zemplén várrom

A nem mindennapi várat érdemes felkeresni, mert csodálatos, érintetlen természeti környezetben fekszik, ahonnan fantasztikus panoráma nyílik a Zemplénre.  

 Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg mással is. 

0 Tovább

Az újra megtalált vár - Sátoraljaújhely

Annak ellenére, hogy a közelében lakom, még sohasem voltam a sátoraljaújhelyi várban. Idén nyáron két ok vezetett a meglátogatásához.

Az egyik, hogy a korábban teljesen elpusztult, csak nyomokban fellelhető épületet az elmúlt 10 év régészeti feltárásai és ásatásai jórészt már kiszabadították a törmelék fogságából és valamelyest láthatóvá tették.

A másik, hogy 10 éves fiamat kiszakítsam a nyári szünetben a számítógép és az Xbox előtti punnyadásból és valami értelmes, egészséges családi elfoglaltságot találjunk. Azt gondoltam, hogy erre egyik nap vártúra, majd a rá következő napon egy Judas Priest koncert teljesen megfelelő. Az elmúlt években közel 50 várba húztuk el magunkkal a gyereket, aki ugyan tessék-lássék módon minden alkalommal morog egy sort, hogy ott biztos nincs wifi, meg minek már megint várba menni, de láthatóan élvezi ezeket a családi kirándulásokat.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Rekonstrukciós rajz a várról

A várba feljutni nem túl bonyolult és nem is túlságosan megerőltető. Sárospatak felől érkezve a 37-es főúton Sátoraljaújhely városába érve a benzinkút utáni utcán kell balra fordulni, majd a keskeny aszfaltozott szerpentint követve egészen a Várhegy Üdülő nagykapujáig, illetve az előtte lévő parkolóig lehet gépkocsival menni.

Szerencsés esetben van hely megállni és nincs ott 5 db. panorámás Setra turistabusz, ami az üdülőbe hozott vendégekre várakozik.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
A vár alaprajza

Ugyan a parkolóból csak egyetlen, jelzés nélküli ösvény vezetett tovább felfelé, azért biztos, ami biztos alapon megkérdeztem az üdülő portásától, hogy az vezet-e a várhoz. A középkorú férfi - akiből simán kinéztem, hogy évtizedek óta dolgozik ott – készségesen helyeselt, de hozzátette sokat sejtetően, hogy ő még sosem volt ott fent, mert „ahhoz tüdő kell”, és közben a kezével mutatta, hogy milyen meredek az út. Az általa mutatottak alapján kezdtem sajnálni, hogy nem vagyok profi hegymászó.

Családom rosszalló tekintetétől kísérve – már megint hova hoztál minket – indultunk el felfelé.

Az út természetesen nem követelt tőlünk spártai erényeket és hegyivadász kiképzést sem, mint ahogyan előre jelezték. Kíváncsiságból a telefonommal megmértem a parkolóból a csúcsig megtett távot, ami pontosan 380 méter volt, mely lássuk be, nem szörnyűségesen sok még gyalog sem.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Ettől azért meredekebb - a kép nem adja vissza az ösvény valódi emelkedését

Az első 200 méter kellemes emelkedőn át vezetett, majd az ösvény balra átot vágva nyílegyenesen ráfordult a csúcsra. Itt azért gyakorlatilag négykézláb mászás következett volna, ha szorgos kezek nem készítenek deszkákkal megerősített lépcsőket a hegy talajába. Ennek köszönhetően kb. 180 méteres lépcsőzés végén már fent is voltunk és még csak nem is haltunk bele.

Néhány évvel ezelőtt a Várhegy tetején csak a föld alól itt-ott kibukkanó faldarabok jelezték, hogy itt vár állott valaha. Ma ettől sokkal jobb a helyzet, mivel a közel egy évtizede zajló feltárások során iszonyat sok köbméter törmelék és föld elhányásával a régészek és lelkes segítőik javarészt kiszabadították az alapokat, ezáltal láthatóvá vált a vár egy részének alaprajza.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Az ingatag falakat megerősítették, látszanak az állagmegóvási munkálatok, amiről a vár közepén árválkodó keverőgép is árulkodott.

Az épületek egyes részeinél jelenleg akár 2 méteres, vagy annál is magasabb falak hirdetik a vár egykori dicsőségét. Sok helyen a kiásott falak mentén válik nyilvánvalóvá, hogy milyen irdatlan mennyiségű törmeléket kellett eltávolítani ahhoz, hogy a mai állapotokat elérjék.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Persze az is látható, hogy még csak a munka elején tartanak és az elkövetkező évtizedben is ad majd munkát a szakembereknek a rom.

A helyiek szeretnék a méltán híres kalandparkjukat kibővíteni, melynek keretén belül a Várhegy és a szomszédos hegycsúcs (amely most a kötélpályás átcsúszás végállomása) között gyalogos üveghíd épülne. Ezzel biztosan megsokszorozódna a vár látogatóinak a száma, de a feltárást nem biztos, hogy segítené. Vagy lehet, hogy mégis, ha a nyilvánvalóan milliárdos beruházásból jutna pénz a híd mellett a vár gyorsabb feltárására és az állagmegóvására is.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
A távolabb lévő Magas-hegy tetejéről lehet átcsúszni kötélpályán a közelebbi hegytetőre, ahonnan a tervek szerint üvegjárda vezetne a várhoz. 

A Várhegyről mindenesetre fantasztikus körpanoráma nyílik a környező hegyekre, Sátoraljaújhelyre, és belátni az egész Bodrogközt. A panorámát délnyugat felé a Tokaji-hegy zárja, előtte pedig jól látható a sárospataki vár Vörös tornya. Kelet felé Szlovákiában látszik Borsi, illetve mögötte a Tarbucka hegy, amelynek túloldalán Nagykövesd vára található.

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Sátoraljaújhely a várból

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
A horizontot a Tokaji-hegy zárja le, előtte pedig - ugyan a párától alig kivehetően- a sárospataki vár Vörös tornya látható

A csúcsról a hegy északi oldalán egy friss szerpentint alakítottak ki, melynek utolsó szakaszán kötélpálya és görgők segítségével juttatják a hegytetőre az építési anyagokat. Az új utat lefelé nem teszteltük, mert a kocsit a másik oldalon hagytuk. 

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra
Az északi oldal friss szerpentinje

A vár története:

A várat IV. Béla király fia, István herceg építette a tatárjárást követően. Létesítése nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen a Várhegy tetejéről körkörös rálátás nyílik az egész környékre, így azt ellenőrzés alatt lehetett tartani. 

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Első írásos említése 1261-ből való, amikor meghatározták az ellenség elől a várba menekülő hospeseknek, hogy a vár ciszternáját kötelesek vízzel megtölteni. 1264-ben már IV. Béla ostrommal veszi be a várat és V. István családtagjait túszul ejtették benne.

A várat ebben az időszakban a krónikák többször Pataknak nevezik, ezért többen úgy gondolták, hogy a korai írásokban Sárospatak várára utaltak. Sárospataknak azonban ebben az időszakban még nem volt vára, illetve a későbbi vár nem hegyen épült, hanem a Bodrog partján. A leírások viszont ráillenek az újhelyi várra, amely alig 10 km-re van Sárospataktól.

Az Újhely vára megnevezést először 1334-ben használták. Újhely 1316-tól királyi vár lett egészen 1390-ig, amikor Luxemburgi Zsigmond Perényi Miklósnak adományozta. 1429-től a vár a Pálóczy család birtokába kerül, majd a mohácsi csatavesztést követően Perényi Péter szerezte meg.

Perényi ebben az időszakban kezde el építeni Sárospatakon a ma Rákóczi várként ismert erődítményt, ezzel az újhelyi vár mindinkább a háttérbe szorult, hadászati jelentősége is csökkent.

A Mohács utáni szakadás középpontba helyezte Zemplént és környezetét, az újhelyi vár is több ostromot megélt, hol Ferdinánd, hol Szapolyai uralta. Ebben az időszakban – mivel fokozottan ki volt téve támadásnak – történtek az utolsó megerősítései, azonban a folyamatos harcokat megsínylette, a XVI. század második felében már többnyire romos várként emlegetik.

A friss régészeti feltárások némileg ellent mondanak annak a korábbi álláspontnak, hogy a várat az 1500-as évek közepétől elhagyták. Az ásatások során ugyanis találtak XVII. századi leleteket is, azonban lehetséges, hogy az erősség csak időszakosan volt lakott ebben az időszakban.

A képre kattintva galéria nyílik

vártúra Zemplén zempléni várak északi várak vár várrom Sátoraljaújhely vára Újhely vára kirándulás túra

Sátoraljaújhely váráról nem csak a kirándulók, hanem a várakat látogató, történelmet kedvelő vártúrázók is megfeledkeztek, hiszen korábban gyakorlatilag nem látszott belőle semmi sem. A zempléni, vagy Észak-magyarországi várakat felsoroló írásokból is rendszeresen kihagyták. 

Ma már ez nem igaz, hiszen a régészek munkájának köszönhetően valódi várban érezhetjük magunkat és nem mellesleg a panoráma is párját ritkítóan szép. 

Sátoraljaújhelybe, a Zemplén fővárosába ma is igen sok turista ellátogat, azonban a legnagyobb vonzerőt a méltán híres Zempléni Kalandpark jelenti, ahol felvonó üzemel, lehet bobozni és nálunk egyedülálló módon egyik hegy tetejéről át lehet csúszni egy kötélpályán a másik hegyre.

Én azonban arra biztatnám az ide látogatókat, hogy ne csak csússzunk, másszunk is, hiszen igazán érdekes hely lett Újhely vára.

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is.

0 Tovább

Hamisítók vára Homonna felett - Jeszenő

Ha barkóba játékban várakat kellene kitalálni, és a feladvány során az lenne a segítség, hogy az adott várban a XVI. században pénzhamisítást folytattak, akkor joggal méltatlankodhatnánk, hogy a halmaz nem lett sokkal kisebb..... 

És valóban, a várak egy jelentős részében folytak hasonló üzelmek, az ország nemesurai mint valami nemzeti játékot, úgy űzték a pénzhamisítást.

Ideális volt erre az ország eldugott csücskében található jeszenői vár is, ahol azonban az igencsak befolyásos Homonnai Drugeth család űzte veszélyes üzelmeit. A mondák szerint a titkos pénzverdéről tudott a császár is, de nem merte a Drugeth családot bíróság elé hívni, mert túl befolyásosak voltak kiterjedt főnemesi rokonsággal.   

vár  vártúra várrom Jeszenő
pénzverés a középkorban

A vár napjainkban

Szlovákia keleti végében, az eperjesi járásban található Jeszenő vára, mely ugyan romos állapotban maradt ránk, de még jelenleg is impozáns épületről van szó. A romhoz Homonna (Humenné) településen, és a vele összeépült Várjeszenő (Jasenov) falun át juthatunk fel.

vár  vártúra várrom Jeszenő

Maga a vár a Vihorlát-hegység egyik északi, 392 méter magas csúcsán áll. Trianon előtt a vár Zemplén vármegye homonnai járásához tartozott.

A falu szélén található parkolóból 3 turistaösvényen lehet felmenni a várhoz, melyeket táblán jeleznek. A piros jelzésű nem meredek, de legalább hosszú. A kék rövid, de cserébe meredek, a sárga pedig színével is jelezve minden szempontból az arany középutat mutatja.

Kompromisszumra törekedvén a sárga jelzést követve kb. 1200 méteres gyalogtúrával jutottunk a hegytetőre, melyből 4-500 méter meglehetősen erős kaptató. Egy helyen volt megtévesztő a turistaút, ahol elágazáshoz érve sehol sem találtuk a sárga jelzést, ezért a valószínűbbnek tartott irányban indultunk el – tévesen. Rövid bokortúra után azonban rátaláltunk a megfelelő ösvényre.

vár  vártúra várrom Jeszenő
turista utak a várhoz

Vártúra előtt nem árt tájékozódni a megtekinteni kívánt célpontról, így a leírások alapján arra számítottam, hogy egy erdővel erősen benőtt, igencsak omladozó állapotban lévő, de jelentős romot találunk. Legalábbis erre utalt egy 2001-es bejárásról készült leírás. Ehhez képest kellemes meglepetés ért a hegytetőn, ugyanis a vár és környezete gondozott, szépen karban van tartva, a füvet kaszálták, a romok közül a bokrokat kiirtották.

Az épületen sokfelé látszottak friss faljavítások, állagmegóvó munkák nyomai.

vár  vártúra várrom Jeszenő

Maga a vár igen összetett épület, mely kis alapterületre koncentrálódik. Látszik rajta, hogy megépítésétől pusztulásáig végigment a magyar várakra jellemző fejlődési úton, mivel azonban nem állt a rendelkezésre nagy terület a hegy tetején, a különböző korok épületei szorosan egymás mellé épültek úgy, hogy udvar szinte egyáltalán nem maradt.

vár  vártúra várrom Jeszenő
Jeszenő várának rekonstruált rajza

A belső vár viszonylag szabályos háromszög alaprajzú, a legrégebbi épülete a déli oldalon álló öregtorony, amely a XIII. században épült. A torony 8x8 méter alapterületű, 2 méter vastag falakkal rendelkezik és 5-6 méter magasságig áll jelenleg is.

Erős, nyári napfényben csodás látványt nyújtanak a színpompás falak, melyeknek vöröses árnyalatát erősítik az itt-ott fellelhető égetett tégla építőelemek is.

vár  vártúra várrom Jeszenő

A belső vár magasan álló falai között hatalmas kupacban vannak a palota és a leomlott falrészek építőkövei. A kezdeti várat valószínűleg folyamatosan erősítették külső falakkal, ágyúrondellákkal, így épült meg a középső vár, amely szorosan öleli a beslő várat.  

Az ostromtechnika fejlődésével, a XVI. században aztán az erősséget 5 olaszbástyás külső várral látták el, mely azonban napjainkra erősen romos állapotban maradt fenn.

vár  vártúra várrom Jeszenő
A vár felülnézeti rajza, kékkel jelölve a meglévő falak

A külső vár délnyugati fala egyáltalán nem látható már, a többi része még kivehető. A turistaútvonalon megérkezve elsőnek a külső vár erdővel benőtt déli sarokbástyája tűnik fel. (a képen 18-as számmal jelölve)

A vár kapuja északnyugati irányból nyílik egy patkó alakú bástya mellett. A kapun belépve azonnal nekiütközünk egy nagy ágyúrondellának, melynek tövében, két fal közötti pár méteres szoroson lehet a belső vár udvarára jutni.

vár  vártúra várrom Jeszenő

Ez a kép teljesen jellemző az egész várra: a koronként egymást követő, kifelé terjeszkedő várfalak között csak néhány méter széles terek vannak, inkább csak folyosók. Ha abban a korban is ismerték volna a közlekedési táblákat, akkor a vár egész területén körforgalmat kellett volna kialakítani, mivel két szekér egymással szemben csak igen kevés helyen fért volna el.

Most is érezni a hely szűkösségét, amely a vár ép állapotában még inkább nyomasztó lehetett. Klausztrofóbiában szenvedő  vitéz nemigen szolgált a falai között.

A kaputól páratlan panoráma nyílik a várhegy alatt található Várjeszenő településre és a 30 000 fős Homonna városra.

vár  vártúra várrom Jeszenő

A vár története

Jeszenő vára nem tartozott a fontos erdődítmények közé, inkább csak magán földesúri várként, mint birtokközpont volt jelentős.

Első írásos említése 1277-ből való, de építésének pontos idejét nem ismerik. Mint oly sok várunk esetében, Károly Róbert megkoronázása megváltoztatta Jeszenő életét. A várat és a hozzá tartozó uradalmat a király honorbirtokként Drugeth Fülöp bárónak adományozta hűséges szolgálata elismeréséül.

Ettől fogva nálunk szokatlan módon évszázadokon keresztül a Drugeth család birtokolja. Ugyan 1342-től visszakerül a kamara kezelésébe, de a következő évben már Nagy Lajos király mint örökbirtokot adományozta azt a családnak más várakkal és birtokokkal együtt.

vár  vártúra várrom Jeszenő

A törökök Jeszenőig sohasem jutottak el, közvetve mégis nekik köszönhető a vár életének háborúkkal tarkított időszaka.

A mohácsi csatavesztést követően ugyanis Zemplén vármegye ütközőzóna lett és ez meghatározta az itt élők helyzetét. Az ország három részre szakadt, és Zemplén vármegye a hármas országhatár találkozópontjánál feküdt.

A XVI. század végén Homonnai Drugeth Bálint volt Zemplén vármagye főispánja, aki Bocskai István mellé állt a királlyal szemben. A szerencsi országgyűlésen országos főkapitánnyá is választották, azonban Bocskai halála után nem érte el a hőn áhított célját, mivel a rendek nem támogatták fejedelemmé választását.

Ezen megsértődve hűséget esküdött a királynak, amivel a zempléni mellé megkapta Máramaros megye ispáni hivatalát is az országbírói tisztséggel együtt.

vár  vártúra várrom Jeszenő

Ezt azonban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nem nézte jó szemmel és többször hadjáratot vezetett ellene, így Jeszenő várát is elfoglalta 1616-ban és 1619-ben is. Ebben az időszakban, iletve ezt megelőzően épült a külső vár az öt olaszbástyával.

Ennek ellenére a következő ostrom idején I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644 márciusában ismét elfoglalta a várat és ekkor a külső falakat felrobbantották, lerombolták.

Ezt követően az épület folyamatosan romlott, és mint várat már nem tartották számon.

Később a vár az Andrássy főnemesi családhoz került, akik a belső várat felújítva vadászkastélyt akartak belőle kialakítani. A munkálatok 1895-ben el is kezdődtek, de az I. világháború félbeszakította azokat. A vár gazdátlan lett, állaga folyamatosan romlott, a területet birtokba vette a természet.

vár  vártúra várrom Jeszenő

A vár látogatása ingyenes, mivel romról van szó. A hegy tetején ennek megfelelően mosdót, vagy egyéb más kényelmi extrát ne keressünk. Maga a vár, illetve a kilátás azonban kárpótol mindenért és a hegy megmászása is kellemes fáradtsággal jár.  

Ha valakinek van néhány napja, és több várat is fel akar keresni, akkor jó szívvel ajánlom a Vihorlát hagységet és környékét, ahol néhány km-en belül több rom is elérhető. 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!

0 Tovább

Felújításból példás - Tarna/Vinna vára

Miért is kell látni ezt a várat?

Nem csak azért, mert festőien szép környezetben fekszik a Vihorlat-hegység délnyugati oldalán a Vinnai tó közelében, hanem elsősorban annak okán, hogy állagának megóvása példaértékűen zajlik.

Sokakkal ellentétben lelkes híve vagyok a várrekonstrukciónak, amennyiben az szakmaisággal párosul.

A tarnai vár állagmegóvási munkálatai nagyon elnyerték a tetszésemet. A néhány évvel ezelőtti leírásokban az szerepelt a rommal kapcsolatban, hogy állapota sajnos rohamosan romlik, a vár területét teljes egészében birtokba vette az erdő és a sűrű növényzet, ami a maradványok átláthatóságát is megakadályozta.

Mivel a vár védett természeti területen fekszik, a falakat most is természetes állapotában meghagyott erdő veszi körül, udvarát azonban kitakarították, rendezett képet mutat. Jelenleg az épületek átláthatóságát a falakat övező sűrű állványerdő akadályozza, mely azonban alapvető szükséglete az állagmegóvó munkálatoknak, melyek már jó néhány éve tartanak.

…és hogy mitől is különleges Tarna?

Attól, hogy a várat eredeti középkori, kézműves technológiákat alkalmazva építgetik. Ennek következtében igazi élő várról beszélhetünk, hiszen az ide látogató turista az udvaron mindenféle mesterség művelőjével találkozik. Az udvar közepén kialakított kovácsműhelyben látogatásunk alkalmával is izzott a vas, csengett a kalapács és szuszogott a fújtató. A magyar származású Mihály bácsi, a vár kovácsa az ácsoknak és kőműveseknek szükséges szegeket, kapcsokat alakította ki nagy gonddal, középkori módszerekkel.

Kovácsműhely az udvar közepén, ahol a mester éppen dolgozott

A fal tövében egy kis tető alatt kőfaragó kalapált éppen egy sarokkövet a fal egyik részének felújításához. A palota állványain kőművesek, ácsok dolgoztak.

Kőfaragó munkában

Ilyen módszerekkel nyilván nagyon lassan halad a felújítás, azonban a 7-8 évvel ezelőtti képeket összehasonlítva a mostaniakkal igencsak szembeötlő a változás. Jól látszik, hogy az egyébként néhol viszonylag jelentős mértékben megmaradt falmaradványokat jelentősen kipótolták, megerősítették.

A felújítás eddig elsősorban a kétszintes, pincével ellátott palotaszárnyra terjedt ki, amelynek korábban csak a falai álltak, a pince egy része pedig be volt szakadva.

Most teljesen rendben van a pince, mindkét szintet és a tetőt is újjáépítették rajta, méghozzá példaértékűen.

A kijavított palota

A tetőt alkotó faanyag ugyanis láthatóan nem friss fűrészáru, hanem régi épületek bontásából beszerzett faanyag.

A kastélyban egyelőre nincs semmi kiállítás, egyszerűen csak állnak a falak, tető van rajta, mégis nagyszerű érzés végigmenni az épületen.

A vártúra ideje alatt a nagy hőségben igazán jólesett a pince 11 fokos hűvöse, ahol az egyik sarok homályában álló hordók felől nagyon kellemes borszag terjengett bizonyítva azt, hogy a vár valóban él.

Ottjártamkor a látogatók láthatóan nem zavarták a munkálatokat. Éppen ellenkezőleg, a vár gondnoka lelkesen magyarázott az érdeklődőknek, akik a nehéz megközelíthetőséget figyelembe véve meglehetősen sokan voltak. Amikor észrevette, hogy magyarok vagyunk, akkor odahívta hozzánk a magyar származású kovácsot, Mihály bácsit, hogy válaszoljon a kérdéseinkre.

A palota emeleti helyisége, melynek tetőszerkezetét használt faanyagból ácsolták

Mihály bácsi pedig nem volt rest, és lelkesen végigvezetett minket az egész váron, még azokat a részeket is megnézhettük, ahova egyébként nincs bejárás.

Tőle tudtuk meg, hogy az itt dolgozó mesteremberek valamennyien munkanélküliek, és a környéken élnek. A helyi önkormányzat azonban minden évben tavasztól őszig felveszi ezeket az embereket a várba, ahol középkori módszerekkel, szakemberek irányítása mellett végzik a vár állagmegóvását.

Ehhez igénybe vesznek pályázati pénzeket is, de nem cél a teljes felújítás, hanem inkább csak a jelenlegi állapot konzerválása, amihez persze hozzátartozik a meggyengült falak megerősítése, a tető visszaépítése, illetve a falak kijavítása és az udvar rendbetétele.

Az újjáépített gazdasági épületek, amelyet most a munkások foglaltak el 

Tarna, vagy Vinna

Nehéz eldönteni, hogy miképpen is nevezzük a várat, hiszen ismert mindkét elnevezéssel, ugyanis éppen a két település között lévő 325 méter magas hegy tetején található. A rom mindegyik településtől megközelítőleg egyforma távolságra van és mindkét irányból megközelíthető.

Vinna Sátoraljaújhelytől 63 km-re található Szlovákia keleti régiójában. A várból jó idő esetén látni a sátoraljaújhelyi Sátor-hegyet, Ukrajnát és Misi bácsi szerint ha nincs pára, akkor Kassa felé tekintve kivehető a Szalánci vár tornya is.

Ha közigazgatásilag nézzük, akkor a vár a kassai és az eperjesi régió határán fekszik, de még az előbbihez tartozik. Más megközelítésben Tarna Zemplénhez, Vinna pedig Unghoz tartozik.

A vár megközelítése

Nagymihály településen át közelítettük meg Vinnát, amely közvetlenül a tó partján fekszik. A településen egyértelmű útmutató táblák irányítanak a vár felé a kereszteződésekhez érve.

Kiépített parkoló nincs, a várhegy tövében található füves területen lehet a kocsit letenni és innen a kék túraútvonalat követve juthatunk a várig. Tarna felől a sárga jelzést kell követni. A rom megközelítése igazi bakancsos túra, mivel a parkolótól 2,2 km-re található. Az út alsó fele egy vízmosásban, illetve annak partján vezet, majd egy gyalogösvényen érünk a várat övező dupla árokrendszert megmászva a falakhoz.

Tarna tipikus példája háromszög alaprajzú, kisméretű magán földesúri váraknak. Az erődítmény északi sarkában állt az öregtorony, amely napjainkban meglehetősen romos állapotban van.

Ez a legrégebbi épület, konzerválása folyamatban, erről a köré húzott állványrendszer árulkodik. A vár keleti sarkában található a kapu, melynek tornya néhány évtizede omlott össze. Az öregtornyot a kapuval összekötő, ma is 3 szint magasságban álló várfalak belső oldalához építették később a három részre tagolható reneszánsz palotát, melyet az elmúlt években nagyon szépen helyreállítottak a már említett módszerekkel.

Kilátás a várból

A palota érdekessége az udvar felől hozzáépített lépcsőtorony, melyben egykor kőből készült csigalépcsőn lehetett a szintekre feljutni. A torony belsejében ma fából ácsolt csigalépcsőt találunk.

A palota pincéje, valamint két szintje is 3 egyforma részre osztható. A palotaszárnyhoz a kapu felé teljesen felújított gazdasági épületek kapcsolódnak. Ezekben van a konyha, illetve a felújításon dolgozó munkások ezekbe a helyiségekbe rendezkedtek be, itt vannak a tárolóhelyiségek.

A lépcsőt rejtő torony

A kapun belépve a magasan megmaradt déli falak mentén egy kilátóponthoz jutunk, ahonnan pazar látvány tárul elénk a várhegyről déli irányban. Alkalmi idegenvezetőnk, Misi bácsi szerint innen látni tiszta időben a szalánci várat.

Az udvar közepén felállított, földbe süllyesztet, félereszes kovácsműhelyben látogatásunk alkalmával is folyt a munka, mint ahogy a köveket is faragták a mesterek.

Az elképzelések szerint a vár délnyugati csücskében is gazdasági épületek, istállók lehettek, amelyek ma már nem látszanak.

A várról készült, nem túl hiteles rekonstrukciós rajz

A vár története:

A várat különböző források nem csak Vinna, vagy Tarna néven említik, hanem Nagymihályként is.

Létrejöttét kedvező fekvésének köszönheti, mivel fontos kereskedelmi utak húzódtak a közelében. Első írásos említése 1336-ból való, de valószínű, hogy a XIII. században épült a tatárjárást követően.

Annyi biztos, hogy építtetői az Árpád ház kihalását követő trónviszályban az Anjou Károly Róbert pártjára álltak, ezért a kiskirályokkal vívott csatározásaik során az Amadé nemzetségbeliek megostromolták és lerombolták.

Egy 1449-ből maradt dokumentum alapján azonban későbbi urai a várat újjáépítették és valószínűleg ebben az időszakban alakították ki a reneszánsz palotaszárnyat is. Ekkor említik azt meg, hogy a palotához kapcsolódott az ács háza, valamint a nagy toronyban 3 lakás és egy tetőtéri lakás volt.

Mátyás és IV. Kázmér lengyel király között kitört háborúskodás következtében 1466-ban a vár jelentősen megrongálódott, azonban később gótikus stílusban helyreállították.

A vár az 1500-as évek közepén a nagymihályi nemesek birtokközpontja lett, akik az újabb, Mohácsot követő trónviszály során I. Ferdinánddal helyezkedtek szembe.

Ennek következményeként 1594-ben a császári sereg megostromolta és felgyújtotta a várat, mely azonban később visszakerült korábbi urai tulajdonába, akik ismételten újjáépítették.

Utoljára a Rákóczi szabadságharcban játszott szerepet, melynek leverését követően, 1715 környékén a császári csapatok lerombolták az erődöt.

Régebbi kép a romról

Tarna/Vinna várát jó szívvel ajánlom minden várbarátnak, aki nem ijed meg egy kis hegymászástól annak érdekében, hogy csodát lásson. 

Külön öröm volt, hogy a műemléket nagy gonddal ápolják a helyiek, akik a látogatás alkalmával nagyon barátságosan viselkedtek az egyébként szép számú túristával. Az már csak hab a tortán, hogy számos helyi mesterembernek nyújt bevételi forrást a rom. Külön köszönet jár Mihály bácsinak, aki nagyon nagy lelkesedéssel és barátsággal mutatta be a várban folyó munkákat és magát a várat is.

Egy hosszú hétvége alkalmával az igazi vártúrázó pegig a mennyekben érezheti magát a környéken, hiszen egymást érik a várak.  Nagyon rövid autózásra vannak Várjeszenő, Barkó és Telekháza romjai.  Kicsit távolabb ugyan, de jó időben látni a szalánci várat és 40 perc autózásra van Nagykövesd is.  

A képre kattintva galéria nyílik.

Ha tetszett az írás, kérlek oszdd meg másokkal is, hogy minél többen megismerjék ezt a várat!

0 Tovább
«
12

castlerocker

blogavatar

Magyarország a térdig érő várak országa, ahol a romoknak igazán gazdag múltja van, de a történelem jórészt megfosztott minket, utódokat attól, hogy ezeket a büszke építményeket eredeti állapotukban a saját szemünkkel láthassuk. "Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud." Carl Gustav Jung

Utolsó kommentek