Miért kihagyhatatlan Szepes vára?
Mert fantasztikus környezetben fekszik a Tátra lábánál, és mert Közép-Európa legnagyobb középkori erődje a maga 4,1 hektáros alapterületével. Aki a Szlovákiát hosszában kettészelő D1-es autópályán elhalad a vár mellett, azt nem hagyja hidegen a látvány. Néhány kilométeren belül biztosan mindenkiben megfogalmazódik a gondolat, hogy ezt egyszer meg kell nézni közelről is. Az épületegyüttes nem mellesleg az UNESCO világörökségi védelme alatt áll. Véleményem szerint Fraknó mellett Szepes az a vár, amit minden magyarnak látnia kellene (legalább) egyszer. Fraknóról szóló írásomat itt találod.
Jómagam többször is elmentem nyálcsorgatva Szepes mellett, minden alkalommal megfogadva, hogy na, majd az éven…. Aztán egy szép, derűs reggelen különösebb előtervezgetés nélkül felmálháztam a járgányt, beültettem a családot, majd megindultunk a Felvidékre.
Út menti gondok...
A határon Tornyosnémetinél átkelve szándékosan nem az autópályán mentünk, mivel időnk bőven volt, és árkon-bokron keresztül több a látnivaló. Így aztán Kassától a hegyek között, egy képzeletbeli egyenes mentén, valójában a girbe-görbe 547-es úton közelítettük meg Szepesváralját.
Utunk a Hernád völgyén haladt keresztül zömében nagyon keskeny, egy nyomsávos szerpentineken. A baj akkor következett be, amikor a ruzini víztározó hídján szerettünk volna átkelni, de a híd két vége – jól láthatóan hosszabb ideje- hatalmas betontömbökkel le volt zárva.
Az egy dolog, hogy a navigáció mindenáron a hídon akart minket átvinni, de a tóparti úton kényszeredetten továbbhaladva egy gyors útvonaltervezést követően a ketyere azonnal hozzácsapott néhány km-t a távolsághoz és másfél órát az érkezés időpontjához. (azóta felújították a hidat és lehet rajta közlekedni)
A vár napjainkban
A vár alá Hodkovce felől megérkezve a látvány mindenért kárpótolt. A 634 m magas mészkősziklán álló, világosszürke építmény káprázatos jelenség, melyet a háttérben húzódó Tátra hegyvonulatai tesznek teljessé.
Az erődítmény alapjául szolgáló szikla kb. 200 méter magasra emelkedik a környező vidék fölé, így a rajta álló rom minden irányból jól látható. A mészkőorom platója északi és keleti irányból több 10 méter magas, gyakorlatilag függőleges sziklafalakkal határolt, így a vár legkorábbi magját ebből a két irányból kiegészítő védelemmel nem kellett ellátni.
Délnyugati oldalról viszont valamelyest lankásabb a hegyoldal, ezért az évszázadok alatt ebbe az irányba adódott lehetőség bővítésre, és erről az oldalról kellett erősíteni is. Így aztán az idők során a vár délnyugati oldalához újabb és újabb falakat, udvarokat húztak.
Megközelíthetősége
A vár alatt található egy kisebb parkoló, melyben nem túl sok autó fér el, ezért látogatásunk alkalmával is sokan hagyták járgányaikat az oda vezető út padkáján.
A parkolótól kényelmes, 10 perces sétával lehet feljutni a kapuhoz a keleti oldalon. A bejárat felé haladva óriási kőoszlopok sora hívja fel magára a figyelmet, melyek között egykoron vízszintesen elhelyezett óriási gerendák tartották a fából készült palánkfalat.
A kapubástyán belépve a számtalan belső udvar közül a középsőben találtuk magunk, amely „csupán” 150x60 méter alapterületű. A magyarországi várak jelentős része minden védművével együtt elférne ezen az udvaron. Itt kaptak helyet a jegypénztárak, a büfé, illetve különböző ajándékárusok.
Nyitvatartás: május-szeptember: minden nap 09:00-18:00 óra; október, április: minden nap 09:00-15:00 óra Belépő: felnőtt 5 Euro, diák 4 Euro, 6 éves kor alatt ingyenes
Innen egy kb. 50 méter hosszú, erősen emelkedő sziklába vájt úton mentünk a felső várba, ami önmagában is több részre osztható.
Mielőtt ugyanis a szikla csúcsán álló Öregtoronyból és az őt övező falakból álló udvarra érnénk, egy kisebb udvaron is át kell haladnunk, melyet IV. Béla király idejében toldottak a várhoz a szepesi káptalan részére, amikor az egyház beköltözött a falak közé.
A felső vár keleti és északi oldalát sajnos omlásveszély miatt elkerítették és lezárták, így azt nem lehet látogatni.
Ezzel szemben a nyugati oldalon álló épületek állagmegóvását elvégezték, így ezek bejárhatók, és innen nagyszerű kilátás nyílik a külső udvarokra és a környékre. A palota földszinti részén nem túl gazdag fegyver-, valamint a kápolnában egyházi kiállítást lehet megtekinteni, természetesen az elmaradhatatlan kínzókamra mellett.
Szerencsére az öregtorony látogatható, így annak tetejéről csodálatos körpanoráma tárul a látogatók elé.
A husziták miatt lett ekkora..
Igazán érdekes a hatalmas, 285x115 méter alapterületű külső vár, amely – a többi udvarhoz hasonlóan – délnyugati irányból lett hozzáépítve az eredeti várhoz. Ennek kiépítésére a XV. század közepén került sor, amikor Erzsébet királynő behívta az országba a cseh Jan Giskrát és huszita harcosait. A mai, óriási kiterjedésű vár a cseheknek köszönhető, akiknek alapvető harci eszköze a hatalmas méretű megerősített szekér volt, amelyet 4-6 ló vontatott.
A rengeteg szekér nem fért el egy átlagos korabeli magyar várban sem. Annak ellenére, hogy Szepes mérete ekkor már tekintélyes volt a kiépült középső várral, mégis kicsinek bizonyult a husziták számára. Nem volt mit tenni, építeni kellett egy óriási méretű alsó várat a harci szekereik és lovaik számára. Először a mai külső vár közepén készült el egy kerek lakótorny, amelyet palánkfallal vettek körül. A palánkot később kőfal váltotta fel úgy, hogy a fal építéséhez lebontották a tornyot és felhasználták az építőanyagait. A torony alapja és a körülötte lévő árok a mai napig jól látszik.
Nagysáros, a "testvérvár"
Szepestől mindössze 40 km-re található Nagysáros romja, mely a husziták tevékenységének köszönhetően hasonló méretű, konkrétan 3,5 hektáros külső várudvarral rendelkezik. Ebből adódóan nem a véletlen, hanem az országba behívott cseh katonák felszerelésének helyigénye miatt épült meg egymáskoz egészen közel a magyar királyság két legnagyobb kiterjedésű erődje. A nagysárosi várról és a husziták harcmodoráról itt olvashatsz bővebben.
A vár története
Szepes az államalapítástól fontos szerepet töltött be történelmünkben, hiszen a róla elnevezett vármegye központja volt. Az első ispáni várat, ami egy lakótornyból és az őt körülvevő kerítőfalból állt, még a XII. század végén, a XIII. század elején építették, azonban a torony az 1200-as évek első felében egy földrengés során leomlott.
Még a tatárjárás előtt új tornyot építettek a a régi alapjai mellé, melyet komolyabb kerítőfallal is körülvettek a sziklaszirt peremén. Ekkor született meg a kétemeletes északi palota is.
A tatárjárás során a várat sikerült megvédeni, azonban rövid időre Vencel cseh király, majd Aba Amadé birtokába került, ahonnan Károly Róbert szerezte vissza 1311-ben.
Az 1300-as évek utolsó harmadában, Nagy Lajos uralkodása alatt alakították ki a mai középső várat. Az 1400-as évek közepén jelentősen megváltozott a kinézete a huszitáknak köszönhetően, akik megépítették szekereik és lovaik számára az óriási külső várat.
1464-ben Mátyás király Szapolyai Imrének és Istvánnak adományozta. Szepes innentől kezdve a család székhelye lett attól függetlenül, hogy 70 várat birtokoltak országszerte.
Itt született meg a Habsburg uralkodók előtti utolsó magyar származású király, Szapolyai János. Miután Szapolyai elveszítette a trónért folytatott harcot, a Habsburgok 1528-ban kétheti ostromot követően elfoglalták Szepes várát is.
1531-ben a várat Thurzó Eleknek adományozták, aki főúri rezidenciává alakította át az erődítményt. A Thurzó család több mint 100 évig birtokolta Szepest, amikor a férfiág kihalásával Csáky István szerezte meg. Mivel a középkori vár ekkor már nem felelt meg egy főúri család igényeinek, gazdasági épületté degradálták.
A sors fintora, hogy az erős várat végül nem háború pusztította el, hanem 1780-ban egy pálinkafőzés kapcsán kialakult tűzvész, melyben az egész épület leégett.
Jelenlegi lakói
A külső vár udvarán tájékoztató tábla fogadott arról, hogy a területen jelentős ürgepopuláció él. A régi lakótorony tövében fel is fedeztünk néhány járatot és csak egy kis türelemre, valamint mozdulatlanságra volt szükség ahhoz, hogy lencsevégre kapjuk az egyik kis fickót.
A képre kattintva galéria nyílik a várról:
Látnivalók a környéken
Páratlan élményt nyújt a hegy alatt található szepesi prépostság temploma, a Szent Márton bazilika, melyet 1232-ben kezdtek el építeni, védőfalait 1662 és 1665 között húzták fel. A mellette álló püspöki palota és a kanonok-sor is igazán látványos.
Szepesváraljától mindössze 15 km-re található Lőcse, melynek városfala, középkori belvárosa szintén rengeteg látnivalót tartalmaz.
Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg másokkal is!
