Magyarország kétségtelenül legromantikusabb, legszebb fekvésű vára Füzér. Ugyan nincs olyan sok és csipkés tornya, mint Neuschwanstein kastélyának, de aki Füzérkomlós felől érkezve meglátja a Zempléni-hegység magas hegyvonulatai előtti takaros kis falu felé tornyosuló várat, az nem felejti el soha. Az itt készült fotóim évekig a számítógépem háttérképei voltak.
A vár építését azonban korántsem holmi csipkés lelkivilággal megáldott középkori főnemesnek köszönhetjük. Ellenkezőleg. Füzér várának létrejöttét a funkcionalitás, és az éppen itt rendelkezésre álló természeti lehetőségek határozták meg.
Az 552 méter magas vulkanikus eredetű várhegy 170 méterrel, oszlopszerűen magasodik a falu fölé. A hegy anyaga vulkanikus dácit, mely egykoron a föld mélyéről feltörvén a kürtőben szilárdult meg, hogy aztán a körülötte lévő puhább kőzetek az évmilliók alatt lekopjanak róla és ezáltal teremtsenek egyedülálló alapot egy várnak.
A hegy nemhogy meredek, de több oldalról egyenesen megmászhatatlan sziklafalak alkotnak páratlan lehetőséget egy bevehetetlen vár létesítésére.
A korabeli erődök legtöbb esetben csomópontok, forgalmas kereskedelmi utak ellenőrzésére jöttek létre. Itt azonban ilyenről nem beszélhetünk, az alapítás oka valószínűleg a hegy által nyújtott kiváló védelmi lehetőségek kihasználása volt. A magaslat tetejére épült vár egyetlen megközelítése a Nagy-Milic és a Várhegy közötti nyereg felől lehetséges, azonban az utolsó 100 méter még így is annyira meredek, hogy a vár kapujához sziklába vésett lépcsősoron át lehet feljutni. Ebből adódik, hogy a várban sohasem járt szekér, de ló sem.
Füzér a Hegyközben fekszik, amely a Zempléni-hegység része. Közel található hozzá Regéc, Szalánc és Boldogkő vára. Füzérről fantasztikus kilátás nyílik a Nagy-Milicre, amely a Zempléi-hegység legmagasabb csúcsa a maga 895 méteres magasságával. A környék a Zempléni Tájvédelmi Körzet része.
A vár megközelítése a 37-es főúton keresztül a legegyszerűbb. A főút Szerencs és Sátoraljaújhely közötti szakasza azért érdekes, mert az út határt képez a Bodrogköz és a Zempléni-hegység között. Az út egyik oldalán hegyek vannak szőlőültetvényekkel, a másikon pedig ártéri ligetes erdők, amelyek áradás alkalmával mocsárrá változnak.
Sátoraljaújhelytől Regécig takaros Hegyközi települések során vezet az út, ahol még a szegélykövek is meszelve vannak. Itt találjuk a Hegyköz „fővárosát” Pálházát, amely Magyarország legkisebb városa, lakosainak száma nem éri el az 1100 főt.
A porcelángyártásáról méltán híres Hollóháza melletti Füzér zsákfalu, a felette emelkedő hegyek másik oldala már Szlovákia. A falu rengeteget változott előnyére az elmúlt években. Ebben igen nagy szerepe volt a várnak, amely ugyan a túrázók körében mindig népszerű volt, de igazi turisztikai látványossággá csak részleges rekonstrukcióját követően vált.
A faluba érkezve mindenfelé útjelző táblák irányítanak a vár felé, melynek parkolója korlátozott méretű. Hosszú hétvégék, vagy várnapok alkalmával hamar betelik a parkoló és a dugók elkerülése érdekében helyi polgárőrök már a hegy alól visszafordítanak mindenkit és a faluban keresnek a gépkocsiknak helyet.
A várba kocsiút egyáltalán nem vezet és a parkolótól negyedórás sétával juthatunk a 2015-ben újjáépített Alsóvár kapujához. Ez az a hely, amelyik 2016 tavaszán a felújítást követő nyitáskor nagyon meglepett.
Korábban ugyanis az alsó várnak még a halvány nyomait sem lehetett felfedezni a felületesen szemlélődőnek. Baktattam a vár felé, aztán egyszer csak elém bukkant egy várfal ott, ahol azelőtt csak az erdő volt és még igen távol a vár. Persze nem úgy végezték el az alsó vár rekonstrukcióját, hogy a hegy közepére találomra építettek egy falat, mert milyen jól mutatna. Korábbi feltárások során beazonosították a fal alapját, mely már nem látszott.
Az alsó vár udvarán közvetlenül a kapu mögött modernebb fogadóépület található, melyben kulturált mosdók, információs pult kapott helyet.
A felső várat sziklába vésett lépcsőkön át lehet megközelíteni, majd egy fából ácsolt emelvényen juthat a látogató a kaputorony elé emelt olaszbástya tövében a várba. A vár kapuja nem nagyobb egy ajtónál, vagyis ló és szekér bejutását nem csak a szikla akadályozta meg, hanem a kapu mérete is.
A rekonstruált vár látványa szívet melengető azok számára, akik látták a korábbi állapotokat. Nekem semmi bajom nincs a rekonstrukcióval, fantasztikus érzés végigjárni az építmény termeit még úgy is, hogy tudjuk: nem olyan régen építették újra.
A palota alatti ajtón át egy lépcsősoron ki lehet menni az alsó bástyára, mely szintén frissen újult meg. Igaz, ennek a maradványai korábban is megvoltak és a hegy alól is látszottak.
A várhegy adottságait persze korán észrevették, ezért Füzér azon kevés magánföldesúri váraink egyike, amely már a tatárjárás előtt létezett. Nevét legkorábban csak egy 1264-es oklevélben említik, de egy későbbi, 1270-es iratban visszautalnak rá, hogy már a XIII. sz. első felében is létezett. A XIII. század végén – hasonlóan a többi északkeleti várhoz – Füzér is Aba Amádé birtokába kerül, ahonnan 1320-ban tér vissza a királyi kincstár kezelésébe.
Az Anjou korszak alatt végig királyi tulajdon volt, mint a mindenkori abaúji Ispán a „szolgálati birtoka”. Károly Róbert a saját, de leginkább elődei kárán tanulta meg mivel jár, ha a főnemesek túl nagy magánvagyonra tesznek szert. Ezért aztán erős, központosított királyi hatalmat épített ki melynek alapját képezték a várak és a hozzájuk tartozó uradalmak. Károly Róbert és utóda, Nagy Lajos is ügyelt arra, hogy ne osztogasson birtokokat. A királyi várakba beültették leghűségesebb híveiket, akik azonban a váraknak nem lettek a tulajdonosai, hanem csak igazgatták az uradalmat a király nevében. Ezzel az elvvel részben szakított Luxemburgi Zsigmond, aki hatalomra kerülését követően támogatóinak jelentős adományokat juttatott.
Zsigmond király 1389-ben Füzért a Perényi családnak adományozta, akik ezt követően sokáig uralták a várat és a hozzá tartozó birtokot. A mohácsi csatavesztést követően az akkor koronaőri tisztséget betöltő Perényi Péter egy évig Füzéren rejtegette a magyar szent koronát. 1533-ban megerősítették a várat olasz várépítő mesterek segítségével. 1562-ben újabb építkezés folyt a hegyen, valószínűleg ekkor alakult ki a reneszánsz palotaszárny.
1568-ban azonban véget ért a Perényiek korszaka és a várat Báthory Miklós és György váltották magukhoz. Mivel a vár urai fiú utód nélkül haltak meg, Füzért Nádasdy Ferenc özvegye, Báthory Erzsébet kapta meg, aki azt fiára, Nádasdy Pálra hagyta.
1645 körül a szomszédos szalánciak összevesztek a füzériekkel néhány hegy hovatartozásán. A „minek veszekedni, ha verekedni is lehet” elvet követve a Szalánc várának úrnője, Forgách Zsigmondné sereggel vonult Füzér ellen. A füzéri várkapitány azonban higgadtabb volt és a seregei élén a vár alá érkező harcias amazont megbékítette, így elmaradt az összecsapás.
Mivel a Nádasdy család birtokai zömében a Dunántúlon voltak, a távol lévő uradalmat 1654-től Nádasdy Ferenc bérbe adta előbb Mosdóssy Imrének, majd Forgách Zsigmondnénak. Valószínű, hogy a vár ebben az időben már nem volt lakott, azon esetleg kisebb karbantartó munkálatokat végezhettek. A Wesselényi féle összeesküvésben való részvételért Nádasdy Ferencet 1671-ben Bécsújhelyben lefejezték, a birtokait elkobozták és visszakerültek a koronához.
A várba császári őrséget helyeztek, majd 1676-ban fontosabb védműveit lerontották, az épületeket pedig felgyújtották. A vár legnagyobb veszteségét azonban a környék lakói okozták, akik a következő évszázadok során elhordták a köveket.
A kiegyezést követően, a millenniumhoz közeledve előtérbe kerültek a nemzeti érzések és ennek egyik fontos megnyilvánulása volt az akarat, hogy Füzért meg kellene őrizni az utókor számára. Megtörténtek az első lépések, a vári akkori állapotának hiteles rögzítése.
Az 1930-as években aztán a tulajdonos Károlyi család költségén részben rekonstruálták a várkápolnát, valamint a kaputornyot. Ezt követően csak 1977-ben kezdték meg az épületegyüttes régészeti feltárását, de ez akkor rövidesen abba is maradt és csak 1992-től folytatódott javarészt diákok bevonásával. Ekkor a feltáráson kívül rengeteg omladékot és feltöltést távolítottak el, illetve megállapították az eredeti épületek elhelyezkedését, alaprajzát. Ebben az időszakban tető került a kápolnára és a kaputorony is megújult.
Később végeztek a váron kisebb felújításokat. Előbb elkészült a várkonyha, és akárhányszor mentem fel a várba, egy kicsivel mindig magasabb volt valahol a fal, eltűnt egy-egy sittkupac. A vár komoly felújítására 2014-15-ben került sor, amikor uniós források felhasználásával teljesen megújult a várkápolna, a palotaszárny, az alsó bástya és az alsó vár.
A képre kattintva galéria nyílik rekonstrukció előtti és azt követő képekkel.
Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!
forrás:
www.füzér.hu
Képek: Pazirik Informatikai Kft.
