A diósgyőri vár az ország legnagyobb adventi koszorúja
Advent 3. hétvégéje felé közeledve nincs aktuálisabb váras téma Diósgyőrnél, melynek 4 saroktornya kínálja magát, hogy Miskolc város gigantikus adventi dísze legyen. Az év egyéb napjain is gyönyörűen kivilágított várat karácsonyhoz közeledve ünnepi díszvilágítással látják el, melyet érdemes megnézni.
A 3. "gyertya" meggyújtására december 15-én 17:00 órakor kerül sor a Vásártéren. A program ingyenesen látogatható.
De nézzük magát, a gigantikus koszorú alapját!
Az épület a gótikus várépítészet egyik remeke, azt minden valamirevaló vártúrázónak látnia kell. Annál is inkább, mivel Magyarország talán legdicsőbb korszakának lenyomata, hiszen fénykorát akkor élte, amikor a magyar királyság Európa egyik meghatározó állama volt.
A törökök terjeszkedésével, a nagyhatalmi státusz elvesztésével Diósgyőr is hanyatlani kezdett. Eger eleste után tagja lett a végvári rendszernek, de középkori védművei ebben az időszakban már elavultnak számítottak.
A Bükk lábánál, a Szinva völgyében, egy mészkősziklán elhelyezkedő erődítmény csodálatos természeti környezetben fekszik, az esztétikai élményen manapság csak a környéken sorakozó panelházak rontanak valamelyest.
Voltam benne a felújítás előtt, közben, utána, nappal látogatási időben, és éjszakai túrán is. Mindenhogy lenyűgözött.
A vár megközelíthetősége
A várat a Nagy Lajos király úton át lehet megközelíteni, környezetében számtalan parkolót alakítottak ki mind személyautók, mind pedig buszok számára. Akik villamossal, vagy gyalog érkeznek, azok a nagyon hangulatos, sétálóvá alakított Vár utcán juthatnak el a romokhoz, amelyek ma már persze nem is annyira romok.
Nagy Lajos és a vár...
Az természetes, hogy Miskolc diósgyőri városrészében szinte minden Nagy Lajosról szól, aki a ma ismert vár megálmodója volt, és aki nagyon sok időt töltött itt.
I. Lajos, vagy Nagy Lajos (1326-1382) 40 éves uralkodása alatt az ország Európa egyik legjelentősebb hatalmává vált. A magyar mellett birtokolta a horvát és a lengyel koronát is, többször vezetett hadjáratot külföldre. Szent Lászlóhoz hasonlóan igazi lovagkirály volt, aki valamennyi lovagi erényt birtokolta és ha tehette, csatába maga vezette seregét. Termetével kimagaslott kortársai közül és nagyszerűen forgatta a fegyvert.
Közvetlenül a vár alatt helyezkedik el az újonnan épített Lovagi Tornák Tere és Vásártér.
Az épület belső és külső várból, valamint az azt övező vizesárokból áll. Nem hiszem, hogy létezik olyan ember, aki a vár sziluettjét ne ismerné, hiszen a négy magas toronnyal ellátott és viszonylagos épségben ránk maradt, jellegzetes épület a Tv-torony mellett Miskolc egyik jelképe.
Felújítás előtt
is igen jelentős romnak számított, hiszen a sarkain elhelyezkedő magas tornyok közül csak az egyik volt csonka, a másik 3 viszonylag épen átvészelte az évszázadok viszontagságait.
Szinte teljesen hiányoztak azonban a tornyokat összekötő paloták, és azok külső falai is csak részlegesen álltak. Miskolc városa tervbe vette a vár teljes felújítását, melynek az első üteme meg is valósult, és a belső vár jelentős részét helyreállították. Közte a lovagtermet, amely korában Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű helyisége volt.
A vár napjainkban
A mély, és jelenleg száraz várárkon hosszú betonhídon lehet a külső vár területére jutni, melynek fala közvetlenül a középkori castellumnak helyet adó mészkőszikla aljában fut végig. Egykoron 3 kapu állt rajta, melyet mindenhol dupla, négyszögletes torony védett. A külső falak és a tornyok, valamint a korábban felújított rondella a mai napig állnak hol romosabb, hol jobb állapotban.
A külső vár falai mentén teljesen körül letet járni az épületet. A belső vár bejáratához magas betonlépcső vezet, a végében egy hosszú dufarton lehet az udvarra jutni.
A belső vár szabályos négyzet alakú, sarkain 4 db. egyforma bástya áll. A bástyákat 2 szintes palotaszárnyak kötik össze. Az alsó szinten van a mosdó, illetve itt vannak a különböző tematikus kiállítások. Vadászati, konyha, fegyver, fűszer, stb…
Az emeleten, a bejárat felőli oldalon van a már említett, felújított boltozatos lovagterem, a stadion felőli oldalon pedig a kápolna. A középkorban nem sok uralkodó büszkélkedhetett ettől szebb, vagy nagyobb ilyen jellegű teremmel.
Az emelet további részében az uralkodó család szobáit és a középkori enteriőrt nézheti meg a látogató bepillantást nyerve az előkelőségek életébe. A tornyok közül az egyik látogatható, ahonnan fantasztikus panoráma nyílik a városra.
A vár története
Diósgyőr területén már a honfoglalás idejében is állt egy földvár, ami a tatárjárás idején elpusztult.
A tatárok dúlását követően IV. Béla Ernye bánnak adományozta a helyet, akinek a fia, István nádor épített egy ovális alakú kővárat a mai épületek helyén.
Diósgyőr felemelkedése Nagy Lajos idejében kezdődött, aki a várat birtokokkal látta el és egy pazar, fényűző várkastély építését rendelte el 4 óriási toronnyal és azok között palotaszárnyakkal.
Elkészültét követően a király és kísérete rengeteg időt töltött itt különösen azt követően, hogy megszerezte a lengyel trónt is. Diósgyőr ugyanis közelebb esett a két ország határához, mint a korábbi királyi székhelyek, Buda és Visegrád.
Az épület a korabeli Európa egyik legfényesebb várkastélya volt, melyet vadakban gazdag erdők vettek körül, ahol a Nagy Lajos hódolhatott kedvenc időtöltésének, a vadászatnak.
Lajos halála után a várkastély a királynők jegyajándéka lett, és vidéki rezidenciaként szolgált.
Második virágzását Mátyás idejében élte, amikor Beatrix királyné a várat reneszánsz stílusban építette át, díszítette.
A mohácsi csatavesztést követően Diósgyőr hanyatlásnak indult, jelentőségét elvesztette.
A képre kattintva galéria nyílik!
Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!
